A késedelmi pótlék megállapítása az állami adóhatóságnál
✎ Sebestyén Balázs
Az évenkénti pótlékértesítések kiküldésének aktualitására tekintettel jelen írás a leggyakrabban felmerülő adózói kérdések, észrevételek figyelembe vételével és gyakorlati példa bemutatásával kíván ismereteket nyújtani az állami adóhatóság adószakmai tevékenységéhez kapcsolódó késedelmi pótlékok felszámításáról, valamint rendszerezi az ezekkel kapcsolatos legfontosabb jogi szabályozásokat.*
I. A késedelmi pótlék
A pótlék megállapítására vonatkozó állami adóhatósági gyakorlat bemutatása előtt mindenképpen szükséges a késedelmi pótlék fogalmának a meghatározása, illetve az adószakmai tevékenységhez kapcsolódó késedelmi pótlékok rendszerének rövid ismertetése.
I.1. A késedelmi pótlék fogalma és a megállapításával kapcsolatos jogszabályi rendelkezések
Az adózók többsége az adózással kapcsolatos kötelezettségeinek önként, határidőben eleget tesz. A nem, vagy késedelmesen teljesítő adózók esetében a mulasztást, illetve a késedelmet az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) bizonyos szankciókkal sújtja, elősegítve ezzel a jogszabályi előírások érvényesülését, érvényesíthetőségét.
Az adóhatóság által alkalmazott ilyen szankció például a bevallási kötelezettség elmulasztása miatt kiszabható mulasztási bírság, illetve a fizetési kötelezettség nem határidőben történő teljesítése esetén felszámított késedelmi pótlék is.
Az adózóknak az adót az Art. 37. § (1) bekezdésében meghatározottak alapján az Art. mellékletében vagy törvényben előírt időpontban (esedékesség) kell megfizetniük. Amennyiben az adót az adóhatóság állapítja meg, úgy – ha az Art. eltérően nem rendelkezik – a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kell rendezni a fizetési kötelezettséget.
Külön szabályozást tartalmaz az Art. 37. § (3) bekezdése az eljárási illeték vonatkozásában, amelyet – az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) eltérő rendelkezése hiányában – a kérelem benyújtásakor kell megfizetni.
Ha az adózó az esedékességig nem teljesíti a fizetési kötelezettségét, akkor az Art. 165. § (1) bekezdése a késedelmi pótlék szankció alkalmazását írja elő. A törvényben meghatározottak alapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (továbbiakban: NAV):
• az esedékességet követő naptól (mint a felszámítás kezdő napja) a megfizetés napjáig (a megfizetés napja, mint a felszámítás utolsó napja),
• a költségvetési támogatásnak az esedékesség előtt történő igénybevétele esetén a támogatás kiutalásának napjától (mint a felszámítás kezdő napja) az esedékességet megelőző napig (mint a felszámítás utolsó napja)
késedelmi pótlékot állapít meg, kivéve, ha az illeték törlésére az Itv. 21. § (5) bekezdése, illetve a 80. § (1) bekezdés b), c), g) pontjai alapján a jogügylet felbontása, illetve az eredeti állapot helyreállításával való megszüntetése vagy vagyonszerzés hiánya miatt kerül sor.
Természetesen a törvény nem csak az adózó, hanem az adóhatóság mulasztását is szankcionálja.
Amennyiben az adóhatóság esik késedelembe a kiutalás teljesítése során, úgy az Art. 37. § (6) bekezdésében meghatározottaknak megfelelően a késedelem minden napjára a késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizet az adózóknak.
I.2. Az adószakmai tevékenységhez kapcsolódó késedelmi pótlékok típusai
Az állami adóhatóság által az adószakmai tevékenységhez kapcsolódóan felszámított késedelmi pótlékok többféleképpen csoportosíthatók. Típus szerinti besorolásukat tekintve megkülönböztethetjük a nettó és az egyéb speciális késedelmi pótlékokat.
A késedelmi pótlék felszámítása főszabály szerint nettó módon történik, a szankció speciális típusait pedig a fizetési könnyítési kérelmekhez kapcsolódó, az adóhiány után megállapított, illetve a lakóházépítésre alkalmas telektulajdon vásárlása esetén biztosított négy éves illeték kedvezmény nem teljesítése esetén felszámított késedelmi pótlékok, továbbá az Európai Unió tagállamai közötti behajtási jogsegélyekhez kapcsolódó pótlékkötelezettségek alkotják.
