kiva

A kisvállalati adóval kapcsolatos aktuális tudnivalók

✎ Dr. Gaál Ágnes

Az adótervezés során a vállalkozás áttekinti a külön­böző adónemek szabályait és kiválasztja a számára legkedve­zőbb meg­oldást, a hatályos törvények által megengedett keretek kö­zött. Az adóév vége közeled­tével tehát érdemes át­gon­dolni a vállalkozásoknak, hogy mely adónem alanyaiként kívánják foly­tatni a következő évet, figyelemmel – egyebek mellett – az adójogszabályok adta lehetőségek­re, a vállal­ko­zás adóévi adataira, valamint az üzleti tervre. Egyik ilyen le­hetőség a kis­vállalati adó választása, melyre irányadó szabá­lyokat a kisa­dó­zó vállalkozások tételes adó­járól és a kisvál­lalati adóról szó­ló 2012. évi CXLVII. tör­vény (a továb­biak­ban: Katv.) tartal­maz­za. Jelen cikkben a kisvállalati adóhoz kapcsolódó – 2022. január 1-jétől hatályos1 – főbb ren­delkezések ismertetésére kerül sor.

1. A kisvállalati adó

Ezen pont célja a kisvállalati adó, mint adónem álta­lános ismertetése mellett, a választásához kap­cso­lódó szabályok ismertetése, segítve ezzel az adózók döntését.

Miért érdemes a kisvállalati adót választani?

A kisvállalati adónem egy egyszerűsített adónem, amely kiváltja a társasági adót és a szociális hozzájárulási adót. A kisvállalati adó alanyai 2021. decem­ber 31-ig mente­sül­tek a szakképzési hozzájárulási adó fizetési kötelezettség alól is, azonban ez az adónem 2022. január 1-jétől meg­szűnik, így a kisvállalati adó az előbb említett két adót váltja ki.
A kisvállalati adó választása azoknak a vállalko­zá­sok­nak lehet előnyös, amelyek sok alkalmazottat foglalkoztatnak, tehát jelentős a személyi jellegű kifi­ze­tés összege, és az meg­haladja a vállalkozás nyereségét. Abban az esetben is célravezető a kisvállalati adó választása, ha a keletkezett nyereséget nem fizeti ki a vállalkozás osztalék formájában, hanem visszaforgatja azt a vállalkozás fejlesztésére, beruházásokra. Miért jelentenek a leírtak előnyt? Egyrészt azért, mert a vállalkozásban ke­let­kezett nyereséget és bértömeget azonos kulcs terheli, más­részt ösztönzőleg hat a beruházásokra, valamint a foglalkoztatásra. 
Összefoglalva, a kisvállalati adónem választása azoknak a vállalkozásoknak éri meg, amelyek növelni akarják a fog­lal­koztatotti állományt, illetve jelentős fejlesztéseket ter­veznek.

Ki választhatja a kisvállalati adózási formát?

A Katv. taxatíve felsorolja azokat a működési formákat, me­lyek­nek lehetősége van az adónem választására. A Katv. 16. § (1) bekezdése alapján a kisvállalati adó alanya az
a) az egyéni cég,
b) a közkereseti társaság,
c) a betéti társaság,
d) a korlátolt felelősségű társaság,
e) a zártkörűen működő részvénytársaság,
f) a szövetkezet és a lakásszövetkezet,
g) az erdőbirtokossági társulat,
h) a végrehajtó iroda,
i) az ügyvédi iroda és a közjegyzői iroda,
j) a szabadalmi ügyvivői iroda,
k) a külföldi vállalkozás,
l) a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi sze­mélylehet amennyiben megfelel az Katv.-ben meghatározott va­lamennyi feltételnek. 

Milyen feltételeknek kell megfelelni 

a kisvállalati adózás jogszerű választásához?A kisvállalati adózás választásának feltételeit a Katv. 16. § (2) bekezdése tételesen meghatározza, tekintsük át, me­lyek ezek. A kisvállalati alanyiság adóévét megelőző adóévben a vál­lalkozás

  • átlagos statisztikai állományi létszáma – a kapcsolt vál­lal­kozások adataival együttesen – várhatóan nem ha­lad­ja meg az 50 főt;
  • a kapcsolt vállalkozások adataival együttesen kiszá­mí­tott bevétele várhatóan nem haladja meg a 3 milliárd fo­rintot, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén a 

