Elektronikus ügyintézés, elektronikus szolgáltatások, elektronikus tárhelyek

✎ dr. Tóth Bálint

I. Bevezetés

Az információs technológia fejlődése és a digitális eszközök térnyerése alapjaiban változtatta meg a je­len­kori közigazgatás működését. A döntéshozók felismerték, hogy ezen eszközök bevonása az állami mű­ködésbe alkalmas lehet az információs kor köve­telményeihez igazodó, hatékony és modern közigaz­gatás alapjainak megteremtésére, valamint egy új tí­pusú és országosan egységes elvek mentén történő ügyintézési szemlélet meghonosítására, melyben az ügyfél a közszférával kapcsolatos valamennyi ügyét egységes felületen, egységes feltételek mellett és egységes eszközökkel jogosult és képes elintézni. A közi­gazgatás digitalizációja egyaránt szolgálja az ügyfelek és a közszféra szerveinek érdekeit, ugyanis új, maga­sabb szintre emeli a kommunikációs folyamatokat a felek között, olyan lehetőségeket biztosít, ami a ko­rábbi papír alapú ügyintézés során nem, vagy csak jelentős adminisztrációs terhek, illetve költségek árán volt megvalósítható.
A jogalkotó a hatékony közszolgáltatások biztosítására olyan működési modell kialakítását tűzte célul, amelyben az ügyfél bármely jognyilatkozatot elektronikus úton is megtehet, továbbá bármely eljárási cselekményt elektronikus úton is elvégezhet abban az esetben, ha személyes jelenléte nem szükséges, továbbá ha a benyújtandó okirat eredetisége elektronikus formában is biztosítható.
A fenti működés jogi és elméleti megalapozása ér­de­kében 2016. január 1-jén hatályba lépett az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások ál­talános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.), amely valamennyi, közfela­datot ellátó szerv tekintetében egységesen, keret jelleggel határozza meg az elektronikus ügyintézés biztosításának garanciális jellegű követelményeit. Az egyes részletszabályokat a 2017. január 1-jén hatályba lépett, az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továb­bi­ak­ban: Eüsztv. vhr.) tartalmazza.
A modern e-közigazgatás megteremtéséhez szükséges egy­séges technikai háttér biztosítása érdekében a döntéshozó elektronikus azonosítási- és biztonságos kézbesítési szolgáltatásokat (így különösen: elektronikus azonosítás a Központi Azonosítási Ügynökön (KAÜ) keresztül, e-sze­mélyigazolvány (e-SZIG), részleges kódú telefonos azonosítás (RKTA), Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántar­tás­hoz kapcsolódó tárhely (KÜNY tárhely), cégkapu, hivatali tárhely) tett, valamint a kormányzati szándék szerint álta­lános érvényű, az elektronikus ügyintézés mintegy sze­mély­re szabására szolgáló Rendelkezési Nyilvántartást (RNY) tett elérhetővé.
2018. január 1-jétől a közigazgatás teljes szférájában, így a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) tekintetében is általánossá, főszabállyá vált a kéti­rá­nyú elektronikus úton történő ügyintézés. A NAV esetében ez egyrészt azt jelentette, hogy a korábbiaktól eltérően elektronikus ügyintézésre nem csak azon ügyekben nyílt lehetőség, amelyek vonatkozásában jogszabály ezt megen­gedte, hanem általános jelleggel, vala­mennyi ügytípust és eljárási cselekményt érintően az Eüsztv. és az Eüsztv. vhr. általános érvényű szabályainak megfelelően. A megfelelő kommunikációs csatornák kia­la­kítása, valamint az adókötelezettségek teljesítésének zök­kenőmentes biztosítása ér­dekében az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe tartozó ügyekben (a további­akban: adóügyek) tekintetében 2018. december 31-éig úgynevezett átmeneti időszak lépett érvénybe, ami a cégkapu használatra kötele­zett ügyfélkörrel folytatott kommunikáció során lehetővé tette az eljáró képviselő személyes KÜNY tárhe­lyének használatát. 2019. január 1-jét követően a cégkapu használatra kötelezett ügyfelek már nem használhatják képviselőik KÜNY tárhelyét az elektronikus ügyintézés során, esetükben a cégkapu kizárólagos kommuni­ká­ciós plat­formmá vált.

II. A NAV előtti elektronikus ügyintézéshez és kapcsolattartáshoz kapcsolódó alapvető elektronikus szolgáltatások

a) Azonosítási szolgáltatások

Az érdemi elektronikus ügyintézéshez elengedhetetlen a természetes személy ügyfél elektronikus azonosítása, fi­gyelemmel arra, hogy csak az autentikációt követően biztosítható a személyhez kötött ügyintézés.
Magyarország Kormánya által biztosított elektronikus azonosítási mó­dok az alábbiak lehetnek:
1. a tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolvány (eSZIG) útján biztosított elektronikus azonosítás
2. az ügyfélkapu 
3. a részleges kódú telefonos azonosítás (RKTA) 
Az elektronikus azonosítással rendelkező természetes személyekről az erre feljogosított szervezet (NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.1) Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartást (KÜNY) vezet. Az ügyfélka­pu­hoz és az e-személyi igazolványhoz elektronikus tárhely szol­gáltatás kapcsolódik, melynek pontos elnevezése: Köz­ponti Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartáshoz kapcsolódó tár­hely (KÜNY tárhely). 
A gazdálkodó szervezet nevében eljáró természetes sze­mély elektronikus azonosítása elengedhetetlen a gazdálkodó szervezet cégkapujának használatához.