Míg a nettó számítás során az állami adóhatóság minden folyószámla tételt figyelembe vesz oly módon, hogy a késedelmi pótlék alapját, a tartozások összegét csökkenti az esedékesség időpontjában más adóval kapcsolatban fennálló túlfizetés összegével, addig a speciális pótlékok esetében a pótlékot kizárólag meghatározott kötelezettségekre (pl.: a revízió által megállapított kötelezettségre, a fizetendő illetékre, illetve amelyre a fizetési könnyítést engedélyezték) számítja fel.
A szankció további csoportosítási lehetőségét adja a felszámítási módja szerinti megkülönböztetés. Ennek alapján beszélhetünk automatikusan és egyedileg felszámított pótlékokról.
Az automatikus központi késedelmi pótlékot az élő, működő adózókra évenként, a tárgyévet megelőző évre vonatkozóan számítja fel és írja elő az állami adóhatóság, az egyedi pótlékokat pedig adott ügyben hozott egyedi jogerős döntés alapján könyvelik az adózói folyószámlákon.
Míg a nettó késedelmi pótlék felszámítása történhet automatikusan (pl.: pótlékértesítők évenkénti kiküldése), illetve egyedileg is (pl.: felszámolás alatt álló adózók esetében), addig a speciális pótlékokat minden esetben egyedileg állapítják meg.
Jelen cikkben részletesebben a késedelmi pótlékok leggyakrabban előforduló formáit, az automatikus, illetve az egyedileg történő nettó felszámítás gyakorlatát ismertetem.
II. A nettó késedelmi pótlék megállapítására vonatkozó állami adóhatósági gyakorlat
II.1. A nettó késedelmi pótlék automatikus megállapítása
Az állami adóhatóság az adószakmai tevékenységéhez kapcsolódó nettó késedelmi pótlékot évente, a felszámítást megelőző naptári év január 1-től december 31-ig terjedő időszakára, napi pótlékolással, meghatározott szempontok szerinti automatikus mechanizmussal, központilag állapítja meg.
Ennek folyamata három főbb lépésből tevődik össze:
• a megállapítást megelőző tevékenységekből,
• a pótlék kiszámításából, illetve
• a felszámított összeg folyószámlán történő előírásából és az adózók értesítéséből.
II.1.1. Az automatikus felszámítást megelőző folyószámla-zárás
A megfelelő pótlékfelszámításhoz bizonyos előkészítő tevékenységek elvégzése és egy olyan állandó, „végleges” állapot kialakítása szükséges, amely alapján megállapítható az, hogy az adózó valamely fizetési kötelezettségét késedelmesen fizette-e meg, vagy valamely költségvetési támogatást esedékességét megelőzően vett-e igénybe.
Mindezek az adózó kötelezettségeit, igényléseit és a pénzforgalmi tételeit (befizetéseket, kiutalásokat, átvezetéseket) nyilvántartó folyószámlák évenkénti zárásával biztosíthatók, mivel ennek hiányában az esetleges visszamenőleges könyvelések bizonytalanná tennék egy adott időpontban felszámított és a folyószámlán előírt késedelmi pótlék valódiságát és annak kiszámítása is áttekinthetetlenül bonyolulttá válna.
A zárás során azt az időpontot kell meghatározni, amikortól az adott naptári évre könyvelési tételek (sem bevallási, sem pedig pénzforgalmi) már nem adhatók fel.
A zárás mindig december 31-ével, mint végdátummal történik, a záró egyenlegek azonban nem jelennek meg a folyószámlákon. Az adatok folyamatosságát, illetve a következő évre vonatkozó megfelelő pótlékszámítást a NAV – adott adónem kötelezettség és pénzforgalmi tételeinek összesített egyenlegéből képzett – nyitóegyenleg megállapításával és könyvelésével biztosítja. Ezen könyvelési gyakorlat eredményeképpen a megelőző időszakok tételeinek összesített egyenlege mindenkor megjelenik az aktuális folyószámla egyenlegben.
Az így lezárt folyószámla időszakokra központilag számítja fel az állami adóhatóság a nettó késedelmi pótlékot.