3 mil­liárd forint időarányos részét;

  • mérlegfőösszege várhatóan nem haladja meg a 

3 mil­liárd forintot.
Az adózó csak abban az esetben választhatja a kis­vállalati adózást az adóévre, ha az adóévet megelőző két naptári évben adószámát az állami adó- és vám­hatóság véglegesen nem törölte.
Fontos, hogy a naptári évtől eltérő üzleti éves adózóknak nincs lehetőségük a kisvállalati adózás válasz­tására, te­kintettel arra, hogy a Katv. külön nevesíti azon feltételt, mely szerint a kisvállalati adót választó személy üzleti évének mérlegforduló napja csak de­cember 31-e lehet.
Szintén feltétel, hogy az adózó ellenőrzött külföldi tár­sasággal az adóévet megelőző adóévben nem ren­del­kezhet.
A kisvállalati adó választásakor vizsgálni kell a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) szerinti finanszírozási költségek várható nagyságát is, így a kisvállalati adózás az adóévre akkor választható, ha az az összeg, amellyel az adózó vállal­kozási tevékeny­sége érdekében felmerült, Tao. tv. szerinti finanszírozási költségei meghaladják az adózó adóköteles ka­mat­bevételeit és a gazdasági értelemben azzal egyenértékűnek tekintendő adóköteles bevételeit, az adóévet meg­e­lőző adóévben várhatóan nem haladja meg a 939 810 000 fo­rintot. A fentiekben említett „megelőző adóéven” a kis­vállalati adó szerinti alanyiság alkalmazásának első adóévét megelőző adóévet kell érteni, tehát, ha pél­dául az adózó 2022-től választaná a kisvállalati adót, akkor a 2021. évi adatait kell vizsgálnia.
Amennyiben az adózó újonnan alakult, tehát nincs meg­előző adóéve, és a kisvállalati adózást vá­lasztja, ak­kor a Katv. 16. § (2) bekezdésének adóévet mege­lő­ző adóévre és naptári évekre vonatko­zó választási feltételei nem értel­mez­hetők, így eb­ben az esetben nem is vizsgálandók. Fi­gyelemmel kell azonban len­ni arra, hogy az adózó naptári éves adózónak minő­sül-e és a Katv.-ben meghatározott szervezeti formában alakul-e meg, valamint az el­len­őr­zött külföldi társaságra vonatkozó kitételnek is eleget kell ten­ni. Emellett a létrejövő adózónak forintban kell össze­ál­lí­ta­nia a számviteli beszámolóját, te­kintettel arra, hogy a Katv. 18. § rendelkezése akként ren­delkezik, hogy az adóalany szám­viteli beszámolóját csak forintban állíthatja össze. Ha az újonnan alakuló társaság – a megalakuláskor – kap­­csolt vállalkozással rendelkezik, akkor a kapcsolt vál­lalkozás utolsó beszámolóval lezárt üzleti éve adatait a Katv. 16. § (2) bekezdés a) és b) pontja esetén, tehát az átla­gos sta­tisz­tikai létszámra, illetve a bevételi ér­ték­határra irány­adó érték­határ meghatározásakor számí­tás­ba kell venni.

Mikor áll fenn a kapcsolt vállalkozási jogviszony?

A Katv. a kapcsolt vállalkozás fogalmi meghatározása során a Tao. tv. kapcsolt vállalkozás fogalmát rendeli használni. A Tao. tv. 4. § 23. pont meghatározása alapján akkor áll fenn kapcsolt vállalkozási viszony az adózó és más személy között, ha

  • az adózó más személyben (pl. belföldi vagy külföldi jogszabály lapján létrejött jogi személyben, egyéb szer­vezetben) – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik;
  • az adózóban más személy – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik;
  • ha van olyan személy, amely a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával mind az adózóban, mind egy másik személyben többségi befolyással rendelkezik.

A fentiek mellett kapcsolt vállalkozási viszony áll fenn

  • a külföldi vállalkozás és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozás telephelyei, és 
  • a külföldi vállalkozás belföldi telephelye, és azon sze­mély között, amely személy a külföldi vállalkozással kapcsolt vállalkozási viszonyban áll.

