A tényleges tulajdonosi nyilvántartás, a központi bankszámla- és széfnyilvántartás vezetésével kapcsolatos aktualitások

✎ dr. Márton Róbert Pál szakértő NAV Adóügyi Főosztály

Korábbi cikkemben a pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Afad tv.) szabályozási rendszerének áttekintésével foglalkoztam, melynek egyik központi kérdése a törvényben foglalt egyes jogintézmények és mérföldkövek lépcsőzetes hatálybalépése volt.

Az áttekinthetőség érdekében célszerű ismét felidézni az Afad tv. egyes rendelkezéseinek hatálybalépésére vonatkozó, korábban már közölt táblázatot.

2021. június 1.	A Pmt. kapcsolódó módosításai
2021. szeptember 1.	Az adatszolgáltató és a tényleges tulajdonos hozzáférése a TTNY-hez
2021. október 1.	A TTNY rendes adatfeltöltésének kezdete, a 10 pontos megbízhatósági index beállítása
2022. február 1.	A hatóságok és szolgáltatók hozzáférése a TTNY-hez, eltérésjelzések kezelése, központi bankszámla- és széfnyilvántartáshoz történő hozzáférés
2022. július 1.	Harmadik személyek díjfizetés ellenében történő hozzáférése a TTNY-hez, külön kiemelve ezen körön belül az Afad tv. hatálya alá tartozó bizalmi vagyonkezelési jogviszonyokat, az ehhez kapcsolódó előzetes engedély igénylésének szabályai, jogkövetkezmények, jogorvoslat, és ez utóbbiakhoz kapcsolódóan a Pmt. kiegészítése
2023. február 1.	Kapcsolat az Európai Unió tagállamainak központi nyilvántartásaival (BORIS rendszer)

Ebben a cikkben a hatóságok és szolgáltatók, valamint a harmadik személyek tényleges tulajdonosi nyilvántartáshoz (TTNY) való hozzáférésére, az ún. eltérésjelzések kezelésére és a központi bankszámla- (KBNY) és központi széfnyilvántartáshoz (KSZNY) történő hozzáférésre vonatkozó legfontosabb tudnivalókat tekintem át.

I. Az adatbázisokban tárolt adatokhoz történő hozzáférés

A hozzáférésre vonatkozó alapvető szabályokat az Afad tv. határozza meg (ideértve a hozzáférésre jogosultak és az általuk megismerhető adatok körét, valamint a regisztrációs kötelezettséget és a nyilvántartó szervnek a lekérdezések naplózására vonatkozó kötelezettségét), emellett külön kormányrendeletben kaptak helyet a szolgáltató minőség-ellenőrzésével kapcsolatos feladatok, valamint a harmadik személyek díjfizetési kötelezettségére vonatkozó rendelkezések.^[1]

A szabályozási környezetnél meg kell említeni továbbá az Európai Parlament és a Tanács 2015. május 20-i (EU) 2015/849 irányelvét a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (a továbbiakban: Irányelv). Az ebben foglalt közösségi szintű előírások nagymértékben meghatározzák az Afad tv. szabályozási koncepcióját is.

Az Afad tv. a megismerési jog/hozzáférés biztosításának (a továbbiakban az egyszerűség érdekében a lekérdezés kifejezést fogom használni) megteremtése során mozgásteret hagyott a nyilvántartást vezető szervnek, melyet a „nyilvántartó szerv által meghatározott módon” fordulattal juttatja kifejezésre a központi adatbázisok vonatkozásában.

1. Hozzáférés a TTNY-hez – hatóságok, felügyeletet ellátó szervek, szolgáltatók és harmadik személyek

Azokat a szervezeteket, akik a TTNY-hez kapcsolódóan a legszélesebb megismerési jogosultsággal rendelkeznek, az Afad tv. 8. § (1) bekezdése nevesíti: a hatóságok, az ügyészség, a bíróság és a felügyeletet ellátó szervek.

A hatóságok fogalmát nem a szó köznapi értelmében kell megítélni (azaz minden olyan szervezet, aki közhatalmi feladatokat lát el), az Afad tv. hatóságként pontosan meghatározott szervezetek körét öleli fel, és a jogszabály alkalmazásában csak ezek a szervezetek minősülnek hatóságnak. A hatóságok köre az Afad tv. hivatkozott rendelkezése alapján a következő szervezeteket jelöli:

• a pénzügyi információs egységként működő hatóság,
• a nyomozó hatóság,
• az általános rendőri feladatok ellátására létrehozott szerv,
• a nemzetbiztonsági szolgálatok,
• a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv,
• a rendőrség terrorizmust elhárító szerve, továbbá
• az állami adó- és vámhatóság.