Természetesen előfordulhat, hogy a lezárt időszakra könyvelt folyószámla tételeket módosítani szükséges. Amennyiben a módosítás következtében a folyószámlán lezárt évre vonatkozó esedékességi vagy terhelési dátumú tételt kell könyvelni, úgy az már csak az aktuális tárgyévi nyitó dátummal, azaz január 1-jei esedékességgel lehetséges (az eredeti esedékesség feltüntetésével egyidejűleg).
Az ilyen esetekben azonban – a lezárt évet érintő, nyitódátumra könyvelt tételek figyelembe vételével – a már felszámított késedelmi pótlékot át kell számítani.
II.1.2. Az automatikus felszámítás
Az automatikus felszámításnál mindenekelőtt azokat a folyószámla tételeket kell meghatározni, amelyek részt vesznek a pótlék megállapításában.
A nettó késedelmi pótlék felszámítása során – ahogy azt a szankció csoportosítási lehetőségeinél már röviden ismertettem – főszabályként valamennyi folyószámla tételt figyelembe kell venni, a kötelezettségeket és az azokra teljesített befizetéseket is, adónemtől függetlenül.
Van azonban néhány adónem, amelynek az összes tétele kimarad a pótlékszámításból. Ilyen például a késedelmi pótlék adónem is, mivel az Art. 165. § (2) bekezdése alapján ezen kötelezettség után további késedelmi pótlékot nem lehet felszámítani.
Előfordulhat azonban, hogy az adózót terhelő pótlék megállapításánál nem az egész adónem, hanem kizárólag egyes tételek nem vehetők figyelembe. Ilyenek például a fizetési könnyítéssel érintett tartozások, az egyes kötelezettségek végrehajtásának bírósági, vagy adóhatósági felfüggesztései, valamint a támogatási adónemek esetében az átmeneti jóváírások.
Ezen „technikai jellegű” könyvelési tételek közös jellemzője, hogy az eredeti előírás, vagy a jóváírás esedékességét változtatják meg, illetve ideiglenesen ellentételezik. A késedelmi pótlékot azonban a tényleges tartozásokra kell kiszámítani, így a fizetési könnyítéssel érintett kötelezettségeket a felszámítás során az állami adóhatóság figyelmen kívül hagyja, ezekre egyedileg, a nettó pótléknál kedvezőbb, a jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű speciális késedelmi pótlékot számít fel, a végrehajtás alól felfüggesztett tételek esetében pedig a nettó késedelmi pótlék teljes összegéből a felfüggesztett tételhez tartozó pótlékot a döntés meghozataláig szintén felfüggeszti.
Mindezen szempontokat figyelembe véve az automatikus felszámítást végző informatikai program a kiszámítás során a pótlékszámításban részt vevő folyószámla tételeket az esedékesség illetve a terhelési dátum szerint sorrendbe teszi, az előírásokat, jóváírásokat, befizetéseket, kiutalásokat összevonja és megvizsgálja azok napi egyenlegét. Amennyiben az adott napon hátralék mutatkozik, úgy arra a napra az állami adóhatóság kiszámítja a pótlék összegét.
A késedelmi pótlék mértéke a jelenleg hatályos szabályozás – az Art. 165. § (2) bekezdésében meghatározottak – alapján minden naptári nap után a hátralék fennállásának napján érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része.
Ennek megfelelően a hátralékos napokra a NAV megállapítja a napi pótlék mértékét, az egységes számítási elvek szerint három tizedes jegy pontossággal, kerekítés nélkül, a további tizedeseket elhagyva.
A hátralékos napok a pótlékolás során a pótlékalap öszszegének és a jegybanki alapkamatnak a változása miatt időszakokat alkotnak, így a pótléklevezetésben nem jelenik meg külön minden egyes naptári nap. Ha a hátralék összege vagy a jegybanki alapkamat mértéke változatlan, akkor a számba vehető napok figyelembe vételével kiszámítható az erre az időszakra eső késedelmi pótlék.
Az időszakokra eső részpótlék kiszámítása egy külön képlet szerint történik, amely alapján a
Részpótlék = időszak napjainak száma x pótlékalap összege x a napi pótlék mértéke / 100
Ezen számítási metodikának megfelelően az egyes időszakokra kiszámolt részpótlékok összesítése adja a pótlékolandó időszakra eső teljes pótlékot.
