Rendelkezés a személyi jövedelemadó 1+1%-áról

✎ Joó Péter

Mire figyeljünk a 2014. évi rendelkezések beküldésekor?

Cikkem célja, hogy a 2013. évi rendelkező nyilat­koza­tok feldolgozása során szerzett tapasztalatok ismeretében felhívjam a figyelmet a rendelkező nyilat­ko­za­tok pontos, a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény (a továbbiak­ban: Szftv.) szerinti kitöltésére és szabályos megküldé­sére.

Szeretném elérni, hogy 2014-ben  a hibásan kitöltött, valamint nem az Szftv. által megengedett módon beérkező rendelkező nyilatkozatok száma csök­kenjen, hiszen ha a rendelkező nyilatkozatok ér­vény­telenek, az szja 1+1%-os felajánlást a kedvez­ményezett nem kapja meg.

A 2013. rendelkező évben 3.400 ezer nyilatkozat ér­kezett az állami adóhatósághoz (a továbbiakban. adóhatóság), melyből 174 ezer nyilatkozat – a beérkezettek több mint 5%-a – volt az Szftv. alapján vala­milyen okból hibás. A feldolgozás tapasztalatainak kiértékelése igen hasznos információkkal szolgált a különböző hibákról, azok előfordulásáról, illetve gyakoriságáról, melyek nem csak statisztikai információként szolgálhatnak, hanem egyben felhívhatják a figyelmet a hasonló hibák megelőzésére is.

Előforduló hibák

Az alábbiakban felsorolás jelleggel bemutatom, hogy mely hibák miatt váltak érvénytelenné a 213. évi ren­delkező nyilatkozatok.

• A leggyakrabban előforduló hiba volt, hogy az adózók nem fizették meg határidőre a személyi jövedelemadót és átvezetési kérelmet sem nyúj­tottak be. A rendelkezés alapfeltétele, hogy a ma­gán­személynek az adót határidőig meg kell fizetnie. Megfizetettnek minősül az adó abban az esetben is, ha a magánszemély az adó/adótartozás megfizetéséről átvezetés útján – más adónemén fennálló túlfizetés átvezettetésével -határidőben (a bevallás benyújtására nyitva álló határidőig) ren­delkezik.

• Fontos hangsúlyozni, hogy abban az esetben is meg nem fizetettnek minősül az adó, ha a magánsze­mély­nek az esedékesség előtt benyújtott kérelem alapján legfeljebb 12 havi részletfizetést vagy halasztást engedélyezett az adóhatóság, de az engedélyező határozat feltételeit a magánszemély nem teljesítette, illetve, ha a magánszemély a bevallásában, vagy az egyszerűsített bevallásában a személyi jövedelemadó fizetési köte­lezettség legfeljebb 6 hónapon keresztül egyenlő részletekben történő pótlékmentes megfizetéséről nyilatkozott, de a részletfizetést nem teljesítette.

• A hiba előfordulás gyakorisága szerint a második leggyakrabban előforduló hiba volt, hogy a rendelkező magánszemélyek a rendelkező nyilatkozatot késve nyújtották be. Az Szftv. szerint a rendelkező nyilat­kozatot május 20-ig kell megküldeni az adóhatóságnak, mely határidő elmulasztása jogvesztő. Ugyanak­kor meg kell említeni, sajnálatos módon a munkál­tatók részéről is előfordult, hogy a munkáltatói adómegállapítást választó magánszemélyek borítékait és a kísérőjegyzéket a munkáltatók késedelmesen küldték meg az adóhatóságnak.

• Számos esetben előfordult, hogy a nyilatkozaton a civil kedvezményezett adószáma, vagy a kedvezményezett technikai száma hiányos, pontatlan volt, illetve a technikai szám hiányában a nyilatkozaton feltüntetett elnevezés alapján az egyházi kedvezményezettet nem tudtuk beazonosítani, vagy a magánszemély olyan szervezetet jelölt meg kedvezményezettként, amely az Szftv. alapján nem lehet kedvezményezett (pld. pártot), illetve a rendelkező nyilatkozaton feltüntetett civil kedvezményezettet az adóhatóság jogerősen kizárta az szja 1%-os felajánlásokból történő részesedésből.

• Szintén érvénytelen lett a nyilatkozat, ha mind a kettő rendelkező nyilatkozaton ugyanazon kedvezménye­zet­ti csoportba tartozó adószámot tüntetett fel a ma­gánszemély (pld. mind a két nyilatkozatában két különböző alapítványt, vagy két különböző technikai számot jelölt meg). Kedvezményezettet két csoportból lehet választani, de csoportonként csak egyet-egyet.

