Változások a társasági adó rendszerében 2013.
✎ Ácsné Molnár Judit
Az Országgyűlés által a 2012.11.19-ei ülésen elfogadott, egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvény 2012. november 29-én kihirdetésre került (MK 2012/159. szám). E törvénynek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény [Tao. tv.] egyes rendelkezéseit érintő módosításai döntő többségükben 2013. január 1-jén lépnek hatályba, azonban egy részük már a 2012. adóév adókötelezettségének meghatározása során is alkalmazható. A módosítások – a Tao. tv. irányadó rendelkezési helyeire hivatkozással – a következők.
Adóalanyiság megszűnése [2. § (2) bekezdés g) pont]
A Tao. tv. 2. § (2) bekezdésének g) pontjában, a zárójeles mondatrész hatályon kívül helyezéséből az következik, hogy az itt szereplő – az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület és az egyház létesítő okiratában jogi személyiséggel felruházott – szervezeti egységek a 2013. évtől kikerülnek a belföldi illetőségű adózók köréből, illetve, ha a szervezeti egység szervezeti formája alapján is adóalany, akkor annak megfelelően adózik. Például, ha egy alapítvány által önálló jogi személyiséggel felruházott szervezeti egység felsőoktatási intézmény, akkor adóalany marad, de nem az alapítványra, hanem a felsőoktatási intézményre vonatkozó előírások szerint kell eljárnia. A „származtatott” jogi személyek (jogi személyiséggel felruházott szervezeti egységek) közül az egyházak esetében sem szűnik meg az adóalanyiság, az egyházra adott önálló fogalmi meghatározás következtében (ld. a következőkben).
Egyház fogalma [4. § 10/a. pont]
A fogalmi meghatározás – amely már a 2012. adóévre is irányadó [29/S. § (1) bekezdés] – egyértelművé teszi, hogy mely szervezetet kell egyháznak tekinteni, amelynek az egyházak támogatásánál, illetve az adóévi adóalapjuk meghatározásánál van jelentősége. Ezek szerint egyház: az adóév utolsó napján a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény [Ehtv.] mellékletében meghatározott (az Országgyűlés által elismert) egyháznak minősülő adózó és annak belső egyházi jogi személye (számuk jelenleg 32 db). A belső egyházi jogi személy az egyház belső egyházi szabálya szerint jogi személyiséggel rendelkező egysége vagy szervezete, amelyet az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszter (közigazgatási és igazságügyi miniszter) – az egyház egészének vagy legfőbb szervének képviselője kérelmére – nyilvántartásba vesz az adott egyház szerveként. Az Ehtv. mellékletében nem szereplő, 2012. előtt egyházként működő (az Országgyűlés által egyházként el nem ismert) szervezet – ezt követően – a feltételek teljesítése esetén egyesületként működhet, az egyesületekre irányadó szabályok szerint.
Bejelentett immateriális jószág [4. § 5/a. pont; 7. § (1) bekezdés e) pont]
A szabályozásban a 2012. év elejétől új előírásként jelent meg a jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág fogalma, s kerültek megfogalmazásra a bejelentett, illetve a be nem jelentett immateriális jószág könyvekből történő kivezetésével összefüggő korrekciós tételek.
Fogalom
A törvénymódosítás során két új előírásra kell figyelemmel lenni. Módosul egyrészt a bejelentett immateriális jószág fogalma, a definíció ugyanis kiegészül a „szerzés” mellett az „előállítás”-sal. Ennek következtében – már a 2012. üzleti évre is alkalmazható módon [29/S. § (1) bekezdés] – a jogdíjbevételre jogosító szellemi termék és vagyoni értékű jog (az immateriális javakon belül) nem csak a vétel útján történő megszerzéstől, hanem – ha azt az adózó saját maga állítja elő – az előállítástól számított 60 napon belül bejelenthető az adóhatósághoz. Ilyen esetekben tehát lehet(ett) élni az említett eszközök bejelentésével.
A módosítás szerint bejelentett immateriális jószágnak minősül:
• a jogdíjbevételre jogosító szellemi termék, vagyoni értékű jog szerzése, előállítása,
• feltéve, hogy az adózó a szerzést, az előállítást követő 60 napon belül bejelenti az adóhatóságnak; a határidő elmulasztása jogvesztő,
• a szerzés időpontjának a cégbírósági bejegyzés napja, cégbírósági bejegyzés hiányában az alapul szolgáló jogügylet hatályosulásának napja, előállítás napjának a használatba vétel napja minősül;
• az üzletvezetés helyére tekintettel belföldi illetőségű adózó e rendelkezést azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy az első jognyilatkozat megtételének napját követő 60 napon belül jogosult bejelentést tenni azokról a jogdíjbevételre jogosító immateriális jószágokról, amelyeket a belföldi illetőség megszerzése előtt szerzett vagy állított elő.
A hatályba léptetésre vonatkozó szabályok szerint [Tao. tv. 29/S. § (1) bekezdés részeként] a 4. § 5/a. pontja szerinti definícióban foglalt rendelkezést az adózó a 2012. évi adókötelezettség megállapítására választása szerint alkalmazza. Ez azt jelenti, hogy a 2012. évre bejelenteni azon jogdíjbevételre jogosító immateriális javakat lehet, amelyeknek a használatba vétele a módosító törvény hatálybalépésekor (amely e rendelkezés esetében 2013. január 1-je) még 60 napon belül van.
Korrekciós tételek
Módosul, másrészt kiegészítésre kerül – 2013. január 1-jei hatállyal – az előzőek figyelembevételével bejelentett immateriális jószág könyvekből történő kikerüléséhez kapcsolódó kedvezmény [7. § (1) bekezdés e) pont] igénybevételének feltétele egy plusz feltétellel, amennyiben az ügylet bevételi többletet eredményez. Az értékesítés, apportként történő kivezetés következtében elszámolt ráfordítást meghaladó bevétellel ugyanis a 2013. adóévtől azon kettős feltétel esetén lesz csökkenthető az adózás előtti eredmény, ha az adózó (ideértve a jogelődjét is)
• az eszközt az értékesítését (kivezetését) megelőzően legalább egy éven át folyamatosan a könyveiben nyilvántartotta, továbbá
• a bejelentés adóévét megelőző adóévben az immateriális jószág kivezetéséből származó eredményre nem alkalmazta a 7. § (1) bekezdés c) pontja szerinti előírást.
E címen a 2012. adóévi bevallásban csökkentő tétel még nem merülhet fel, mivel – az ezen időszakban irányadó „egyedüli” feltétel szerint – az eszköz legalább 1 éves tartási ideje még nem teljesülhet. A 2013. adóévben azonban – a kettős feltételre figyelemmel – célszerű a bejelentést megfontolni, hiszen az adózó – leghamarabb a 2014. adóévi – kivezetésből származó nyereség-jellegű különbözet összegében csökkentő tétel érvényesítésére csak akkor jogosult, ha a bejelentés adóévét (2013.) megelőző adóévben (2012.) nem alkalmazta a be nem jelentett immateriális jószág értékesítése, kivezetése esetére biztosított, a 7. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltakat (azaz a nyereség-jellegű különbözet lekötött tartalékba átvezetett összege, vagy annak egy része alapján nem élt a csökkentés lehetőségével).
