A szakképzési és a rehabilitációs hozzájárulásról

✎ Matlné Kisari Erika

Szakképzési hozzájárulás tekintetében e gyakorlati képzést nem szervező kötelezettekre vonatkozó szabályokat ismertetjük.

A kötelezettek

A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Szht.) szabályai szerint kötelezett­ként jelenik meg

• a belföldi székhelyű gazdasági társaság, – kivéve a központi képzőhely és a szakképzési feladatot ellátó nonprofit gazdasági társaság, kiemelke­dő­en közhasznú nonprofit gazdasági társaság, vala­mint a felsőoktatásról szóló törvény szerinti in­téz­ményi társaság-,

• a szövetkezet, – kivéve a lakásszövetkezetet, az is­ko­lai szövetkezetet és az iskolai szövetkezeti csoportot -,

• az állami vállalat, tröszt, tröszti vállalat, erdőbirtokossági társulat, vízgazdálkodási társulat – a vízi­közműtársulat kivételével -, egyes jogi sze­mélyek vállalata és a leányvállalat,

• az ügyvédi iroda, végrehajtó iroda és szabadalmi ügyvivő iroda,

• a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meg­határozott egyéni vállalkozó, valamint az 

• egyéni cég,

• a belföldön vállalkozási tevékenységet folytató, külföldi székhelyű jogi személy, jogi személyi­ség­gel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet is, ha belföldön telep­hellyel, fiókteleppel rendelkezik.

Annak az adóalanynak, aki adófizetési kötele­zett­ségét átalányadó megfizetésével teljesíti, a szakkép­zési hozzájárulás tekintetében az Szht. szabályai sze­rint nem keletkezik fizetési és elszámolási kötele­zett­sége, mert ezt a kötelezettséget az átalányadó meg­fizetésével teljesíti.

Az Szht. szabályait nem alkalmazhatja az egyszerű­sített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alatt álló adózó sem, az említett adózói kör szakképzési hozzájárulás kötelezettsége tekintetében az egyszerűsített vállal­kozói adóról szóló törvény eltérő szabályokat tartalmaz.  

Nem alanya a szakképzési hozzájárulásnak például a társasház közösség, a mezőgazdasági őstermelő, az egyház, a külföldi munkáltató magánszemély stb.

Nem köteles szakképzési hozzájárulásra

• a büntetés-végrehajtásnál a fogva tartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezet, valamint

• az egészségbiztosítási szervvel szerződést kötött nem költségvetési szervként működő egészségügyi szol­gáltató a közfeladat ellátásával összefüggésben őt terhelő társadalombiztosítási járulék alapja után,

• az egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási járulékalapja után, ide nem értve az általa foglalkoztatottra tekintettel őt terhelő társadalombiztosítási járulék alapját,

• a közhasznú, a kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság a társasági adóról és az osztalék adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 6. számú melléklet E) fejezete alapján megállapított kedvezményezett tevékenység ellátásával összefüggő, a társaságot terhelő társadalombiztosítási járulék alapja után.

A szakképzési hozzájárulás alapja, mértéke

Főszabály szerint a szakképzési hozzájárulást a kötele­zettnél képződött társadalombiztosítási járulékalap figyelembevételével kell megfizetni. A mértéke 1,5 százalék.

Eltérő szabály vonatkozik az egészségbiztosítási szervvel szerződéses kapcsolatban álló egészségügyi szolgáltatókra valamint a közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaságra.

Az egészségbiztosítási szervvel szerződést kötött, nem költségvetési szervként működő egészségügyi szolgáltatót terhelő társadalombiztosítási járulék alapját a közfeladatra és nem közfeladatra fordított munkaórák arányában, míg a közhasznú, a kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaságot terhelő társadalombiztosítási járulék alapját a tárgyévi árbevételéből a kedvezményezett tevékenység és a vállalkozási tevékenysége árbevétele arányában kell megosztani a szakképzési hozzájárulási kötelezettség kiszámításához.

Azokban az esetekben, ha nincs társadalombiztosítási járulékalap, értelemszerűen nem keletkezik szakképzési hozzájárulás kötelezettség sem. 

Például a START kártyás foglalkoztatás esetén a mini­málbér másfélszerese/kétszerese után a foglalkoztató esetében nincs társadalombiztosítási járulékalap, közteher fizetési kötelezettsége van a munkáltatónak. Szintén nincs társadalombiztosítási járulékalap az EKHO adózási mód választása esetén. Az Szht. rendelkezése szerint nem mi­nősül társadalombiztosítási járulékalapnak a tanuló­szerződésben meghatározott díj.

