Számlázó programok adatszolgáltatásának szabályai

✎ Czöndör Szabolcs

2017. június 27-én jelent meg a 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet módosításának tervezete, mely a számlázó programok adóhivatal felé történő adatszolgáltatásról szól. A rendelet tervezetben a hatályba lépés dátuma 2018. július 1., mely időpontig még számos ponton várhatóak pontosítások, kiegészíté­sek, valamint a műszaki követelményekkel kapcso­latos tájékoztatás megjelenése. A rendelet tervezet cél­jai között szerepel ugyanakkor, hogy az adózók tudjanak tervezni a számlázó programokkal szem­be­ni követelmények megváltoztatásának informatikai, fejlesztési hatásaival, megfelelően fel tudjanak ké­szül­ni a jövő nyári időpontra.

Adatszolgáltatás célja, adminisztratív hatása

A tervezet alapvető célja, hogy megváltoztassa a szám­lákról készült adatszolgáltatási kötelezettséget úgy, hogy ne okozzon jelentős többlet adminisztrációs terhet, ne kerüljön sokba sem az adózók sem pedig az állam részére, elősegítse a gazdaság fehérítését és összhangban legyen a közösségi szabályokkal is. Az online számla adatszolgáltatás megteremté­sé­vel az adóhivatal számára gyors és közvetlen rálátása lesz a gazdasági folyamatokra, mellyel a kockázat­e­lem­zés hatékonyságát tudja javítani. A számla kiállító adózók számára az adatszolgáltatás a napi munka­végzésben nem jelentkezne feladatként, hiszen azt automatizáltan a számlázó program végzi. Számlabe­fogadói oldalon átmenetileg megmaradna az adóbevallás melléklete alapján történő adatszolgáltatás, melyhez kap adóhivatali szolgáltatást is.
Az intézkedésnek van ad­minisztratív teher csökkentő hatása, mely a kezdeti költségeket hosszabb távon ellensúlyozhatja. Ugyan­akkor a vállalkozások számára előnyt jelenthet, hogy a kiál­lí­tott számla tényéről és tartalmáról közel valós időben érte­sülhetnek, függetlenül a számla megküldésének módjától.
Az adminisztratív teher csökkenés a tételes belföldi össze­sítő jelentés elkészítésével kapcsolatban érhető tet­ten. 2018. július 1-től a belföldi összesítő jelentés érték­határa a jelenlegi 1 millió forintról 100 ezer forintra csökken. Az ezzel együtt járó adminisztratív teher kiváltását jelenti a számlázó programok automatikus és elektronikus adatszolgáltatásának kialakítása. Lényegében ezzel a tech­nikával az adóhivatal a számla kiállítását követően szinte azonnal tudomást szerez a kiállított számla tényéről, tar­talmáról, nyilvántartásba veszi a számlát, mely nyilván­tar­tás helyettesíti a belföldi összesítő jelentést.

Számlázó program bejelentési kötelezettségének megszűnése

A rendelet tervezet alapján a jelenlegi számlázó program be­jelentési kötelezettség megszűnik. A számlázó progra­mokkal szemben követelmény lesz a számla és a számlával egy tekintet alá eső okirat adattartalmának adóhatóság felé történő továbbítása. Az adatszolgáltatási kötelezettség nem terjed ki a számlázó programból kiállított összes bizonylatra. Amennyiben a számlázó program egyéb számviteli bizonylatot vagy nyugtát is előállít, azoknak értékhatártól függetlenül nem kell szerepelniük az adatszolgáltatásban.