Változatlan a bejelentett immateriális jószág könyvekből bármely okból történő kikerüléséhez – ide nem értve az átalakulás miatti elszámolást – kapcsolódó azon korrekciós előírás, amely szerint, ha a kivezetés bevételt meghaladó ráfordítást eredményez, annak összegével meg kell növelni az adózás előtti eredményt [8. § (1) bekezdés n) pont]. Ilyen korrekciós kötelezettség felmerülhet már a 2012. adóévi bevallásban, ha a 2012-ben bejelentett immateriális jószág még ebben az évben veszteség-jellegű eredménnyel kivezetésre is kerül.
Be nem jelentett immateriális jószág
Változatlanok a szabályok a be nem jelentett immateriális jószág esetében, az ilyen eszköz értékesítése, apportként történő kivezetése során realizált bevételi többlet lekötött tartalékba helyezett összegében érvényesíthető a 7. § (1) bekezdés c) pont szerinti csökkentő tétel, először a 2012. adóévi bevallásban.
Off-shore cég fogalma [4. § 11. pont c) és h) alpont]
A módosítás – 2013. január 1-jei hatállyal – az ellenőrzött külföldi társaság (off-shore cég) fogalmi meghatározásában két változást is eredményez. Kiegészül egyrészt a szabályozás az adómérték-feltétel tekintetében [4. § 11. pont c) alpont]. A fő szabály mellett, amely szerint – a nem mentesített esetekben – off-shore cégnek minősül a külföldi társaság, ha
• az adóévre fizetett (fizetendő), a társasági adónak megfelelő adó és az adóalap százalékban kifejezett hányadosa nem éri el a 10%-ot, vagy
• nulla vagy negatív adóalap miatt nem fizet társasági adónak megfelelő adót, bár eredménye pozitív,
jelenleg is külön előírás vonatkozik arra az esetre, ha nulla vagy negatív az eredmény és az adóalap is, amikor is a külföldi államra irányadó jogszabályban előírt társasági adónak megfelelő adómértéket kell figyelembe venni; ha az adómérték nem éri el a 10%-ot, off-shore cégről van szó. Ilyen esetben – a módosítás szerint –, ha a külföldi állam az adóalap összegétől függően több társasági adónak megfelelő adómértéket alkalmaz, akkor a legkisebb adómértéknek kell elérnie a 10%-ot ahhoz, hogy a külföldi társaság ne minősüljön off-shore cégnek. Ezzel biztosított az egyértelmű alkalmazás azokban az esetekben, amikor több-kulcsos, például progresszív adómérték kerül előírásra az adott külföldi állam joga szerint.
A módosítás másik eleme, hogy a szabályozás a tényleges tulajdonosra vonatkozó feltétellel összefüggésben – meghatározott esetekben – mentesíti az adózót a bizonyítás terhe alól. Off-shore cég ugyanis az a külföldi személy, illetve az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű, amelyben – az egyéb feltételek mellett – a külföldi társaság adóéve napjainak többségében a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint belföldi illetőségű tényleges tulajdonos (részesedéssel rendelkező) van. Tényleges tulajdonosnak pedig – az f) alpont értelmében – az a magánszemély minősül, aki a külföldi társaságban közvetlenül vagy közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább 10 százalékával vagy – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – meghatározó befolyással rendelkezik. E feltétel teljesülését – az egyéb feltételekkel együtt – 2012-ben az adózó köteles bizonyítani. A módosítás értelmében 2013-tól a tőke vagy szavazati jog legalább 10 százalékos mértékű közvetett módon való fennállásának igazolása – amely különösen többszörös kapcsolt vállalkozási viszony esetén ütközhet nehézségekbe – nem az adózó feladata; a többi feltétel meglétét azonban változatlanul neki kell bizonyítania [4. § 11. pont h) alpont].
Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény [4. § 16/b. pont; 9. § (10) bekezdés; 6. számú melléklet „F” fejezet]
A 2012. évi adókötelezettség megállapítására is választható módosítás szerint [29/S. § (1) bekezdés részeként] új adóalanyként nevesített a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény is. Ilyen adózó a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény alapján létesíthető, amely – e törvény 2. § 14. pontja szerint – olyan zártkörűen működő részvénytársaság, továbbá valamely más EGT-államban bejegyzett intézmény, amely foglalkoztatótól vagy szakmai szervezettől elkülönítetten működik, és amelynek célja munkaviszonyhoz kapcsolódó nyugellátás biztosítása a foglalkoztatók és a munkavállalók vagy képviselőik között megkötött tagi, illetve több munkavállalót érintő megállapodás alapján, feltéve, hogy az intézmény a megállapodásban foglaltak szerinti tevékenységet folytat. A számviteli, könyvviteli munkálatai során a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségéről szóló 399/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet előírásaira kell figyelemmel lennie. Végezhet vállalkozási tevékenységet is, amely esetben társasági adó fizetésére lehet kötelezett.
E jogalany magyar szabályrendszerbe illesztésének alapjául a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységéről és felügyeletéről szóló 2003. június 3-i 2003/41/EK irányelv, valamint a Közösségen belül mozgó munkavállalók és önálló vállalkozók kiegészítő nyugdíjra való jogosultságának védelméről szóló 1998. június 29-i 98/49/EK tanácsi irányelv szolgál.
Adóalanyiságára tekintettel adóalapját – a 2012. évi adókötelezettség megállapítására is választható módon [29/S. § (1) bekezdés] – az európai területi együttműködési csoportosulással azonosan [9. § (10) bekezdés], a Tao. tv. 6. számú melléklete „F” fejezetében foglaltak figyelembevételével állapítja meg. E melléklet rendelkezik – az európai területi együttműködési csoportosulás mellett – a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény kedvezményezett tevékenységeiről. Ezen intézmény esetében sem minősül vállalkozási tevékenységnek
• az alapszabályban nevesített cél szerinti tevékenység és e tevékenységhez kapott támogatás, juttatás, továbbá
• a kizárólag cél szerinti tevékenységet szolgáló immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek értékesítésének ellenértéke, bevétele,
• a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba való elhelyezése után a hitelintézettől, az értékpapír kibocsátójától kapott kamatnak, illetve az állam által kibocsátott értékpapír hozamának olyan része, amelyet a cél szerinti tevékenység bevétele az összes bevételben képvisel, azzal, hogy a bevételt e kamat és hozam nélkül kell számításba venni.
A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény az alapítványokkal, egyesületekkel stb. azonosan – a 9. § (1)-(7) bekezdések megfelelő alkalmazásával – vezeti le az adóalapját, de ha nem minősül közhasznú szervezetnek, akkor adómentességre nem jogosult (nem tartozik a 20. § szerinti adómentességi szabályokkal érintettek közé).