A kötelezettség teljesítése

A szakképzési hozzájárulási kötelezettség teljesítésének módját – a törvény keretei között – a hozzájárulásra köte­lezett választja meg, de az alábbi felsorolás egyben a tel­jesítés sorrendjét is jelenti.

A kötelezettség  teljesíthető:

• gyakorlati képzés megszervezésével,

• saját munkavállaló részére szervezett képzéssel,

• pénzbeli befizetés teljesítésével,

• fejlesztési támogatás nyújtásával.

A szakképzési hozzájárulás teljesítésére kötelezett adózói kör két csoportra osztható a szerint, hogy szervez vagy sem gyakorlati képzést. 

A gyakorlati képzést szervezők adatszolgáltatási, bevallási, elszámolási kötelezettségüket a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet (NSZFI) felé teljesítik.

A gyakorlati képzést nem szervezők bevallási kötele­zettsége az adóhatóság felé áll fenn. 

A gyakorlati képzést nem szervező adózókra vonatkozó szabályok:

Kötelezettség csökkentő tételek:

A gyakorlati képzést nem szervező kötelezettek a bruttó kötelezettségüket annak legfeljebb 60 százalékos mérté­kéig csökkenthetik:

• a térségi integrált szakképző központ részét képező iskolai rendszerű szakképzést folytató intézményben, ha a térségi integrált szakképző központ keretei között működő szakképzési feladatot ellátó intézmény vagy intézmények nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő szakképző iskolai tanulóinak létszáma – az iskola hivatalos statisztikai jelentése szerint három tanítási év átlagában – legalább 1500 fő, valamint a spe­ciális szakiskolában és készségfejlesztő speciális szak­iskolában folytatott gyakorlati oktatás és gyakorlati kép­zés, továbbá a felsőoktatási intézményben folytatott gyakorlati képzés tárgyi feltételeinek fejlesztését köz­vetlenül szolgáló fejlesztési támogatás összegével. A felsőoktatási intézmény számára nyújtott fejlesztési támogatás a bruttó kötelezettség legfeljebb 30 száza­léka lehet. A hozzájárulásra kötelezett a fejlesztési tá­mo­gatást az intézmény fenntartójának, társulásnak, non­profit gazdasági társaságnak és a szakképzés-szer­vezési társaságnak, speciális szakiskolának és készség­fejlesztő speciális szakiskolának, felsőoktatási intézménynek gyakorlati képzés támogatására adhatja át,

• a saját munkavállalók számára a felnőttképzésről szóló törvényben meghatározott felnőttképzési szerződés, illetőleg a Munka Törvénykönyve szerinti tanulmányi szerződés, munkáltatói kötelezés alapján megszer­ve­zett képzés meghatározott költségeivel, a mikro- és kis­vállalkozások esetében a bruttó kötelezettség 60 szá­zaléka, egyéb kötelezett esetében a bruttó kötele­zettség 33 százaléka mértékéig. 

Az adózó maga állapítja meg bruttó kötelezettségének és a kötelezettségcsökkentő tételeinek összegét, illetve ezek különbözeteként a nettó kötelezettségét.

A gyakorlati képzést nem szervező az első félév tekin­tetében előleg bevallási és befizetési kötelezettséget tel­jesít. Az előleg mértéke a tárgyfélévi bruttó kötelezettség, azzal, hogy a kötelezettség csökkentő tételek időarányosan figyelembe vehetők, feltéve, ha a kifizetésük a tárgyfélév utolsó napjáig megtörtént. Az előleg bevallásának és befizetésének határnapja a tárgyév hetedik hónapjának 20. napja, az éves elszámolás a tárgyévet követő második hónap 25. napja.

Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alatt álló adózóra vonatkozó szabály

Az eva adózó az általa munkaviszony keretében foglalkoztatott minden magánszemély (ide nem értve különösen a tevékenységében személyesen közreműködő tagját, valamint az egyszerűsített foglalkoztatásról törvény alapján alkalmi munka keretében foglalkoztatott személyt) után, a foglalkoztatás időszakának minden megkezdett hónapjára szakképzési hozzájárulás fizetésére köteles.

A szakképzési hozzájárulás mértéke magánszemé­lyenként havonta a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér kétszeresének 1,5 százaléka.

Ha az adóalany szakképző iskolával kötött együtt­működési megállapodás alapján, vagy a tanulóval kötött tanulószerződés alapján közreműködik szak­képző iskolai tanuló gyakorlati képzésében, akkor szakképzési hozzájárulás-fizetési kötelezettségének összegét csökkentheti tanulónként havonta a tárgy­hónap első napján érvényes minimálbér kétszere­sé­nek 1,5 százalékával, összesen legfeljebb a tárgy­hó­nap első napján érvényes minimálbér kétszeresének 1,5 százalékával, legfeljebb a bruttó kötelezettségéig.