Azonosítási szolgáltatás igénybevétele külföldi személyek által

A Magyarországon bejelentett lakóhellyel vagy tartóz­ko­dási hellyel nem rendelkező külföldi természetes sze­mé­lyek az elektronikus ügyintézés igénybevételéhez önkén­tes alapon kérhetik regisztrációjukat a külföldi személyek nyilvántartásába. A nyilvántartásba a fővárosi és megyei kormányhivataloknál, a fővárosi és megyei kormány­hiva­talok járási (fővárosi kerületi) hivatalainál, a kormány­ablakoknál, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál, valamint Magyarország diplomáciai és konzuli képviseleteinél lehet regisztrálni. A nyilvántartásba vételt követően nincs akadálya az elektronikus azonosítási szolgáltatások igénybevételéhez szükséges ügyfél-regisztráció elvégzésének, mely során a regisztrált külföldi személy KÜNY-re­giszt­rációhoz kapcsolódó tárhelyet igényelhet. A két regiszt­ráció iránti kérelem egyidejűleg is előterjeszthető a re­gisztrációs szervnél.  
A Részleges Kódú Telefonos Azonosítás szolgáltatás (RKTA) lehetővé teszi a telefonos ügyintézés során a felhasználó természetes személy beazonosítását, ennek kö­szön­hetően telefonon keresztül (Kormányzati Ügyfél­vonal: 1818) a beazonosított személy meghatározott ügyek intézését is. A szolgáltatás a NAV előtti ügyek tekintetében is alkalmazható, figyelemmel arra, hogy az RKTA szol­gáltatás integrálásra került a NAV által üzemeltetett tele­fonos ügyintézési rend­szerébe (ÜCC). Az RKTA azonosítással párhuzamosan to­vábbra is használható a személyes adóügyek telefonos intézéséhez a NAV ÜCC rendszerének PIN kód alapú azonosítása, ennek megfelelően RKTA regisztrációval nem rendel­ke­ző ügyfelek továbbra is igényelhetnek az ÜCC rendszer használatához PIN kód alapú hozzáférést a NAV ügyfél­szol­gálatain, illetve TEL adatlap benyújtásával.Fontos megjegyezni, hogy az RKTA azonosításhoz külön elektronikus tárhely nem igényelhető, az azonosítási mód csak a telefonos ügyintézés során alkalmazható.

b) Biztonságos kézbesítési szolgáltatás és a kapcsolódó tárhelyek 

Az elektronikus iratforgalom megfelelő kezelése érdeké­ben a szolgáltatás a mögöttes informatikai rendszerek út­ján biztosítja az elektronikus küldeményt sértetlen, vál­to­zatlan formában történő továbbítását a címzett részére, igazolja a feladás, az átvétel, valamint az esetleges sikertelen kézbesítés tényét.2

A tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolvány (eSZIG) útján biztosított elektronikus azonosításhoz, vala­mint az ügyfélkapus azonosításhoz (regisztrációhoz) egységesen kapcsolódik a biztonságos kézbesítési szolgál­tatás, valamint a már említett elektronikus tárhely (KÜNY tárhely), mely alapján KÜNY tárhelyek biztonságos kéz­be­sítési szol­gáltatási címnek minősülnek.3
Az Eüsztv. 14. § (1) bekezdés b) pontjának felhatalmazása alapján a gazdálkodó szer­ve­zetek számára kijelölt cégkapu, illetve az együtt­működő szervek részére biztosított hivatali tárhely szintén biztonságos kézbesítési szolgáltatási címnek minősül.4

Az elektronikus ügyintézés és kapcsolattartás során hivatalos elérhetőségként csak biztonságos kézbesítési szolgál­tatási címnek minősülű tárhely, illetve a Kormány által ren­deletben meghatározott egyéb típusú elektronikus elérhetőség jelölhető ki. Jelenleg hivatalos elérhetőségként – figyelemmel a hivatalos elérhetőséggel kapcso­lat­ban támasztott jogszabályi követel­mé­nyekre5 – az alábbi tárhelyek jelölhetőek ki:
1. KÜNY tárhely
2. cégkapu
3. hivatali tárhely

c) Általános Célú Kérelem Űrlap szolgáltatás (ePapír) és ÁNYK űrlapbenyújtás-támogatási szolgáltatás