Jövedelem-(nyereség-)minimum [6. § (9) bekezdés c) pont]
A jövedelem-(nyereség-)minimum szerinti szabályok alkalmazásának megítélését – e szabály bevezetése óta – az adózóknak minden adóév végén el kell végezniük. Amennyiben – az alkalmazás alól nem mentesített esetekben – az általános szabályok [Tao. tv. 6. § (1)-(4) bekezdések] szerint meghatározott adóévi adóalap vagy az adózás előtti eredmény közül a magasabb értéke eléri a jövedelem-(nyereség-)minimumot, akkor az általános szabályok szerinti adóalap után kell az adót számítani,. Ellenkező esetben az adózót választás illeti meg a tekintetben, hogy „ragaszkodik-e” az általános szabályok szerinti adóalapjához – amely után fizet, vagy nem fizet társasági adót –, vagy a jövedelem-(nyereség-)minimumot tekinti adóalapnak. Ez a minimum a Tao. tv. 6. § (8) bekezdésében foglaltakkal csökkentett és a (9) bekezdésben foglaltakkal növelt összes bevétel 2 százaléka. Az összes bevétel: az adóévi beszámolóban kimutatott (ennek hiányában könyvviteli zárlat alapján megállapított) értékesítés nettó árbevétele, egyéb bevételek, pénzügyi műveletek bevételei és rendkívüli bevételek. Változás – 2013. január 1-jei hatállyal – a jövedelem-(nyereség-)minimum számítási szabályában, a növelő tételek körében történik. E szerint a jövedelem-(nyereség) minimum meghatározása során az összes bevételt meg kell növelni a taggal szemben fennálló kötelezettség napi átlagos állományának az adóévet megelőző adóév utolsó napján a taggal szemben fennálló kötelezettségét meghaladó összegének (vagyis a tárgyév és a megelőző adóév leírtak szerint számított kötelezettség-állománya közötti pozitív különbözetnek) az 50 százalékával. Lényeges, hogy csak a „meghaladó összeg”, azaz a pozitív különbözet esetén van korrekció; ha ugyanis csökken a kötelezettség-állomány az előző évihez képest, akkor nincs növelés, de csökkentés sincs. A taggal szemben fennálló kötelezettségek (például tagi kölcsön) esetén – sem a napi átlagos, sem pedig a megelőző adóév utolsó napján fennálló állományának a meghatározása során – nem kell figyelembe venni (mivel a szabályozásban kivételként említett) az áruszállításból és a szolgáltatásból származó kötelezettségeket. Ezen új szabály mellett az összes többi módosító jogcím változatlanul alkalmazandó (többek között például csökkenti az összes bevételt az eladott áruk beszerzési értéke és az eladott közvetített szolgáltatás értéke).
Megjegyzés: Taggal szemben fennálló kötelezettségként kell kimutatni, számba venni a jóváhagyott osztalékot is. Ha a társaságnál például a 2012. üzleti évi adózott eredmény terhére 2013. április 30-án (a taggyűlésen, közgyűlésen) jóváhagyott – taggal szembeni kötelezettségként előírt – osztalék 120 egység, akkor a számítás – osztalék-kötelezettség jogcímen – a 2013. évben a következő:
A 2013. adóévi napi átlagos állomány összege attól függ, hogy a 2013. évben mikor kerül kifizetésre, illetve kifizetésre kerül-e az osztalék. Ha az osztalékot 2013. június 30-án kifizetik, akkor az adóévi napi átlagos állomány (a 2013.01.01.-2013.06.30 közötti napokat figyelembe véve): 60 egység.
A 2012. december 31-én fennálló osztalék-kötelezettség: 120 egység.
A különbözet (60 – 120) nem jelent korrekciót, mert csökkent a kötelezettség-állomány az előző évihez képest. Ugyanezt (a csökkenést) eredményezi a számítás a 2013. évben bármikor történjék az osztalék kifizetése; illetve akkor sincs korrekció, ha a 2013. évben nem fizeti ki a társaság az osztalékot (120 – 120 = 0).
Bejelentett részesedés kivezetésének korrekciós tételei [7. § (1) bekezdés dz) pont; 8. § (1) bekezdés m) pont b) alpont)]
A bejelentett részesedés fogalmi meghatározását a Tao. tv. 4. § 5. pontja tartalmazza; e szerint az adózó eldöntheti, hogy él-e azzal a lehetőséggel, hogy a legalább 30 százalékos mértékű, valamint minden további megszerzett részesedését, a szerzést követő 60 napon belül bejelenti az adóhatósághoz. Nincs változás az így bejelentett részesedések könyvekből történő kivezetéséhez, a kivezetés következtében elszámolt különbözeti összeghez – előjelének megfelelően – kapcsolódó korrekciós tétel alkalmazásában. Változás – 2013. január 1-jei hatállyal – azokra az esetekre vonatkozóan kerül beiktatásra, amikor a bejelentett részesedés kivezetéséhez egyúttal üzleti vagy cégérték kivezetése is kapcsolódik. Erre figyelemmel a módosítás a következőképpen rendelkezik.
Kivezetés nyereséggel
Csökkenti az adózás előtti eredményt
• a bejelentett részesedés értékesítésének adóévi árfolyamnyeresége, továbbá a bejelentett részesedés nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként (apportként) történő kivezetése következtében az elszámolt bevételnek az elszámolt ráfordítást meghaladó része, feltéve, hogy a részesedést az adózó (ideértve jogelődjét is) az értékesítését megelőzően legalább egy éven át folyamatosan az eszközei között tartotta nyilván,
• a bejelentett részesedés előzőek szerint meghatározott – és az 1 éves tartási időre is figyelemmel történő – értékesítésének árfolyamnyeresége, továbbá apportként történő kivezetése következtében realizált rendkívüli nyeresége, csökkentve („mínusz”) – ha a bejelentett részesedés kivezetéséhez üzleti vagy cégérték kivezetése is kapcsolódik – az üzleti vagy cégérték kivezetése következtében elszámolt ráfordítás összegével,
• a bejelentett részesedésre az adóévben visszaírt értékvesztés.
Kivezetés veszteséggel
Növeli az adózás előtti eredményt a bejelentett részesedéshez kapcsolódó, az adóévben ráfordításként elszámolt értékvesztés, árfolyamveszteség, a részesedés bármely jogcímen történő kivezetése (ide nem értve az átalakulás miatti elszámolást) következtében elszámolt ráfordításnak, (ideértve – ha a bejelentett részesedés kivezetéséhez üzleti vagy cégérték kivezetése is kapcsolódik – az üzleti vagy cégérték kivezetése következtében elszámolt ráfordítást is) az elszámolt bevételt meghaladó része.
Nem realizált árfolyamkülönbözet korrekciós tételei [7. § (1) bekezdés dzs) pont b) alpont; 8. § (1) bekezdés dzs) pont b) alpont]
Ha az adózó alkalmazza a nem realizált árfolyamkülönbözetekre vonatkozó korrekciós tételeket, akkor a korrekcióval érintett eszközöknek a befektetett pénzügyi eszközök közül történő kikerülésekor, a kötelezettségeknek a hosszú lejáratú kötelezettségek közül történő kikerülésekor ellenkező „irányú” módosítást kell végrehajtani; a korábban csökkentésként érvényesített összeggel növelni, a növelésként figyelembe vett összeggel csökkenteni kell az adózás előtti eredményt. A 2012-ig hatályos szabályozás szerint tehát a kötelezettségek esetében, amikor – az Szt. előírásai szerint – a hosszú lejáratú kötelezettségek közül a mérleg fordulónapját követő egy üzleti éven belül esedékes törlesztéseket a rövid lejáratú kötelezettségek közé át kell sorolni, akkor a korábban – a nem realizált árfolyamkülönbözettel – alkalmazott növelő/csökkentő tételnek megfelelő összeggel már az átsoroláskor módosítani kell az adózás előtti eredményt, függetlenül attól, hogy az árfolyamkülönbözet nem az átsoroláskor, hanem ténylegesen csak később, a hitel visszafizetésekor (a könyvekből történő kikerülésekor) realizálódik.
