A „régi” kata megszűnésének hatása egyes gazdálkodó szervezetekre

✎ dr. Németh Nóra osztályvezető NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály

2022. augusztus 31-ével a törvény erejénél fogva megszűnik a betéti társaságok, a közkereseti társaságok, az egyéni cégek és az ügyvédi irodák kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.)szerinti kataalanyisága. Az érintett szervezetek döntési helyzetbe kerülnek, el kell dönteniük, hogy mely adónem hatálya alatt folytatják a tevékenységüket. A betéti társaságoknak, közkereseti társaságoknak, egyéni cégeknek és ügyvédi irodáknak az adónemváltással kapcsolatban számos előírást kell figyelembe venniük, ezeket a rendelkezéseket mutatjuk be írásunkban.  

1. A jövedelemadó és a nyilvántartási kötelezettség teljesítése 2022. szeptember 1-jétől

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény (a továbbiakban: Kata tv.) 26. § e) pontja – 2022. szeptember 1-jével – hatályon kívül helyezi a Katv. II. fejezetét, amely a régi kata szabályait tartalmazza. A Kata tv. 3. §-a értelmében az új kata alanyai csak és kizárólag főfoglalkozású egyéni vállalkozók lehetnek. Ebből adódóan a régi kata hatálya alá tartozó betéti társaságok, közkereseti társaságok, egyéni cégek és ügyvédi irodák 2022. augusztus 31-ével elveszítik a régi kataalanyiságukat.
A Katv. szerinti kataalanyiság megszűnésével az érintett adózók választási lehetősége abban nyilvánul meg, hogy

• vagy a társasági adó,
• vagy pedig a kisvállalati adó

hatálya alá térhetnek át.

A társaságiadó-alanyiság „automatikusan” létrejön, amennyiben a betéti társaságok, közkereseti társaságok, egyéni cégek, ügyvédi irodák nem választják a kisvállalati adót. Az „automatikus” jelző e tekintetben azt jelenti, hogy az érintett szervezeteknek nincs bejelentési kötelezettségük az állami adóhatóság felé, hiszen a társasági adó „az alapértelmezett” jövedelemadó-kötelezettség. A kisvállalatiadó-alanyiság azonban az adózó erre vonatkozó választása alapján jön létre, amelyet az adóhatóságnak be kell jelenteni. A kisvállalati adót azok a korábbi kataalanyok választhatják, amelyek megfelelnek a kisvállalatiadó-alanyiság létrejöttéhez szükséges összes kritériumnak. (Az adóalanyiság feltételeiről és a bejelentkezésről részletesen a 3. pont alatt lesz szó.)

Bármely nyereségadó-kötelezettséget is választják a korábbi kataalanyiságukat elveszítő szervezetek, a nyilvántartási kötelezettségüket tekintve mindenképpen változás áll be 2022. szeptember 1-jétől. A régi kata hatálya alatt ezek a szervezetek nem tartoztak a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) hatálya alá, így sem kettős könyvviteli, sem pedig beszámolókészítési, nyilvánosságra hozatali kötelezettség nem terhelte őket. A régi kataalanyiság fennállása alatt elegendő volt a Katv. szerinti bevételi nyilvántartás vezetése. Ha a régi kataalanyiság megszűnik, az érintett adózók át- vagy visszakerülnek az Szt. hatálya alá, ennélfogva pedig az Szt.-nek a jogelőd nélkül alapított vállalkozókra vonatkozó előírásait kell rájuk nézve megfelelően alkalmazni. Az Szt. hatálya alá átkerülő adózóknak tételes leltározással alátámasztott leltár alapján nyitómérleget kell készíteniük. A nyitómérlegbe az eszközöket piaci értéken, a kötelezettségeket a ténylegesen fizetendő, a céltartalékokat a számított, az Szt. előírásainak megfelelő összegben, a saját tőkét az eszközök és a kötelezettségek (ideértve a céltartalékokat is) különbözetének összegében kell figyelembe venni. A kiegészítő mellékletben a Katv. szerinti bevételi nyilvántartásról az Szt. szerinti nyilvántartásra történő áttérésre (visszatérésre) külön utalni kell [Szt. 2/A. § (2)–(4) és (5) bekezdések].

