Erzsébet-program, az Erzsébet utalvány gyakorlati alkalmazása

✎ Keczeli Tiborné

Jogszabályi környezet

Az Erzsébet-programról szóló 2012. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Progr. tv.)
Az Erzsébet-utalvány kibocsátásának szabályait tar­talmazó 39/2011. (XII. 29.) KiM rendeletet (a továb­biakban: Rendelet).
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.)
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. tv.)
Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Eho. tv.)

Bevezetés

Napjainkban egyre népszerűbb az Erzsébet-utalvány, mely rendszerint a cafeteria rendszer, mint javadalmazási rendszer részét képezi. Az Erzsébet-utalvány, mint béren kívüli juttatás sok esetben a leginkább megjelenő elem, hiszen alapvető szükségletek kielégítésére, étkezésre használható.

Erzsébet-program

Az Erzsébet-programot a Progr. tv. indította el, mely törvény 2012. július 13. napján került kihirdetésre és 2012. július 21. napján lépett hatályba.
Az Erzsébet-program a gyermekekhez kapcso­ló­dik, célja, hogy jelentősen csökkentse azon gyermekek számát, akik részére nem biztosított a napi többszöri étkezés, az életkoruknak megfelelő egészséges táplálék, a tudás megszerzéséhez szükséges egész­ségi állapot és az aktív kikapcsolódás lehe­tősége.
Az Erzsébet-program tehát szervezett és lebo­nyo­lított szociális program és szolgáltatások összességét jelenti és ezek a tevékenységek nyereség célzatú piaci szerepet nem tölthetnek be (Progr. tv. 1. §).
A Progr. Tv. az Erzsébet-utalvány fogalmát tágabb értelemben használja, mint az Szja tv. Eszerint az Erzsébet utalvány a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti, fogyasztásra készétel vásárlására felhasználható, valamint a szociális célból törvényben meghatá­rozott termék vagy szolgáltatás vásárlására felhasználható utalvány [Progr. tv. 2. § (1)].
Az Erzsébet-program végrehajtásáról a Nagyar Nemzeti Üdülési Alapítvány gondoskodik közfeladatként, valamint a szociális célú üdültetéshez, a szociális célú étkeztetéshez, az ifjúsági és gyermekvédelmi programokban való részvé­telhez, valamint a szociális és gyermekvédelmi támoga­tá­sok Erzsébet-utalványban történő folyósításához kapcso­lódóan szervezési és lebonyolítási teendőket is elláthat.
Ez a juttatás adómentes juttatásnak minősül az Szja. tv. 1. számú melléklet 8.27. pontja alapján.
Az Erzsébet-program az idei nyáron is kínál nyaralási lehetőséget a hátrányos helyzetű családok gyermekeinek az ország több helyszínén. A programban eddig 135 ezren kaptak lehetőséget nyaralásra, táborozásra, üdülésre, köztük 73 ezer gyermek. A táborok idén egyébként több mint 5 ezer fogyatékkal élőnek is kínálnak speciális üdü­lési lehetőséget. 2012. évben alig egytucatnyi tábor volt, az idén mintegy 50 féle tábor került meghirdetésre. Tekin­tettel arra, hogy a programban szociálisan rászorultak vehetnek részt, a juttatás az Szja tv. 1. számú mellékletének 8.5. pontja alapján adómentes juttatás.

Erzsébet-utalvány

A téma kapcsán mindenképpen meg kell említeni az Erzsé­bet-utalvány kibocsátásának szabályait tartalmazó Rendeletet.
A kibocsátás és a használat során meghatározásra került, hogy ki minősül juttatónak és elfogadóhelynek, tehát ez a két legfontosabb fogalom, amivel foglalkozni szükséges.
Erzsébet-utalvány tekintetében juttató, az Art. 178. § 18. pontja szerinti kifizető. Elfogadóhelynek pedig az Erzsébet-utalvány kibocsátójával, vagy a Rendelet szerinti közreműködővel az utalvány beváltására szerződéses jogviszonyban álló, az utalvánnyal beszerezhető terméket forgalmazó, szolgáltatást nyújtó természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet.
Általános szabályként fontos megjegyezni, hogy a természetes személy – akit egyébként utalványosnak neve­zünk – egy adóév alatt több juttatótól is kaphat Erzsébet-utalványt (Rendelet 2. §). Ez azt jelenti, hogy ha például egy magánszemély munkaviszonyban van egy betéti társasággal és személyesen közreműködő tag egy korlátolt felelősségű társaságban, akkor – a munkaidők hosszától füg­getlenül – mindkét kifizetőtől kaphat Erzsébet- utal­ványt.
Az adott naptári évben juttatott utalványokat a kö­vet­kező naptári év december 31. napjáig lehet felhasználni (Rendelet 4. §).
Az elfogadóhelyek listáját a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány a honlapján közzéteszi és rendszeresen frissíti. A papíralapú utalványon szükséges feltüntetni többek között az elnevezést, a beváltási értéket forintban kifejezve, a felhasználhatóság körét és a lejárat időpontját is. Az utalvány elektronikus változata is forgalomba került, és ha a kifizetők ilyen utalványt igényelnek, akkor egyedi műanyag azonosítót és elektronikus utalvány kártyát kap­nak a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványtól. Ezen kártyák lejárati ideje minimum három év.