Ezt a helyzetet rendezi a módosítás – 2013. január 1-jei hatállyal – (csak) a kötelezettségek esetében azáltal, hogy a kötelezettségeknek a könyvekből történő kikerülésekor, azaz az árfolyamkülönbözet tényleges realizálásakor rendeli alkalmazni az adózás előtti eredményt módosító tételt.
Korábban munkanélküli személy [7. § (3) bekezdés]
A Tao. tv. 7. § (1) bekezdés j) pontja szerint az adózó csökkentheti az adózás előtti eredményét – többek között – a (3) bekezdésben meghatározott korábban munkanélküli személy foglalkoztatása esetén, az ilyen személy után legfeljebb 12 hónapon át befizetett szociális hozzájárulási adó költségként elszámolt összegével. E kedvezmény alkalmazásához a 7. § (3) bekezdésének módosított rendelkezése – 2013. január 1-jei hatállyal – rögzíti, hogy korábban munkanélküli személynek a foglalkoztatását megelőzően a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben meghatározott álláskereső minősül.
K+F tevékenység háromszoros kedvezménye [7. § (17) bekezdés]
Nincs változás abban, hogy az adózó csökkentheti az adózás előtti eredményét a saját tevékenységi körében [4. § 32. pont] végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés (K+F) közvetlen költségeivel, ide nem értve a másik belföldi adózótól, vagy a külföldi vállalkozó belföldi telephelyétől, vagy az egyéni vállalkozótól igénybe vett K+F szolgáltatások ellenértéke alapján elszámolt közvetlen költséget, figyelemmel a 7. § (1) bekezdés t) pontjában, valamint a 7. § (17), (18) bekezdéseiben foglalt további feltételekre.
A Tao. tv. 7. § (17) bekezdésének módosítása
• a felsőoktatási intézmény,
• a Magyar Tudományos Akadémia,
• a központi költségvetési szervként működő kutatóintézet és
• a közvetlenül vagy közvetve többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaság formájában működő kutatóintézet
felsorolását tartalmazza, azaz 2013. január 1-jétől a két utóbb jelölt kutatóintézettel is köthet az adózó közös K+F tevékenységre együttműködési megállapodást, amely esetben jogosult a 7. § (1) bekezdés t) pontjában meghatározott összeg háromszorosát, legfeljebb 50 millió forintot csökkentő tételként érvényesíteni. [Az így igénybe vett kedvezmény – változatlanul – csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül.]
Kötelezettség az alultőkésítési szabály alkalmazásában [8. § (5) bekezdés a) pont]
Nem változik az a szabály, hogy alultőkésítettség esetén [8. § (1) bekezdés j) pont] az adózás előtti eredményt növelő tételként kell figyelembe venni
• az (5) bekezdés a) pontja szerinti kötelezettség (kivéve a pénzügyi intézménnyel szemben fennálló kötelezettséget) kamatának és
• az (5) bekezdés a) pontja szerinti kötelezettség (kivéve a pénzügyi intézménnyel szemben fennálló kötelezettséget) alapján – a kapcsolt vállalkozáskénti ügyletek során – a 18. § (1) bekezdés a) pontja alkalmazásában az adózás előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vett összegének
• az (5) bekezdés b) pontja szerinti saját tőke 3-szorosát meghaladó kötelezettségrészre jutó arányos részét.
A számítás során mind a kötelezettség (KÖT), mind pedig a saját tőke (ST) adóévi napi átlagos állományát kell meghatározni.
Képlet: Növelő tétel = (KAMAT + 18. § CSÖKK) * (KÖT-3*ST)/KÖT
Ahol KÖT (minden tételnél az adóévi napi átlagos állomány) a 2013. január 1-jei hatályú módosítás szerint a következő:
(+) a kapott kölcsön (a kamatmentes is), a zárt körben forgalomba hozott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír miatt fennálló tartozás és a váltótartozás, kivéve a szállítói tartozás kiegyenlítése miatt fennálló váltótartozást (a továbbiakban együtt: kölcsön), valamint
(+) minden más, kölcsönnek nem minősülő kötelezettség, amelyre az adózó az eredménye terhére kamatot fizet, továbbá
(+) minden más, kölcsönnek nem minősülő kötelezettség, amelyre tekintettel az adózó az adózás előtti eredményét a 18. § szerint csökkenti – kivéve a hitelintézetnél és a pénzügyi vállalkozásnál a pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatban, annak érdekében fennálló tartozást, továbbá kivéve az áruszállításból és a szolgáltatásnyújtásból származó kötelezettséget –, amely csökkenthető
(–) a mérlegben a befektetett pénzügyi eszközök, a követelések (ide nem értve az áruszállításból és a szolgáltatásnyújtásból származó követeléseket) között, vagy az értékpapírok között kimutatott pénzköveteléssel.
Az alultőkésítési szabály alkalmazásánál tehát a 2013. adóévről benyújtandó bevallásban a kötelezettségek (KÖT) adóévi napi átlagos állománya meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni az áruszállításból és a szolgáltatásnyújtásból származó kötelezettségek, valamint követelések összegét.
Veszteségleírás a jogutódnál [17. § (8) bekezdés]
Nincs változás a módosítás során sem abban, hogy a veszteség – ha a Tao. tv. 6. § (1)-(4) bekezdése szerinti adóalap negatív – elhatárolható, amely elhatárolás – először a 2009. adóévi veszteség tekintetében – adóhatósági engedély nélkül történhet, amennyiben a veszteség a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett. Nincs változás továbbá az elhatárolt veszteség leírásánál az „50%-os korlát” tekintetében sem, azaz először a 2012. adóévi adóalap nem „nullázható le” a felhasznált veszteség (illetve egy részének) csökkentő tételkénti érvényesítésével. E korlát szerinti veszteségleírásra a jogutódnak is figyelemmel kell lennie, azaz a jogelődnél keletkezett az átalakulás útján átvett korábbi adóévek vesztesége – a 2004. adóévtől keletkezett, elhatárolt veszteség – legfeljebb a felhasználása nélkül számított adóévi adóalap 50%-áig számolható el az adózás előtti eredmény csökkentéseként [17. § (2) bekezdés].
