notebook

A fizetésképtelenséget megelőző szerkezetátalakítási eljárás

✎ dr. Kanizsai Katalin szakértő NAV Fizetésképtelenségi és Végrehajtási Főosztály

A világot sújtó koronavírus-járvány, majd a napjainkban zajló energiaválság gazdasági életre gyakorolt hatása számos vállalkozást kritikus pénzügyi helyzetbe hozott és hozhat a közeljövőben. A szerkezetátalakítási irányelvként ismert 2019/1023/EU irányelv (a továbbiakban: irányelv) célja éppen egy olyan intézmény bevezetése, amellyel a még életképes, ugyanakkor financiális gondokkal küzdő vállalatok megmenthetők, hatékony jogi eszközt adva a pénzügyileg nehéz helyzetbe került vállalatok talpra állásához. Az irányelv átfogó célja a tőke szabad áramlásának útjában álló, a tagállamok eltérő szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi kereteiből eredő legjelentősebb akadályok csökkentése, valamint a „második esély” elve érvényesülésének előmozdítása az Európai Unióban. Az irányelvi szabályozás ezzel mérföldkövet jelent az európai fizetésképtelenségi jog fejlődésében. A javaslat a 2016-os benyújtása óta tartó hosszú és összetett tárgyalások eredményeként nyert végső formát. Az irányelv eredete a Bizottság 2014/135/EU ajánlására vezethető vissza, amely az első érdemi, fizetésképtelenségi kérdéseket tárgyaló közösségi joganyag.

A szerkezetátalakítási eljáráshoz hasonló ún. fizetésképtelenséget megelőző (pre-insolvency) eljárások a nyugat-európai országokban már ismertek, az Európai Unió tagállamainak többségében már léteznek. Ezeket alapvetően két típusba lehet sorolni. Az egyik az adósságrendezést támogató olyan eljárástípus, amelyben a bíróság szerepe korlátozott, nem az összes hitelezőt vonják be, és nem követelmény annak igazolása, hogy az adós még nem fizetésképtelen. Ilyenkor általában csak moratóriumot lehet kérni, és akkor van még a bíróságnak feladata, ha az adósnak a megállapodással egyet nem értő hitelezője van. A másik eljárástípus kollektív, tehát minden hitelezőt bevonnak, és a restrukturálási eszközök széles köre érhető el: a moratórium mellett például a szerkezetátalakítási terv, a szerződések teljesítéséhez való jog, a bíróság szerepe is jelentősebb, „végigkíséri” az eljárást.[1]

Magyarországon kizárólag a veszélyhelyzet ideje alatt a 179/2021. (IV. 16.) kormányrendelet által bevezetett átmeneti jogintézményt, a reorganizációs eljárást[2] tekinthetjük a szerkezetátalakítási eljáráshoz hasonló jegyeket mutató eljárásnak,[3] e kormányrendeletet pedig a szerkezetátalakítási eljárást a magyar jogba átültető törvény jogalkotási előzményének.

1. Az új típusú, fizetésképtelenséget megelőző eljárás megjelenése

Az irányelv I–II. címét implementáló „szerkezetátalakítási törvény”[4] (a továbbiakban: Szát.) idén július 1-jén lépett hatályba egy hiánypótló jelentőségű eljárást honosítva meg ezzel a magyar jogrendszerben. Hiánypótló, mivel eddig az egyetlen megoldás a pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalatok adósságának rendezésére a csődeljárás volt, amely formalizált, vontatott eljárásával, a hitelezők korlátozott bevonásával a döntéshozatalba, és az adós szempontjából nézve a hozzá kapcsolódó stigmával valójában kevésbé adott hatékony eszközt az eljárással érintett felek kezébe.

A törvényi szabályozást indukáló irányelv célja a tagállamok és az EU versenyképességének növelése, amelyet az irányelv két területen kíván megvalósítani: a pénzügyi nehézségekkel küzdő, de nem fizetésképtelen jogi személy vállalkozások szerkezetátalakítása és a fizetésképtelen önálló vállalkozó magánszemélyek adósságrendezési és adósságmentesítési eljárása. A Szát. kizárólag az előbbi megvalósítására fókuszál, míg a magánszemély vállalkozók tekintetében a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény módosításával valósul meg az irányelv rendelkezéseinek átültetése.

