Köszöntő

✎ Vágujhelyi Ferenc

A hazai közigazgatásban egy olyan minőségileg új és szak­mailag magasabb színvonalon működő szerve­zet, a Nem­zeti Adó- és Vámhivatal jött létre 2011-ben, mely a társa­dal­mi, nemzeti, hazai és uniós jogszabályi elvárások mentén az állam adó- és adójellegű bevételeinek kezelését és védel­mét nagyobb hatékonysággal tudja ellátni. A kormányzat és társadalom megítélése szempontjából minden évben dön­tő fontosságú a költ­ségvetési törvényben rögzített bevételi elvárások maradéktalan teljesítése, mert eredményeink alap­vetően határozzák meg a nemzetstratégiai célok elérését, a közcélú kiadások fedezetét.

A Kormányzat bizalmát és egyben az elmúlt több mint 10 év eredményességét mutatja, hogy elvégzendő feladataink évről-évre növekedtek, és azzal együtt, hogy ennek bő­vülésével párhuzamosan a szervezet­ben dolgozók száma folyamatosan csökkent, feladatainkat mindig a lehető leg­ma­gasabb szakmai színvo­nalon láttuk és látjuk el. A szer­vezeti struktúra a hatékonyságot szolgálva eközben egyszerűbbé, lineári­sab­bá vált, a szerveink száma több, mint felére csökkent, mely ügyfeleink számára is átláthatóbb mű­kö­dést eredményezett. Az elmúlt évek sikereihez mun­katársaink elismerésreméltó erőfeszítésein túl jelentős mér­tékben hozzájárultak a feketegazdaság vissza­szorítását célzó kormányzati intézkedések, mely az adó-, vám és nyo­mozati tevékenységet is folytató, össze­hangolt szervezeti formában valósulhatott meg ilyen eredményességgel. A gazdaságfehérítés korsza­ka a NAV megteremtésével kez­dődött 2011-ben, me­lyet olyan lépések követtek, mint például az online pénztárgép kötelező használata 2014-ben. A követ­kező évben az elektronikus közú­tiáruforgalom-ellenőrző rendszer indult el, majd 2018. július 1-jétől az online számlázás bevezetésével tovább szűkült a csalárd adózók mozgástere, de ezen mérföldkövek mel­lett számos innováció segítette az adócsalás elleni küz­delmet. Az Európai Bizottság számításai szerint az online számlázás bevezetésének évében sehol sem csökkent olyan nagymértékben az adóelkerülés a legnagyobb koc­kázatot jelentő áfa esetében, mint Magyarországon. Közös sikerünk, hogy az adóelkerülési mutató a 2010. évi 22,3%-ról 2020. évre 6,1%-ra esett vissza. A magyar gazdaságfehérítés online találmányai eköz­ben nemzetközi szin­ten is példaértékű modellekké váltak, és megteremtették az adócsökkentés költségvetési lehetőségét is.

Meggyőződésem azonban, hogy a NAV és az adózó hatósági eljárás nélkül is együttműködhet, ezt bizonyítják az elmúlt évek tapasztalatai, a NAV szolgáltató jellegének erősítése, és az ügyfelek támogatása, hogy adózási kötelezett­ségüknek időben, illetve maradéktalanul eleget tegyenek. A korszerűsítés szüntelen igénye, az adózók jogkövetésének ösztönzése, szolgáltatásainkban jelentős modernizá­ci­ót eredményezett, amit a szakszerű, ugyanakkor az elmúlt években hangsúlyosabban megjelenő közérthető tájékoz­ta­tásunk támogat. A leghangsúlyosabbat kiemelve, négy éve példaértékű szolgáltatást valósított meg a szervezet az­zal, hogy több mint 5 millió embert mentesít az szja-bevallás elkészítése alól, mellyel a rendelkezésünkre álló információkat hasznosítva jelentős mértékben hozzájárultunk a magánszemélyek adminisztrációs terheinek csökkentéséhez. A program 2017-ben elnyerte a legjobb információs és kommunikációs technológia díjat is.

A vállalkozások digitalizálásában is hajtóerőként műkö­dő szervezeti megoldások az utóbbi két évben a járványhelyzet ellenére is biztosították a NAV stabil működését, mely a költ­ségvetési bevételek garanciáját is jelentette. A zavartalan feladatellátás, a munkatársak, valamint az ügy­felek védelme mellett az utóbbi két évben kiemelt feladatként jelentkezett a veszélyhelyzethez kapcsolódó korláto­zó intézkedések reál­gazdasági hatása, illetve az ezek keze­lését szolgáló azonnali és hathatós kormányzati adópolitikai intézkedések végrehaj­tása, így például a végrehajtások felfüggesztése, célzott ked­vezmények, illetve a kkv-k szá­mára gyorsított ÁFA kiutalás biz­tosítása. Az utóbbi két év feladataira visszatekintve kie­me­lendő, hogy a NAV gyakorlatilag Magyarország közigazgatási és törvényszéki álta­lános végrehajtó szervévé vált, mely ma­gával vonta a vég­rehajtási feladatok informatikai hátterének megújítására vonatkozó törekvéseket, így a tömeges feldolgozást auto­matizmusokkal, illetve az ügyintézői munkavég­zést gyorsabb információ-megjelenítéssel támogató rend­szer fejlesztését. 2020 közepétől a NAV vezeti az egyéni vállal­ko­zók nyilvántartását is, illetve munkatársaink a tényleges tu­lajdonosi adatbázis nyilvántartásával még nagyobb sze­repet kapnak jövőre a pénzmosáselleni küzdelemben. 2021-ben kiemelt feladatként a gépjárműadóval kapcso­latos adó­hatósági ügyek intézése mellett, a helyi iparűzés adóbevallást kizárólag a NAV-hoz lehet benyújtani, mely adminisztrációs könnyebbséget jelent a vállal­ko­zások jelentős részének. 2021. július 1-jével bevezetésre került a kis értékű, 150 EUR belső értéket meg nem haladó import külde­ményekre vonatkozóan benyújtott vám-árunyilatko­zatok feldolgozását biztosító eVÁM rendszer és az új OSS platform. Meg kell említenem, hogy 2021. év és 2022. első hónapjainak kiemelt feladata a veszélyhelyzetre tekintettel a gyer­mek­válla­lás költ­ségeinek elismeréseként az év elején visszatérí­tendő sze­mélyi jövedelemadó zökkenőmentes kiu­ta­lása, melynek feladatai projekt keretében jelenleg is zajlanak.