A szakképzési hozzájárulást negyedévenként (ideértve a negyedév első napjától az adóalanyiság meg­szűnésének napjáig terjedő időszakot is) kell meg­állapítani. Az egyes negyedévekre megállapított adóelőleget az adóévre vonatkozó eva bevallásban kell bevallani.

A szakképzési hozzájárulás I-III. negyedévére meg­állapított összegét a negyedévet követő hónap 12. nap­jáig, az adóév utolsó negyedévére megállapított szakképzési hozzájárulást az eva megfizetésére előírt határidőig kell pénzügyileg rendezni.

Rehabilitációs hozzájárulás

[A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiak­ban: Flt.) 41/A. §-42/A. §]

Rehabilitációs hozzájárulás fizetésére minden munkáltató köteles, abban az esetben, ha a foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszáma meghaladja a 20 főt, és e mellett a megváltozott mun­ka­képességű munkavállalóinak átlagos statisztikai állományi létszáma nem éri el a foglalkoztatotti lét­szám 5 százalékát.

A foglalkoztatotti és a hiányzó létszám meghatá­rozására a 3/2010. (IV. 2.) KSH közleményben foglaltakat kell alkalmazni, azzal, hogy a rehabilitációs hozzájárulás kötelezettség megállapításának alapjául szolgáló létszám megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni

• a közhasznú munkavégzés, közcélú munkavégzés vagy közmunka keretében foglalkoztatott munkavállalót,

• az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai szerint jogszerűen alkalmazott munkavállalót,

• a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény, illetve a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú kato­náinak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkavállalót, ideértve az önkéntes tartalékos szolgá­lati viszonnyal rendelkező munkavállalót is, és

• az Mt. 150. § (1) bekezdése alapján más munkáltatónál történő átmeneti munkavégzés során foglalkoztatott munkavállalót.

2011. január 1-jétől az átlagos statisztikai állományi létszám meghatározása során nem lehet korrekciós tételként figyelmen kívül hagyni a munkaerő-kölcsönzés keretében munkaszerződéssel alkalmazott munkavál­lalókat és a kirendelt munkavállalókat sem. Mindkét foglalkoztatotti kör esetében a munkáltatót terheli a rehabi­litációs hozzájárulás fizetési kötelezettség.

A munkaügyi statisztikai adatgyűjtésben az adatokat eltérő utalás hiányában általában tizedes nélkül, a kerekítés általános szabályainak figyelembevételével, egészszámban kell közölni. Ügyelni kell azonban arra, hogy a rehabi­litációs hozzájárulás kötelezettség meghatározása során – az előzőektől eltérően – a statisztikai állományi létszámot egy tizedes jegyre kerekítve a kerekítés általános szabályai szerint kell meghatározni.

Átmeneti szabályként a rehabilitációs hozzájárulást – a 2011. január 1-től 2011. június 30-ig terjedő időszak tekintetében a törvény 2010. december 31-én hatályos 58. § (5) bekezdés m) pontjában foglaltak figyelembevételével kell megfizetni, azaz a megváltozott munkaképességű munkavállalók meghatározására még a 177/2005. (IX. 2.) Kormányrendelet szabályait kell alkalmazni. 

2011. július 1-jétől a megváltozott munkaképességű munkavállalók meghatározására az Flt. 2011. január 1-jétől hatályos szabályát kell alkalmazni.

A rehabilitációs hozzájárulás éves összege a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám, valamint a tételes összegben meghatározott rehabilitációs hozzájárulás szorzata.

A rehabilitációs hozzájárulás mértéke 2011-ben is 964 500 Ft/fő/év. 

A rehabilitációs hozzájárulásra év közben negyed­évenként előleget kell fizetni. Az előleg mértéke a mindenkori tárgynegyedévre vonatkozó tényadatok alapján kiszámított éves rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség huszonöt százaléka. Az előleg összegét a munkaadó maga állapítja meg, vallja be és fizeti be. A negyedik negyedévre előleget fizetni nem kell. A tevékenységét megkezdő kötelezett az első teljes negyedév után köteles először bevallást és előlegfizetést teljesíteni.

Az adózó a rehabilitációs célú hozzájárulásra a jogszabályban előírt módon számított előleget az I-III. ne­gyedévben, a negyedévet követő hó 20. napjáig fizeti meg.

A befizetett előlegek és az éves hozzájárulás különbözetét az adóévet követő év február 25. napjáig kell megfizetni.