Az ügyfelek a Kormány által biztosított elektronikus azonosítási módok segítségével vehetik igénybe az Általános Célú Kérelem Űrlap szolgáltatást (ePapír szol­gáltatás), melyen keresztül szabadon szövegezett beadvány, illetve ahhoz csatolt dokumentum ter­jeszt­hető elő a NAV felé. 
Az ePapír szolgáltatás kizárólag azon ügyekben ve­hető igénybe, melyekre a NAV nem rendszeresített ÁNYK űrlapot.6Az ePapír szolgáltatással kapcsolatos tájékoztató az alábbi weboldalon érhető el: https://epapir.gov.hu/Az ÁNYK (Általános Nyomtatványkitöltő Keret­prog­ram) űrlapbenyújtás-támogatási szolgáltatás le­hetővé teszi, hogy az elektronikus úton azonosított ügyfél az ÁNYK programból közvetlenül benyújthassa a program által kezelt űrlapokat (például bevallásokat, adatlapokat) az űrlapot rendszeresítő, elektronikus ügyintézést biztosító szervhez.7
A www.nav.gov.hu oldalról ingyenesen letölthető ÁNYK program segítségével az elektronikus tár­he­lyen keresztül lehetséges az egyes NAV által rend­sze­resített űrlapok, bevallások benyújtása.

III. Elektronikus ügyintézés, kapcsolattartás

Vállalkozási tevékenységet nem folytató természetes személyek

A vállalkozási tevékenységet nem folytató természe­tes személy ügyfelek esetében a jogalkotó nem teszi köte­lezővé az elektronikus ügyintézést, így esetükben el­sődlegesen papír alapú kommunikációt folytat a NAV. Ezen ügy­felek a Rendelkezési Nyilvántartásba8 bejegyzett nyilatko­zatukkal szabadon rendelkezhetnek arról, hogy a NAV előtt elektronikus úton kívánnak eljárni, vagy kifeje­zetten elutasítják, hogy velük a NAV elektronikus úton tart­son kapcsolatot. Az ügyfél bármikor kérheti a NAV-tól, hogy vele elektronikus úton tartson kapcsolatot azon nyi­lat­ko­za­tok esetében, ahol az elektronikus kapcsolattartás értel­mezhető és kivitelezhető. Ilyen irányú kérésnek (ráuta­ló magatartásnak) kell tekinteni azt is, ha az ügyfél kérel­mét saját döntéséből eredően eleve elektronikus úton nyújt­ja be a KÜNY tárhelyén keresztül valamely a NAV által erre a célra rendszeresített ÁNYK űrlapon, vagy az ePapír szolgáltatáson keresztül.9
Amennyiben az elektronikus ügyintézésre nem kötele­zett természetes személy a Rendelkezési Nyilvántartásban nem tiltja az elektronikus ügyintézést, továbbá megjelöli hivatalos elérhetőségét (hivatalos elérhetőségként jelenleg csak a KÜNY tárhely jelölhető ki), akkor a NAV a hivatalos küldeményeit – eljárni jogosult meghatalmazott hiányában – az ügyfél hivatalos elérhetőségére helyezi ki, az Eüsztv. általános kézbesítési szabályait alkalmazva.10A NAV az eljárás során úgy értékeli,11 hogy az általa kül­dött iratot a KÜNY tárhelyen fogadó személy azonos a tár­helyhez regisztrált természetes személlyel, illetve a KÜNY tárhelyről érkezett elektronikus iratot a tárhelyhez regiszt­rált természetes személy nyújtotta be.
Amennyiben az elektronikus ügyintézésre nem kötele­zett természetes személy a Rendelkezési Nyilvántartásban kifejezetten arról rendelkezik, hogy megtiltja az elektronikus ügyintézés lehetőségét, akkor – eltérő jogszabályi ren­delkezés hiányában12 – a NAV papír alapú kommunikációt folytat az ügyféllel, az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.) általános kéz­besítési szabályait alkalmazva.13
Speciális helyzetet teremt, ha az elektronikus ügyinté­zésre nem kötelezett természetes személy a Rendelkezési Nyilvántartásban nem tesz tiltó rendelkezést, vagy egyáltalán nem tesz rendelkezést, továbbá hivatalos elérhetőségét sem jelöli ki, ugyanakkor a NAV-nak a jogszabályi keretek között kapott adatszolgáltatás alapján hivatalos tudomása van arról, hogy az ügyfél rendelkezik KÜNY tárhellyel.14
Ilyen az esetben a NAV kihelyezi a küldeményt az ügyfél KÜNY tárhelyére. Amennyiben az ügyfél a küldeményt át­veszi, vagy az átvételt megtagadja, beállnak a kézbesítéshez fűződő jogkövetkezmények. A tárhelyre helyezés meghi­ú­su­lása, illetve a sikertelen kézbesítés azon eseteiben, me­lyek bekövetkezte esetén általában az irat átvettnek te­kin­tendő (az ügyfél a küldeményt kétszeri kiértesítés ellenére nem vette át) az elektronikus küldeménynél nem alkalmazható a kézbesítési vélelem, a NAV papír alapon ismételten megküldi a természetes személy ügyfél számára az iratot, melynek kézbesítésére már az általános szabályok15 vonatkoznak.
Félreértésre adhat okot, hogy a Rendelkezési Nyilvántar­tásban az ügyfélnek lehetősége nyílik elektronikus leve­le­zési cím (e-mail cím) bejelentésére. Az elektronikus levelezési címmel kapcsolatban az Eüsztv. nem támaszt biztonságos kézbesítési szolgáltatással azonos követelményeket, ezért hivatalos ügyintézésre nem alkalmas. Az elektronikus levelezési címre a NAV nem küld hivatalos küldeményeket, kizárólag az ügyfél hivatalos elérhetőségeként bejelentett KÜNY tárhelyen keresztül kommunikál.16
A Rendelkezési Nyilvántartással kapcsolatos tájékoz­ta­tó az alábbi weboldalon érhető el: https://rendelkezes.kekkh.gov.hu/rny-public/ 