Az adózó és külföldi telephelye, valamint az adózó kül­földi telephelye és azon személy között, mely az adózó kap­csolt vállalkozása, szintén kapcsolt vállalkozási viszony áll fenn.A fentiek mellett kapcsolt vállalkozási viszony áll fenn az adózó és más személy között, ha köztük az ügyvezetés egye­zőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg.

Mi tekinthető többségi és meghatározó befolyásnak?

Azt, hogy mi minősül többségi és meghatározó befolyásnak, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tör­vény 8:2. § (1) és (2) bekezdése rögzíti, ennek meg­felelően többségi befolyás az olyan kapcsolat, amelynek révén a természetes személy, jogi személy (befolyással rendel­ke­ző) egy jogi személyben a sza­va­zatok több mint 50 szá­zalékával vagy meghatározó befolyással rendelkezik. A befolyással rendelkező akkor rendelkezik egy jo­gi sze­mélyben meghatározó befolyással, ha annak tagja vagy részvényese, és
a) jogosult e jogi személy vezető tisztségviselői vagy felü­gyelőbizottsága tagjai többségének meg­választására, illetve visszahívására; vagy
b) a jogi személy más tagjai, illetve részvényesei a befolyással rendelkezővel kötött megállapodás alapján a befolyással rendelkezővel azonos tar­talommal szavaz­nak, vagy a befolyással rendel­kezőn keresztül gyakorolják szavazati jogukat, feltéve, hogy együtt a szava­zatok több mint felével rendelkeznek.

Mikor kell figyelembe venni a kapcsolt vállalkozások adatait?

Annak eldöntéséhez, hogy a vállalkozás jogosult-e a kisvállalati adózást választani – többek között –, meg kell határoznia a fentebb részletezett adatokat. A Katv. rögzíti, hogy az átlagos statisztikai létszám és a bevételi értékhatár számításakor az adózó saját adóévi várható adatait össze­síteni kell a kapcsolt vállal­kozás utolsó beszámolóval lezárt üzleti éve adataival, mely beszámoló alatt a kisvállalati adó szerinti alanyiság választásának bejelentéséig rendelke­zés­re álló utolsó beszámoló adatait kell érteni. Így például, ha 2022-től választja az adózó a kisvállalati adót, akkor álta­lános esetben a saját várható 2021. adóévi adatait kell össze­sítenie a kapcsolt vállalkozásai 2020. adóévi adataival, hiszen 2021. év végén jellemzően ez a kapcsolt vál­lalkozás „legfrissebb” beszámolója.

Hogyan és mikor kell bejelenteni a kisvállalati adózás választását?

A már működő vállalkozásnak a bejelentést elektronikusan az erre a célra rendszeresített (’T201, ’T201T jelű) nyom­tatványon lehet megtenni. Fontos, hogy nem jogszerű a bejelentés, ha a bejelentés napján az adózónak az ál­lami adó- és vámhatóság által nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása meghaladja az 1 mil­lió forintot (Katv. 19. § (4) bekezdés).Abban az esetben, ha a tevékenységét év közben kezdő vállalkozás

  • cégbejegyzésre nem kötelezett, akkor a kisvállalati adó szerinti adóalanyiság választására irányuló bejelentését az állami adó- és vámhatósághoz való bejelentkezéssel egyidejűleg, a ’T201 jelű nyomtatványon kell telje­sí­tenie;
  • cégbejegyzésre kötelezett, akkor az adóalanyiság vá­lasztására vonatkozó nyilatkozatát a cégbejegyzési kérel­mén kell megtennie. 

A vállalkozásnak lehetősége van a kisvállalati adóalanyiság választásáról szóló bejelentés visszavonására is a Katv. 19. § (3) bekezdésének rendelkezése szerint, így a vá­lasz­tás állami adó- és vámhatósághoz történő bejelentése a bejelentés megtételének napjától számított 30 napon belül az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, elektronikus úton visszavonható, azzal, hogy a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. A bejelentés visszavonása esetén a kisvállalati adóalanyiság nem jön létre.

Mely időponttól jön létre a kisvállalati adó szerinti adóalanyiság?