Az Erzsébet-utalvány, mint béren kívüli juttatás

A továbbiakban, mint a béren kívüli juttatások új elemével, a 2012. január 1. napjától bevezetésre került Erzsébet-utal­vány használatáról kívánok tájékoztatást adni.
Az Szja. tv. értelmezése szerint az Erzsébet-utalvány a Ma­gyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által papíralapon, vagy elektronikus formában kibocsátott, fogyasztásra készétel vásárlására felhasználható utalvány, amellyel a munkál­tatók széles körben felhasználható, kedvezményes adózású hideg-meleg étkezési jegyet biztosíthatnak munkavál­lalóiknak.
Az Erzsébet-utalvány eddigi két éves működése során két lényeges módosítást élt meg.
Az egyik változás, hogy míg 2012. évben az Erzsébet-utalvány a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által papír­alapon vagy elektronikus formában kibocsátott, fogyasztásra készétel vásárlására jogosító utalványként került bevezetésre, mely felhasználhatóságot átmeneti rendelkezés úgy egészítette ki [Szja. tv. 84/T. § (3) bekezdés], hogy függetlenül a fogalom szövegétől, az utalvány 2012. december 31. napjáig melegkonyhás vendéglátóhelyeken (így mun­kahelyi étkezőhelyeken) étkezési szolgáltatás vásárlására is felhasználható. 2013. január 1. napjától ezt a felhasználási lehetőséget a fogalom is (Szja. tv. 3. § 87.) tartalmazza.
A másik változás 2013. évben a 2012.-es indulási évhez viszonyítva, hogy míg az Erzsébet-utalvány formájában juttatott jövedelemből 2012. évben (az adóéven belül utólag adva is) a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára a havi 5 ezer forintot meg nem haladó rész minősült béren kívüli juttatásnak, addig 2013. évben ez az összeg 8 ezer forintra emelkedett.
Mint ahogy említettem, az Erzsébet-utalvány az adóéven belül utólagosan is adható, de ilyenkor is figyelemmel kell lenni a havi 8 ezer forintos keretre, amennyiben a juttató nem kíván magasabb adóterheket vállalni.
A kifizetőt terhelő közterhek alapja a juttatás értékének 1,19-szerese, mely után a személyi jövedelemadó mértéke 16 százalék, valamint a kifizetőt 2012. évben 10 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás terhelte, mely 2013. évben 14 százalékra emelkedett.
Természetesen a kifizető havi 5 ezer, illetve 2013. évben a havi 8 ezer forintot meghaladó értékben is juttathat utal­ványt a munkavállalójának. Az adó alapja ebben az esetben is a juttatás értékének 1,19-szerese, de az értékhatárt meg­haladó összeg, egyéb meghatározott juttatásnak minősül, mely után a kifizetőt már 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli.
Az Erzsébet-utalvány nemcsak a munkavállalónak (ideértve a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagját is), hanem szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak is adható, a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára, valamint nyugdíjban részesülő magánszemélynek is, ha a juttató a volt munkáltató vagy annak jogutódja.
Mindenképpen meg kell említeni, hogy a 8 ezer forint értékű Erzsébet-utalvány mellett adható béren kívüli juttatásként, a munkáltató telephelyén működő, munkahelyi étkezőhelyen igénybevett munkahelyi (üzemi) étkeztetés havi 12 500 forintot meg nem haladó része, valamint az adóévben a Széchenyi Pihenő Kártya vendéglátás alszámlára utalt, melegkonyhás vendéglátóhelyeken (ideértve a munkahelyi étkeztetést is) kormányrendeletben meghatá­rozott étkezési szolgáltatásra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb 150 ezer forint támogatás is.
Fontos megjegyezni, hogy 2013. évtől már nem ad­hatók még magasabb munkáltatói közteherrel sem a „régi típusú” fogyasztásra készétel vásárlására jogosító utalványok. Az ilyen utalványok juttatása esetén, ha azt dolgozó kapja, a juttatás bérként, míg ha pél­dá­ul a dolgozó közeli hozzátartozója kapja, a juttatás egyéb jövedelemként visel közterheket (Szja. tv.28. §).
Természetesen az Szja. tv. 70. § (3) bekezdés a) pontja szerint legfeljebb évi három alkalommal – megfelelő nyilvántartás vezetése mellett – csekély értékű ajándékként adható, de ekkor figyelemmel kell lenni a 70. § (5) bekezdésben meghatározott összeg korlátra is, a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó értékre.
Gyakran felmerülő kérdés a munkáltatóknál, hogy kötelesek-e adni Erzsébet-utalványt, mint béren kívüli juttatást minden dolgozónak vagy pedig egyénileg is mérlegelhetnek. E kérdésben le kell szögezni, hogy mint minden juttatás tekintetében, ez is a munkáltató döntésétől függ – sok esetben leginkább a munkáltatók anyagi helyzetétől -, hogy juttat-e Erzsébet-utalványt formájában béren kívüli juttatást.

Összegzés

Az előzőekben leírtak alapján megállapítható tehát, hogy viszonylag zárt, egységes rendszerben adható és adóztatható az Erzsébet-utalvány. Talán ezért vált népszerűvé, úgy is, mint cafeteria elem és, mint béren kívüli juttatás.