A régi kataalanyiság megszűnésének napjával, azaz 2022. augusztus 31-ével az adózó katás üzleti éve lezárul, az azt követő nappal új üzleti éve indul. Az általános esetben 2022. szeptember 1-jétől december 31-éig tartó üzleti évről tehát már Szt. szerinti beszámolót kell készítenie és nyilvánosságra hoznia az adózónak. Azon szervezeteknek tehát, amelyeknek a kataalanyisága a törvény erejénél fogva megszűnik, a 2022-es naptári évben (legalább) két adóéve keletkezik. (Az utolsó katás üzleti évről természetesen nem kell beszámolót készíteni.)

2. Áttérés vagy visszatérés a társasági adó hatálya alá

Ahogy az előző pontban említettük, azok a régi kataalanyiságukat elveszítő szervezetek, amelyek 2022. szeptember 1-jével nem választják a kisvállalati adót, a továbbiakban társaságiadó-alanyként működnek. A társasági adó hatálya alá történő át-, illetve visszatérés szabályait eddig is a Katv. 28. §-a és a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 26. § (13) bekezdése tartalmazta. Természetesen eddig is előállt olyan helyzet, hogy egy kataalany a saját választása szerint kilépett a régi kata hatálya alól, vagy pedig a Katv. 5. §-ában meghatározott valamely oknál fogva megszűnt a kataalanyisága. Ilyen esetben alkalmaznia kellett az áttéréshez kapcsolódó szabályokat. Általános jelleggel kijelenthető, hogy a kata-tao áttérési szabályok a kiva-tao áttérési szabályokhoz képest eddig kevésbé részletes módon nyertek szabályozást a Katv. 28. §-ában. Mivel a 2022. szeptember 1-jei visszatérés az adózók széles körét érinti, a jogalkotó újabb áttérési szabályokkal egészítette ki a Katv. hivatkozott szakaszát [Katv. 28. § 2022. szeptember 1-jétől hatályos (12)–(14) bekezdései].

A társasági adó hatálya alá történő áttérés kapcsán célszerű különbséget tenni azon az alapon, hogy az adózó korábban volt-e már társaságiadó-alany (például: tao→kata→tao adózói életút), vagy most először kerül a Tao. tv. hatálya alá (például: létrejöttétől kezdve a régi kata hatálya alá tartozott). Az áttérési szabályokat – az előző különbségtétel alapján – az alábbi táblázatban soroljuk fel.

2.1. Korábban, a társaságiadó-alanyiság időszakában keletkezett veszteség kezelése

A Katv. 28. § – 2022. szeptember 1-jétől hatályos – (14) bekezdése értelmében a régi kata hatálya alól a társasági adó hatálya alá áttérő adózó esetében a kataalanyiságot megelőző időszakból fennmaradt összes elhatárolt veszteségből a kataalanyisága időszakának minden 12 hónapjában 20-20 százalékot, 12 hónapnál rövidebb időszak esetén annak időarányos részét elszámoltnak kell tekinteni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha olyan adózó tér vissza a társasági adó hatálya alá, amely legalább öt „teljes” (12 hónapos) adóévig kataalany volt, a korábbi vesztesége elenyészett. Ez a helyzet akkor is fennáll, ha egyébként a Tao. tv. irányadó rendelkezése alapján még nem járt volna le a veszteség felhasználására a Tao. tv. alapján megállapított határidő. Így például a 2014. december 31-éig keletkezett társasági adós veszteség öt katás adóév után elenyészik, függetlenül attól, hogy a Tao. tv. 29/A. § (6) bekezdése alapján ezek a veszteségek a 2030. december 31. napját magában foglaló adóévben még felhasználhatók lennének. A Katv. 28. § új (14) bekezdése – mint speciális szabály – felülírja a Tao. tv. említett rendelkezését ilyen esetben.

Példa:

Az „A” betéti társaság 2019. január 1-jei hatállyal tért át a régi kata hatálya alá. Az áttéréskor a betéti társaság 600 eFt összegű veszteséggel rendelkezett, amelyből 400 eFt 2017-ben keletkezett, 200 eFt pedig 2018-ban. Határozzuk meg, hogy a kataalanyiságát a törvény erejénél fogva elveszítő „A” betéti társaságnak mekkora összegű lesz a felhasználható veszteségállománya a 2022. szeptember 1-jétől 2022. december 31-éig tartó adóévben!
600 eFt – (600 eFt × 60%) – [(600 eFt × 8/12) × 20%] = 600 eFt – 360 eFt – 80 eFt = 160 eFt
Az adózó tehát 160 eFt – 2018-ban keletkezett – veszteség leírására jogosult a 2022. szeptember 1-jétől december 31-éig tartó adóévében. (A példában azt feltételezzük, hogy először a korábban keletkezett veszteség enyészik el. Ennek abból a szempontból van jelentősége, hogy maga a Tao. tv. 17. § (1) bekezdése értelmében is a veszteséget a keletkezése adóévét követő öt adóévben lehet felhasználni. Ha a 2017-es 400 eFt összegű veszteséget nem kellene felhasználtnak tekinteni a Katv. előírása alapján, azt akkor sem lehetne leírni, hiszen a keletkezésétől számított öt adóév letelt 2022. augusztus 31-ével.)