A fenti kérdés megválaszolása során különbséget kell tenni a már működő, valamint a tevékenységét év közben kezdő vállalkozás között. 
A már működő vállalkozás kisvállalati adó szerinti adóalanyisága a választás állami adó- és vámhatósághoz tör­ténő bejelentését követő hónap első napjával jön létre, mely nappal önálló üzleti éve kezdődik. Az üzleti év kez­de­tét megelőző nappal mint mérlegfordulónappal a vállal­ko­zás üzleti éve zárul, mely üzleti évről a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) általános szabá­lyai szerint beszámolót kell készítenie, és az elkészített be­számolót letétbe kell helyeznie, közzé kell tennie (Katv. 19. § (1) bekezdés).
A tevékenységét év közben kezdő vállalkozás adóalanyisága a létesítő okirata közokiratba foglalásának, ellenjegyzésének napján kezdődik, ha vállalkozási tevékenységét a cégnyilvántartásba történő bejegyzése előtt megkezdheti. Amennyiben a tevékenységet év közben kezdő vállalkozás belföldi illetősége az üzletvezetés helyére tekintettel kelet­kezik, akkor az adóalanyiság kezdő napja az első jognyilatkozat megtételének napja. Egyéb más esetben az állami adó- és vámhatósághoz történő bejelentkezése napjával kezdődik az adóalanyiság (Katv. 19. § (9) bekezdés).

Összegzés

A fentiekben leírtak alapján a kisvállalati adózás vá­lasz­tása előtt a vállalkozásnak komplexen kell átte­kin­teni a Katv. vonatkozó szabályrendszerét, és akkor jöhet létre az adóalanyiság, ha a vállalkozás az alábbi három – együttes – feltételt teljesíti, vagyis
a) a Katv. által meghatározott szervezeti formában mű­kö­dik,
b) megfelel a Katv. által rögzített további feltételeknek,
c) bejelenti az adóhatóság felé a választását.

2. A kisvállalati adókötelezettség meghatározása

A kisvállalati adó alapjának meghatározása során több jogszabály rendelkezéseire is figyelemmel kell lenni, tekin­tet­tel arra, hogy a személyi jellegű kifize­tések meghatározása során a Katv. visszautal – egyebek mellett – a társa­da­lom­biztosítás ellátásaira jo­gosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiak­ban: Tbj.) valamint a személyi jövedelemadóról szóló 1995. éviCXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) foga­lom­rendszerére és irányadó szabályaira.

Mit tekintünk a kisvállalati adó alapjának?

A kisvállalati adó alapja a jóváhagyott osztalék és a tő­ke­műveletek eredménye, valamint egyes további mó­dosító tételek egyenlege, növelve a személyi jellegű kifizeté­sek­kel, de legalább a személyi jellegű kifize­tések összege (Katv. 20. § (1) bekezdés). 
Mennyi a kisvállalati adó mértéke?
A kisvállalati adó mértéke az elmúlt évek során folyamatosan csökkent, nincs ez másként a 2022. évet tekintve sem. A T/17668. számú törvényjavaslat alapján a kisvállalati adó kulcsa 2022. január 1-jétől 10% lesz (Katv. 21. § (1) bekezdés), ez két százalékpontos csökkentést jelent a 2020. év­hez képest.

Hogyan határozzuk meg az osztalék- és tőkeműveletek eredményét?

A kisvállalati adóalap megállapítása során az adózónak szá­mos növelő és csökkentő korrekciós tételt kell figyelembe vennie az osztalék- és tőkeműveletek eredményének szá­mítása során. Ezek az alábbiak2:

A táblázatban szereplő tételek mellett adóalap-korrek­ci­ós kötelezettség áll fenn akkor is, ha az adózó a szokásos piaci ártól eltérő ellenértéket állapít meg a kapcsolt vál­lal­kozásával kötött szerződésében. Az elhatárolt veszte­séget adóalap-csökkentő tételként kell figyelembe venni az adóalap számítása során.

Miként befolyásolja az adóalapot a pénztár tárgyévi változása?

Ahogyan az a fenti táblázatban is szerepel, a pénztár tárgy­évi változása, csökkenése, illetve annak növeke­dése mó­dosítja az adóalapot. Nö­veli az osztalék- és tő­ke­mű­veletek egyenlegét a pénztár értékének tárgyévi növek­ménye, de leg­fel­jebb a pénz­tár tárgy­évi mér­leg­­ben ki­mu­ta­tott ér­té- kének a pénz­tár men­te­sí­tett ér­tékét meg­ha­ladó része. 
A pénztár men­te­sí­tett értéke a tárgy­évi összes be­vétel 5 szá­zaléka, de legalább 1 millió forint vagy az adó­ala­nyi­ság első évének nyitó mérlegében kimuta­tott pénztár ér­téke. Ez tehát azt jelenti, hogy a három mutatóérték közül a legmagasabb összeget kell a pénztár mente­sített ér­tékeként figyelembe venni. (Katv. 20. § (3) bek. c) pont).