A Szát. bírósági hatáskörrel is járó ún. pre-insolvency eljárást szabályoz, ezért kiterjed rá a fizetésképtelenségi eljárásról szóló 2015/848/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Fizetésképtelenségi rendelet) hatálya. A törvényalkotó döntése nyomán így a nyilvános szerkezetátalakítási eljárás a Fizetésképtelenségi rendelet hatálya alá is bekerült a Szát. hatálybalépésével. Ez azt is jelenti, hogy ezek az eljárások (a felszámolási és a csődeljárásunk mellett) szintén részt vesznek az Európai Unió egységes jogi szabályozásában, amely uniós szabályozást ad a hatálya alá eső tagállami fizetésképtelenségi eljárások kapcsán a joghatóság mellett többek közt az egyes eljárások univerzális, azaz az adott tagállamon túlmutató hatályára is.

2. Újdonságok az eljárásban

Megvizsgálva az új típusú fizetésképtelenségi eljárás speciális jellegét meghatározó jegyeit, nóvumait, valamint az eljárás célját támogató eszköztárat, az alábbiakat emelném ki.

Mint fizetésképtelenséget megelőző eljárást, a szerkezetátalakítási eljárást akkor lehet igénybe venni, amikor a társaság még nem tekinthető fizetésképtelennek, de már felismerhető a vagyoni helyzetének kedvezőtlen alakulása, azaz a fizetésképtelenné válás valószínűsége.

A tagállamoknak korai előrejelző eszközöket (early warning tools)kell biztosítani a vállalkozások számára, melyek segítségével az adósok képesek felismerni az olyan körülményeket, amelyek valószínűvé teszik a fizetésképtelenség bekövetkezését, és amelyek figyelmeztetik az adósokat a cselekvés sürgető szükségességére. Ezek az eszközök lehetnek módszertani útmutatók, gazdasági-pénzügyi tanácsadások, számviteli szolgáltatók vagy adóhatóságok által küldött figyelemfelhívások, informatikai alkalmazások, amelyek segítségével a vállalkozások által megadott egyedi adatok alapján a gazdasági krízishelyzet bekövetkezése prognosztizálható.

Az adósnak rendelkezésére áll egy megelőző szerkezetátalakításra szolgáló keret, melynek segítségével szerkezetátalakítást célzó intézkedéseket hajthat végre, hogy elkerülhető legyen a fizetésképtelensége, illetve biztosítani tudja vállalkozása életképességét, ezáltal pedig a munkahelyek védelmét és az üzleti tevékenység fenntartását. Az eljárás megindításáról az adós döntéshozó szerve (egyszemélyes jogi személy esetén az egyedüli tag) dönt, azonban a magyar jogra vetítve magát a nemperes eljárás megindítását, amely során elérhetővé válnak az egyes keretek, az adós a Fővárosi Törvényszéknél mint kizárólagos hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnál kérelmezheti.

A megelőző szerkezetátalakítási tervre vonatkozó tárgyalások elősegítése bizonyos esetekben szerkezetátalakítási szakértő kijelölésével vagy hivatalbóli kirendelésével történik, aki segítséget nyújt a terv kidolgozásában. Az eljárás során ugyanis a bíróság az adós vagy a hitelező kérelmére szerkezetátalakítási szakértőt jelölhet ki az adós mellé, akinek az a feladata, hogy az adóst segítse többek között a hitelezőkkel való kommunikációban, a szerkezetátalakítási terv kidolgozásában, annak megszavaztatásában és lebonyolításában, valamint felelős a tervben foglaltak szabályszerű megvalósításáért is. A szakértői támogatás biztosíthatja egy olyan szerkezetátalakítási terv előkészítését, amely reálisan megvalósítható és valóban segítheti, hogy az adós fizetőképessége helyreálljon, a működése biztosítva legyen, a tartozásai csökkenjenek és a szolgáltatásait teljesíteni tudja.