2.2. A kataalanyiságot megelőzően megszerzett tárgyi eszközök, immateriális jószágok értékcsökkenési leírásának folytatása

A Katv. 28. § (13) bekezdésébe beiktatott új rendelkezés alapján az adózó a régi kataalanyisága előtt megszerzett, előállított immateriális jószág, tárgyi eszköz után a társasági adó alapjánál döntése szerint folytathatja az értékcsökkenési leírást azzal, hogy ezeknek az eszközöknek a Tao. tv. 4. § 31/a. pontja szerint számított nyilvántartási értékét úgy határozza meg, mintha a régi kataalanyiság alatt a társasági adó alanya lett volna. Az adózónak – az erre irányuló döntése alapján – a társasági adó hatálya alá történő visszatéréskor úgy kell tennie, mintha a régi kata hatálya alá történő áttérés meg sem valósult volna, vagyis folyamatosan fennállt volna a társaságiadó-alanyisága. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a korábbi társaságiadó-alanyiság utolsó adóévében kimutatott számított nyilvántartási értékből levonjuk a katás adóévekre eső (időarányos) Tao. tv. szerinti értékcsökkenési leírás összegét. Az adózó arra a megállapításra is juthat, hogy a társasági adó hatálya alá történő visszatéréskor az érintett eszköz számított nyilvántartási értéke nulla és a Tao. tv. szerinti értékcsökkenési leírást már nem számol el. A Katv. 28. § (13) bekezdése a Tao. tv. szerinti értékcsökkenési leírás folytatásáról rendelkezik, mindez nem érinti az Szt. szerinti értékcsökkenés elszámolásának lehetőségét, annak módját.

E szabályt kell alkalmazni a kisvállalatiadó-alanyiság adóévei tekintetében is, amennyiben a régi kataalanyiságot kisvállalatiadó-alanyiság is megelőzte (tao→kiva→kata→tao adózói életút esetén például).

2.3. A kataalanyiságot megelőzően érvényesített adókedvezmény folytatása

A Katv. 28. § (7) bekezdése alapján valamennyi, a kataalanyiság időszakában lezárt adóévet figyelembe kell venni az olyan adókedvezmény tekintetében, amelyet az adózó a Tao. tv. rendelkezései szerint meghatározott számú adóévben vehet igénybe. Ha az adózó a kataalanyiságot megelőzően olyan adókedvezmény érvényesítését kezdte meg, amely nem csak egy, hanem áthúzódó módon több adóévi számított adóterhére figyelembe vehető, akkor az érvényesítésre rendelkezésre álló időszakot valamennyi katás adóév „fogyasztja”. A Tao. tv. rendelkezései alapján ilyen adókedvezménynek minősül:

• a filmalkotások támogatásának adókedvezménye [Tao. tv. 22. § (1)–(12) bekezdése],
• a fejlesztési adókedvezmény (Tao. tv. 22/B. §),
• a látványcsapatsport támogatásának adókedvezménye (Tao. tv. 22/C. §),
• az energiahatékonysági beruházás, felújítás adókedvezménye (Tao. tv. 22/E. §).

Amennyiben az adózó korábban, a kataalanyiságot megelőzően egy adóévben a teljes adókedvezményt érvényesítette, akkor természetesen a Katv. 28. § (7) bekezdésében foglalt szabály a visszatéréskor nem releváns.

2.4. Az osztalék utáni adót kiváltó adó hátralévő részletének esedékessé válása

Ha olyan adózó tér vissza a Tao. tv. hatálya alá, amely a régi kata hatálya alá történő áttéréskor meghatározott osztalék utáni adót kiváltó adónak még valamely részletét nem fizette meg, akkor a visszatérésre tekintettel a még hátralévő részlet(ek) is esedékessé válik/válnak [Katv. 26. § (3) bekezdés]. A Katv. hivatkozott rendelkezése 2022. augusztus 31-én hatályát veszti, ettől függetlenül azonban az érintett adózóknak meg kell fizetniük a még nem teljesített részlet(ek)et általános esetben 2023. január 31-éig.