Adatszolgáltatással érintett számlák

Az Adózás rendjéről szóló törvény 31/B §-a 2018. július 1-től a következő bekezdéssel egészül ki várhatóan: „Az álta­lános forgalmi adó alanya külön jogszabályban meghatá­ro­zott elektronikus módon adatszolgáltatást teljesít az állami adó- és vámhatóság részére azon számlázási funkcióval rendelkező programmal kibocsátott számlák külön jogszabályban meghatározott adattartalmáról, amelyekben egy másik, belföldön nyilvántartásba vett adóalanyra áthárított adó összege a 100 000 forintot eléri vagy meghaladja. Az adó­alany ezen számlákat érintő módosításról vagy érvény­te­lenítésről is külön jogszabályban meghatározott módon elektronikus adatszolgáltatást teljesít.”1

A gyakorlatban a fentiek azt jelentik, hogy a számlázó programnak ki kell válogatnia az alábbi feltételeknek meg­felelő bizonylatokat:
• A bizonylatnak számla vagy számlával egy tekintet alá eső bizonylatnak (pl. módosító számla, sztornó szám­la) kell lennie.
• A számlán szereplő vevőnek magyar adóalanynak kell lennie
• Az áthárított adó összegének a 100 ezer forintnak vagy annál magasabbnak kell lennie
• Az előző feltételtől függetlenül amennyiben egy jelentés köteles számlának a módosításáról, érvényteleníté­séről szól a bizonylat, akkor a számla is jelentés kö­telessé válik
A fenti feltételeket annyiban szükséges kiegészíteni, hogy 2017. január 1-től hatályba lépett az áfa törvényben a számlával szemben támasztott feltételként, hogy a 100 ezer forintot elérő vagy meghaladó bizonylatok esetében, amennyiben a számla befogadója szintén adóalany, akkor a számla befogadójának az adószámát fel kell tüntetni.

Előzetes regisztráció

A rendelet tervezet alapján az adatszolgáltatás megkez­dé­sének a feltétele az előzetes regisztráció. A regisztráció kettős regisztrációt jelent: számlázó program és végpont regisztrációja. A regisztráció célja, hogy az adóhivatal be tudja azonosítani azt a helyet és azt a számlázó programot, mely az adatot szolgáltatja. A számlázó program azonosításának akkor van jelentősége, ha egy számlázóprogram nem megfelelően kommunikál az adóhivatallal. Ekkor ugyanis az adóhivatal nem csak a szoftvert használókat tudja erre figyelmeztetni, hanem a probléma hatékonyabb elhárítása érdekében fel tudja venni a kapcsolatot a szoft­ver fejlesztőjével.
Az adatszolgáltató végpont minden esetben egyedi szám­lázó programot jelent. Például ha egy társaságnak van öt te­lep­helye, mely telephelyeken elkülönült számlázó prog­ra­mok futnak, akkor öt végpont regisztrációra van szükség. Ez független attól, hogy a számlázó programok az öt telep­helyén ugyan olyan típusú és verziószámú szoftver vagy sem, hiszen mindegyik önálló adatszolgáltató vég­pont­nak mi­nősül. Amennyiben az öt telephelyet egy köz­ponti számlázó rendszer szolgálja ki, akkor egy számlázó programnak minő­sül, így egy végponti regisztrációra van szükség.
Az adatszolgáltatás kizárólag a regisztráció elvégzését követően kezdhető meg, hiszen az adatszolgáltatás tech­nikájának részét képezi a regisztráció során kiadott egyedi azonosítók. Az egyedi azonosítók beazonosítják az adóhivatal számára az adózót, a számlázó programot, valamint a számlázó program helyét. Az előzetes regisztrációnak és az egyedi azonosítónak szerepe van az autentikációban és az esetlegesen előforduló hibák forrásának beazonosításában is.