Főszabály szerint az adós vállalkozás megőrzi rendelkezési jogát a vagyona felett és irányíthatja a napi operációt és az üzletmenetet („debtor in possession”). Azonban az eljárásban a szerkezetátalakítási szakértőnek is jelentős jogosítványai vannak, feladatköre kiterjedhet az adós gazdálkodása feletti felügyeletre is. A gazdálkodás feletti felügyeletet a bíróság alapvetően erre irányuló kérelem esetén rendeli el, akkor, ha ezt a jóváhagyás iránti kérelem tartalmazza, vagy kirendelés esetén, ha a hitelezők kezdeményezik. Ez azért van így, mert a szerkezetátalakítási eljárás nem fizetésképtelenségi eljárás, így nincs ok arra, hogy főszabályként az adósnak a döntési jogkörét a saját gazdálkodási terén korlátozzák. Ugyanakkor, ha azt a hitelezők mégis indokoltnak látják, kérelmezhetik a gazdálkodás felügyeletére is kiterjedő szakértői jogkör jóváhagyását, illetve elrendelését. Nem kizárt, hogy az adósi kérelem is tartalmazzon erre irányuló kérést. A gazdálkodás feletti felügyelet adminisztratív (iratokba, nyilvántartásokba való betekintés, felvilágosításkérés) és a gazdasági döntések tartalmára vonatkozó felügyeletet is jelenthet (egyes kötelezettségekhez való hozzájárulás megadása, új és átmeneti finanszírozás gazdasági ellenőrzése). A biztosítékot tartalmazó szerződés esetén nemcsak a szakértő, hanem az érintett hitelező jóváhagyására is szükség van, ha ez a rendes gazdálkodás körét meghaladja, tehát kívül esik a szokásos üzletmeneten, a nagyságrendjét vagy az ügylet típusát tekintve.

A szerkezetátalakítás célja, hogy az adós az érintett hitelezőivel szerkezetátalakítási tervet tudjon elfogadni. Az új szabályok értelmében bizonyos elemeket a tervnek kötelezően tartalmaznia kell, ilyen például az adós gazdasági helyzetének leírása, az érintett felek azonosítása és besorolása, a tervben foglalt feltételek. A tervet célzó tárgyalási folyamat nem folyhat parttalanul, a törvényben foglalt időkeret nem léphető túl, illetve a szerkezetátalakítás meghiúsulásához vezethet.

A megelőző szerkezetátalakítási keret részét képező szerkezetátalakítási tervre vonatkozó tárgyalások elősegítése érdekében az adósok élhetnek az egyedi végrehajtási intézkedéseket felfüggesztő moratórium („stay of individual enforcement actions”) lehetőségével. Az egyedi végrehajtási eljárásokat felfüggesztő moratórium kezdeti időtartama legfeljebb négy hónap, amely kellően indokolt esetben meghosszabbítható maximum tizenkét hónapos időtartamra. A hitelezői érdekek védelmében azonban a törvényi szabályozás korlátozza a moratórium elrendelése iránti kérelem benyújtására vonatkozó jogot.

Az eljárás egyik legnagyobb előnye, hogy a vállalkozás maga dönt, mely hitelezőt vonja be az eljárásba annak érdekében, hogy olyan szerkezetátalakítási tervet fogadjon el és hajtson végre, amellyel biztosítható a működőképessége. A szerkezetátalakítási eljárás így akár bizalmi eljárásként is lefolytatható, ha a vállalkozás érdekét az szolgálja inkább, hogy ne váljon nyilvánossá a szerkezetátalakításra vonatkozó adat, mert ez a partnerek bizalmatlansága miatt akadályát képezheti a további működésének. A bizalmi eljárás jelleg a korlátozott moratóriumra irányuló kérelem esetén fenntartható, abban az esetben viszont, ha az adós általános moratóriumot kér, az eljárás nyilvánossá válik és közzétételre kerül. Ilyen esetben már a közzététel útján folyó nyilvános eljárás és általános moratórium nem sérti a felek érdekeit, sőt inkább ez segítheti az adós védelmét és egyúttal a hitelezők érdekeit.

A szerkezetátalakítási eljárás egyik nagy előnye, hogy az eljárást leginkább a felek irányítják, és a bíróságnak csak korlátozott a hatásköre. Továbbá nem feltétlenül kerül sor valamennyi hitelező bevonására; az adós döntésének függvénye, hogy kiket von be. Akiket bevon, azokkal szemben erre irányuló kérelem esetén fizetési haladékot kap, hogy a tárgyalásokat le tudják folytatni, a tervet elő tudják készíteni, miközben a be nem vont hitelezők felé továbbra is folytatni kell a szerződések teljesítését. Ez rugalmas eszközt ad az adósok kezébe, hogy a cég folytatni tudja a működését, miközben a legfontosabb hitelezőkkel, akiktől adott esetben a pénzügyi stabilitása függ, el tudja kezdeni a tárgyalásokat. Valamennyi hitelező bevonása esetén azonban a fizetési haladék általános érvényű, az eljárás nyilvánossá válik, ezzel pedig növekszik a bíróság hatásköre.