Változás – 2013. január 1-jei hatállyal – a jogutód által továbbvitt veszteség felhasználásának egyéb feltételeiben van. Ezek szerint a jogutód társaság csak akkor jogosult a jogelőd által elhatárolt veszteség felhasználására (ideértve kiválás esetén a fennmaradó adózó vagyonmérleg szerinti részesedése alapján meghatározott elhatárolt veszteségét is),
a) ha az átalakulás során benne – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával meghatározott – közvetlen vagy közvetett többségi befolyást olyan tag, részvényes szerez (rendelkezik), amely vagy amelynek kapcsolt vállalkozása a jogelődben ilyen befolyással az átalakulás napját megelőző napon rendelkezett (új tag nem szerez többségi befolyást), és
b) ha a jogutód társaság az átalakulást követő 2 adóévben a jogelőd által folytatott legalább egy tevékenységből bevételt, árbevételt szerez („tevékenységi feltétel”). Nem kell e feltételt teljesíteni, ha az adózó az átalakulást követő 2 adóéven belül jogutód nélkül megszűnik, továbbá, ha a jogelőd tevékenysége kizárólag vagyonkezelésre irányult.
A 2012. évtől bevezetett szabályok alapján tehát a jogutódnak – amellett, hogy benne új tag nem szerez többségi befolyást [a) pont] – teljesítenie kell a 2 adóéves „tevékenységi feltételt” is [b) pont], azaz a jogelőd legalább egy tevékenységéből az átalakulást követő mindkét adóévben – egyébként bármekkora összegben – (ár)bevételt kell elérnie. A módosítás – a 2013. évtől – ez utóbbi feltétel alól mentesíti a jogutód adózót abban az esetben, ha az átalakulást követő 2 adóéven belül jogutód nélkül megszűnik.
A módosítással érintett rendelkezési hely tartalmazza továbbá, hogy nem kell a „tevékenységi feltételt” [b) pont] teljesíteni, ha a jogelőd tevékenysége kizárólag vagyonkezelési tevékenység volt. A 2012-ben hatályos rendelkezés is rögzítette, hogy (ár)bevételt a jogelőd által folytatott legalább egy tevékenységből, „ide nem értve a vagyonkezelési tevékenységet” kell realizálni, de nem rendezte azt az esetet, amikor a vagyonkezelési tevékenység (amit nem kellett folytatni) mellett nem volt a jogelődnek más tevékenysége (amit viszont folytatni kellett volna). A módosítással egyértelművé vált a szabályozás; így ha a jogelődnek csak vagyonkezelésre irányuló tevékenysége volt, úgy az általa elhatárolt veszteségnek a leírására a jogutód akkor is jogosult, ha jogutódként nem folytat vagyonkezelési tevékenységet.
A módosítás következtében változik még a jogutódra előírt feltétel-együttes teljesítési módja akkor is, ha az átalakulás formája kiválás. Az ilyen átalakulás esetén – amikor is a fennmaradó társaság jogelődnek és jogutódnak is minősül – a veszteségleírás feltételei a következők:
• a 2012-ben irányadó szabályozás szerint – a törvény kifejezett rendelkezése alapján – a „tevékenységi feltételt” [b) pont] a kiváló társaságnak kellett teljesítenie; a fennmaradó jogutódra pedig, amelyből a kiválás történt, nem vonatkozott e feltétel [b) pont]; csak az a) pont szerinti feltételnek kellett megfelelnie;
• a 2013-tól hatályos rendelkezések szerint – figyelemmel a 17. § (8) bekezdésének felvezető részébe iktatott „ideértve a fennmaradó adózó elhatárolt veszteségét is” kitételre – a fennmaradó jogutódnak mindkét feltételt teljesítenie kell, azaz az a) pont szerinti feltétel mellett a korábban folytatott legalább egy tevékenységéből is kell (ár)bevételt elérnie [b) pont]. Ugyanígy kell eljárnia a kiváló társaságnak is, hiszen ő is jogutód.
Veszteségleírás cégvásárlásnál [17. § (9) bekezdés]
Alapvetően nem változnak a veszteségleírásra vonatkozó feltételek cégvásárlás (felvásárlás) esetében, amikor az adózóban – a folyamatos működés során – olyan új tag, tulajdonos (nem magánszemély) szerez többségi befolyást, amely e befolyás-szerzését megelőző 2 adóévben az adózóval vagy jogelődjével folyamatosan kapcsolt vállalkozási viszonyban állt.
A módosítás szerint – a 2012. évi adókötelezettség megállapítására is választható módon [a 29/S. § (1) bekezdés részeként] – amennyiben az adózóra vonatkozik a „tevékenységi feltétel” követelménye, annak teljesítése alól mentesül abban az esetben, ha a többségi befolyás megszerzését követő 2 adóéven belül jogutód nélkül megszűnik. Ez esetben tehát nem vonatkozik rá, hogy köteles lenne a többségi befolyás megszerzését követő 2 adóévben továbbfolytatni a tevékenységét – amelynek természete jelentősen nem tér el a korábban végzett tevékenységétől –, illetve ha már az első adóévben élt a veszteségleírás lehetőségével, azt nem kell önellenőrzéssel helyesbítenie.
Veszteségleírás egyezséggel zárult eljárás esetén [17. § (13) bekezdés; 29/S. § (3) bekezdés]
A módosítás új szabályként tartalmazza a veszteségleírás különös esetét. E szerint – a veszteség általános, „50%-os korlát” szerinti leírásától eltérően – amennyiben az adózóval szemben kezdeményezett csődeljárás vagy felszámolási eljárás jogerős bírósági végzéssel jóváhagyott egyezséggel szűnik meg, akkor a korábbi adóévek elhatárolt vesztesége legfeljebb a felhasználása (az adózás előtti eredmény csökkentéseként történő elszámolása) nélkül számított adóévi adóalap 50%-ának az egyezségre tekintettel elengedett (rendkívüli bevételként elszámolt, időbelileg el nem határolt) kötelezettség felével növelt összegben számolható el az adózás előtti eredmény csökkentéseként.
Ez az új rendelkezés 2013. január 1-jével lép hatályba azzal, hogy a 2012. január 1-jét követően csődeljárást vagy felszámolási eljárást lezáró bírósági végzéssel jóváhagyott egyezségekre vonatkozóan alkalmazandó. A hatályba léptetésből következően ez azt jelenti, hogy a 2012-től jóváhagyott – jogerőre emelkedett – egyezségek esetén érvényesíthető – társasági adóalanyként – a magasabb összegű veszteségleírás azon adóévi adóalap terhére, amelyben az egyezségre tekintettel elengedett kötelezettség bevételként elszámolásra került.
Például, ha egy felszámolás alá került adózó esetén az eljárás 2012.03.31-én egyezséggel zárul, úgy – naptári év szerint működőként – a 2012.04.01.-2012.12.31. közötti adóévében kerül vissza a Tao. tv. hatálya alá, amely adóévében bevételként elszámolja az elengedett tarozásának összegét [a felszámolás kezdő napjától a felszámolás alatt álló adózó nem alanya a társasági adónak (Tao. tv. 5. számú melléklet 8. pont)].
Határozzuk meg a veszteségleírás címén érvényesíthető csökkentő tétel összegét, ha az adózó adatai a következők:
• adózás előtti eredménye az elengedett kötelezettség bevételkénti elszámolása nélkül (0 – 1.000) = – 1.000 egység,
• korrekciós tétele – a meghatározandó veszteségleírás összegén kívül – nincs,
• az egyezségre tekintettel (28.000 egység vevők felé fennálló kötelezettségéből) az elengedett összeg: 19.000 egység,
• korábbi adóévek elhatárolt vesztesége: 25.000 egység.