• Az Szftv. szerint az adóazonosító jel nélküli, vagy a le nem zárt borítékban érkezett rendelkezés érvénytelen. A rendelkező nyilatkozatot tartalmazó borítékon minden esetben fel kell tüntetni a magánszemély adóazonosító jelét és a borítékot le kell zárni. Amennyiben a magánszemély a munkáltatója útján kíván rendel­kezni, abban az esetben a munkáltatónak átadott – a rendelkező nyilatkozatot tartalmazó – borítékon fel kell tüntetnie adóazonosító jelét, majd a boríték lezárását követően a lezárt borítékot annak ragasztási felületére átnyúlóan alá is kell írnia.

• Abban az esetben is érvénytelen lett a nyilatkozat, ha a magánszemélynek nem volt bevallása, ugyanis bevallás hiányában nem volt megállapítható az szja 1+1%-os rendelkezés alapja.

2014. évben Kik és mekkora összegről rendelkezhetnek

Az Szftv. alapján a személyi jövedelemadó meghatározott részéről azon magánszemélyek, továbbá egyéni vállalkozók és az őstermelők is jogosultak rendelkezni, akik 2013-ban összevont adóalapba tartozó jövedelmet szereztek és adókötelezettségüket:
• személyi jövedelemadó-bevallás,
• adónyilatkozat,
• egyszerűsített bevallás vagy
• munkáltatói adómegállapítás útján teljesítik.

A rendelkezés alapjának az összevont adóalap adójának a kedvezmények, továbbá az önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozat, és a nyugdíj-előtakarékossági (NYESZ-R) nyilat­kozat szerinti átutalások levonása után fennmaradt részét kell tekinteni, feltéve, hogy a magánszemély a bevallás benyújtására nyitva álló határidőig az adót megfizette.
Magánszemély esetében 2014. május 20-áig, egyéni vál­lal­kozó és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett adószámmal rendelkező magánszemély esetében 2014. február 25-éig, illetve, amennyiben a bevallás adóhatósági javítása miatt a magánszemélyt további befizetendő sze­mélyi jövedelemadó terheli, akkor az adóhatóság értesí­tésének kézhezvételétől számított 30 napon belül kell az adót megfizetni.

Megfizetettnek minősül továbbá az adó abban az esetben is, ha:
• a magánszemély az adó/adótartozás megfizetéséről átve­ze­tés útján a bevallás benyújtására nyitva álló határidőig rendelkezik, és az adó/adótartozás ki­egyenlítésére az átvezetés forrásául megjelölt összeg az átvezetés időpontjában fedezetet nyújt,
• vállalkozási tevékenységet nem folytató, általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett magánszemély a sze­mélyi jövedelemadó bevallásában a 150.000 Ft-ot meg nem haladó adófizetési kötelezettségével kapcso­latban tett nyilatkozata alapján legfeljebb 6 hónapon keresztül havonta egyenlő részletekben az adót megfizette,
• a magánszemély az esedékességet megelőzően be­nyúj­tott kérelmére az adóhatóság legfeljebb 12 havi részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyezett, és a magánszemély az engedélyező határozatban foglalt feltételeknek maradéktalanul eleget téve az adót és az esetlegesen felszámított késedelmi pótlékot hiánytalanul megfizette.
Az elkülönülten adózó jövedelmek (pld. ingatlan érté­kesítéséből, árfolyamnyereségből származó jövedelem, ka­matjövedelem stb.) nem tartoznak az összevont adóalapba, ezért az elkülönülten adózó jövedelem nem képezi a rendelkezés alapját.

Kedvezményezettek

A rendelkezés során a magánszemély külön-külön nyilat­kozatban rendelkezhet befizetett személyi jövedelemadójának 1%-áról az Szftv. 4. §-ban, további 1%-áról pedig a 4/A. §-ban meghatározottak közül kiválasztott egy-egy kedvezményezett javára. Az Szftv. a kedvezményezettek két csoportját különbözteti meg, így kedvezményezettet két csoportból lehet választani, de csoportonként csak egyet-egyet. Az egyik csoportba a civil kedvezményezettek, míg a másik csoportba a technikai számmal rendelkező bevett egyházi kedvezményezettek, valamint a költségvetési törvényben meghatározott kiemelt előirányzat tartoznak. A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény értelmében az Országgyűlés által elismert egyház bevett egyház.