Más – egyébként hatóságnak minősülő – szervezetnek tehát ebben a minőségben nem biztosítható a hozzáférés a központi adatbázisokhoz, tekintettel az Afad tv. előbbi tételes felsorolására.

Ahogyan azt már jeleztem, ezen adatbázisok felállításának elsődleges célja a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem hatékonyabbá tétele, így ezzel teljes mértékben összhangban áll, hogy a lekérdezésre jogosult szervezetek és személyek köre elsősorban a pénzmosás elleni fogalmak segítségével került meghatározásra, és erre vezethető vissza a megismerésre jogosult hatóságok körének tudatos szűkítése is.

A felügyeletet ellátó szervek körének meghatározásakor a törvény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 5. §-át veszi alapul.

Az egyszerűség érdekében a bíróságok, ügyészségek, hatóságok és felügyeletet ellátó szervek körét összefoglalóan a hatóságok elnevezéssel jelölöm.

A megismerésre jogosultak második csoportjába az ún. szolgáltatók tartoznak. A szolgáltatók körét az Afad tv. szintén a Pmt.-re vezeti vissza, annak az 1. § (1)–(1a) bekezdéseire. E körbe tartoznak például:

• a hitelintézetek,
• a pénzügyi szolgáltatók,
• az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak,
• az ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet végzők,
• a könyvvizsgálói tevékenységet végzők,
• a könyvviteli (könyvelői), adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói tevékenységet megbízási, illetve vállalkozási jogviszony alapján végzők,
• az ügyvédek, ügyvédi irodák, európai közösségi jogászok, európai közösségi jogászi irodák, kamarai jogtanácsosok, közjegyzők,
• a székhelyszolgáltatók stb.

Az Afad tv. 2022. július 1-jén hatályba lépett 8. § (5) –(7) bekezdései alapján „harmadik személyek” is jogosulttá válnak arra, hogy a TTNY-ben szereplő adatokat megismerhessék.

A harmadik személyek körét az Afad tv. a következők szerint határozza meg: „az e törvény szerinti nyilvántartó szervtől, a hatóságtól, az ügyészségtől, a bíróságtól, a felügyeletet ellátó szervtől, a szolgáltatótól, valamint az adatszolgáltatótól eltérő személy”.

2.  Hozzáférés a KBNY-hez és KSZNY-hez – hatóságok, felügyeletet ellátó szervek, gazdasági kamarák és önkormányzati adóhatóságok

A törvény rendelkezik a bankszámla- és széfnyilvántartáshoz történő hozzáférésről is. A bíróságra, ügyészségre, hatóságokra és felügyeletet ellátó szervekre vonatkozó, a TTNY-hez kapcsolódóan már ismertetett szabályok az ezen adatbázisokhoz történő hozzáférés kapcsán is érvényesülnek, azonban az alábbi eltérésekre kell figyelemmel lenni.

1. A szolgáltatók és harmadik személyek körét a jogalkotó nem nevesíti a KBNY és KSZNY megismerésére jogosultak körében, azaz az előbbiek csak a TTNY-hez kaphatnak hozzáférést.
2. A megismerésére jogosultak köre ezen adatbázisokhoz kapcsolódóan két új szereplővel bővült: az önkormányzati adóhatóságokkal és a gazdasági kamarákkal. Mivel az Afad tv. őket csak ezen adatbázisok vonatkozásában ruházza fel megismerési joggal, kijelenthető, hogy ezek a szereplők a TTNY-hez nem férhetnek hozzá.
3. A gazdasági kamarák körét a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 3. § (3) bekezdés alapján kell meghatározni, és a kereskedelmi és iparkamarák részére biztosított e minőségben a hozzáférés.

II. A hozzáférés biztosításának első lépése – a regisztráció

1. A hatóságok, felügyeleti szervek, bíróságok, ügyészségek, szolgáltatók, valamint önkormányzati adóhatóságok és gazdasági kamarák regisztrációja

Az Afad tv. 21/B. §-a^[2] eltérést nem engedő szabályként írja elő, hogy a lekérdezésre jogosultságnak az előfeltétele, hogy a bíróság, ügyészség, hatóság, a felügyeletet ellátó szerv, a szolgáltató, valamint az önkormányzati adóhatóságok és gazdasági kamarák regisztráljanak a nyilvántartó szervnél.