Adatszolgáltatás technikája

Az adatszolgáltatást a számlázó programnak alapvetően au­to­matikusan kell elvégeznie, a jogszabályi rendelkezés alapján nem szükséges az emberi beavatkozás. A jogszabály is a számlázó programmal szembeni kötelezett­ség­ként írja le az adatszolgáltatást. Tehát a számlázó prog­ramnak szükséges alkalmasnak lennie arra, hogy az adatszolgáltatási kötelezettségnek emberi beavatkozás nélkül eleget tudjon tenni.
Az adatszolgáltatást az előzőekben leírt feltételeknek meg­felelő számlákról kell elvégeznie a számlázó program­nak akkor, amikor a számlát lezárta, a számlán további mó­dosí­tásnak nincs lehetősége. Tehát a kiállított számlákról szük­séges az adatszolgáltatást megtennie a programnak, függetlenül attól, hogy átadásra ténylegesen mikor kerül sor.
A számla kiállítás folyamatában előfordulhatnak olyan esetek, amikor a kiállított számla nem megfelelő adattartalommal készül el, ezért az érvénytelenítésre kerül és egy új számla kerül kiállításra. Amennyiben a nem megfelelő adat­tartalmú számla adatszolgáltatás köteles, akkor függetlenül attól, hogy mikor érzékeli a számla kiállító a prob­lé­mát, az adatszolgáltatásnak meg kell történnie. Ezt kö­vetően az érvénytelenítő számláról is szükséges adatot szolgáltatni, majd a helyes adattartalommal rendelkező számláról is (amennyiben megmarad az adatszolgáltatási kötelezettség, és nem összegelírás miatt kellett érvénytele­níteni a bizonylatot). Vállalatirányítási rendszereknél jellemző megoldás, hogy a kiállítás napján érvény­telenített számlák nem kerülnek bele a könyvelésbe, de ettől függetlenül az adatszolgáltatásnak meg kell történnie.
Az adatszolgáltatásnak a számla, számlával egy te­kintet alá eső okirat kiállítását követően haladéktalanul, de legfeljebb 24 órán belül kell megtörténnie. Az elsődleges adatszolgáltatási kötelezettség az azonnali adatküldés. Ugyanakkor vannak olyan számlázási rendszerek, ahol technikailag az azonnaliság követel­mé­nye nem tud teljesülni. Ilyen lehet például amikor a számlák nagy tömegben készülnek el, mely esetben techni­kailag az azonnali adatszolgáltatás nem kivite­lez­hető. A jogszabály tervezet ugyanakkor az ilyen tí­pusú rend­szerek esetében a 24 órán belüli adatszolgáltatás tartja még elfogadhatónak, tehát a számlázó rendszerek kialakításánál ezt a kötelezettséget figyelembe kell venni.
Előfordulhatnak olyan esetek, amikor a számla kiál­lítását követő 24 órán belül sem tud megtörténni az adatszolgáltatás, például internet hálózati problémák adódhatnak, az adóhivatali fogadó rendszernél is előfordulhatnak üzemzavarok, tervezett karbantartá­sok, amikor a rendszer nem működik. Ezekben az ese­tekben a probléma elhárultát követően legfeljebb 24 órán belül szükséges az adatszolgáltatásnak meg­történnie. Ugyan ez vonatkozik azon esetekre is, amikor a számlázó program hibája miatt nem történik meg az adatszolgáltatás.
A számla kiállítását nem feltétlenül a számla ki­állí­tásra kötelezettnek kell elvégeznie. Ezt meg­te­heti a vevő is önszámlázás esetén, de a kiállításra kötelezett más társaságot is megbízhat a számlái­nak előállítására, megküldésére. Az adatszolgáltatási kötelezettség bár a számla kiállításra kötelezettet terheli, ugyan­ak­kor technikailag a számlázó program fogja teljesíteni ezt a kötelezettséget. Így ezekben az esetekben elválik egymástól az adójogi kötelezett és a kötelezett­séget teljesítő vállalkozás. Amennyiben a számlá­zás­sal meghatalmazott társa­ság nem Magyarországon talál­ható, akkor a kül­földi társaság számlázó rendsze­rét is fel kell készí­teni a számlaadat szolgáltatásra.
Előfordulhat, hogy a számla kiállításra kötelezett több számlázási szolgáltatóval is kapcsolatban van, de vannak olyan esetek is, amikor egy számla előállítási folyamatába több szolgáltató is bekapcsolódik. Ezekben az esetekben fontos meghatározni, mely szolgáltatónál található számlázó szoftver. Előfor­dulhat, hogy több sze­replőnél is találunk számlázó szoftvert, ugyanakkor a szám­la kiállítását csupán egy fogja elvégezni, a kiállítás folyamatában az azt megelőző szoftverek nem fognak számlázó szoftvernek minősülni. A számlázó szoftver nem feltétlenül a szolgál­tatási lánc utolsó szoftverét jelenti. A számlázó szoftvernek az egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy nyilvántartást vezet a kiállított számlákról, mely számlák sorszámait a jogszabályoknak megfelelően kezeli, így ga­ran­tálja például a kihagyásmentességet, ismétlődés men­tes­séget, folyamatos elszámolást. Ha megvizsgáljuk a kiállított számlát, az azon szereplő számla sorszám mutatja meg azt, mely szoftvert kell számlázó szoftvernek tekin­teni. A jogszabályi kötelezettségeknek ennek a szoftver­nek szükséges eleget tennie, tehát ettől a szoftvertől kell várnunk az adatszolgáltatást.
Komplex vállalatirányítási rendszereknél felmerülhet annak a kérdése is, hol kezdődik és hol végződik egy szám­lázó rendszer. De akár a vállalatirányítási rendszer határainak a megállapítása is kihívásokat jelenthet. Az adatszolgáltatásnál megfelelő megoldást jelenthet, ha a vállalatirá­nyítási rendszeren belül egy elkülönült modul végzi az adatszolgáltatást, vagy a vállalatirányítási rendszerhez szorosan kapcsolódó informatikai megoldáson keresztül érkezik az adóhivatalhoz a számlaadat.