2021. január 1-jétől hatályba lépett a Nemzeti Adó- és Vám­hivatal személyi állományának jogállásáról szó­ló tör­vény, mellyel teljessé vált a szervezeti, funkcionális és sze­mélyi jogállási integráció, és aminek célja, hogy a dolgozók teljesítménye és szaktudása le­gyen az elismerés alapja, hiszen egy szervezet sikerét az elkötelezett és elégedett humánerőforrás határozza meg. A digitális kompetenciák szerepének felértékelődése – IKT képesség fejlesztése –, és a folyamatok ennek megfelelően történő újjászervezése képes biztosítani a megfelelő számú, képzett, kompetens mun­katársi kollektívát.

Az utóbbi évek tapasztalatai, valamint a rendkívüli járványhelyzet is egyértelműen rávilágított arra, hogy a XXI. szá­zadi változások jelentősen érintik a kap­cso­lat­tartásra használt felületeket, így a személyes ügy­fél­megjelenés az on­line ügyintézési lehetőségek biztosításával, illetve kizáró­la­gos­ságával csökkenthető, il­let­ve kiváltható. A digitális tech­nológiák fejlődése, az elektronizáció térnyerése és a gazdaság fehérítését szol­gáló intézkedések hatására keletkező mind hatalmasabb adatvagyon rendszerezése és jövőbeni minél teljesebb körű és célzott hasznosítása elengedhetetlen az online szolgáltatások biztosításához, folyamatos fejlesztéséhez, és ezáltal az ügyfélélmény nö­ve­léséhez. A jelenlegi stratégiai időszak, így a 2022. év legfőbb és legkomp­lexebb célkitűzése a rendel­ke­zésre álló adatvagyon maximális kiaknázása, a minél teljesebb körű élet­hely­zet alapú online ügyintézés megteremtése, a rendel­kezésre álló platformok szolgálta­tási színvonalának nö­ve­lése, a komp­lex ügyfélminősítés, illetve a jogkövetési modell megvalósítása, és az ennek megfelelő hatósági válaszok megalapozása. Egy hatóságot ma már a digitális térben meg­jelenő „arcával” azonosítanak, az ügyfelek ennek alapján ítélik meg, továbbá az adatok beküldése sem jelenthet az ügyfeleknek adminisztrációs többletet. Az ügyfélkap­cso­latban ugyancsak meghatáro­zónak kell lennie a NAV-nál lévő információk alapján az adózók jogkövetési jellemzők szerinti osztályozásának, hi­szen így lehetséges a meg­felelő hatósági hozzáállás kivá­lasztása az egyes adózókkal való bá­násmódban. Ezekhez elengedhetetlen a NAV ren­delke­zésére álló adatvagyon célzott kiaknázása, melyhez a NAV adatvagyon kataszterének összeállítását követően, va­la­mint egy egységes integrált adat­tárház alapjain és a mes­ter­séges intelligencia lehe­tő­ségeit kihasználva szükséges az adat- és tranzakcióalapú ügy­intézés alapjainak megte­rem­tése, deviancia indikátorok bevezetése, deep learning modellek kia­lakítása, mely szorosan illeszkedik a kormány­zati célokhoz, így a DIMOP feladatok végrehajtásához.

A hatékonyabb feladatellátás érdekében a szakmai folyamatok támogatása is folytatódik a következő években, így a vámszakmai feldolgozó rendszer korszerűsítése, az állam bűn­üldözési, büntetőjogi igényének érvényesítése érde­kében a modern bűnügyi értékelő-elemző tevékenység fejlesztése, a felderítés hatóképességének kiszélesítése, vala­mint egy komplex és korszerű rendészeti tevékenység kia­lakítását biztosító koncepció megvalósítása. Ez utóbbi kon­cep­ció keretében a NAV ügyeleti rendszerének bővítése és kor­szerűsítése kapcsán a szakmai igényekhez igazodva hi­ány­pótló intézkedésként a kor követelményeinek is meg­fe­lelő modern tevékenységirányító központ kiala­kí­tása is cél.

A következő években előttünk álló feladatokat, azok ha­tékony ellátását – melyek speciális, egyedi tudást igényelnek – a humánerőforrás megtartásával, elkötelezett kollé­gák­kal, az utánpótlás biztosításával, fiatal és agilis pálya­kezdők szervezetbe vonzásával, és a távozó vezetők megfe­lelő utánpótlás nevelésével fogjuk tudni csak végrehajtani, egy kiszámítható jövőképet és megfelelő képzési, átképzési rendszert biztosító modern szervezettel.

Bízom ebben a szervezetben, annak minden tagjában, és az előttünk álló 2022. évi feladatok eredményes telje­sítésében.