Számítás: Adózás előtti eredmény: (– 1.000 + 19.000) 18.000 egység. Leírható veszteség összege: 18.000 : 2 = 9.000 + (19.000 : 2) 9.500 = 18.500 egység.
19.000 (bevétel: 0 + 19.000)
– 1. 000 (költség)
18.000 (adózás előtti eredmény)
18.000 (veszteségleírás nélkül számított adóalap)
– 18.500 (veszteségleírás címén csökkentő tétel)
– 500 (adóalap az általános szabályok szerint)
Megjegyzés: Nincs olyan szabály, hogy a veszteségleírás következtében a tárgyévi adóalap nem válhat negatívvá. Az adózó társasági adót a negatív (– 500 egység) adóalapja után nem, és a jövedelem-(nyereség-)minimum szabályainak figyelembevételével sem fizet, mivel az adózás előtti eredménye – az elengedett kötelezettség el nem határolt összegének tárgyévi bevételként elszámolt összegével, amely az adóalaptól magasabb összeg, értelemszerűen eléri az ugyanezen összeg (a korrigált összes bevétele ebből az egy tételből áll) 2%-át.
Éppen ez a célja az új rendelkezésnek, vagyis hogy az egyébként elhatárolt, leírható veszteséggel rendelkező adózónál az egyezség során elengedett tartozások – amelyek után a fizetésképtelen adózó adót sem tud fizetni – ne keletkeztessenek újabb és újabb veszteségeket (amely ismételten felszámoláshoz vezethet).
Fejlesztési adókedvezmények
Szabad vállalkozási zónában történő beruházás [4. § 31. pont; 22/B. § (1) bekezdés k) pont]
A szabad vállalkozási zóna fogalmával bővül az értelmező rendelkezések köre, tekintettel arra, hogy az ilyen térségben üzembe helyezett és üzemeltetett, jelenértéken legalább 100 millió forint értékű beruházás után – 2013. január 1-jétől – az adózó fejlesztési adókedvezmény igénybevételére jogosult [22/B. § (1) bekezdés k) pont]. A fogalom-meghatározás szerint szabad vállalkozási zóna: a térség fejlődése érdekében, a Kormány által kijelölt, térségi gazdaságfejlesztő szervezet által koordinált, közigazgatási határokkal, illetve helyrajzi számokkal lehatárolt, a fejlesztés szempontjából együtt kezelt térség. A szabad vállalkozási zónák létrehozásának és működésének, valamint a kedvezmények igénybevételének szabályairól szóló – elfogadásra váró – kormányrendelet-tervezet szerint Szabad Vállalkozási Zóna kijelölésére – alapvetően – a kedvezményezett térségekben kerülhet sor. Ilyennek minősülnek a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 27.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében meghatározott kistérségek. Szabad Vállalkozási Zóna kijelölésére a nem kedvezményezett térségekben csak abban az esetben kerülhet sor, ha a kijelölését és a működését támogató települési önkormányzatok többsége kedvezményezett térséghez tartozik.
Energiahatékonyságot szolgáló beruházás [22/B. § (1) bekezdés l) pont]
A fejlesztési adókedvezmény rendszerében – 2013. január 1-jei hatállyal – új jogcímként jelenik meg az energiahatékonyságot szolgáló beruházás. Az adózót a jelenértéken legalább 100 millió forint értékű – külön jogszabályban meghatározott tanúsítvány által igazolt módon – energiahatékonyságot szolgáló beruházás üzembe helyezése és a fejlesztési adókedvezményről szóló 206/2006. (X. 16.) Korm. rendeletben meghatározottak szerinti üzemeltetése esetén illeti meg adókedvezmény. A külön jogszabály – összhangban a közösségi szabályozással: az épületek energiahatékonyságáról szóló 2002/ 91/EK irányelvben, majd pedig a (2010. május 19-i) 2010/31 /EK irányelvben foglaltakkal – az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet, amely a 2009. évtől tartalmazza, hogy Energetikai Tanúsítvánnyal („zöld kártyával”) kell rendelkeznie minden el- és bérbeadott ingatlannak, és az új épületek használatbavételi engedélyéhez, illetve a panelprogramban való részvételhez. Ilyen tanúsítvány készíttetése szükséges, illetve kötelező.
Környezetvédelmi beruházás [22/B. § (5) bekezdés; 29/S. § (4) bekezdés]
A módosítás szerint a környezetvédelmi beruházáshoz kapcsolódó – a környezeti elemek védelme, valamint a környezetet veszélyeztető hatások elleni védelem érdekében – fejlesztési adókedvezmény a beruházás üzembe helyezését követő 5 év során abban az adóévben nem vehető igénybe, amelyben az adózó a jogszabályban vagy hatósági határozatban megállapított kibocsátási határértéket jogerős határozattal megállapított módon túllépi. E rendelkezés legelőször az adózó azon üzleti évére alkalmazható, amelynek első napja 2011. december 31-ét követően van. A korábbi szabályozás szerint, ha az adózó a beruházás üzembe helyezését követő 5 éven belül túllépte az említett határértéket, akkor végleg elvesztett minden kedvezményt. Az új előírás szerint pedig az adózó csak abban az évben nem vehet igénybe adókedvezményt, amelyben a határérték túllépése fennállt (ami nem feltétlenül jelenti azt, hogy nem jogosult a teljes összeget érvényesíteni, ha a többi évben lesz „elegendő” adója).
Adókedvezmény igénybevételének feltételei [22/B. § (3) bekezdés]
A Tao. tv. 22/B. § (3) bekezdésében a fejlesztési adókedvezmény igénybevételének feltételeként 2013. január 1-jei hatállyal
• pontosításra kerül, hogy a beruházás megkezdése előtt vagy a bejelentés, vagy a kérelem benyújtását kell megtenni az adópolitikáért felelős miniszter felé (ez tartalmi változást nem jelent), továbbá
• új szabályként beiktatásra kerül, hogy a beruházás befejezésének napját (is) a beruházás üzembe helyezését követően 90 napon belül az adópolitikáért felelős miniszternek be kell jelenteni.
Tájékoztatás rendje az adókedvezménnyel összefüggő adatokról [22/B. § (18) bekezdés]
Az előzőek szerinti – a 22/B. § (3) bekezdésében meghatározott – adatokról teljesítendő tájékoztatási kötelezettség rendje a módosítás következtében – 2013. január 1-jei hatállyal – úgy változik meg, hogy az egyébként adótitokként kezelendő adatokról először a miniszter tájékoztatja az adóhatóságot, majd az adóhatóság a kincstárt, és a kincstár a minisztert.