1.1. A regisztráció módja

A regisztráció érdekében a NAV új formanyomtatványt rendszeresített AFADREG jelzéssel. Ezen az adatlapon kell megjelölni azt, hogy

1. ki/mely szervezet kezdeményezi a regisztrációt,
2. a regisztráló milyen szerepkör szerinti lekérdezéshez kíván regisztrációt kezdeményezni, és
3. kik azok a személyek, akiknek hozzáférés kialakítását kéri a szervezet,
4. az adatlapon megjelölt személy(ek)nek mely központi adatbázis(ok)hoz kíván hozzáférést kezdeményezni.

Fontos kiemelni, hogy – ahogyan arra a korábbi cikkemben is utaltam – a NAV ebben az esetben nem állami adó- és vámhatósági jogkörben jár el, a regisztráció során (az adatlap benyújtásakor) az adó- és vámeljárásra vonatkozó szabályok nem érvényesülnek, így a NAV előtti eljárásra feljogosító, az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény szerinti képviseleti szabályok sem. Az AFADREG adatlapot az előzőek alapján tehát a regisztrációt kezdeményező szervezet hivatalos elektronikus elérhetőségéről kell beküldeni a NAV-hoz, az adóügyekben általában eljáró állandó meghatalmazott azt nem jogosult benyújtani.

A NAV ebben a feladatkörében eljárva a jogosultságigényléssel érintett magánszemélyeket nem adóazonosító jel, hanem a természetes személyazonosító adatok alapján (név, születési név, születési hely, születési idő, édesanyja neve) azonosítja.

A jogosultságigényléssel érintett magánszemélyek adatainak megadásakor az azonosításhoz szükséges adatokat a személyes okmánynak megfelelően kell megadni. Fontos például, hogy

• a dr. titulust a születési név családi név mezője előtt is meg kell adni,
• születési helynél a kerületet jelző kétjegyű arab számot vagy római számot [pl. a városrészre utaló számot (01, I stb.)] is meg kell adni,
• ha a természetes személynek vagy a természetes személy édesanyjának több keresztneve is van, akkor az összes keresztnevet be kell írni.

Az adatlapon bejelentett jogosultság iránti kérelmek vizsgálata és nyilvántartásba vétele automatikusan történik, azaz a benyújtott adatlapok javítására és korrekciójára manuális (illetve egyedi) úton nincs lehetőség. Ha valamelyik magánszemély esetében nem sikerül a jogosultságok megképzése, úgy rá vonatkozóan ismételten be kell nyújtani az adatlapot (ha egy adatlapon több személy részére is kérik a jogosultság megképzését, akkor a beazonosítható személyek jogosultságát biztosítja a NAV akkor is, ha egy vagy több személy nem azonosítható).

Ha utóbb ugyanannak a személynek kell képezni egy másik adatbázishoz történő megismerési jogosultságot, az adatlapon új bejelentésként minden adatbázist meg kell jelölni, amelynek elérését kezdeményezik.

A NAV a sikeres regisztrációról, valamint a kérelemmel kapcsolatban felmerült olyan hibáról, amely a lekérdezési jogosultság megképzésének akadályát képezi, értesíti a regisztráló szervezetet.

Sikeres regisztráció után a http://kny.nav.gov.hu címen található felületen KAÜ-azonosítást követően elérhető az Afad tv. szerinti és abban meghatározott szintű megismerést biztosító lekérdezés.

Fontos figyelni arra, hogy a lekérdezési jogosultság bármilyen okból történő megszűnését a nyilvántartó szerv felé a regisztráló szervezetnek kell jeleznie. A hozzáférés megszüntetése érdekében a NAV a kérelemről való tudomásszerzést követően intézkedik.

1.2. Kik jogosultak regisztrációt kezdeményezni?

A törvény meghatározza azon személyek körét, akik a központi adatbázisok elérhetősége érdekében a hatóságok (ideértve az önkormányzati adóhatóságokat és gazdasági kamarákat is), illetve szolgáltatók részéről jogosultak regisztrációt kezdeményezni.

A hatóságok körénél a rendelet ezt – a törvényes képviselőkön kívül – a hatóság kijelölt tagjának is lehetővé teszi, míg a szolgáltatók esetében a regisztráció kezdeményezésének joga a törvényes képviselőket illeti meg.

Abban ugyanakkor mindkét kör tág mozgástérrel bír, hogy a szervezet nevében kinek kívánják a jogosultság megadását biztosítani. Az Afad tv. arra vonatkozóan támaszt feltételt, hogy a kijelölt személyeknek a szervezettel szolgálati viszonyban, munkaviszonyban vagy más munkavégzésre irányuló jogviszonyban kell állniuk.

