Egyszerűsített foglalkoztatás bejelentésével kapcsolatosan felmerülő gyakorlati problémák

✎ Szabó Gábor

Az egyszerűsített foglalkoztatás a 2009 áprilisa óta hozott szigorúbb szabályok ellenére népszerű ma­radt, mivel még így is jóval kevesebb feladatot és el­kö­telezést jelent a munkáltató részéről, mint a munka törvénykönyve szerinti munkaviszony. A 2010. au­gusztus 1. óta hatályos, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény az alkalmazást illetően számos feltételt támaszt. E cikkben a bejelentés terén jelentkező problémákra, buktatókra hívnám fel a figyelmet.

1. Általános szabályok

Az egyszerűsített foglalkoztatás rendszere gyökeres változást hozott az alkalmi munkavállalói könyvvel való foglalkoztatáshoz képest. Az alkalmi munka­vál­lalói könyvvel történő foglalkoztatást az előzetes be­jelentésre épülő foglalkoztatás váltotta fel. Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai annyiban a normál munkaviszony rendszerére épülnek, hogy a munka törvénykönyve bizonyos részeinek alkalmazását ki­fejezetten előírja. Az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bér adó- és járulékkötelezettsége viszont lényeges eltérést mutat, ugyanis az ebből a foglalkoztatási formából származó bérből annak kifizetésekor semmilyen adót, járulékot levonni nem kell, az utána fizetendő közteher 1000, illetve 500 forint lehet a foglalkoztatás jellegétől függően. A munkavállalónál ez a bér teljes mértékben jövedelemnek minősül, azzal, hogy az egy foglalkoztatási napra eső összegből az adott évre érvényes minimálbér napi összege adómentes.
Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai közül fontos kiemelni a foglalkoztatás napjaira vonatkozó fel­ső korlátot. Az idényjellegű munkát kivéve, a magán­sze­mély ugyanannál a foglalkoztatónál egybefüggően legfeljebb 5 napot, egy hónapban 15 napot, egy évben 90 napot dolgozhat ebben a jogviszonyban. A kor­lá­tokat meghaladó mértékben történő foglalkoztatásra nem lehet az egyszerűsített foglalkoztatás szabályait alkalmazni.
Az egyszerűsített foglalkoztatás munkáltatóra vonatkozó egyszerűbb adminisztratív, illetve a munkavállalóra vonat­kozó kedvezményes adózási szabályok akkor alkalmazhatók, ha az egyszerűsített foglalkoztatás szabályait betartja a foglalkoztató. Amennyiben a bejelentés szabálytalansága, vagy más feltétel hiányában az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony nem jön létre, de magát a munkát a mun­kavállaló elvégzi, akkor a normál munkaviszonyra vonat­kozó szabályok alapján kell a bére után megfizetni, illetve levonni az adókat és a járulékokat.
Az egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó rendelke­zé­sek a bejelentésre vonatkozóan is speciális szabályokat ír­nak elő. Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkal­maz­ni kívánt személyt kétféle módon jelentheti be a munkáltató:
• a 14T1042E jelű nyomtatvány elektronikus úton, ügy­fél­kapun keresztül történő megküldésével, vagy
• telefonon a 185-ös, országon belül helyi tarifával hívható hívószámon.
Mindkét bejelentési forma esetén előzetes feltétel, hogy a munkáltató rendelkezzen ügyfélkapuval.
A már leadott bejelentés visszavonására és módosítására az előbbi módszerek közül bármelyiket választhatja a mun­káltató, függetlenül attól, hogy eredetileg milyen módon tette meg a bejelentést. Például az ügyfélkapun keresztül bejelentés céljából beküldött 14T1042E nyomtatványban foglaltakat – figyelemmel a módosítás határidejére – akár telefonon keresztül is módosíthatja, illetve visszavonhatja.
Cikkemben kizárólag a 14T1042E jelű nyomtatvánnyal történő bejelentésről, illetve változás-bejelentésről lesz szó.
A foglalkoztatók számára az egyik komoly akadályt a bejelentés szokta jelenteni. A bejelentés 2014. évre rend­szeresített nyomtatványa a 14T1042E bejelentőlap. A bejelentés során a munkáltató adatain túl meg kell adni a mun­kavállaló nevét, adóazonosító jelét és társadalombiztosítási azonosító jelét (TAJ-szám), a munkaviszony napjainak számát, a foglalkoztatás kezdő napját, illetve a foglalkoztatás jellegét. A bejelentőlap alkalmas arra, hogy a pótlapok számának emelésével egyszerre több, nem összefüggő foglalkoztatási napot is bejelenthessen a foglalkoztató. Hang­súlyos, hogy a szabályos bejelentés az egyik alkalmazási feltétel is egyben, azaz a bejelentés apróbb hibája is azt jelenti, hogy az egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó sza­bá­lyok az adott foglalkoztatásra nem alkalmazhatóak. Ha a be­jelentés nem az előírásoknak megfelelően történik, ak­kor a munkáltatónak a normál munkaviszony szabályait kell alkalmaznia. Nézzük a következőekben a tipikus hibákat.