Az alábbiakban egy példán keresztül mutatom be a késedelmi pótlék összegének a megállapítását.
A 2014.01.01-2014.12.31. közötti időszakban a magánszemély adózó folyószámlájának 124-es Egészségbiztosítási Alapot megillető bevételek adónemén 2014.01.01. esedékességgel, nyitótételként 101.000 Ft összegű tartozás, 2014.01.13-ai esedékességgel pedig további 6.660 Ft összegű előírás szerepel. Az adónemre az adózó 2014.01.31-i teljesítéssel 106.660 Ft-ot fizetett be.
A folyószámla 138-as Késedelmi pótlék adónemén 2014.11.17-i esedékességgel látható a 2013. évre vonatkozóan felszámított késedelmi pótlék, 5.605 Ft kötelezettség előírása.
Az 521-es Illeték adónemen pedig 2014.01.01. esedékességgel, nyitótételként 1.000 Ft összegű többlet mutatkozik.
A pótlékolandó időszak: 2014.01.01-2014.12.31. A nettó pótlékszámítási lista alapján is látható, hogy a Késedelmi pótlék adónem tételei nem vesznek részt a pótlékszámításban.
Az érintett időszakban a pótlékalap az alábbiak szerint alakult:
A pótlékszámítás alapját képező hátralék összege 2014.01.01-jétől – a 101.000 Ft tartozás és az 1.000 Ft összegű túlfizetés figyelembe vételével – 100.000 Ft volt.
Tekintettel arra, hogy az adózónak 2014.01.13-i esedékességgel 6.660 Ft összegű kötelezettsége jelentkezik a folyószámláján, így az esedékességét követő nappal, 2014.01.14-ével 106.660 Ft összegre emelkedett a pótlékalap, majd a 124-es adónemre 2014.01.31-én teljesített 106.660 Ft összegű befizetést figyelembe véve a teljesítést követő nappal 2014.02.01-jével a pótlékalap 0 Ft-ra csökkent és maradt is a pótlékolandó időszak végéig, 2014. 12.31-éig.
A pótlékszámítás alapját képező hátralék fennállásának időtartama alatt a jegybanki alapkamat egy alkalommal változott, 2014.01.22. napjától 3% -ról 2,85%-ra csökkent.
Az előzőeknek megfelelően a pótlékalap és a jegybanki alapkamat változása alapján a pótlékolandó időszak három részidőszakra bontható.
A.) részidőszak: 2014.01.01-2014.01.13. (13 nap)
A pótlékalap: 100.000 Ft, a jegybanki alapkamat mértéke: 3%,
A napi pótlék mértékét a jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd részeként határozza meg a jogszabályi előírás, ennek megfelelően ezen időszakban 2*3/365= 0,0164384; három tizedes jegy pontossággal 0,016 %.
Az időszakra eső részpótlék összege= (napok száma / pótlékalap * napi pótlék mértéke)/100 = (13 * 100.000 * 0,016) / 100= 208 Ft.
B.) részidőszak 2014.01.14-2014.01.21. (8 nap)
A pótlékalap 106.660 Ft-ra emelkedett, a jegybanki alapkamat mértéke változatlanul 3% és ennek megfelelően a napi pótlék mértéke 0,016 % maradt.
Az időszakra eső részpótlék összege= (napok száma / pótlékalap * napi pótlék mértéke)/100 = (8 * 106.660 * 0,016) / 100= 136 Ft
C.) részidőszak 2014.01.22-2014.01.31. (10 nap)
A pótlékalap 106.660 Ft maradt, a jegybanki alapkamat azonban 2,85%-ra csökkent, így a napi pótlék mértéke ezen időszakban 2*2,85/365=0,0156164; három tizedes jegy pontossággal 0,015% volt.
Az időszakra eső részpótlék összege= (napok száma / pótlékalap * napi pótlék mértéke)/100 = (10 * 106.660 * 0,015) / 100= 159 Ft
A pótlékolandó időszakra, a 2014. évre felszámítandó pótlék teljes összegét az egyes részidőszakokra kiszámított összegek összesítése adja: 208 Ft + 136 Ft + 159 Ft = 503 Ft.