Sport-adókedvezmény
Adókedvezmény igénybevételéhez – köztartozás-mentesség [22/C. § (2) bekezdés; 29/S. § (5) bekezdés]
Adókedvezmény a látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás alapján vehető igénybe. A támogatási igazolást
• az országos sportági szakszövetség és a sportköztestület, mint támogatásra jogosult szervezet kérelmére a sportigazgatási szerv,
• az amatőr sportszervezet, a hivatásos sportszervezet és a közhasznú alapítvány, mint támogatásra jogosult szervezet kérelmére a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége
azt követően állítja ki, hogy a támogatás igénybevételére jogosult szervezet által benyújtott, a támogatás igénybevételének feltételét képező, tervezett támogatással érintett sportfejlesztési programot jóváhagyja, és amely tartalmazza a támogatást nyújtó köztartozás-mentes adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, a kedvezményre jogosító támogatás összegét, valamint a támogatás igénybevételére jogosult szervezet önálló pénzforgalmi számlájának számát – jogcímenként –, amelyre a támogató a támogatási összeget teljesíti.
A támogató adókedvezményt vehet igénybe a részére kiállított támogatási igazolásban szereplő összegig – döntése szerint – a támogatás adóéve és az azt követő 3 adóév adójából, azzal a feltétellel – a módosítás szerint –, hogy a támogatási igazolás kiállítására irányuló kérelemnek a támogatás igénybevételére jogosult szervezet általi benyújtásakor az adózónak nincs lejárt köztartozása [sport-adókedvezmény]. A módosítás 2013. január 1-jei hatálybalépéssel 2011. július 1-jétől kezdődően alkalmazandó. [Jóllehet a kapcsolódó – a Tao. tv. felhatalmazása alapján kiadott – 107/2011. (VI. 30) Korm. rendelet 6. § (3) bekezdése csak 2012. árpilis 14-étől tartalmazza, hogy a kérelem teljesítése nem tagadható meg, ha a támogatásra jogosult szervezet – vagy a kérelem benyújtásával egyidejűleg a támogató – igazolást nyújt be arról, hogy a kérelemben szereplő támogató a kérelem időpontjában köztartozás-mentes adózónak minősül.] A köztartozás-mentesség fennállását a leírtak szerinti időpontban a jóváhagyást végző szerv vizsgálja.
Sportalapítvány fogalma [4. § 43/a. pont]
A Tao. tv. 22/C. § szerinti sport-adókedvezménnyel összefüggésben, az alkalmazott szóhasználat egyértelmű jelentéseként megjelenik a fogalmak körében – a 2012. évre is alkalmazhatóan [29/S. § (1) bekezdés] – a látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött közhasznú alapítvány meghatározása. E szerint ilyennek minősül minden olyan, a sportról szóló 2004. évi I. törvényben [Spt.] meghatározott szabályok szerint működő utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítvány, amelyik közhasznúnak minősül.
Támogatásra jogosult szervezetre előírt feltételek [22/C. § (5) bekezdés h) pont; 22/C. § (5a) bekezdés a) pont ae) alpont]
Kiegészítésként – a kihirdetést követő naptól történő hatályba lépéssel – a 22/C. § (5) bekezdés h) pontjában a látvány-csapatsportban működő hivatásos vagy amatőr sportszervezet mellett megjelenik a látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött közhasznú alapítvány nevesítése is. E rendelkezési hely tartalmazza – a támogatási igazolás kiadásának egyik feltételeként –, hogy az igazolás csak akkor állítható ki, ha a támogatásra jogosult szervezet a támogatási igazolási kérelem benyújtásának időpontjában – az (5a) bekezdésben meghatározott kivételekkel – legalább 2 éve működik.
Kiegészül továbbá – szintén a kihirdetést követő naptól történő hatálybalépéssel – az előzőekben kivételként említett 22/C. § (5a) bekezdés a) pontja azzal az új tartalmú ae) alponttal, amely szerint támogatási igazolás a támogatás igénybevételére jogosult szervezettel kapcsolatban akkor is kiállítható, ha a támogatási igazolási kérelem benyújtásának időpontjában a látvány-csapatsportban működő hivatásos vagy amatőr sportszervezet azért nem működik legalább 2 éve, mert a támogatás igénybevételére jogosult 2 éven belül létrehozott sportszervezet az indulási jogot az Spt. 33. § (2) bekezdés c) pontja alapján megszerző sportszervezetnek vagy a sportszervezet által erre a célra alapított sportvállalkozásnak minősül.
A támogatási igazolás kiállítására előírt feltételek fennállását az országos sportági szakszövetség vizsgálja.
Sportszervezet kapcsolattartása [22/C. § (10) bekezdés; 29/S. § (6) bekezdés]
Új szabályként – 2013. január 1-jei hatállyal – rögzítésre kerül, hogy a 22/C. § alapján folyó sportfejlesztési program jóváhagyására, valamint a támogatási igazolás kiállítására irányuló eljárás tekintetében a látvány-csapatsport támogatás igénybevételére jogosult szervezet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezései alapján elektronikus úton tart kapcsolatot a sportfejlesztési program jóváhagyását, valamint a támogatási igazolás kiállítását végző szervezettel. E rendelkezés első alkalommal a 2013-2014-es támogatási időszakra vonatkozóan benyújtott sportfejlesztési program jóváhagyására, valamint a támogatási igazolás kiállítására irányuló kérelmek benyújtásával összefüggésben alkalmazható.
Tartós adományozás [29/S. § (2) bekezdés]
Az átmeneti rendelkezések körében kerül deklarálásra – 2013. január 1-jei hatállyal –, hogy a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés z) pontjának, 8. § (1) bekezdés s) pontjának és 16. § c) pont ce) alpontjának alkalmazásában tartós adományozásnak minősül – az időközben hatályon kívül helyezett – a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény [Kszt.] szerint meghatározott tartós adományozás is. Ezzel biztosítja a szabályozás, hogy a tartós adományozás esetében érvényesíthető kedvezmény, illetve a tartós adományozási szerződésben vállaltak nem teljesítése miatti korrekciós kötelezettség a „régi” Kszt. szerint kötött (és még folyamatban lévő) tartós adományozási ügyletekre is vonatkozzék, függetlenül attól, hogy a jelölt jogszabályhelyi rendelkezések szövegezésében az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény törvény [Ectv.] megjelölése szerepel.
Előadó-művészeti szervezetek támogatása [30. § (11) bekezdés]
Az előadó-művészeti szervezetet támogató adózó – az előadó-művészeti államigazgatási szerv által kiadott támogatási igazolás birtokában, ezen igazolásban szereplő összegig – döntése szerint a támogatás juttatásának adóéve és az azt követő 3 adóév adójából adókedvezményt vehet igénybe [22. § (1) bekezdés].
A Tao. tv. 30. § (11) bekezdése alapján felhatalmazást kap – 2013. január 1-jei hatállyal – a kultúráért felelős miniszter, hogy a 22. § (1) bekezdése alapján az előadó-művészeti szervezeteknek nyújtott támogatásra vonatkozóan – az Európai Bizottság által jóváhagyott kulturális támogatási programmal összhangban – a támogatás elszámolható költségeinek körét, a támogatás felhasználásáról készült beszámoló formai és tartalmi követelményeit, továbbá a beszámoló benyújtásával és elfogadásával kapcsolatos részletes szabályokat az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg.