Példa 1.

Az adózó 2021. január 1-jétől a kisvállalati adó alanya, és az alábbi adatokat ismerjük: 2021. adóévi összes bevétele 87 500 EFt, a pénztár 2021. adóév nyitó mérlegében ki­mutatott értéke 3 625 EFt, 2021. évi záró mérlegében kimutatott értéke 4 750 EFt.

Csökkentő tételként kell figyelembe az adóalap meg­állapításakor a pénztár értékének tárgyévi csökkenését, de legfeljebb a pénztár előző évi mérlegben kimutatott ér­tékének a mentesített értéket meghala­dó részét (Katv. 20. § (4) bek. c) pont). 

Példa 2.

Az 1. példában szereplő adózó 2022. adóévéről az alábbi ada­tokat ismerjük: 2022. adóévi összes bevétele 78 500 EFt, a pénztár 2022. adóév nyitó mérle­gében kimutatott értéke 4 750 EFt, 2022. évi záró mérlegében kimutatott értéke 1 500 EFt.

Mi tartozik a személyi jellegű kifizetések körébe?

A kisvállalati adó alanyai az Szt. hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezetek. Az Szt. meghatározza, mely kifizetések minősülnek személyi jellegű ráfordításoknak, ettől azonban a Katv. által meghatározott személyi jellegű kifizetések köre szűkebb. Fontos azonban megjegyezni, hogy több jogszabály együttes olvasata alapján dönthető el, hogy az adott személyi jellegű kifizetés a kisvállalati adó alapját képe­zi-e. A személyi jellegű kifizetések pontos meghatá­ro­zásának jelentőségét az adja, hogy az befolyásolja az adófizetési kötelezettség összegét, tekintve, hogy a kisvállalati adó alapja nem lehet alacsonyabb, mint a személyi jellegű ki­fizetések adóévi összege.
A Katv. 20. § (2) be­kez­dés a) pontja sze­rint sze­mélyi jellegű kifizetésnek minősül – főszabály szerint – az a személyi jellegű rá­for­dítás, amely a Tbj. sze­rint járuléka­lapot képez az adóévben. Nem minősül sze­mélyi jellegű kifize­tés­nek a ked­vezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvez­mény éves összege.
Főállású társas vállalkozó esetében személyi jellegű kifi­zetésként (járulékalapot képező összes jövedelemként) a minimálbér 112,5%-át kell figyelembe venni, ha a tagra (Tbj. szerinti társas vállalkozó) jutó személyi jellegű ráfordítás ennél alacsonyabb. Minimálbérnek a Tbj. 4. § 14. pont 14.2. alpontja szerinti minimálbér minősül. A tagra jutó személyi jellegű kifizetés meg­határozása során nem kell figyelembe venni a mini­málbér 112,5%-át arra az időszakra, amelyre a társas vállalkozónak nem keletkezik a Tbj. 39. §-a szerinti járulékalap utáni járulékfizetési kö­telezettsége.Járulékalapot képező jövedelem – egyebek mellett – az Szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem, 

  • a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szerve­zet részére levont (befizetett) tagdíj, 
  • a felszolgálási díj.

A személyi jellegű kifizetések köre (a minimum adó­alap részeként) magában foglalja továbbá a szo­ciális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. tör­vény (a továbbiakban: Szocho. tv.) 

  • 1. § (4) bekezdés a) pontja szerinti béren kívüli jut­tatásokat és 
  • 1. § (4) bekezdés b) pontja szerinti béren kívüli jut­tatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatásokat. 

Az új beruházás hogyan befolyásolja a kisvállalati adó alapját?