1.3.  A szolgáltatók regisztrációjának specialitásai

Korábban jeleztem, hogy a szolgáltatók körét a Pmt. 1. § (1)–(1a) bekezdései alapján lehet meghatározni. Eszerint szolgáltatói regisztráció kezdeményezése esetén a NAV az Afad Vhr. 1. §-ában foglaltaknak megfelelően ellenőrzi, hogy a regisztrációt kezdeményező szolgáltatónak minősül-e, továbbá sikeres regisztrációt követően minden hozzáférés-kezdeményezésnél (KAÜ-azonosítást követő belépésnél) vizsgálja, hogy a regisztrált szervezet szolgáltatónak minősül-e még.

A szolgáltatói minőséget a NAV annak alapulvételével ellenőrzi, hogy a Pmt. hivatkozott szakasza szerinti szervezet a Pmt. 31. §-a szerinti, kijelölt személyre vonatkozó bejelentést teljesítette-e a pénzügyi információs egység felé.^[3] Ahhoz, hogy a regisztráció alapján a nyilvántartó szerv meg tudja képezni a hozzáférésre vonatkozó jogosultságot a szolgáltatók által megjelölt személyeknek, az szükséges tehát, hogy

• a szolgáltató ebben a minőségben szerepeljen a PEI nyilvántartásában és
• legalább egy érvényes kijelölt személyre vonatkozó bejegyzés szerepeljen a szolgáltatóhoz bejelentve.

Az előbb részletezettektől eltérő szabályok vonatkoznak a Pmt. 1. § (1) bekezdés l) pontjában szereplő szolgáltatókra (ügyvédek, ügyvédi irodák stb.) a Pmt. 73–76/A. §-ai alapján. Ezen rendelkezések szerint a bejelentést az ügyvéd, a kamarai jogtanácsos és a közjegyző a területi kamaránál köteles teljesíteni. A kijelölt személy tehát a kamaráknál kerül kijelölésre, így a Pmt. alapján az PEI nyilvántartása nem tartalmazza a Pmt. 1. § (1) bekezdés l) pontjában szereplő szolgáltatókat, csak a kamarákat, a kamaráknál kijelölt személyeket.

Ezen szolgáltatók esetében a NAV a szolgáltatói minőséget a működési forma, illetve a végzett tevékenységek figyelembevételével állapítja meg.

2. A harmadik személyek regisztrációja

Tekintettel arra, hogy a TTNY egyik célja – a pénzmosás elleni küzdelem hatékonyabbá tételén túlmenően – az uniós szabályoknak megfelelő átláthatóság biztosítása, a jogalkotó ezen kör megismerési jogosultságával szemben nem támasztott olyan többletfeltételeket, mint az előzőleg részletezett szervezetek esetén. Természetesen a regisztrált harmadik személyek kevesebb információt ismerhetnek meg, mint a hatósági/szolgáltatói stb. szerepkörben eljáró szervezetek.

A regisztráció a természetes személyek családi és utónevének valamint elektronikus levelezési címének az elektronikus felületen történő megadásával, ésnem a korábban említett ÁNYK űrlap benyújtásával történik. A regisztrációról a magánszemély egy megerősítő elektronikus levelet kap a megadott e-mail-címre. Ezt követően belépés után gyakorolható a lekérdezési jogosultság.

A felület az alábbi linken érhető el: https://nyl.nav.gov.hu/

III. A lekérdezés

Annak ellenére, hogy a hatóságok és szolgáltatók köre a regisztráció során viszonylagos egységességet mutat, a jogosultság birtokában megismerhető adatok tekintetében már jelentős eltérések mutatkoznak.

A hatóságok lekérdezési jogosultsága az, amely az adatbázisok tekintetében a legtágabb hozzáférést biztosítja, és leegyszerűsítve azt lehet mondani, hogy a hatóság képviseletében eljáró személy a TTNY, KBNY és KSZNY teljes adattartalmát (annak történeti adatait is ideértve) megismerheti. Ugyanilyen terjedelmű hozzáférés biztosított továbbá – az Afad tv. korlátozó rendelkezése hiányában – a gazdasági kamaráknak és az önkormányzati adóhatóságoknak a KBNY és a KSZNY tekintetében.