Egyéni vállalkozók, adóügyekben elektronikus kapcsolattartásra kötelezett, adóköteles tevékenységet végző természetes személyek17

Az egyéni vállalkozási tevékenységet folytató természetes személyek 2018. január 1-jétől a bevallási kötelezett­ségü­kön kívül általánosságban is elektronikus kapcsolat­tar­tásra és elektronikus ügyintézésre kötelezettek a NAV irányában.18
Az egyéni vállalkozók és az elektronikus kapcsolattar­tás­ra kötelezett, adóköteles tevékenységet végző természetes személyek a NAV irányában az elektronikus kapcsolat­tar­tást a KÜNY tárhelyükön keresztül kötelesek gyakorolni, ezért kötelezően az elektronikus azonosításra alkalmas ügy­félkapu-regisztrációval kell rendelkezniük.
Egyéni vállalkozók cégkapu-regisztrációra nem jogosultak, cégkaput egyéni vállalkozásukhoz kapcsolódóan nem nyithatnak. Az egyéni vállalkozó hivatalos elérhetősége a KÜNY tárhelye.19 A NAV a hivatalos küldeményeit – eljárni jogosult meghatalmazott hiányában – az egyéni vállal­kozók KÜNY tárhelyére helyezi ki. Az elektronikus ügy­in­tézési kötelezettségük megszegése esetén a NAV az Eüsztv. 14. § (8) bekezdés alapján jár el, hatósági ellenőrzés lefoly­ta­tását kezdeményezi a hatáskörrel és illetékességgel ren­delkező szervnél.
A KÜNY tárhely használatával kapcsolatban ismételten szükséges felhívni a figyelmet arra, hogy a NAV az eljárás során úgy értékeli,20 hogy az általa küldött iratot a KÜNY tárhelyen fogadó személy azonos a tárhelyhez regisztrált természetes személlyel, illetve a KÜNY tárhelyről érkezett elektronikus iratot a tárhelyhez regisztrált természetes személy nyújtotta be.
Speciális helyzetben vannak a kamarai jogtanácsosok, valamint az alkalmazott szabadalmi ügyvivők, akik e tevé­kenységük során választásuk szerint vagy saját KÜNY tár­helyüket, vagy munkáltatójuk hivatali tárhelyét használhatják ún. gépi interfészen (a szervezet hivatali tárhelyre csatlakoztatott belső számítógépes iratkezelési programján, felhasználói felületén) keresztül. KÜNY tárhelyük használatához az egyéni vállalkozókkal megegyező követelmé­nyek­nek kell megfelelniük, kiegészítve azzal a további feltétellel, hogy eljárásukat megelőzően munkáltatójuk irányában fennálló képviseleti jogviszonyukat kötelesek előzetesen bejelenteni (EGYKE adatlap benyújtásával) a NAV-hoz, csak a bejelentést követően kommunikálhatnak mun­káltatójuk ügyeiben saját személyes tárhelyükön keresztül. Amennyiben az elektronikus ügyintézés során munkál­ta­tó­juk hivatali tárhelyét használják, úgy a képviseleti jogviszony bejelentésére nincs szükség, a hivatali tár­helyhez adott hozzáférés birtokában a gépi interfészen keresztül jogosult eljárni21. Fontos megje­gyez­ni, hogy a NAV elsődlegesen a munkáltató hivatali tárhelyén keresztül tart kapcsolatot a kamarai jogtanácsosokkal, valamint az alkalmazott szabadalmi ügy­vivőkkel, amennyiben munkáltatójuk képvise­le­tében járnak el. Amennyiben saját ügyükben járnak el, a NAV a hivatalos küldeményeit kizárólag a KÜNY tárhelyükre helyezi ki.