2. Társadalombiztosítási azonosító jel (TAJ-szám) hiánya

Az egyik gyakori hiba a TAJ-szám hiánya. A bejelentő nyom­tatvány TAJ-szám hiányában is kitölthető, illetve – a hibajelzés ellenére – beküldhető, azonban ettől még az egy­szerűsített foglalkoztatás nem jön létre. A szabályos bejelentést a tényleges munkakezdést meg­előzően kell meg­tenni, ha addigra a TAJ-szám megadását nem pótolja a munkáltató (akár önállóan, akár az adóhatóság javításra felszólító levele alapján), akkor nem beszélhetünk egyszerűsített foglalkoztatásról. A szabályozás nincs tekintettel arra a körül­ményre, hogy a TAJ-szám igénylése a mun­kavállaló számára már folyamatban van, de még nem adták ki. Lehetne erre azt mon­dani, hogy a normál munka­vi­szony bejelentéséhez is szükségeltetik a TAJ-szám, ami va­lóban igaz, de ebben az esetben már ’pótolható’ hiányosságról beszélünk.
Külföldi munkavállaló esetén a TAJ-számot nem kell megadni, ha a vonatkozó közösségi rendelet, vagy kétol­dalú szociálpolitikai, vagy szociális biztonsági egyezmény alapján igazolja, hogy egy másik országban biztosítottnak minősül.

3. Változás a bejelentett napokat érintően

A másik gyakori hiba az előzetesen bejelentett napokban történő módosítás szokott lenni. Ha több egybefüggő na­pot jelent be a munkáltató előzetesen, akkor a már bejelentett napok módosítását csak a módosítással érintett nap reggel 8 órájáig teheti meg. Ez a kijelentés az adózói kér­dé­sek­ből megítélve magyarázatra szorul. Azt kell megvizs­gál­ni, hogy mely napot érinti a változás, és ezen nap reggel 8 óráig lehet a módosítást beadni. Vegyük a következő esetet:
Egy építőipari tevékenységet folytató cég egy munkavál­lalót 4 egybefüggő napra – március 5-8. napokra – jelent be 2014. március 3-án. A foglalkoztatás 2. napján, azaz március 6-án kiderül, hogy a dolgozó nem fog dolgozni március 7-én. Ebben az esetben a módosítást 2014. március 7-én reg­gel 8 óráig áll módjában a munkáltatónak bejelenteni.
A korrekció módjára is gyakran rá szoktak kérdezni az adózók. A módosítást ebben az esetben három lépésben kell végrehajtani:
• elsőként a teljes jogviszony törlését kell bejelenteni,
• majd a következő ’23.pótlapon’ március 5-6. napokra, illetve
• a harmadik ’23.pótlapon’ március 8-ra kell a bejelentést ismételten megtenni.
Szemléltetésül a törlésről szóló pótlap látható a képen.