Indokoltnak tartom jelezni továbbá, hogy az Afad tv. 21/A. §-a (igazodva az Irányelvben megfogalmazott elvárásokhoz is) kötelezettségként írja elő a NAV-nak, hogy a lekérdezéseket naplózza. A naplózás célja annak biztosítása, hogy az egyes központi adatbázisokban szereplő adatok megismeréséhez kapcsolódóan pontosan megállapítható és utóbb visszakereshető legyen, hogy ki, mikor és mely adatok megismerését kezdeményezte.

1. A TTNY-ben szereplő adatok lekérdezése

1.1. Hatósági lekérdezés a TTNY esetében

Mind az adatszolgáltató szervezetre, mind a tényleges tulajdonos személyére lehet keresést indítani, de azoknak sikerességéhez természetesen az kell, hogy akár az adatszolgáltató, akár a magánszemély egyértelműen beazonosítható legyen.

Lehetőség van továbbá annak kiválasztására, hogy a keresés csak az aktuális adatokban történő keresést vegye alapul vagy a történeti adatokat is. Ez utóbbi azokat az eseteket öleli fel, amikor a magánszemély tényleges tulajdonosi jogviszonya az adatszolgáltatóban már megszűnt, azonban az Afad tv.-ben rögzített megőrzési időn belüli ennek a kapcsolatnak a megszűnése, és így a nyilvántartásból az adat kinyerhető.

Biztosított lesz továbbá az eltérésjelzésekben foglaltak megismerése is (ennek bemutatásával később foglalkozom), a hatóságok az azokban foglaltak teljes adattartalmát megismerhetik.

1.2. Szolgáltatói lekérdezés a TTNY esetében

A szolgáltatók megismerési joga jelentős részben átfedést mutat a hatóságok által elérhető adatok körével, azonban jelentős különbségek lelhetők fel az első körben bemutatott, megismerhető adatok köréhez képest, melyeket az alábbiak szerint foglalok össze.^[4]

1. Tekintettel arra, hogy a szolgáltatók TTNY-re vonatkozó lehetőségei minden esetben egy adott adatszolgáltató adataira irányulnak, így ezen szereplők esetében nincs lehetőség arra, hogy a magánszemélyeket vegyék alapul a keresések során. Egyszerűbben fogalmazva, a szolgáltatók megismerési joga nem irányulhat arra, hogy egy személy összes tényleges tulajdonosi jogviszonyát és a vele kapcsolatban álló minden adatszolgáltatót megismerhessék.
2. A szolgáltatók Pmt. szerinti ügyfél-átvilágítási és adatellenőrzési kötelezettsége az aktuális adatok fennállására koncentrál, így esetükben nincs lehetőség arra, hogy a TTNY történeti adatai között indítsanak lekérdezést.
3. Az eltérésjelzésben foglaltak részben megismerhetők a szolgáltatók részéről, de annak adatkörét két adatra szűkíti a jogalkotó: az eltérésjelzésben közölt adatok és a rögzítés időpontja.
4. A szolgáltató nem ismerheti meg az adatszolgáltató tényleges tulajdonosi adatainak 4. § (1) bekezdés h) pontja szerinti TT-indexét az Afad tv. 8. § (3) bekezdése alapján.
5. A szolgáltatói lekérdezések esetében a törvény kifejezetten nevesíti a célhoz kötöttséget. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a hatósági körbe tartozó szervezetek öncélúan kezdeményezhetnék az adatok megismerését, ahogyan azt fentebb jeleztem, a NAV minden esetben naplózza a lekérdezéseket.

1.3. Harmadik személyek lekérdezései a TTNY esetében

A harmadik személyek lekérdezéseivel kapcsolatban az alábbiakat tartom célszerűnek kiemelni.

1. Ahogyan arra fentebb is utaltam, a harmadik személyek lekérdezései elsősorban az átláthatóságot szolgálják. Annak érdekében, hogy a regisztrált magánszemélyek esetében is érvényre jussanak a célhoz kötöttség követelményei, az adatszolgáltatók keresésekor a felhasználónak legalább elnevezéssel azonosítania kell az adatszolgáltató szervezetet.^[5]
2. A lekérdező megismerheti az adatszolgáltató aktuális tényleges tulajdonosára/tulajdonosaira vonatkozó adatokat, de nincs lehetőség az eltérésjelzésekben szereplő információk megismerésére.
3. A felületen történő lekérdezés során a regisztrált felhasználó nem ismerheti meg a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok tényleges tulajdonosaira vonatkozó adatokat. Ebben az esetben az Afad tv. 8. § (6)–(7) bekezdései valamint 9. §-a olyan többletfeltételeket támasztanak, melyeket a NAV-nak mint nyilvántartó szervnek egyedileg kell vizsgálnia.^[6]
4. Mind az Afad tv. 8. § (5)–(6) bekezdései, mind az Afad Vhr. 3. §-a rögzíti, hogy a harmadik személyek lekérdezése díjfizetési kötelezettséghez kötött, ennek mértéke az adatszolgáltatásban érintett adatszolgáltatónként 1500 forint. A díjfizetési kötelezettség teljesítését követően küldi meg a NAV a regisztrált felhasználó elektronikus levelezési címére a lekérdezés eredményét.