Civil kedvezményezettek:
• az egyesületek (kivéve a pártokat, biztosító egyesületeket, munkaadói és munkavállalói érdek-kép­viseleti szervezeteket),
• az alapítványok,
• a közhasznú alapítványok, közhasznú egyesületek és közalapítványok,
• a Magyar Tudományos Akadémia,
• az Országos Tudományos Kutatási Alapprog­ra­mok (OTKA),
• az országos közgyűjtemények,
• a Magyar Állami Operaház,
• a Magyar Országos Levéltár,
• az Országos Széchényi Könyvtár,
• a Magyar Nemzeti Filmarchívum,
• a Neumann János Multimédia Központ és Digitális Könyvtár,
• az országos szakmúzeumok,
• az a könyvtári, levéltári, múzeumi, egyéb kultu­rális, illetve alkotó- vagy előadó-művészeti tevé­kenységet folytató szervezet, amely a rendelkező nyilatkozat évének első napja előtti három év valamelyikében a helyi önkormányzattól, az or­szágos, illetve a helyi kisebbségi önkormány­zat­tól vagy a központi költségvetéstől egyedi támo­gatásban részesült,
• a felsőoktatási intézmények,
• a Nemzeti Együttműködési Alap,
• a Magyar Művészeti Akadémia,
• az Összefogás az Államadósság Ellen Alap.
A rendelkező nyilatkozaton a civil kedvez­ménye­zett adószámát kell feltüntetni és csak egy adószám adható meg.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján (www.nav.gov.hu) megtalálható többek között
• azon civil kedvezményezettek listája, amelyek a 2013. rendelkező évben részesültek a személyi jöve­delemadó 1%-ából, továbbá
• azon civil kedvezményezettek adatai, akiket az adó­hatóság határozattal jogerősen kizárt a 2014. rendelkező évi felajánlásokból történő részese­désből, mert pld. a kedvezményezett hibás, vagy valótlan adatokat közölt, vagy nem tett eleget elszámolási kötelezettségének.
A fentiek alapján a magánszemélyek a rendelkező nyilat­kozat kitöltésekor a NAV honlapján ellenőrizhetik, hogy a megjelölni kívánt civil kedvezményezett nem kizárt kedvezményezett-e mert – mint azt már az előzőekben a hibák felsorolásakor is írtam – a kizárt kedvezményezettre vonatkozó szja 1%-os rendelkezés érvénytelen lesz és a civil kedvezményezett a felajánlott összeget nem fogja megkapni.

Technikai számmal rendelkező kedvezményezettek:
• a bevett egyházak, továbbá
• a költségvetési törvényben kiemelt előirányzatként meghatározott cél.
A rendelkező nyilatkozaton a bevett egyház vagy a költ­ségvetési előirányzat technikai számát kell feltüntetni és csak egy technikai szám jelölhető meg, de a nyilat­ko­zaton feltüntethető a kedvezményezett elnevezése is. A 2014. évi technikai számok szintén megtalálhatóak a NAV internetes honlapján.

A rendelkező nyilatkozat megtételének szabályai 2014. évben

Az Szftv. 5. § (1) bekezdése értelmében a magánszemély a rendelkező nyilatkozatot – függetlenül a személyi jövede­lem­adó bevallásának, megállapításának módjától – 2014. má­jus 20-áig juttathatja el az állami adóhatósághoz. E határidő elmulasztása jogvesztő, igazolási kérelemnek helye nincs.
A rendelkező nyilatkozaton, illetve elektronikus űrlapon fel kell tüntetni a kedvezményezett adószámát, illetve a technikai számát.
Önadózás esetén a magánszemély a 1353 számú sze­mé­lyi jövedelemadó-bevallás 1353-EGYSZA lapján, egyszerűsített bevallás esetén az egyszerűsített bevallás elkészítéséhez a 1253NY nyilatkozat 1353NY-EGYSZA lapján, adónyilatkozatnál a 1353ADO-EGYSZA lapon rendelkezhet az szja 1+1%-ról.
Fontos kiemelni, ha a magánszemély az adóhatóság honlapjáról letölthető nyomtatványok EGYSZA lapján rendel­kezik az szja 1+1%-ról, akkor az EGYSZA lap kitöltését nagy­mértékben megkönnyíti, hogy a magánszemély – a nyom­tatványkitöltő programba épített ellenőrzésnek köszönhe­tően – csak az adóhatóság nyilvántartásában szereplő tech­nikai számmal rendelkező bevett egyházak, illetve kiemelt előirányzat közül választhat, továbbá a civil ked­vezményezettre történő rendelkezés során a program meg­akadályozza a számelírásból adódó hibás adószám feltüntetését is.
Az EGYSZA lapon mindkét kedvezményezetti csoport részére lehet rendelkezni. Mindenkit buzdítok arra, hogy éljen ezzel a lehetőséggel, és rendelkezzen mind a két kedvezményezetti csoport részére. Amennyiben a magán­személy csak egy kedvezményezettet akar megjelölni, ebben az esetben a másik kedvezményezetti rész kitöl­tetlen marad.