A szerkezetátalakítási eljárás további előnye a pusztán szerződésen alapuló felek közötti megállapodással szemben, hogy amennyiben a szavazás során nem született az elfogadáshoz szükséges konszenzus valamennyi hitelezői osztályban, úgy – garanciális okokból szigorúan meghatározott jogszabályi feltételek mellett – az adós kérheti a bíróságot, hogy hitelezői osztályokon átívelő kényszeregyezségi hatállyal hozzon döntést a szerkezetátalakítási terv jóváhagyásáról. Így nem fordulhat elő az a sokszor tapasztalt helyzet, hogy egyetlen hitelező blokkolja a megállapodást, és ezáltal az adós túlélését.

Érdekesség azonban, hogy a bírósági eljárásban a nemmel szavazó érintett hitelező vagy tőketulajdonos arra hivatkozással terjeszthet elő elleniratot, hogy az elfogadott terv nem felel meg a hitelezők legjobb érdekei módszertani tesztnek („best-interests-of-creditors test”). Ez a módszertani teszt tulajdonképpen annak igazolása, hogy a nemmel szavazó hitelezők nem járnának rosszabbul, mintha szerkezetátalakítás hiányában a követelésük kielégítésére felszámolási eljárásban került volna sor az ott szabályozott kielégítési sorrend szerint, vagy azt más megoldással érvényesítették volna. Az irányelv az USA csődjogában gyökerező jogintézményt vette át, amely azon az elképzelésen alapul, hogy egy hitelezőnek sincs oka elutasítani a tervet, ha legalább annyi megtérülése lesz a terv alapján, mintha az adóst felszámolnák.

Az eljárás további fontos előnyét jelenti, hogy egy esetleges sikertelen tárgyalássorozat sem fordul át automatikusan felszámolási eljárássá, nem eredményezi az adós jogutód nélküli megszűnését, ami jelentős kockázatot jelentene az adósok számára (ahogyan a csődeljárás során jelent is). Ha sikertelenül zárul a szerkezetátalakítás, mert nincs a felek által elfogadott, bíróság által jóváhagyott szerkezetátalakítási terv, az adóst védő moratórium ugyan megszűnik, azonban önmagában ez nem jelent jogalapot és indokot arra, hogy a bíróság a szerkezetátalakítás sikertelensége miatt megállapítsa az adós fizetésképtelenségét.  

A Szát. célja e fenti elemek beépítésén keresztül valósul meg. Így biztosítja az adós likviditásának megőrzését szolgáló hatékony eszközöket, ugyanakkor különös hangsúlyt fektet a hitelezői érdekek figyelembevételére, valamint a költségtakarékos, rugalmas, gyors adósságrendezést biztosító eljárás megteremtésére.

3. Az eljárás kezdeményezése, típusai

A felszámolási eljárással szemben lényeges különbség, hogy a szerkezetátalakítás kizárólag az adós döntésén alapul, azt a hitelező nem kezdeményezheti.

Szerkezetátalakítási eljárást minden jogi személy, polgári jogi jogalanyisággal rendelkező szervezet indíthat, amely gazdasági tevékenységet végez, azonban a törvény tételesen megnevezi azokat az adóstípusokat, amelyek számára az eljárás megindítása kizárt (így a Szát. személyi hatálya nem terjed ki a pénzügyi szervezetekre, a magánszemély vállalkozókra, valamint az államháztartási szervezetekre). A törvény kizárja az eljárás hatálya alól többek közt a foglalkoztatással összefüggő közterheket, az adós tevékenységével összefüggő általános forgalmi adót, valamint a büntetőjogi kényszerintézkedéssel érintett vagyontárgyakat.

Az eljárás megindításáról az adós döntéshozó szerve (egyszemélyes társaság esetén az egyedüli tag) dönt, azonban magát a nemperes eljárás megindítását az adós a Fővárosi Törvényszéknél kérelmezheti. Az Országos Bírósági Hivatal a honlapján közzétette a szerkezetátalakítási eljárás céljára rendszeresített, elektronikusan kitölthető nyomtatványokat. Az eljárás során a jogi képviselet kötelező. Az eljárás kezdőnapját az adós döntéshozó szerve határozatban állapítja meg, a végét pedig a szerkezetátalakítási tervben elfogadott intézkedések maradéktalan végrehajtásának napja, vagy a meghiúsulás napja adja. Alapvető szabály, hogy egyszerre több szerkezetátalakítás lefolytatására nincs lehetőség.