Kérdés lehet, hogy mennyiben fogadható el az, hogy március 6-án, vagy 7-én teszem meg a március 5-re szóló bejelentést. A nyomtatvány kitöltésének ez egy adottsága, hogy a módosítást a jogviszony törlésével, és a napok ismételt – módosított adatokkal történő – bejelentésével lehet csak megoldani. Az adott technikai megoldás a jogszabályi rendelkezésekkel nem ellentétes, mivel már volt egy szabályos bejelentés március 5. és 6. naptári napokra.

4. A bejelentett személy adatainak téves feltüntetése

Már az új szabályozás kezdete óta kérdés szokott len­ni, hogy a bejelentett személy adatainak elírása esetén mit lehet tenni. Ha a hiba felfedezése a foglalkoztatás kezdetét megelőzi, akkor a jogviszony törlésé­vel, majd a helyes adatokkal történő bejelentésével a probléma orvosolható.
Amennyiben a hibával a jogviszonyt követően (pl. havi adatszolgáltatás kitöltésekor) szembesül a munkáltató, akkor már csak az egyszerűsített foglalkoztatás normál munkaviszonnyá való átminősítését teheti meg. Itt van egy határidőt rögzítő szabály: a hiba feltárását követően 8 nap áll rendelkezésre a normál munkaviszony bejelentésére. Ezzel a lépéssel a ténylegesen munkát végző személy bejelentését rendeztük, de kérdés, hogy mi lesz a sorsa a téve­désből bejelentett adatoknak. A tévedés egyik tipikus módja, hogy hibásan adjuk meg a bejelenteni kívánt személy adatait (pl. más személy adóazonosító jelét írjuk be), azaz nem beazonosítható személyt jelentünk be. Teendő itt nincs, mivel a bejelentésben foglalt személy nem létező, tehát a bejelentéshez joghatás nem fűződik. Ha viszont egy másik, beazonosítható személyt jelent be a munkáltató (akár téve­dés­ből, akár azért, mert csak munkakezdéskor derült ki, hogy más személy végzi el a munkát), akkor a sza­bályos bejelentésre tekintettel meg kell az adott napokra fizetni az 500, vagy 1000 forintos közterhet, a normál munkaviszony szabályait viszont nem kell alkalmazni. Ennek egyik következménye lesz az is, hogy alkalmi munkavállaló esetén a felhasználható napok száma az adott munkavállalónál ezekkel a napokkal is csökken.

5. Egyéb, bejelentés során felmerülő tévesztési lehetőségek

Előfordulhat, hogy a munkáltató a munkavállalás minőségét téveszti el (pl. alkalmi munkavállalói mi­nő­ség helyett mezőgazdasági idénymunka jelleget ad meg). A jelleg helyes feltüntetése ugyanúgy a sza­bá­lyos bejelentés része, tehát ennek eltévesztése esetén az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai szintén nem alkalmazhatóak. Természetesen, ha a hibát a munka­kez­dést megelőzően feltárja, akkor a helyes jellegre történő javítással (törlés majd új jogviszony bejelentés) a mun­káltató meg tudja oldani a problémát.
A cikkem elején szó volt róla, hogy a 14T1042E jelű bejelentés kizárólag elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül adható be. Ha ezt a bejelentést a munkáltató papíralapon (például a kitöltött nyomtatványt postai úton küldi be) teszi meg, akkor ezzel a bejelentéssel szintén nem hozza létre az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyt, azaz mintha semmilyen bejelentést nem tett volna. Az adóhatóság a bejelentés szabálytalan módon történő benyújtására felhívhatja a munkáltató figyelmét, de ha erről az értesí­tésről a munkáltató a foglalkoztatás megkezdését megelő­zően nem értesül, akkor a foglalkoztatást utólag át kell minősítenie normál munkaviszonnyá.
A küllemre megfelelő bejelentés is lehet rossz, ha az egyszerűsített foglalkoztatás e cikkben nem tárgyalt egyéb feltételei nem teljesülnek. Például a foglalkoztatás napjainak felső határára vonatkozó – az általános szabályok között tárgyalt – feltételek hiánya szintén azt eredményezheti, hogy utólag a munkáltató, vagy esetleg az adóhatóság kény­telen az adózással kapcsolatos szabályok szem­pont­jából átminősíteni a foglalkoztatást normál munka­vi­szonnyá. Gyakran előfordul, hogy egy adott hónapban a munkáltató a munkavállalóját 16, vagy akár több napra is bejelenti alkalmi munkavállalóként. Ha ezt utólag feltárják, akkor a 16., illetve további napok tekintetében a normál munkaviszony szabályaira való átminősítést kell végre­haj­tani. Olyan esettel is találkoztam, ahol a dolgozó az adott hónapra bejelentett 17 napból pontosan a 16., illetve 17. napon nem vette fel a munkát, és a bejelentést ezekre a napokra nem vonták vissza. Mivel a 15 napot meghaladó napokra eleve nem lehet alkalmazni az egyszerűsített foglalkoztatás szabályait, így ezekre a napokra nem kell megfizetni az 1000 forintos közterhet és a normál mun­kaviszony szabályait sem kell alkalmazni.