2.5. A korábbi katás bevételek, azokhoz kapcsolódó költségek sorsa 

A Katv. 28. § új (12) bekezdése értelmében a régi kata alól a társasági adó hatálya alá áttérő adózó a társaságiadó-alap megállapításakor az adózás előtti eredményét úgy módosítja, hogy ne tartalmazza azt az adózás előtti eredményben elszámolt összeget, amelyet az adózó katás bevételeként már figyelembe vett, vagy amely költségként, ráfordításként e bevételhez tartozik.

A Katv. 2. § 12. pontja alapján a kisadózó vállalkozás bevételének kell tekinteni a kataalany által kibocsátott bizonylat alapján az adóalanyiság megszűnése napjáig meg nem szerzett bevételt is. Ha tehát a kataalanyiságukat a törvény erejénél fogva elveszítő szervezetek katásként kiszámláznak egy adott összeget, és az később, a társaságiadó-alanyiság időszakában folyik be, akkor az katás bevételnek minősül (beleszámított a 12 millió forintos értékhatárba). Másrészt pedig – mint a társaságiadó-alanyiság időszakában befolyt bevétel – a társaságiadó-alap részét is képezné. Annak érdekében, hogy a „kettős adóztatás” elkerülhető legyen, indokolt volt beiktatni a hivatkozott rendelkezést. Így ugyanis a régi kata hatálya alatt kiszámlázott, katás bevételként figyelembe vett, de már a társaságiadó-alanyiság időszakában befolyt bevételek nem képezik a társaságiadó-alap részét, tehát azokkal csökkenteni kell az adózás előtti eredményt. Amennyiben viszont a katás bevételhez kapcsolódó, a társaságiadó-alanyiság időszakában felmerült költségről, ráfordításról van szó, az nem számolható el a társaságiadó-alap terhére, vagyis azzal növelni kell az adózás előtti eredményt a társaságiadó-alanyiság időszakában.

2.6. A kataalanyiság időszakában megszerzett, előállított tárgyi eszközök, immateriális javak utáni értékcsökkenési leírás

Régóta irányadó a kata-tao áttérés kapcsán a Katv. 28. § (4) bekezdésének azon rendelkezése, amely szerint a kataalanyiság időszaka alatt megszerzett, előállított immateriális jószág, tárgyi eszköz után az adóalanyiság megszűnése után a társasági adó alapjánál értékcsökkenési leírás nem érvényesíthető. E szabály a Tao. tv. szerinti értékcsökkenési leírás elszámolását zárja ki, nem érinti ugyanakkor az Szt. szerinti értékcsökkenés elszámolhatóságát és annak módját.

2.7.A társaságiadó-előleg bevallása

Az át-, illetve visszatéréssel kapcsolatos fontos teendő a társaságiadó-előleg bevallása. A kisadózó vállalkozásként működő adóalany a régi kataalanyisága megszűnését követő 60 napon belül köteles az esedékességi időre eső összeg feltüntetésével a Katv. szerinti adóalanyisága megszűnését követő naptól az adóévet követő hatodik hónap utolsó napjáig számított időszak valamennyi teljes naptári negyedévére társaságiadó-előleget bevallani és egyenlő részletekben a negyedév utolsó hónapjának 10. napjáig megfizetni. Ha például az ügyvédi iroda 2022. szeptember 1-jével tér át a társasági adó hatálya alá, akkor a 2022. szeptember 1-jétől a 2023. június 30-áig tartó időszakra vonatkozó adóelőleg bevallása 2022. október 30-áig (november 2-áig) esedékes a 2243TAO jelű nyomtatványon.
A háromhavonta esedékes társaságiadó-előleg összege a Katv. szerinti adóalanyisága megszűnésének adóévében elszámolt bevételnek a működés naptári napjai alapján 12 hónapra számított összegének 0,25 százaléka [Tao. tv. 26. § (13) bekezdés].
A kataalanyiságot követően a ’43TAO jelű nyomtatványon bevallott társaságiadó-előleg terhére az adózó nem tehet felajánlást, ugyanis a Tao. tv. 24/A. § (1) bekezdése nem utal a Tao. tv. 26. § (13) bekezdése alapján megállapított és bevallott adóelőlegre. A kata hatálya alól a Tao. tv. hatálya alá áttért adózók első ízben – az áttérést követő első elszámoló bevallásban feltüntetett – éves adójuk terhére tehetnek felajánlást és részesülhetnek arra tekintettel jóváírásban.