Adatszolgáltatás struktúrája, formátuma

Az adatszolgáltatás XML alapú fájlra épül, melynek struk­túrája eltér az adatexport struktúrájától. Az adatszolgáltatás struktúrája több elemben épít az OECD ajánlásként megjelenő SAF-T szabványra, ugyanakkor számos helyen eltérést is mutat. A séma kialakításánál figyelembe vételre került a számlázó programok adatexportjával kapcsolatos tapasztalatok is.

Az adatszolgáltatás sémájának kialakítása során fontos szem­pont volt az időtállóság és a könnyű bővíthetőség is. Éppen ezért több olyan elem került nevesítésre a sémában, mely az áfa törvényben foglalt számla kötelező adattartalmának nem része. Az adatszolgáltatás jogszabályi kötele­zett­sége ugyanakkor az áfa törvényben a számlával szem­ben támasztott tartalmi követelményekre vonatkozik. Ez az adattartalom a jelenleg hatályos adatexportnál szűkebb adattartalmat jelent.
Az adatszolgáltatás alapelve, hogy egy XML adatállomány kizárólag egy darab számlát tartalmazhat. Amennyiben a számlázó program technikai okok miatt egyszerre több számlaadatot küld meg az adóhivatal részére, akkor nem teheti meg ezt egyetlen adatfájlban, mindenképp fel kell darabolnia külön adatállományokba a számlákat.
Az adatszolgáltatás a következő főbb adatköröket tar­tal­mazza:
• Adatszolgáltatás technikai adatai: pontos időpont, vég­ponti azonosító
• Számlázó szoftver adatai: gyártó neve, szoftver elnevezése, verzió száma
• Számla jellege
• Eredeti számla adatai
• Módosító számla adatai

Az adatexportot sok kritika érte, főleg a címadat kezelés területén. Az adatszolgáltatásnál a rendelet tervezet mel­lék­lete két típusú címadatot különböztet meg: egyszerű címet és összetett címet. Az egyszerű címnél elegendő az országkód, irányítószám, település név és a további címadatok megadása. Tehát ebben az esetben az utca, házszám, emelet, ajtó szerinti bontást nem kell elvégezni. Amennyiben ez utóbbi elérhető a számlázó programban önálló adatként, akkor az összetett címadat szolgáltatást kell majd használnia a programnak.
A tételsoroknál megjelenik az EKÁER bejelentés azonosító száma, melyet akkor lehet feltüntetni, amennyiben az adott tétel EKÁER bejelentés köteles.
Az adatexporttól eltérően a kedvezményt nem csak összeg­szerűen lehet megadni, hanem százalékos ért­ékben is. Hasonlóan az adatexporttól eltérő meg­oldása van az áfa értékének megadásának. Az adatstruktúra kü­lön elemként tartalmazza az adó összegét forintban, illetve a számla pénznemében történő megadását. Az adatexport összesítő adataiból tételsor adatba került az adatszolgáltatásnál a fordított adózás jelzése. Alapvető újdonsága az adatstruktúrának, hogy a felhasználók bővíthetik. Külön hely került kialakításra az adatfájl karakteres, nu­merikus és dátum jellegű adatokkal történő kiegészíté­sének, bővítésének.
Összességében elmondható, hogy az adatszolgáltatás adat­struktúrája alapvetően eltér az adatexportétól, ugyan­akkor számos olyan problémát, kihívást kijavít, ami a jelenleg hatályos adatexportban megtalálható. Ezen túlmenően kellően rugalmas, hogy a séma időtállósága biztosítható legyen. Ez a rugalmasság teremti meg annak a lehetőségét, hogy idővel az adóhivatal több szolgáltatást tudjon nyúj­tani annál, mint ami 2018-ban megjelenik.