Kizárólag elektronikus kapcsolattartásra kötelezett szervezetek

Az Eüsztv. rendelkezésein túl az adóigazgatási eljárásra vonatkozó szabályok is tartalmaznak előírásokat az elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek köre tekintetében. Az Air. 36. § (4) bekezdés a)-d) pont­jai­nak rendelkezése alapján az állami adó- és vámha­tó­ság előtt elektronikus kapcsolattartásra kötelezett szer­vezetek egy tágabb halmazt képeznek az elektronikus ügyintézésre és elektronikus kapcsolat­tartásra is kötelezett gazdálkodó szervezetekhez ké­pest, egyes szervezetek ugyanis kizárólag az állami adó és vámhatóság előtt kötelezettek az Air. 36. § (4) bekezdés a)-c) pontjai alapján elektronikus kap­csolattartásra. 
Az Eüsztv. 1. § 23. pontja alapján gazdálkodó szer­ve­zetnek minősülő ügyfelek az Eüsztv. 9. § (1) bekezdés a) pontja alapján elektronikus ügyintézésre, to­vábbá az Air. 36. § (4) bekezdés d) pontja alapján elektronikus kapcsolattartásra is kötelezettek a NAV előtt, míg az Air. 36. § (4) bekezdés a)-c) pontja olyan szervezetekre is kiterjeszti az elektronikus kap­cso­lattartási kötelezettséget, melyek nem tartoznak az Eüsztv. hatálya alá, ezért az elektronikus kommuni­ká­ció során esetükben eltérő szabályok alkalmazandóak.
Azok az Eüsztv. rendelkezése alapján gazdálkodó szervezetnek nem minősülő, ezáltal elektronikus ügy­intézésre nem kötelezett szervezetek, melyek az Air. 36. § (4) bekezdés a)-c) pontjai alapján – adókötele­zett­ségükre tekintettel – elektronikus kapcsolat­tar­tás­ra kö­telezettek, 2019. január 1-jét követően is képviselőik KÜNY tárhelyén keresztül tartanak kapcsolatot a NAV-val, tekintettel arra, hogy nem jogosultak cégkapu nyitására.22
A NAV a hivatalos küldeményeit – eljárni jogosult meg­hatalmazott hiányában – az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett szervezet törvényes képviselőjének KÜNY tárhelyére helyezi ki. A szervezet törvényes képviselőjének KÜNY tárhelyén folytatott kommunikációval kapcsolat­ban természetesen jelen esetben is fennáll a korábban vá­zolt működési elvek.

Elektronikus ügyintézésre és elektronikus kapcsolattartásra kötelezett gazdálkodó szervezetek

A gazdálkodó szervezetek, valamint a cégkapu nyitásra kö­telezett egyéb személyek23 (a továbbiakban gazdálkodó szervezetek) 2018. január 1-jétől bevallási kötelezett­sé­gükön kívül általánosságban is elektronikus kapcsolat­tar­tásra és elektronikus ügyintézésre kötelezettek a NAV előtti eljárásuk során.24
A gazdálkodó szervezetek számára biztosított, hivatalos elérhetőségnek minősülő elektronikus tárhely a cégka­pu,25 melyet az ügyfelek a NAV-val való elektronikus kap­csolattartáshoz, dokumentum (pl. bevallás) beküldéshez és részükre szóló hivatalos dokumentum letöltéséhez használhatnak. A NAV a hivatalos küldeményeit – eljárni jogosult meghatalmazott hiányában – a gazdálkodó szervezet cégkapujára helyezi ki. A gazdálkodó szervezet csak egyetlen26 cégkaput nyithat. Amennyiben a gazdálkodó szer­vezet együttműködő szervnek minősül,27 ezáltal hivatali tár­hely használatára kötelezett, nem rendelkezhet egyidejűleg cégkapuval is.
A cégkapura minden arra kötelezett ügyfélnek regiszt­rál­nia kell az erre kijelölt szervnél. A regisztrációval kap­csolatos tájékoztató az alábbi weboldalon érhető el: https://tarhely.gov.hu/ckp-regisztracio/tajekoztato.html
Az Eüsztv. vhr. 89. § (9) bekezdésében meghatározott ren­delkezéssel összhangban a NAV által küldött iratot a gazdálkodó szervezet saját cégkapuján fogadó személyt az adózó nevében küldemény átvételére jogosult személynek kell tekinteni, illetve a gazdálkodó szervezet saját cégkapujáról érkezett elektronikus iratot a gazdálkodó szervezet saját dokumentumának kell tekinteni. 
Amennyiben a gazdálkodó szervezet saját ügyében, saját cégkapuján keresztül jár el (küldeményt ad fel, illetve adóhatósági iratot fogad), a NAV elfogadja az elektronikus küldeményt a cégkaput használó természetes személytől. A gazdálkodó szervezet cégkapujára küldött adóhatósági iratok bármely a cégkapuhoz hozzáféréssel rendelkező sze­mély számára átvehetőek, hozzáférhetőek. A kézbesítés jog­hatásai az első átvételhez kapcsolódnak28. Ebben az eset­ben a gazdálkodó szervezet feladata és felelőssége an­nak biztosítása, hogy a folyamatos kommunikáció érdeké­ben a cégkapuhoz hozzáférjen olyan személy, aki küldeni és fogadni tudja az iratokat. A gazdálkodó szervezet felelőssége annak eldöntése is, hogy mely konkrét – elektronikus azonosításra alkalmas – természetes személy részére biztosít hozzáférést a cégkapuhoz.
Fontos megjegyezni, hogy az állami adó- és vámható­sághoz meghatalmazottként be nem jelentett természetes személy fentebb meghatározott eljárása kizárólag az adózó ügyében keletkezett dokumentumok adózói cégkapun keresztüli beküldésére és fogadására terjed ki. Ahhoz, hogy az adózó nevében eljáró természetes személy használhassa az adóhatóság elektronikus szolgáltatásait (eBEV felületre belépés és különböző lekérdezések, EKAER, Online Szám­laadat-szolgáltatás), vagy személyes ügyintézés szüksé­ges­sége esetén személyesen eljárjon, továbbra is szükség van a képviseleti jogosultságának igazolására, állandó megha­talmazás esetén az EGYKE adatlap benyújtására, vagy a jogviszony bejelentésére az eBEV portálon keresztül. 