2. A KBNY-ben és KSZNY-ben szereplő adatok lekérdezése – Hatóságok, önkormányzati adóhatóságok és gazdasági kamarák

A megjelölt szereplőkre a TTNY hatósági lekérdezésére vonatkozóan leírtak az irányadók, természetesen a nyilvántartásban szereplő adatokból fakadó különbségekkel.

Az alábbi keresésekre van lehetőség:

• aktuális és történeti adatok,
• KBNY esetében bankszámlaszámra és magánszemélyre keresés (ez utóbbihoz kapcsolódóan külön kereshető a számla tulajdonosa és a számla felett rendelkezésre jogosult személy azzal, hogy a számla tulajdonosát rendelkezni jogosultnak is kell tekinteni),
• KSZNY esetében a széfre, a széf bérlőjére és a széf felett rendelkezni jogosult személyre irányuló keresés.

IV. Eltérésjelzések a TTNY-ben szereplő adatokhoz kapcsolódóan

1. Az eltérésjelzések általános szabályai

Az Afad tv. – az abban foglalt jogkövetkezmények érvényre juttatásának kiindulópontjaként és a TTNY-ben szereplő adatok pontosságának biztosítása érdekében – lehetőséget biztosít mind a hatósági, mind a szolgáltatói körnek, hogy eltérésjelzést tegyenek abban az esetben, ha a tényleges tulajdonosi viszonyokat érintően érdemi eltérést észlelnek az általuk ismert és a tényleges tulajdonosi nyilvántartásban rögzített tényleges tulajdonosi adatok között (Afad tv. 10–11. §). Itt szükséges kiemelni, hogy a KBNY és KSZNY tartalmával kapcsolatban nem lehet eltérésjelzést tenni.

Az eltérésjelzés tehát a TTNY-ben szereplő adatszolgáltatók^[7] tényleges tulajdonosaira vonatkozó, a róluk nyilvántartott valamely adathoz kapcsolódó, és a jelzést tevő szerint olyan pontatlanságra reflektáló intézményesített jelzés, mely alapján a nyilvántartó hatóságnak és az adatszolgáltatónak is kötelezettsége keletkezik.

A tényleges tulajdonosokhoz kapcsolódóan a számlavezetők adatszolgáltatása alapján az alábbi adatok szerepelnek a TTNY-ben:

• családi és utónév;
• születési családi és utónév;
• állampolgárság;
• születési hely, idő;
• lakcím, ennek hiányában tartózkodási hely;
• a tényleges tulajdonosi érdekeltségnek a Pmt. 3. § 38. pont a) és b), valamint d)–f) pontjai szerinti jellege és mértéke.

Az érdemiség megítélését érintően az Afad Vhr. 4. §-a ad iránymutatást. Elsősorban a jelzést tevő hatóság vagy szolgáltató megítélésének a kérdése, hogy a TTNY-ben tapasztalt pontatlanság olyannak tekinthető, mely megfelel a rendelet hivatkozott szakasza szerinti kritériumnak, és a nyilvántartásban szereplő hiba hatással van a tényleges tulajdonos azonosítására vagy a tényleges tulajdonosi viszonyok megállapítására. Hangsúlyozni kell azonban, hogy az érdemi eltérésekhez kapcsolódó jogkövetkezmények a jelzés következtében automatikusan állnak be, azok tartalmi felülvizsgálata a NAV részéről nem történik meg.

Az eltérésjelzések megtételéhez a NAV külön formanyomtatványt rendszeresített (TTNYELT).

2. A szolgáltatók eltérésjelzésének specialitásai

Az Afad tv. két korlátozást állít fel a szolgáltatók eltérésjelzésének vonatkozásában.