II.1.3. Az automatikusan felszámított nettó késedelmi pótlék közlése, előírása
Az állami adóhatóság a folyószámlák zárását követően az előzőekben részletezetteknek megfelelően a központilag felszámított nettó késedelmi pótlékról az adózóknak az Art. 43. § (8) bekezdése szerint évente egyszer, automatikusan, minden év október 31-ig értesítést küld. Ezen értesítés alapján az adózó tehát a megelőző év vonatkozásában megállapított pótlékkötelezettségének részletes levezetéséről tájékozódhat.
A jogszabályi előírásoknak megfelelően azon adózók, akik bevallás benyújtására, illetőleg adatszolgáltatás teljesítésére elektronikus úton kötelezettek, vagy önkéntesen elektronikusan nyújtják be a bevallásukat, papíros formában ugyan nem kapnak értesítést, de az ügyfélkapun keresztül, az eBEV Szolgáltatásokon belül elérhető folyószámla-lekérdező felület segítségével – amennyiben érintettek – ebben az évben már június 30-tól megtekinthetik a megelőző évre vonatkozó, pdf. formátumú késedelmipótlék-levezetésüket.
Az automatikusan kiszámított nettó késedelmi pótlék előírása a folyószámla 138-as adónemén – tekintettel a pótlékértesítők kiküldésének határidejére – november 15-i esedékességgel látható (munkaszüneti nap esetén az ezt követő első munkanap az előírás esedékessége).
A késedelmi pótlék kiszámítása minden esetben forintban történik, azonban az előírása során figyelemmel kell lenni az Art.-ban (2. számú melléklet I. fejezet Általános rendelkezés 3. pontja) meghatározott értékhatárokra. Ennek megfelelően az állami adóhatóság a magánszemélyek és az egyéni vállalkozók esetében a 100 forintot elérő nettó késedelmi pótlékot forintban határozza meg és írja elő, a 100 forint alatti összegeket nem könyveli a folyószámlán, a jogi személyiséggel rendelkező szervezetek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetében pedig az 1.000 forintra történő általános kerekítési szabályt alkalmazza. Ezen utóbbi adózók esetében tehát a NAV azt a pótlékösszeget, amely kerekítve nem éri el az 1.000 Ft-ot (tehát 500 Ft alatti), nem tartja nyilván az adózók folyószámláin.
II.2. A nettó késedelmi pótlék egyedi felszámítása
Bizonyos esetekben a nettó késedelmi pótlékot nem automatikusan az évenkénti előírással utólag, hanem egyedileg számítjuk fel.
A nettó késedelmi pótlék egyedi előírása két nagyobb esetkörben fordul elő, megállapítás a pótlékolással még le nem zárt időszakra, illetve utólagos felszámítás az automatikusan már lepótlékolt időszakra.
Előfordulhat, hogy a késedelmipótlék-kötelezettséget az állami adóhatóság még nem számította fel, de az adózó valamennyi tartozása, így a késedelmi pótléka is lejárttá, esedékessé válik.
Ilyen eset lehet az adózó elhalálozása, illetve a felszámolás, végelszámolás, vagy csődeljárás is. Amennyiben ezen utóbbiak során a NAV hitelezői igényként a pótlékot is be kívánja jelenteni, úgy annak összegét – a központi előírás hiányában – egyedileg állapítja meg, értesíti az adózót és könyveli a folyószámláján. Végelszámolás alatt álló adózóknál a végelszámolás befejezéséig számítja fel a NAV a pótlékot, felszámolásos adózók esetében pedig a felszámolást megelőző időszakot érintő követelések vonatkozásában a felszámolás kezdő időpontját megelőző napig, a felszámolás időszaka alatt keletkezett tartozásokra a felszámolás kezdetének napjától a felszámolási zárómérleg elkészítésének a napjáig.
Az egyedi pótlékszámítás másik csoportját azon esetkörök alkotják, amikor a NAV egy adott időszakra már automatikusan felszámította a pótlékot. Amennyiben az adózónak a pótlékolással lezárt időszak vonatkozásában pótlékfizetési kötelezettsége nem keletkezett, de utólag mégis szükséges a szankció megállapítása (pl.: egy kötelezettség folyószámlán történő utólagos előírása miatt), úgy arról egyedi felszámítással, határozattal történő közléssel és könyveléssel kell gondoskodni.
Az egyedileg felszámított nettó pótlékok számítási metodikája megegyezik az automatikus pótlékszámítás módszerével, esedékességük az értesítés kézbesítésének napját követő 15. nap, a határozatban történő előírás esetén pedig a jogerőt követő 15. nap.