IV. A meghatalmazottak kezelése az elektronikus kapcsolattartás során

A meghatalmazottakkal folytatott kommunikációs során az elektronikus kapcsolattartási forma elsődlegessé vált. A jogszabályi rendelkezések értelmében, ha a meghatal­ma­zó, vagy a meghatalmazott saját jogállása alapján elektronikus kapcsolattartásra kötelezett, akkor a meghatalmazott elektronikus úton köteles kapcsolatot tartani a NAV-val29. Az elektronikus kapcsolattartás elsődlegességét erősíti a rendelkezés, miszerint a gazdasági, illetve jogi tevékeny­sé­gük miatt elektronikus ügyintézésre kötelezett termé­sze­tes személyek, amennyiben tevékenységüktől függetlenül kívánnak eljárni a NAV előtt, akkor is elektronikus úton kötelesek kapcsolatot tartani30. Utóbbi rendelkezés elsődlegesen az egyéni vállalkozókat, az egyéni ügyvédeket, az európai közösségi jogászokat, valamint az egyéni szaba­dalmi ügyvivőket érinti azzal a megjegyzéssel, hogy a cégkapu nyitására kötelezett egyéni ügyvédek, európai közös­ségi jogászok, egyéni szabadalmi ügyvivők cégkapujuk helyett KÜNY tárhelyet is használhatnak. 
A kapcsolódó jogszabályi rendelkezésekre figyelemmel az alábbi, meghatalmazó-meghatalmazott kapcsolatrend­szer vázolható fel: 
a) Elektronikus ügyintézésre és kapcsolattartásra nem kötelezett természetes személy állandó meg­hatalmazottja, megbízottja (a továbbiakban együtt: meg­hatalmazott)
1. elektronikus ügyintézésre és elektronikus kap­csolattartásra nem kötelezett természetes sze­mély, akkor a NAV előtt papír alapú ügyintézést folytathat, vagy KÜNY tárhely birtokában szabadon dönthet az elektronikus kapcsolattartásról, a NAV a kül­deményeit a meghatalmazott Rendelkezési Nyilván­tar­tásban tett rendelkezése alapján a meghatalmazott KÜNY tárhelyére helyezi ki, vagy postai úton kézbesíti;
2. egyéni vállalkozó, adóügyekben elektronikus kap­csolattartásra kötelezett, adóköteles tevé­keny­séget végző természetes személy, akkor a NAV előtt elektronikus kapcsolattartásra kötelezett, mely során saját KÜNY tárhelyét használhatja, a NAV a küldeményeit a meghatalmazott KÜNY tárhelyére helyezi ki;31
3. elektronikus ügyintézésre és elektronikus kapcsolattartásra kötelezett (ebből adódóan cégkapu nyitására kötelezett) gazdálkodó szervezet tag­ja, alkalmazottja, törvényes képviselője, ak­kor a cégkapu nyitásra kötelezett gazdálkodó szerve­zethez köthető meghatalmazott személy32 elektronikus kapcsolattartásra kötelezett, mely során a mö­göttes képviselő szervezet cégkapuját (meghatalmazotti cégkaput) használja, a NAV a küldeményeit a meghatalmazotti cégkapura helyezi ki.
b) Egyéni vállalkozó, adóügyekben elektronikus kapcsolattartásra kötelezett, adóköteles tevékenységet végző természetes személy meg­hatalmazottja
1. elektronikus ügyintézésre és elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett természe­tes személy, akkor a NAV előtt elektronikus kapcsolattartásra kötelezett, mely során saját KÜNY tárhelyét használja, a NAV a küldeményeit a meghatalmazott KÜNY tárhelyére helyezi ki;
2. egyéni vállalkozó, adóügyekben elektro­ni­kus kapcsolattartásra kötelezett, adóköteles tevékenységet végző természetes sze­mély, akkor a NAV előtt elektronikus kapcsolattartásra kötelezett, mely során saját KÜNY tárhelyét használhatja, a NAV a küldeményeit a meg­hatalmazott KÜNY tárhelyére helyezi ki;33