Az egyik megszorítás, hogy a számlavezető (bár szolgáltatónak tekintendő) nem küldhet eltérésjelzést. Gyakorlati szempontból tehát, ha a számlavezető azt érzékeli, hogy a vele üzleti kapcsolatban álló adatszolgáltató adatai helytelenül szerepelnek a TTNY-ben, úgy ennek korrekcióját a rendszeres, a tárgyhót követő hónap 5. napjáig teljesítendő adatszolgáltatásban jelezheti a nyilvántartó szervnek.

A másik korlátozás tartalmi jellegűnek tekinthető. Eszerint a szolgáltató ugyanarra a tényleges tulajdonosi adatra vonatkozóan 30 napon belül nem küldhet ismételten jelzést.

3. Az eltérésjelzéshez kapcsolódó következmények

A témakörhöz kapcsolódóan elsőként a TT-indexről kell szólnunk, mely a törvény szerint: „az adatszolgáltató tényleges tulajdonosi adatához rendelt, annak megbízhatósági szintjét jelző, 1–10 közötti értékű mutatószám”.

A definícióból megállapítható, hogy TT-indexe a tényleges tulajdonosi adatnak van, azonban az – a következőkben ismertetett szabályok alapján – nem függetleníthető az adatszolgáltatótól, azaz attól a szervezettől, akinek a magánszemély a tényleges tulajdonosa.

Ahogyan arra fentebb már utaltam, a jogkövetkezmények realizálása során a kiindulópontot az eltérésjelzések jelentik. Ez a két végpontot a TT-index kapcsolja össze akként, hogy az eltérésjelzés hatást gyakorol az indexre, ennek csökkenése pedig a jogkövetkezmények alkalmazásához vezet.

4. Az eltérésjelzés és a TT-index kapcsolata

Az eltérésjelzés következtében – tekintettel arra, hogy a nyilvántartáshoz fűződő, a tényleges tulajdonosi viszonyokat érintő pontatlanságra vagy hiányosságra hívja fel a figyelmet – az adatszolgáltató tényleges tulajdonosi adatainak indexe csökkenni kezd. Attól függően, hogy ki tette a jelzést, az eltérésjelzés 2 vagy 1 ponttal csökkenti az index eredeti 10-es pontszámát. Hatósági, felügyeleti szervi, bírósági, ügyészségi jelzés 2 ponttal, a szolgáltatói eltérésjelzés 1 ponttal csökkenti a TT-indexet. Ahogyan korábban is említettem, az index csökkenése objektív módon következik be, maga a jelzés ténye (sikeres eltérésjelzés) módosítja az indexet.

5. A TT-index és az adatszolgáltató adatainak megbízhatósága

Az Afad tv. a tényleges tulajdonosi adatokra vonatkozó jelzést, illetve az indexek ennek következtében történő csökkenését összekapcsolja az adatszolgáltatókkal, és már ez utóbbiak tekintetében állapít meg (jog)következményeket.

A törvény alapján, ha a TT adatok indexe

1. 8 pont alá csökken (azaz 7 vagy 6), akkor az adatszolgáltató TT-adatai bizonytalan,
2. 6 pont alá csökken, (1–5) akkor az adatszolgáltató TT-adatai megbízhatatlan

minősítést kapnak (az index határ alá csökkenésével kapcsolatban kiküldött tájékoztatás átvételétől számított 60 nap eredménytelen elteltét követően).

A NAV értesítést küld mind a bizonytalan, mind a megbízhatatlan ponttartományba eső adatszolgáltatónak, melyben felhívja

1. a bizonytalan kategóriába eső ügyfeleket, hogy a TT-adatok Afad tv. 7. §-a szerint a tényleges tulajdonosi adatokat módosítsa vagy erősítse meg,
2. a megbízhatatlan minősítést eredményező pontszám „elérése” esetén a tényleges tulajdonosi adatok megerősítését vagy módosítását a számlavezetőjénél a Pmt. 12. § (3) bekezdése szerint végezze el.

E helyen is hangsúlyozni szeretném, hogy az 5 pontos vagy az alatti index nem jelenti azonnal a TT-adatok megbízhatatlanságát, ahhoz az alábbi együttes feltételek fennállása is szükséges:

• a TT-index 6 pont alá csökkenése (azaz 5 pont vagy annál kevesebb) és
• felszólítás kiküldése az adatszolgáltató hivatalos elérhetőségére és
• ennek eredménytelensége, azaz az átvételt követő 60 napon belül nem került sor a TT-adatok megerősítésére vagy módosítására.