6. A munka törvénykönyve szerinti jogviszonnyá való átminősítés következményei

A normál munkaviszonnyá való átminősítés nem csak a be­jelentési vonalon jelent feladatot, hanem a havi adatszolgáltatás kitöltésekor is külön figyelmet igényel. Itt a kérdés már úgy merül fel, hogy a normál adózási és járulékfizetési szabályok alkalmazása során milyen adó-, illetve járulékalappal kell számolni. A követendő szabály itt egyszerű, az egyébként a munkavállaló részére megfizetett bért kell a bruttó bérnek tekinteni. Például egy egynapos munka­vég­zésért járó 6000 forintos díjazás esetén ez a következőket jelenti:
• A munkáltató köteles a fenti bér alapján 27% szociális hozzájárulási adót (1620 Ft) és 1,5% szakképzési hozzájárulást (90 Ft) megfizetni, feltéve persze, hogy mun­káltatóként ez utóbbi adónemnek alanya (például az őstermelő munkáltatóként nem kötelezett szak­képzési hozzájárulás fizetésére).
• A munkáltató köteles bevallani a levonandó járulékokat is, azaz a 10% nyugdíjjárulékot (600 Ft), és a 8,5% egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot (510 Ft). Ha a 6000 forint kifizetésre került, akkor a levonni elmulasztott járulékokat a munkáltatónak kell a munkavállalótól követelni.
• A személyi jövedelemadó levonásának elmaradása esetén – mivel jellemzően eseti jellegű munkavégzésről van szó – a munkáltatónak a munkavállaló részére olyan igazolást kell kiállítania, melyben jelzi, hogy adóköteles jövedelemről van szó, és az adó összegét nem tudta levonni. Egyben tájékoztatni kell a magánsze­mélyt, hogy az adófizetési kötelezettségének maga lesz köteles eleget tenni. A magánszemély egyébként ezt az adót a bér megszerzésének negyedévét követő hónap 12-ig tartozik megfizetni, azzal, hogy ha az adóelőleg az év elejétől nem éri el a 10 ezer forintot, akkor egészen a jelzett értékhatár eléréséig nincs adóelőleg fizetési kötelezettsége.
Természetesen a szociális hozzájárulási adó tekintetében az év közben érvényesíthető kedvezményeket (pl. szakkép­zettséget nem igénylő munkakörben történő foglalkoztatás) figyelembe veheti.
A normál munkaviszonnyá való átminősítés során külö­nös figyelemmel kell arra lenni, hogy a munkavállaló egyértelműen tájékoztatva legyen a változásról, mivel a nor­mál munkaviszonyból származó bérére az egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó adómentességi szabályok nem érvényesek, és az első forinttól kezdve a személyi jövedelemadó bevallásban szerepeltetni kell őket.
Az ismertetett szabályok alapján kijelenthető, hogy nem elég az alkalmazási feltételeket ismerni, a tényleges bejelentés is fokozott odafigyelést igényel. Amíg egy bevallásnál a tévedés önellenőrizhető a bevallás benyújtási határidejét követően is, addig az egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó kedvező szabályokat elveszíti a munkáltató, ha a hibát a munkavégzés megkezdését követően tárja fel.