A szerkezetátalakítási eljárás az adós által megjelölt, szerkezetátalakításba bevont érintett hitelezők alapján bizalmi vagy nyilvános eljárásként folytatható le.

A szerkezetátalakítási eljárás sajátossága, hogy bizalmi eljárásként indul, ha az adós csak bizonyos hitelezőket kíván az eljárásba bevonni, és csak az eljárás azon szakaszától válik nyilvánossá, ha az adós általános moratóriumot kér (ezt egyidejűleg is kérelmezheti az eljárás megindításával). A bizalmi eljárás a Cégközlönyben nem kerül közzétételre, a cégnévben toldat nem jelenik meg. A szerkezetátalakítási eljárás kezdő időpontja az adós kérelmében megjelölt, a szerkezetátalakításról hozott határozatában megállapított időpont.

Nyilvános szerkezetátalakítási eljárás (kollektív adósságrendezési eljárás) esetén a szerkezetátalakítási eljárás kezdő időpontja a nyilvános eljárást megállapító bírósági végzés Cégközlönyben való közzétételének napja. Ha a bíróság a szerkezetátalakítási eljárásban általános moratóriumot rendel el, a szerkezetátalakítási eljárás nyilvános szerkezetátalakítási eljárásnak minősül az általános moratórium ideiglenes elrendelésének Cégközlönyben való közzététele napjától a szerkezetátalakítási eljárás jogerős befejezéséig vagy megszüntetéséig. Az eljárás megindítását megállapító végzés és az eljárás jogerős befejezése vagy megszüntetése ilyenkor a Cégközlönyben közzétételre kerül, a cég neve „sz. a.” toldattal egészül ki.

4. A követelésérvényesítés megállítása az eredményes tárgyalások érdekében

A csődeljárás és a szerkezetátalakítási eljárás közötti lényeges különbség a fizetési haladék (moratórium) szabályozásában is megfigyelhető. Csődeljárás esetén a moratórium általános, azaz minden hitelezőre kiterjed, a Cégközlönyben történő közzétételét követő 180. napot követő második munkanap 0 óráig tart, amennyiben meghosszabbítására nem kerül sor. Ezzel szemben a szerkezetátalakítás során a moratórium általános vagy korlátozott körű is lehet. A korlátozott moratórium azt jelenti, hogy nem terjed ki valamennyi hitelezőre, illetve valamennyi követelésre. A szerkezetátalakításban a moratórium meghatározott ideig tart, legfeljebb 4 hónapra rendelhető el, és meghosszabbítása esetén sem haladhatja meg a 12 hónapot. Ezen eljárásokban a moratórium tényét kizárólag akkor kell közzétenni, ha az általános, ebben az esetben ugyanis a szerkezetátalakítási eljárás szükségképpen nyilvánosnak minősül.

Csődeljárás esetén, ha nem jön létre egyezség, illetve az a jogszabályoknak nem felel meg, akkor a bíróság a csődeljárást megszünteti, az adós fizetésképtelenségét pedig hivatalból állapítja meg felszámolási eljárás keretében. Ez az automatizmus a szerkezetátalakítási eljárásban nincs jelen, tehát mind az adósnak, mind a hitelezőknek nagyobb mozgástere marad a fennálló adósság rendezési formájának, módjának meghatározását illetően.

A bíróság az egyedi végrehajtási intézkedéseket felfüggesztő moratóriumot a szerkezetátalakítási tervre vonatkozó tárgyalások elősegítése érdekében az adós kérelmére rendelheti el, mely a hatálya alá eső követelések tekintetében az alábbi hitelezői jogok ideiglenes korlátozását jelenti:

  • végrehajtás kezdeményezése (a folyamatban lévő végrehajtási eljárás szünetel);
  • felszámolási eljárás kezdeményezése;
  • beszámítás (az adós által indított, folyamatban lévő peres eljárás kivételével, amelyben a szerkezetátalakítás kezdő napjáig előterjesztett kérelemre a beszámítás elbírálható);
  • minden egyéb igényérvényesítés, amely nem összeegyeztethető a moratórium céljával.

A hitelezői érdekek védelmében a moratórium, illetve annak hosszabbítására vagy újbóli elrendelésére irányuló kérelem benyújtásának joga korlátozott.