A főszabály az, hogy a tőke- és osztalékműveletek ne­gatív egyenlege határolható el és írható le veszte­ség­ként a kö­vetkező évek tőke- és osztalékműveletek po­zitív eredménye terhére, tehát a veszteségleírás álta­lános szabálya alapján a személyi jellegű kifizetések összege nem csökkenthető. Abban az esetben, ha új beruházása van az adózónak, ekkor a járulékalapot képező jövedelmek utáni adóalaprész terhére is leír­ható a veszteség, ezen speciális szabály célja a beruházások támogatása.
Új beruházás esetén a beruházás tárgyévi kifize­tésének összegéig a kisvállalati adózó a tárgyévi nega­tív egyenleggel, valamint a korábbi évek elhatárolt veszteségével a fő szabálytól eltérően a személyi jellegű kifizetések terhére is csökkentheti a tárgyév és a következő adóévek adóalapját. Nem feltétel, hogy az új beruházást az adóévben rendel­te­tésszerűen használatba vegyék.

3. Az adó és adóelőleg bevallása és megfizetése

A kisvállalati adó hatálya alá tartozó adózónak adóelőleg-bevallási és -fizetési kötelezettsége áll fenn az alábbiak szerint. 

Mikor kell bevallani és megfizetni az adóelőleget?

A kisvállalati adó alanyainak a tárgynegyedévet követő hó­nap 20-áig kell eleget tenniük az adóelőleg-megállapítási,-be­vallási és -fizetési kötelezettségnek (Katv. 23. § (1) be­kezdés).

Mekkora az adóelőleg összege?

Az adóelőleg összege az adóelőleg-megállapítási időszakban az adóalany által fizetendő, a Katv. 20. § (2)-(2b) bekezdése szerint meghatározott személyi jellegű kifizetések összege, és az adóelőleg-megállapítási időszakban jóváhagyott fi­ze­tendő osztalék (ide nem értve a kisvállalati adóala­nyi­ságot megelőző adóévek adózott eredménye és ered­ménytartaléka terhére a kisvállalati adóalanyiság időszakában jóváhagyásra kerülő osztalékot), csökkentve az adóelőleg-megállapítási időszakban bevételként elszámolt, a külföldön megfizetett (fizetendő) adó összegét nem tartalmazó osztalék összegével, feltéve, hogy annak összegét az osztalékot megállapító tár­saság (ideértve a kezelt vagyont) nem számolja el az adózás előtti eredmény terhére ráfordításként együttes összegének a 10 százaléka (Katv. 23. § (2) be­kezdés).
Ha az adóévre már megfizetett adóelőlegek összege meg­haladja az adóévre megállapított adó összegét, a kü­lön­bözetet az adóalany bevallásában, a bevallás beérkezésének napjától, de legkorábban a bevallás benyújtására előírt ha­táridő napjától (esedékességtől) jogosult vissza­i­gényelni.

Milyen szabályok vonatkoznak a kisvállalati adó bevallására?

A kisvállalati adó alanyának a kisvállalati adó alapját és az adót adóévenként kell megállapítani és az adóévet követő év má­jus 31-ig bevallani. Az adóév alatt a naptári év ér­tendő.
Amennyiben az adózó adóalanyisága év közben szűnt meg – főszabály szerint – a bevallást az adóalanyiság meg­szűnésének hónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig kell benyújtani.
Abban az esetben, ha az adózó az adóévre vonat­kozó be­számoló készítésére az adóévről készítendő bevallás határidejéig nem kötelezett, a fizetendő adót az adóév utolsó napjára készített könyvviteli zár­lat alapján állapítja meg. A külföldi vállalkozó a kisvállalati adó alapját vala­mennyi belföldi telephelyére együttesen (kivéve a fiók­telepet), míg belföldi fióktelepére fióktelepenként külön-külön ál­lapítja meg.
A kisvállalati adó bevallására a ’KIVA nyomtatvány szolgál.

4. Az adóalanyiság megszűnése

A kisvállalati adó szerinti adóalanyiság megszűnési okai lehetnek:

  • az adózó saját döntése, 
  • a törvény erejénél fogva a feltételeknek meg nem felelés miatt, 
  • szankciós okból.

Mikor szűnik meg a kisvállalati adózói státusz?