III. A késedelmi pótlék módosítása
A folyószámlák zárásával kapcsolatos tudnivalók körében ismertetetteknek megfelelően a lezárt időszakra vonatkozó – tárgyévi nyitó dátummal, eredeti esedékesség feltüntetésével könyvelt – módosítások esetében szükség lehet a már felszámított késedelmi pótlék hivatalból történő átszámítására.
Természetesen előfordulhat az is, hogy az állami adóhatóság által az évenkénti papíros, vagy elektronikus pótlékértesítéssel, illetve az egyedi döntéssel közölt és a folyószámlán már könyvelt pótlék összegét az adózó vitatja (pl.: rendelkezésére áll egy olyan befizetési bizonylat, amelyet a folyószámláján nem könyveltek).
Az adózói észrevételek megtételét – az ügymenet gyorsítása érdekében – a NAV a www.nav.gov.hu internetes honlap Letöltések-egyéb/Adatlapok, igazolások, meghatalmazásminták menüpontján belül elérhető „Folyószámla-kivonatra észrevétel” elnevezésű nyomtatvánnyal segíti. Természetesen a pótlék módosítására irányuló kérelem kötetlen formában is benyújtható. Amennyiben az adózói kérelem helytálló, úgy annak alapján az állami adóhatóság intézkedik az előírt összeg korrekciója iránt.
A módosítás egyik gyakran előforduló esete az, amikor az adózó a bevallását önellenőrzéssel helyesbíti és annak eredményeként a kötelezettsége csökken. Ezen esetekben az adózó a késedelmi pótlék alól a kötelezettségváltozással érintett eredeti bevalláshoz tartozó esedékesség napjától az önellenőrzés esedékességi időpontjáig (az önellenőrzés beérkezésének napjáig) terjedő időszakra mentesül. Ha az ilyen jellegű, kötelezettségcsökkenést tartalmazó önellenőrzés már lezárt és késedelmi pótlékszámítással érintett időszakot érint, akkor az állami adóhatóság hivatalból elvégzi a késedelmi pótlék átszámítását is.
IV. Tájékozódás a várható késedelmi pótlékról
Az előzőekben részletezettek alapján látható, hogy az adózók – az eBEV Szolgáltatásokon belül indított lekérdezéssel, illetve a papíros kiküldéssel – kizárólag a lezárt folyószámla évre vonatkozó késedelmipótlék-kötelezettségükről kapnak értesítést.
Az ügyfelek részére történő szélesebb körű szolgáltatások biztosítása érdekében a NAV az elektronikus felületen, az eBEV portál Folyószámla és pótlékadatok szolgáltatásán belül kialakított egy új lekérdezési lehetőséget Késedelmi pótlék prognózis (KP Prognózis) elnevezéssel, amelynek segítségével már a tárgyidőszakra vonatkozó, a lekérdezésig felkönyvelt adatok alapján várható késedelmipótlék-kötelezettség is lekérdezhető. Mivel ennek összege azonban folyamatosan változhat, ezért a várható pótlék kizárólag tájékoztató jellegű adat.
Egy adott összegre jutó késedelmi pótlékát az adózó a NAV internetes honlapján a www.nav.gov.hu Szolgáltatások ® Kalkulátorok ® Pótlékszámítás elérési útvonalra kihelyezett pótlékszámító segédprogrammal is kiszámíthatja. Ehhez a pótlékolandó időszak kezdő és záró időpontjának, illetve a pótlékalap összegének a megadása szükséges.
Jelen cikk az adószakmai tevékenységhez kapcsolódó késedelmi pótlékok megállapításának átfogó ismertetésére, valamint az ezzel kapcsolatos legfontosabb jogi szabályozások rendszerezésére tett kísérletet. Az erre vonatkozó állami adóhatósági gyakorlat, továbbá a felszámítás gyakorlati példán keresztül történő bemutatásával remélhetőleg hozzájárult az adózói értelmezések megkönnyítéséhez, a megfelelő adózó tájékozódás elősegítéséhez, továbbá az esetleges egyeztetések, észrevételek megtételével kapcsolatos adózói feladatok csökkentéséhez is.
A NAV Szaklapja
Kiemelt hírdetés