A moratórium hatálya alá tartozó hitelezők, illetve követeléseik kivételével azonban a szerkezetátalakítás nem akadályozza a hitelezőket igényeik érvényesítésében a szerkezetátalakítási eljárásban igénybe vehető moratórium időtartama alatt sem. Ha a moratórium hatálya alá tartozó hitelezőnek vitatott követelése van, ő eziránt még a moratórium időtartama alatt is pert indíthat.

A moratórium kizárólag az annak kezdete előtt esedékessé vált követelésekre vonatkozik, az adós köteles minden egyéb tartozását teljesíteni.

Fontos megjegyezni, hogy az adóhatóság nem tekinthető érintett hitelezőnek az általános forgalmi adó, a munkabér és bérjellegű követelések vonatkozásában felmerülő közterhek tekintetében, ezek a követelések nem vonhatók be a szerkezetátalakítási eljárásba, így a moratórium nem zárja ki ezen hitelezői követelések tekintetében az igényérvényesítés lehetőségét. Emellett azonban az adóhatóság hitelezőként jár el a szerkezetátalakítási eljárásban (és a reorganizációs eljárásban is) a hatáskörébe tartozó követelések, valamint az általános közigazgatási rendtartás alapján végrehajtásra átadott követelések tekintetében, a behajtást kérő hatóság részben vagy egészben saját bevételét képező kötelezettségek kivételével.

A Szát. a bíróság hatáskörébe utalja a hitelezők által megszavazott, írásba foglalt szerkezetátalakítási terv jóváhagyását, amely jóváhagyásnak jogi hatálya van. A szerkezetátalakítási eljárás során a bíróság feladata, hogy a terv formai és jogi helyességét vizsgálja, és azok megfelelősége esetén a tervet jóváhagyja. A szerkezetátalakítás elhatározása esetén az adós tulajdonosait együttműködési kötelezettség terheli az eljárás sikeres előmozdítása érdekében. Ellenkező esetben, a szerkezetátalakítás sikertelensége esetén, a moratórium megszűnik, hiszen az eljárás nem érte el a célját.

5. Összegzés

Az irányelv üdvözlendő első lépés az uniós fizetésképtelenségi keretek konvergenciája felé. A kérdések fontos és széles körével foglalkozik, hasznosította az európai rendszerek tapasztalatait a szerkezetátalakítási jogszabályok és a vállalkozások fizetésképtelenségét megelőző mechanizmusok kidolgozásában.[5]

Az irányelv megfelelő végrehajtása a nemzeti rendszerekben – különösen a jelenlegi válsággal kapcsolatban – igazán szükséges javulást hozhat. Az irányelv olyan eljárást vezet be, amely lehetővé teszi a vállalkozások átfogó szerkezetátalakítását csökkentett bírósági beavatkozás mellett. Az irányelv által biztosított keretek erősen ösztönözhetik a vállalkozásokat arra, hogy még pénzügyi helyzetük kilátástalanná válása előtt ehhez az eljáráshoz forduljanak. A hitelezői osztályokon átívelő kényszeregyezség javíthatja a szerkezetátalakítási megállapodás elérésének lehetőségét. Így az ismertetett szerkezetátalakítási eljárások rugalmas jellege, hatékony eszközrendszere növelheti a bajba jutott vállalkozások helyreállítási lehetőségeit az Európai Unióban, különösen azokban az országokban, ahol a jelenlegi válság következtében fizetésképtelenségi hullám indulhat el.


[1] Lásd részletesebben: Rescue of Business in Insolvency Law, European Law Institute 2017, 239. ponttól

[2] A jogintézményt jelenleg a veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény tartalmazza.

[3] A reorganizációs eljárás iránti kérelmet 2022. december 31. napjáig lehet benyújtani, így 2022. július 1. napjától 2022. december 31. napjáig mind a reorganizáció, mind a szerkezetátalakítás igénybe vehető a pénzügyileg nehéz helyzetben lévő vállalkozások számára. A két eljárás azonos célokat szolgál, azonban lényegi különbség, hogy a reorganizáció során reorganizációs szakértőként kizárólag a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság járhat el.

[4] A szerkezetátalakításról és egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2021. évi LXIV. törvény

[5] IMF Working Papers 2021: Restructuring and Insolvency in Europe: Policy Options in the Implementation of the EU Directive in: IMF Working Papers Volume 2021 Issue 152 (2021)

Comments are closed.