3. elektronikus ügyintézésre és elektronikus kapcsolattartásra kötelezett (ebből adódó­an cégkapu nyitására kötelezett) gazdál­ko­dó szervezet tagja, alkalmazottja, törvé­nyes képviselője, akkor a cégkapu nyitásra kö­telezett gazdálkodó szervezethez köthető meg­ha­tal­mazott személy34 elektronikus kapcsolattartásra kötelezett, mely során a mögöttes képvi­selő szervezet cégkapuját (meghatalmazotti cég­kaput) használja, a NAV a küldeményeit a meg­hatalmazotti cégkapura helyezi ki.
c) Kizárólag elektronikus kapcsolattartásra kötelezett szervezet meghatalmazottja
1. elektronikus ügyintézésre és elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett termé­szetes személy, akkor a NAV előtt elektronikus kapcsolattartásra kötelezett, mely során saját KÜNY tárhelyét használja, a NAV a küldeményeit a meghatalmazott KÜNY tárhelyére helyezi ki;
2. egyéni vállalkozó, adóügyekben elektronikus kapcsolattartásra kötelezett, adóköteles tevé­keny­séget végző természetes személy, akkor a NAV előtt elektronikus kapcsolattartásra kötelezett, mely során saját KÜNY tárhelyét használhatja, a NAV a küldeményeit a meghatalmazott KÜNY tárhelyére helyezi ki;35
3. elektronikus ügyintézésre és elektronikus kapcsolattartásra kötelezett (ebből adódóan cégkapu nyitására kötelezett) gazdálkodó szervezet tagja, alkalmazottja, törvényes képviselője, ak­kor a cégkapu nyitásra kötelezett gazdálkodó szer­ve­zethez köthető meghatalmazott személy36 elektronikus kapcsolattartásra kötelezett, mely során a mö­göt­tes képviselő szervezet cégkapuját (meghatalmazotti cégkaput) használja, a NAV a küldeményeit a meg­hatalmazotti cégkapura helyezi ki.
d) Elektronikus ügyintézésre és elektronikus kapcsolattartásra kötelezett gazdálkodó szervezet meghatalmazottja
1. elektronikus ügyintézésre és elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett természetes személy, akkor a NAV előtt elektronikus kapcsolattartásra kötelezett, mely során saját KÜNY tárhelyét használja, a NAV a válaszküldeményeit a meghatalmazott KÜNY tárhelyére helyezi ki;37
2. egyéni vállalkozó, adóügyekben elektronikus kapcsolattartásra kötelezett, adóköteles tevé­keny­séget végző természetes személy, akkor a NAV előtt elektronikus kapcsolattartásra kötelezett, mely során saját KÜNY tárhelyét használja, a NAV a válaszküldeményeit a meghatalmazott KÜNY tárhelyére helyezi ki;38
3. elektronikus ügyintézésre és elektronikus kapcsolattartásra kötelezett (ebből adódóan cégkapu nyitására kötelezett) gazdálkodó szervezet tagja, alkalmazottja, törvényes képviselője, ak­kor a NAV előtt a cégkapu nyitásra kötelezett gazdál­kodó szervezethez köthető meghatalmazott sze­mély39 elektronikus kapcsolattartásra kötelezett, mely során a mögöttes képviselő szervezet cégkapuját (meghatalmazotti cégkaput) használja, a NAV a válaszküldeményeit a meghatalmazotti cégkapura helyezi ki;
4. a meghatalmazó gazdálkodó szervezet saját alkal­mazottja, tagja, akkor a NAV előtt a meghatalmazott személy elektronikus kapcsolattartásra kötele­zett, mely során a meghatalmazó szervezet cégkapuját használja, a NAV a küldeményeit a meghatalmazó szer­ve­zet cégkapujára helyezi ki. Fontos, hogy ezzel a megoldással ki­zárólag a dokumentumok cégkapun keresztül történő küldése és fogadása egyszerűsödik az adózók számára, a saját alkalmazott/tag az „egyéb eljárások” (pl. ellenőrzési eljárás, eBEV felületen tör­té­nő lekérdezések, stb.) so­rán továbbra is akkor járhat el az adózó nevében, ha meghatalmazást kap és azt bejelentik.