A TT-index eltérésjelzés következtében történő módosulása természetesen nem jelent végleges és visszafordíthatatlan állapotot, ahogyan azt jeleztem, a törvény szerint van lehetőség annak korrekciójára. Ennek eszköze a TT-adatok megerősítése vagy módosítása, melynek eredményeként a TT-index (függetlenül attól, hogy az adatszolgáltató mely tartományban található) automatikusan 10 pontra áll vissza.

6. A TT-adatok (és az adatszolgáltató) megbízhatósága és a jogkövetkezmények

A törvény jogkövetkezményekre vonatkozó szabályai 2022. július 1-jén léptek hatályba, azonban az indexek csökkenése már február 1-jétől megkezdődhetett, így mindenképp célszerűnek tartom, hogy áttekintsük a megbízhatósági indexhez kapcsolódó jogkövetkezményeket is.

Az Afad tv. két jogkövetkezményt határoz meg:

a) Nyilvánosságra hozatal

A NAV a saját honlapján nyilvánosságra hozza azon adatszolgáltatók nevét, rövidített elnevezését és – ha azzal rendelkezik – adószámát,

• akik 180 napot meghaladó időtartamban „Bizonytalan” minősítésű tényleges tulajdonosi adatokkal rendelkeznek, és

• külön adatbázisban, akik TT minősítése „Megbízhatatlanná” vált.

A bizonytalan minősítéshez több jogkövetkezményt nem társít a jogalkotó, azonban a megbízhatatlan kategória már érezhető hátrányokkal jár az érintett adatszolgáltatók számára.

b) Magas kockázati szintű ügyfelek

Azt az adatszolgáltatót, aki megbízhatatlan minősítésű tényleges tulajdonosi adatokkal rendelkezik, „a szolgáltató magas kockázatúnak tekinti a Pmt. 10. § (1) bekezdés b) pontja alapján és végrehajtja a Pmt. 16. §-a szerinti magas kockázati szintnek megfelelő ügyfél-átvilágítási intézkedéseket”.

Az Afad tv. a jogkövetkezmények körében tehát erősen épít a Pmt. szabályaira és az abban biztosított lehetőségekre. Ezen túlmenően egy kézzelfoghatóbb joghátránnyal is sújtja a megbízhatatlan TT-adatokkal rendelkező adatszolgáltatót, amikor a szolgáltatót arra kötelezi, hogy a közzététel alapján tagadja meg az adatszolgáltató által kezdeményezett, négymillió-ötszázezer forintot elérő összegű ügylet teljesítését.

Az Afad tv. e körben figyelembe veszi tehát azt, hogy a megbízhatatlan tartományba kerülő adatszolgáltatóknak elegendő idő áll a rendelkezésükre ahhoz, hogy a tényleges tulajdonosi adatok megerősítését vagy módosítását elvégezhessék, vagyis a NAV részéről küldött értesítés kellő időt engedett a korrekcióra. Ennek köszönhetően az értesítés átvételétől számított 61. napon a jogkövetkezmények automatikusan beállnak.

A TT-adatok megerősítése és módosítása mellett jogorvoslati lehetőségként áll az adatszolgáltatók rendelkezésére, hogy a jogkövetkezmények beállása esetén panasszalfordulhatnak a pénzügyminiszterhez. A panasz benyújtásának az a feltétele, hogy az adatszolgáltató eljárt a számlavezetőnél, de az nem vezetett eredményre.

---

[1] A pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 803/2021. (XII. 28.) kormányrendelet (a továbbiakban: Afad Vhr.)

[2] 2022. június 1-jét megelőzően a regisztrációra vonatkozó előírásokat a pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény egyes rendelkezéseinek veszélyhelyzet ideje alatt történő végrehajtásáról szóló 804/2021. (XII. 28.) kormányrendelet tartalmazta.

[3] A Pmt. 3. § 27. pontja, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szerveinek hatásköréről és illetékességéről szóló 485/2015. (XII. 29.) kormányrendelet 9. §-a alapján ez a NAV Központi Irányításon belül a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda.

[4] Afad tv. 8. § (3) bekezdés

[5] Afad tv. 8. § (5) bekezdés

[6] Az adat felhasználásának célját és az adat megismeréséhez fűződő vagy a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemhez kapcsolódó jogos érdeket okirattal kell igazolni, valamint ennek teljesítése érdekében az adatigénylés előzetes engedélyezése iránt kérelmet kell benyújtani a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszterhez.

[7] Az Afad tv. ezen megnevezéssel illeti a törvény 1. § (1)–(2) bekezdéseiben felsorolt azon szervezeti formákat és szerződéses konstrukciókat, akikre nézve a számlavezetők adatszolgáltatást teljesítenek a NAV felé.