Belföldi összesítő jelentés

A belföldi összesítő jelentést a számlázó programok adatszolgáltatása teljesen ki tudja váltani, hiszen a jelentéshez szükséges adatokat az adatszolgáltatás már tartalmazza. Amennyiben a társaság pénztárgéppel állít elő számlát, akkor abban az esetben sem keletkezik adatszolgáltatási kötelezettsége. Számla kiállítói oldalon egyedül a kézi szám­latömb esetén szükséges az adatszolgáltatást meg­ten­ni, melyre külön adatszolgáltatási felület kerül ki­alakításra.

A jelenlegi jogszabályi tervezetek alapján számla befogadói oldalon ugyanakkor megmarad az adatszolgáltatási kötelezettség, tehát a belföldi összesítő jelentés nem fog teljesen eltűnni. Ugyanakkor ezen kötelezettség nem ter­jed ki a számla összes adatára, csupán a jelenlegi adatokra:
• Kibocsátó adószámának első nyolc számjegye
• Áfa alapja
• Áfa összege
• Számla sorszáma
• Teljesítés dátuma (ennek hiányában a számla kelte)

A 2018. július 1-jén hatályba lépő jogszabály alapján az adózóknak lehetőségük lesz lekérdezni a számla kiállí­tóként és számla befogadóként az adatszolgáltatással érin­tett számláikat. Így az adóhivatali rendszeren keresztül meg­nézhetik, hogy a partnereik milyen számlákról küldtek adatszolgáltatást, melyeknél ők voltak a vevők. Ez a felület lehetőséget fog adni az adózók részére, hogy a belföldi összesítő jelentésüket könnyebben előállítsák.

Bevezetés ütemezése

A bevezetésre három lépcsőben kerül sor, melyek közül az első két lépcső a tesztelést szolgálják. A társaságoknak, de inkább a szoftver fejlesztőknek 1 évük van a felkészülésre, mely idő alatt szükséges áttekinteni a jelenleg működő számlázó szoftvert és a szükséges módo­sításo­kat kifejleszte­ni, letesztelni. A tesztelés folyamatában különböző adóhivatali szolgáltatások is meg­jelennek. A 2017. június 27-én megjelent rendelet tervezet mel­léklete tartalmazza az adatszolgáltatás struktúrá­ját. Ezzel párhuzamosan megkezdte működését 2017. július 3-tól a https://onlineszamla.nav.gov.hu webol­dal, melyen elérhetők a legfrissebb információk az adat­szol­gáltatással kap­csolatban, valamint letölthető a fejlesztéshez szük­séges XSD állomány is. Ezen túlme­nően a szoftver fejlesztők tesztelhetik az álta­luk előállított XML adatállományok sémának való megfe­lelését is. Ehhez a NAV Kül­ső Online Bejelentő és Adatszolgáltatási Keret­rend­szeréhez (KOBAK) szük­sé­ges egy regiszt­rációt elvégezniük, melyen ke­resztül lehet a teszte­léshez csatlakozni.
A tervek szerint 2018. január 1-vel lesz lehetőség arra, hogy ne egyedi adatfájl feltöltéssel, hanem a számlázó programok adatszolgáltatásán keresztül tudják a fejlesztők tesztelni az általuk fejlesztett prog­ramokat. Ettől az időponttól tesztelérésen keresztül meg tud történni az adatszolgáltatás, erről a jogszabályi működésnek megfelelően információt kap a küldő szoftver. Ugyanakkor ez az adatszolgáltatás nem váltja ki a belföldi összesítő jelentést kibocsátói oldalon, mivel 2018. január 1-től kizárólag rendszer tesztelésre nyílik lehetőség.
2018. július 1-jén fognak hatályba lépni a szám­lázó programok elektronikus adatszolgáltatási kö­telezett­ségét előíró jogszabályok, ezzel az időponttal fog vál­toz­ni az adatszolgáltatás összeghatára, így az adatszol­gáltatás 1 éves felkészülési időt követően éles üzemi kör­nyezetben fog működni, a beérkezett adatok már érvényes adatszolgáltatásnak fognak minősülni.