Kisvállalati adó hatálya alól visszatérő adózó adóelőlege [26. § (13) bekezdés]
A 2013. január 1-jei hatállyal bevezetésre kerülő új szabály szerint a kisvállalati adó alanya köteles
• a kisvállalati adóalanyisága megszűnését követő 60 napon belül
• a kisvállalati adóalanyiság megszűnésének napjától az adóévet követő 6. hónap utolsó napjáig tartó időszak valamennyi teljes naptári negyedévére
• társasági adóelőleget bevallani és
• egyenlő részletekben a negyedév utolsó hónapjának 10. napjáig megfizetni.
A háromhavonta esedékes társasági adóelőleg összege a kisvállalati adóalanyiság megszűnésének adóévében elszámolt (évesített) összes bevétel 1%-a. Ezen előírás biztosítja azt – hasonlóan az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alól a Tao. tv. hatálya alá kerülő adózókhoz –, hogy az adóösszegek ütemesen kerüljenek megfizetésre, továbbá a társasági adóelőlegeket megalapozó bevallási időszakok folyamatosan kapcsolódjanak majd a következő adóévre benyújtásra kerülő bevalláshoz.
Önkéntes foglalkoztatása [3. számú melléklet B/7. pont]
Külön törvény, a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény iktatta be a vállalkozás érdekében felmerült, elismert költségek körébe az e törvény szerint önkéntes jogviszonyban álló magánszemélynek adott juttatás személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt összegét. E törvény a fogadó szervezetek között felsorolt civil szervezet, közhasznú szervezet és egyház esetében kizárólag a közhasznú/közcélú, valamint a működésével összefüggő tevékenysége körében engedi meg az önkéntes foglalkoztatását. E nonprofit szervezetek esetében tehát a vállalkozási tevékenység közvetlen költségére nem értelmezhető a Tao. tv. 3. számú melléklete „B” fejezetének 7. pontja szerinti rendelkezés azon része, hogy elismert költség az önkéntesnek adott juttatás, „ha az önkéntest az adózó gazdasági-vállalkozási tevékenysége érdekében foglalkoztatta”. Az ilyen szervezeteknél legfeljebb a működéssel kapcsolatban, de ott is csak a közvetett költségek megosztásával merülhet fel a vállalkozási tevékenységre jutó összeg adóalapnál történő elismerése; például egy vállalkozási tevékenységet is végző alapítvány könyvelőt foglalkoztat önkéntes jogviszonyban. Alkalmazható ugyanakkor e szabály a külön törvény szerinti egyéb fogadó szervezetek esetében (egészségügyi szolgáltató, cég intézményfenntartóként), amikor is egyértelmű, hogy a vállalkozási tevékenysége érdekében foglalkoztatott személyről van szó.
Az említett szövegrész – 2013. január 1-jével történő – hatályon kívül helyezésével a szabályozás azt tartalmazza, hogy a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségnek, ráfordításnak minősül az adózó által a vele önkéntes jogviszonyban álló magánszemély részére személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt összeg.
Áruminta [3. számú melléklet A/13. pont]
A módosítás következtében – a 2013. adóévtől – a térítésmentes eszközátadások körében feltétel nélkül a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő, elismert költségnek minősül az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény [Áfa tv.] szerinti áruminta. Az Áfa tv. 259. § 3. pontja szerint áruminta: a képviselt terméknek kisebb és jellemzo része vagy mennyisége, amelyet kizárólag a képviselt termék bemutatásának céljára adnak, és amely fizikai állapotánál, vagyoni értékénél fogva más cél elérésére nem is alkalmas.
Nem adóalany szervezetek [5. számú melléklet 8. pont; 15. pont]
A Tao. tv. társasági adóalanynak nem minősülő szervezetek felsorolását tartalmazó 5. számú melléklete – 2013. január 1-jei hatállyal – kiegészül a következők szerint:
Nem tartozik a Tao. tv. hatálya alá
• a kényszertörlési eljárás kezdő napjától a kényszertörlési eljárás alatt álló adózó,
• az az adózó, aki az adóévben a kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya vagy a kisvállalati adó alanya.
A szociális szövetkezet kedvezményezett tevékenységei [6. számú melléklet „E” fejezet]
A módosítás következtében a Tao. tv. 6. számú mellékletének „E” fejezete – a 2012. évi adókötelezettség megállapítására is választható módon [29/S. § (1) bekezdés] – a közhasznú nonprofit gazdasági társaság és „a” szociális szövetkezet kedvezményezett tevékenységeiről rendelkezik. A fejezet címében a csupán egy „a” névelővel történő kiegészítés azt jelenti, hogy nem csak a közhasznú jogállású, hanem valamennyi szociális szövetkezetre vonatkoznak a kedvezményes szabályok – azonosan a közhasznú nonprofit társaságokkal – akkor is, ha nem besorolt a szervezet, de van közhasznú tevékenysége is. (A szociális szövetkezet – a 2006. évi X. törvény előírása szerint – az Ectv. alapján lehet közhasznú jogállású.)
Ennek alapján a Tao. tv. 20. § (1) bekezdés e) pontjában jelölt „a szociális szövetkezet” adómentességére vonatkozó szabállyal összhangban minden szervezet az éves adóalapra számított adónak olyan része után nem fizet adót, mint amilyen arányt a 6. számú melléklet „E” fejezete alapján megállapított kedvezményezett tevékenységből „a szociális szövetkezet” által elért bevétel az összes bevételén belül képvisel. A Tao. tv. 13/A. § (6) bekezdése pedig módosítással nem érintett, de arra nincs is szükség, tekintve, hogy az adóalap bármely esetben – a besorolt és a nem besorolt szociális szövetkezetnél is – azonosan kerülhet megállapításra.
Jogtechnikai, illetve pontosító változtatások
Formai változtatások tartalmi módosítás nélkül
• a 4. § 10/b. pontjaként kerül definiálásra az elismert tőzsde fogalma (tekintve, hogy a 4. § 10/a. pontja az egyházak meghatározását tartalmazza);
• a 4. § 25. pontban az „Országos Érdekegyeztető Tanács” helyébe a „Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács” megjelölése kerül;
• a 4. § 30. pontja szerinti pályakezdő fogalmi meghatározása hatályon kívül helyezésre kerül (nincs ehhez kapcsolódó szabály);
• a 29/A. § egészének hatályon kívül helyezésére azért kerül sor, mert az abban foglaltak aktualitásukat vesztették. Az itt szereplő rendelkezéseket – az időközben már hatálytalanná vált – „régi” Kszt. előírásai tették szükségessé, ezért az erre tekintettel megfogalmazott átmeneti rendelkezések az új civil szabályozási környezetben feleslegessé, sőt zavaróvá váltak; megszüntetésük indokolt.
Ingyenes juttatás kisvállalati adóalanynak [3. számú melléklet A/2. pont]
A 2013. január 1-jétől hatályos módosítás egyértelműen rögzíti, hogy nem minősül a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségnek, ráfordításnak a kisvállalati adó hatálya alá tartozó adózó részére visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó. Ilyen támogatott esetében az ingyenes juttatás kapcsán az adózónak minden esetben felmerül az adózás előtti eredmény-növelési kötelezettsége; nem értelmezhető az adomány, vagy a jogszabály alapján adott támogatás, illetve nyilatkozat birtokában sem mentesülhet a növelés alól, nem lévén utóbbiakra előírás.
A NAV Szaklapja
Kiemelt hírdetés