Azokat az eseteket, melyek az adóalanyiság megszű­nését eredményezik, a Katv. 19. § (5) bekezdése tételesen tartal­mazza, ilyen okok – többek között – az alábbiak.
A kisvállalati adó szerinti adóalanyiság megszűnik, ha az adózó eléri a 6 milliárd forintos bevételi érték­határt, a megszűnés időpontja a bevételi értékhatár negyedév első napján történő meghaladása esetén a túllépést megelőző nap. Mindez azt is jelenti, hogy az adózónak év közben figyelnie kell a bevétel összegét, annak eldöntése érde­kében, hogy ezen adózási mód­ban történő adózásra való jogosultsága fennáll-e. A 6 mil­liárd forintos bevételi érték­határt kizárólag a kis­vállalati adóalany saját nyilvántartása alapján kell vizsgálni, figyelemmel arra, hogy olyan irányú ren­delkezést nem tartalmaz a Katv., mely előírná a kap­csolt vállalkozás adataival történő „összeszámítást” ezen be­vételi értékhatár számítása során. 
Ahogyan a bevételi értékhatár esetén, úgy a létszám tekin­tetében is tartalmaz rendelkezést a Katv., így megszűnik az adózó kisvállalati adózói státusza a létszámváltozás hónapjának utolsó napjával, ha a lét­számnövekedés miatt az adóalany átlagos statisztikai állományi létszáma meghaladta a 100 főt. A létszámadatok tekintetében szintén csak az adózó saját adatait kell figyelembe venni, a kapcsolt vál­lalkozásokét nem.
Abban az esetben, ha az adózó végelszámolás, felszámolás, kényszertörlési eljárás alá kerül, akkor annak kezdő időpontját megelőző nappal szintén megszűnik a kisvállalati adóalanyisága, amennyiben pedig az adóalany végelszá­mo­lási vagy felszámolási eljárás nélkül szűnik meg, a meg­szűnés napja lesz az adóalanyiság megszűnésének napja.
A Katv. azzal szankcionálja az adózó – adózáshoz kap­cso­lódó – meghatározott mulasztását, hogy ahhoz a kis­válla­lati adózói státusz megszűnését társítja. Így, ha az adóalany terhére az állami adó- és vámhatóság számla- vagy nyugta­adási kötelezettség elmulasztásáért, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért vagy igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért jogerősen mulasztási bírságot, jövedéki bírságot állapít meg, akkor az állami adó- és vámhatóság határozata véglegessé válásának napját megelőző hónap utolsó napjával megszűnik az adózó kisvállalati adóalanyisága. Figyelemmel arra, hogy Katv. 18. § akként rendelkezik, hogy az adóalany nem határozhatja el mérlegforduló nap­já­nak megváltoztatását, így az üzleti év mérlegfor­du­ló­nap­jának megváltoztatása esetén a kisvállalati adóalanyiság a választott mérlegfordulónappal megszűnik.

Mikor jelentheti be az adózó a kisvállalati adózásról történő más adónemre történő áttérését?

Míg kisvállalati adó hatálya alá történő bejelentkezést – erre irányadó rendelkezés hiányában – az adózó bármely időpontban megteheti, és adóalanyisága a bejelentést követő hónap első napjával létre is jön; addig a kisvállalati adó hatálya alól történő kijelentkezésre irányuló bejelentését csak az adóév december 1. és december 20. napja kö­zötti időszakban teheti meg. Fontos, hogy a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.
Figyelemmel arra, hogy a kisvállalati adóalanyiság főszabályként azon adóév utolsó napjáig áll fenn, amely adóévben az adóalany az erre a célra rendszeresített nyomtat­vá­nyon (’T201, ’T201T), elektronikus úton bejelenti az állami adó- és vámhatóság felé, hogy adókötelezettségeit a to­váb­biakban nem a Katv. szerint teljesíti, így az adóalanyiság – önkéntes kilépés miatti – megszűnésére az adóév utolsó napján kerül sor. A leírtakból következően látható, hogy év közben – főszabály szerint – nincs lehetőség a kisvállalati adó hatálya alól történő kijelentkezésre. Megjegyez­zük, hogy amennyiben a Katv. 19. § (5) bekezdésében tételesen felsorolt, a kisvállalati adóalanyiság megszűnését eredményező valamely ok megvalósul, akkor a kisvállalati adóalanyiság – a törvény erejénél fogva – év közben is meg­szűnhet.
A fentiek mellett lényeges, hogy az adóalanyiság meg­szű­nése napjával, mint mérlegfordulónappal önálló üzleti év zárul, és az üzleti évről az adóalanynak az Szt. általános szabályai szerint beszámolót kell készítenie, majd azt letét­be kell helyeznie, közzé kell tennie. Emellett az adózónak általános esetben leg­később az adóalanyiság megszűnését követő ötödik hónap utolsó napjáig a kisvállalati adóalanyiság időszakáról záró adóbevallást kell benyújtani.