Az adatszolgáltatás hasznosulási lehetőségei

A számlaadatok online adatszolgáltatása az adóhivatal számára rendelkezésre álló adatokat jelentősen meg fogja növelni, mely adatokat elsősorban a koc­ká­zatelemzés során tudja hasznosítani. A szám­lázási adatokat más adatokkal összekapcsolva hatékonyabb kockázatelemzési és kiválasztási rend­szerek építhe­tőek fel, így várhatóan az adóhivatali ellenőrzések fókusza is egyre inkább a jelentős adózási kockázatot rejtő adózók irányába fog terelődni, és a jogkövető adózók ke­vesebb számú ellenőrzéssel számolhatnak. Például egy szám­lázási láncolat felderítése is gyorsabb lehet, és már a bevallás bea­dását mege­lőzően az adóhivatali rendszerek rálát­hat­nak az adózók tevékenységeire, adózási kocká­zata­ira. To­vábbi előnyként jelenik meg, hogy az adóhivatal az elemzéshez szükséges adatokhoz a gazdasági esemény megtör­téntével szinte egyidejűleg jut hozzá, így az esetleges prob­lémákra az adóhivatal korábban tud reagálni.
A számla adatszolgáltatás alapján adóhivatali szolgáltatá­sok is megjelennek. Ezek közé tartozik például elektronikus számlázás elterjedését segítő megoldások, a számla ada­tok adózói lekérdezésének lehetősége.

Összegzés

Európa több országában már van számla adatszolgáltatási rendszer, melyek működési elvük tekintetében kü­lönböz­nek. Magyarországon bevezetésre kerülő rendszer bár me­rít a nemzetközi tapasztalatokból, ugyanakkor a magyar sajátosságok megjelennek benne. A magyar rendszer to­vább­ra is kitart a bilaterális rendszer mellett, tehát nem elégszik meg az egyoldalú számlaadat szolgál­tatással. Je­len­leg a két oldal adatszolgáltatási technikája eltérő, ugyanak­kor látható olyan folyamat is, melynél a befogadói adatszolgáltatás adminisztratív terhe csökkenhet. A kibocsátói oldalon nem feltétele a számla ki­bocsátásának az adatszolgáltatás megtörténte, az adatszolgáltatás nem szól bele a számla kiállítás fő folyamataiba. Lényegében egyfajta utóla­gos adatszolgáltatásról beszélünk, melynek online és azonnal a kiállítást köve­tően kell megtörténnie.
A rendszer kiépítésének nem csak az a célja, hogy legyen online számla adatszolgáltatás, hanem ezeknek az adatoknak nagyon fontos felhasználási céljuk is van. Elsődleges cél az adóhivatali kockázatelemzési tevékenység hatékonyságának növelése, de ezen túlmenően további célok is meg­jelennek, melyeket nem biztos, hogy jövő év közepén, előfordulhat, hogy inkább azt követően fognak érezni az adózók. Ebből is lehet látni, hogy nem egy folyamat végét jelenti a jövő év közepe, hanem egy újabb lépcsőfokot az adóhivatali adatszolgáltatások fejlődésében, az adóhivatali szolgáltatások terjedésében.

1) 2016. évi LXVI. törvény az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról, melynek 161. §-nak és 200. § 15-16 hatályba lépését a 2017. évi LXXVII. törvény egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról 2018. július 1-re halasztotta el.