A rendelkező nyilatkozatot a magánszemély a következő módokon juttathatja el az adóhatósághoz legkésőbb 2014. május 20-áig:
• a nyomtatványkitöltő programmal előállított, majd ki­nyomtatott és aláírt személyi jövedelemadó-bevalláson, nyilatkozaton, személyesen vagy postán, illetve
• a bevallási egységcsomagban megtalálható kitöltött és aláírt személyi jövedelemadó-bevalláson, nyilatkoza­ton, személyesen, vagy postán, továbbá
• elektronikus úton történő benyújtása esetén a nyom­tatványkitöltő program használatával kitöltött bevalláson, nyilatkozaton, elektronikus úton az Ügyfélkapun keresztül.

A munkáltatója útján rendelkező magánszemély a nyom­tatványkitöltő program használatával kitöltött és kinyom­tatott 13EGYSZA nyomtatványon, vagy azzal egyező adattartalmú lapon (pld. a civil szervezet vagy a bevett egyház által előre elkészített, a civil szervezet adószámát, vagy a bevett egyház technikai számát tartalmazó rendelkező lapon) megtett rendelkező nyilatkozatát lezárt, adóazonosító jelével ellátott, ragasztott felületére átnyúlóan saját kezűleg aláírt postai borítékban elhelyezve juttathatja el a munkáltatóhoz legkésőbb 2014. május 12-éig. A munkál­tató a rendelkező nyilatkozat tartalmát nem ismerheti meg, az azt tartalmazó borítékot sértetlen állapotban, kísé­rőjegyzékkel együtt zárt csomagban, legkésőbb 2014. május 20-áig küldi meg az adóhatóságnak.
Amennyiben a magánszemély, egyéni vállalkozó, őstermelő a korábban beadott bevallásán elfelejtett ren­delkezni az szja 1+1%-ról, abban az esetben az adóhatóság által rendszeresített nyomtatványkitöltő program használatával ezt pótolhatja:
• elektronikus úton az Ügyfélkapun keresztül a 13EGYSZA elektronikus űrlap kitöltésével külön is rendel­kezhet, valamint
• a kitöltött és kinyomtatott 13EGYSZA nyomtatványon (vagy azzal egyező adattartalmú lapon) tett nyilat­kozatát egy lezárt, adóazonosító jelével ellátott borítékban, postán vagy személyesen is eljuttathatja az adóhatóság részére legkésőbb 2014. május 20-áig,
akkor is, ha az adóbevallását 2014. február 25-éig kellett beadnia.

A borítékon és a rendelkező nyilatkozaton feltüntetett adatok adótitoknak minősülnek, és ennek megfelelő véde­lemben részesülnek. Az adóhatóság a rendelkező nyilat­kozat beküldésétől függetlenül elkülönülten kezeli a rendelkező magánszemély és a kedvezményezett adatait.
Abban az esetben, ha a rendelkezés a magánszemély hibá­jából érvénytelen és beazonosítható a rendelkező magánszemély személye, akkor az adóhatóság határozatban értesíti a magánszemélyt a rendelkezés érvény­telen­ségéről és a határozat indokolás részében feltünteti, hogy milyen törvényi feltételnek nem felelt meg a rendelkezés. Ezzel szemben, ha az adóhatóság a civil szervezet javára szóló nyilatkozatot érvénytelennek minősítette, mivel a megjelölt civil kedvezményezett az Szftv.-ben előírt feltételeknek nem felelt meg, erről levélben tájékoztatja a ma­gánszemélyt, azonban ebben az esetben az adóhatóságnak nem áll módjában közvetlen tájékoztatást adni arról, hogy milyen törvényi feltételnek nem felelt meg a civil szer­vezet. A magánszemély további információért közvetlenül a civil kedvezményezetthez fordulhat.