Mikor térhet vissza az adózó a kisvállalati adó hatálya alá?

Abban az esetben, ha az adózó adóalanyisága a Katv.-ben meghatározott ok miatt szűnt meg, akkor az adó­zó az adóalanyiság megszűnésétől számított 24 hó­nap­ban a kisvállalati adó szerinti adóalanyiságot is­mételten nem választhatja (Katv. 19. § (8) bekezdés).

​5. Áttérés a kisvállalati adó hatálya alá a társasági adóról

A kisvállalati adó szerinti adóalanyiság – ahogyan az már fentebb is szerepel – a választás állami adó- és vámhatóság­hoz történő bejelentését követő hónap első napjával jön létre és az adóalanyiság keletkezése napjával önálló üzleti év kezdődik. Ez azt is jelenti, hogy az üzleti év kezdetét megelőző nappal, mint mérlegfordulónappal üzleti év zá­rul, melyről az adózónak az Szt. általános szabályai szerint beszámolót kell készítenie, és az elkészített beszámolót letétbe kell helyeznie, közzé kell tennie. A Tao. tv. 16. § (7) bekezdése akként rendelkezik, hogy az adózó Tao. tv. hatálya alól bármely okból történő kikerü­lése, illetve a székhelyének külföldre történő áthelyezése jogutód nélküli megszűnésnek minősül. A Tao. tv. hatálya alól kikerülő adózóknak a megszűnésre tekintettel bevallást kell benyújtaniuk, amelyben figyelembe kell venniük a Tao. tv. irányadó szabályai szerinti adóalap-korrekciós téte­leket. Amennyiben az adózó január 1-jével tér át a kis­vál­lalati adóra, akkor május 31-ig köteles benyújtani az előző évi ’71 jelű nyomtatványt, ha pedig év közben tér át a kisvállalati adó hatálya alá, akkor az áttérés hónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig kell benyújtania a tárgyévi ’71 jelű nyomtatványt.

Van-e hatása az áttérésnek a társasági adóalanyként igénybe vett kedvezményekre?

A kisvállalati adó hatálya alá bejelentkezett adózót a kis­vállalati adóalanyiság időszakát megelőzően, a Tao. tv. előírásai szerint érvényesített kedvezményekkel kapcsolatban társasági adófizetési kötelezettség terheli, ha a kedvez­mény­re a megszerzett jogosultságot elveszítette. Erre pél­da lehet a kis- és középvállalkozások adókedvezménye, az irányadó rendelkezések alapján ugyanis társasági adókötelezettség és késedelmi pótlék terheli a kisvállalati adó alanyát abban az esetben, ha a hitelszerződés megkötésének évét követő 4 éven belül a beruházást nem helyezi üzem­be. Kivétel ez alól az az eset, ha az üzembe helyezés elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás következtében maradt el. Emellett megemlíthetjük a fejlesztési tartalék címén érvényesített adóalap-kedvezményt, a kis- és közép­vállalkozások adóalap-kedvezményét, valamint a jogdíjbevételre/jogdíjra jogosító immateriális jószágra tekintettel érvényesített adóalap-kedvezményt.
Amennyiben a fentikre való tekintettel az adózónak adó­kö­telezettsége keletkezik, akkor azt az adókötelezettséget kiváltó eseményt követő első kisvállalati adóbevallásban (’KIVA) kell bevallani.
Fontos, hogy abban az esetben, ha az adózó a fenti kedvezmények feltételeit a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt is teljesíti, úgy társasági adófizetési kötelezettség nem terheli.

Összegzés

A kisvállalati adónem választása számos vállalkozásnak ked­vező lehet, azonban annak választását megelőzően a fentebb részletezett szabályok ismerete elengedhetetlen. Ennek megfelelően a vállalkozásnak körültekintően kell eljárniuk. Ebben a vállalkozások segítségére lehet a már említett információs füzet áttekintése, valamint a Pénzügy­minisztérium honlapján található kisvállalati adó kalkulá­tor használata.

1) a kézirat lezárásakor az Országgyűlés előtt lévő, T/17668. számú törvényjavaslat alapulvételével 2022. január 1-jétől hatályos szabályozás szerint
2) Forrás: Kisvállalati adóról szóló információs füzet https://www.nav.gov.hu/nav/inf_fuzH

Comments are closed.