Az a)-d) bekezdések 1-3. pontja szerint minősülő meg­ha­talmazott személy (szervezet) a meghatalmazó ügyében a dokumentumok küldése/fogadása során is kizárólag a kép­viseleti jogviszonyának az állami adó- és vámha­tó­ság­hoz történő előzetes bejelentését követően járhat el (EGYKE adatlap benyújtásával, illetve eBEV felületen adott meghatalmazással). A korábban bejelentett képviseleti jo­go­sultságok ismételt bejelentésére nincs szükség, azonban olyan esetben, amikor a meghatalmazott természetes sze­mély egy gazdálkodó szervezet (pl. könyvelő iroda, adótanácsadó cég) tagja, alkalmazottja, vagy törvényes képvise­lő­jeként jár el és a korábban benyújtott EGYKE adatlapon a mögöttes képviselő szervezet adószáma nem került feltüntetésre, akkor a mögöttes képviselő szervezet cégkapujának használatához elengedhetetlen az adószám bejelentése az eBEV felületen keresztül, vagy új EGYKE adatlap benyújtásával.

V. Záró gondolatok

A NAV informatikai szakrendszereinek több éves fejlesztése eredményeként 2019. január 1-jéig lényegében megva­ló­sult az Eüsztv. alapvető rendelkezéseinek gyakorlati átülte­tése a NAV ügyintézési folyamataiba. A NAV szakrendszerei alkalmasak az elektronikus ügyintézés, valamint az elektronikus kapcsolattartás biztosítására.
Az elektronikus szolgáltatások fejlesztési folyamatai azon­ban ezen a ponton nem állhatnak meg. A NAV kiter­jedt feladat- és hatásköréből, az eltérő kezelést igénylő ügy­típusok sokszínűségéből, az érintett ügyfelek számából, valamint az éves több milliós nagyságrendű iratforgalomból adódóan egyértelmű, hogy a NAV számára az elkövetkező időszakban a „szolgáltató adóhatóság” eszmeiségének megfelelve tovább kell dolgoznia az elektronikus szol­gáltatások adóügyekhez igazításán. Az adózóbarát szolgáltatási környezet megteremtése ér­de­kében a NAV a jövőben is aktív közreműködő kíván maradni az elektronikus ügyintézést érintő jogi szabályo­zás kialakításában, érdemi javaslatokkal élve a jogalkotó irányába. 
A NAV célja, hogy az elektronikus ügyintézés és az elektronikus kapcsolattartás intézményét a használatára köte­lezett adózók ne kötelezettségként éljék meg, hanem olyan innovatív kommunikációs megoldásként, melynek használata alapvető, személyes érdekük. 

1) Az egyes, az elektronikus ügyintézéshez kapcsolódó szervezetek kijelöléséről szóló 84/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet 7. § (3) bekezdés
2) Eüsztv. vhr. 73. § (1) bekezdés
3) Eüsztv. vhr. 88. § (1) bekezdés
4) Eüsztv. vhr. 84. § (1) bekezdés, 89. § (1) bekezdés
5) Eüsztv. 14. § (6) bekezdés, 15. § (1) bekezdés
6) Az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 27. § (1) bekezdés
7) Eüsztv. vhr. 115. § (1) bekezdés
8) Rendelkezési Nyilvántartás (RNY): elektronikus azonosítást követően elérhető személyes felület, amely a természetes személyek elektronikus ügyintézésére vonatkozó rendelkezéseit tartja nyilván – többek között – elérhetőségekkel, képviselettel és a kapcsolattartás formájával, módjával kapcsolatban. A nyilvántartást nem a NAV vezeti.
9) Eüsztv. 25. § (6) bekezdés b)-c) pont
10) Eüsztv. 14. § (4) bekezdés
11) Eüsztv. vhr. 88. § (1) bekezdés
12) Eüsztv. 22. § (6) bekezdés
13) Air. 79. § (2) bekezdés
14) Eüsztv. 15. § (3) bekezdés
15) Air. 79. § (2) bekezdés
16) Eüsztv. 108. § (15) bekezdés
17) Eüsztv. vhr. 91. § (2) bekezdés; Air. 36. § (4) bekezdés a)-c) pont
18) Air. 36. § (4) bekezdés d) pont; Eüsztv. 1. § 23. pont, 9. § (1) bekezdés a) pont; a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 7. § (1) bekezdés 6. pont
19) Eüsztv. vhr. 88/A. §
20) Eüsztv. vhr. 88. § (1) bekezdés
21) Eüsztv. vhr. 85. § (1) bekezdés b) pont
22) Eüsztv. vhr. 89. § (1) bekezdés
23) Eüsztv. vhr. 91. § (1) bekezdés értelmében: egyéni ügyvéd, európai közösségi jogász, egyéni szabadalmi ügyvivő
24) Air. 36. § (4) bekezdés d) pont; Eüsztv. 1. § 23. pont, 9. § (1) bekezdés a) pont; a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 7. § (1) bekezdés 6. pont
25) Eüsztv. vhr. 89-91. §
26) Eüsztv. vhr. 89. § (1) bekezdés
27) Eüsztv. 51. § (1) bekezdés
28) Eüsztv. 14. § (4) bekezdés, Air. 79. § (3) bekezdés
29) Air. 36. § (5) bekezdés
30) Air. 36. § (6) bekezdés
31) állandó meghatalmazással meghatározott képesítési követelményeknek megfelelő egyéni vállalkozó, adóügyekben elektronikus kapcsolattartásra kötelezett, adóköteles tevékenységet végző természetes személy járhat el
32) Air. 17. § (1) bekezdés c), d), e) és g) pontjai
33) állandó meghatalmazással meghatározott képesítési követelményeknek megfelelő egyéni vállalkozó, adóügyekben elektronikus kapcsolattartásra kötelezett, adóköteles tevékenységet végző természetes személy járhat el
34) Air. 17. § (1) bekezdés c), d), e) és g) pontjai
35) állandó meghatalmazással meghatározott képesítési követelményeknek megfelelő egyéni vállalkozó, adóügyekben elektronikus kapcsolattartásra kötelezett, adóköteles tevékenységet végző természetes személy járhat el
36) Air. 17. § (1) bekezdés c), d) e) és g) pontjai
37) Fontos kiemelni, hogy az Air. képviseleti szabályai okán ebben az esetben a gazdálkodó szervezetet kizárólag eseti meghatalmazással képviselheti az 1. pont szerinti személy, állandó meghatalmazással kizárólag a d) pont 2. számmal jelzett esetében járhat el (azaz akkor, ha megfelelő képesítéssel rendelkező egyéni vállalkozó, vagy adóköteles tevékenységet végző).
38) állandó meghatalmazással meghatározott képesítési követelményeknek megfelelő egyéni vállalkozó, adóügyekben elektronikus kapcsolattartásra kötelezett, adóköteles tevékenységet végző természetes személy járhat el
39) Air. 17. § (1) bekezdés c), d), e) és g) pontjai