3. Áttérés vagy visszatérés a kisvállalati adó hatálya alá

Ahogyan arra az 1. pontban utaltunk, a kataalanyiságukat a törvény erejénél fogva elveszítő adózók jogosultak lehetnek a kisvállalati adó választására is, ehhez azonban

• egyrészt eleget kell tenni az adóalanyiság választása kapcsán meghatározott feltételeknek,
• másrészt a választást be kell jelenteni az állami adóhatóság részére.

3.1. A kivaalanyiság feltételei és az adóalanyiság választása

Ha az adózó a kisvállalati adó hatálya alá szeretne bejelentkezni, akkor figyelemmel kell lennie a Katv. 16. §-ában felsorolt, az adóalanyiság feltételét képező előírásokra. Ezeknek az előírásoknak egy része a szervezeti formára [Katv. 16. § (1) bekezdése], másik része pedig bizonyos gazdasági mutatószámokra, körülmények fennállására vonatkozik [Katv. 16. § (2) bekezdése]. Mivel az egyéni cégek, betéti társaságok, közkereseti társaságok, ügyvédi irodák szervezeti formája szerepel a kiva választására jogosult szervezetek között, így valamennyi régi kataalany részére adott lehet az áttérés lehetősége.  

Az adózó az adóévre akkor választhatja a kivát, ha

• az adóévet megelőző adóévi várható adatai alapján az átlagos statisztikai állományi létszáma nem haladja meg az 50 főt;
• az adóévet megelőző adóévi várható adatai alapján a bevétele nem haladja meg a 3 milliárd forintot vagy annak időarányos részét (8 katás hónapra vetítve ez 2 milliárd forintot jelent);
• az adóévet megelőző adóévi várható adatai alapján a mérlegfőösszege nem haladja meg a 3 milliárd forintot (e feltétel a kata hatálya alól áttérőknél nem értelmezhető, mivel a kivaalanyiságot megelőző évben ilyen adattal nem rendelkeznek);
• az adóévet megelőző két naptári évben adószámát az állami adó- és vámhatóság véglegesen nem törölte (e feltétel a kata hatálya alól áttérőknél szükségszerűen teljesül, hiszen amennyiben a törlés fennállt volna, a kataalanyiságuk megszűnt volna);
• üzleti évének mérlegfordulónapja december 31.;
• ellenőrzött külföldi társasággal az adóévet megelőző adóévben nem rendelkezik;
• az az összeg, amellyel az adózó vállalkozási tevékenysége érdekében felmerült, Tao. tv. szerinti finanszírozási költségei meghaladják az adózó adóköteles kamatbevételeit és a gazdasági értelemben azzal egyenértékűnek tekintendő adóköteles bevételeit, az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg a 939 810 000 forintot.

Nem jogszerű a bejelentés, ha annak napján az adózónak az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása meghaladja az 1 millió forintot.

A bevételi és létszámadatok meghatározásakor, amennyiben az adózónak vannak kapcsolt vállalkozásai, akkor a saját várható adatait összesítenie kell a kapcsolt vállalkozásai utolsó rendelkezésre álló beszámolóinak adataival. A kata hatálya alól áttérő adózó bevételeként a fentiek alkalmazásában a Katv. 2. § 12. pontjában meghatározott, a kisadózó vállalkozás bevételét kell figyelembe venni.

A kataalanyiságukat elveszítő szervezeteknél a kisvállalatiadó-alanyiság nem „automatikusan” jön létre, hanem az adózó erre irányuló bejelentése révén. Ha a régi katások már 2022. szeptember 1-jétől kivaalanyként kívánnak működni, 2022. augusztus 31-éig be kell jelenteniük a kiva választását az állami adóhatósághoz, ugyanis a kivaalanyiság a bejelentést követő hónap első napjával jön létre. A bejelentés megtételére a betéti társaságok, a közkereseti társaságok, illetve az egyéni cégek esetén a 22T201T jelű, míg az ügyvédi irodák esetén a 22T201 jelű nyomtatvány szolgál.
A kiva választásáról szóló bejelentés a megtételének napjától számított 30 napon belül visszavonható, ebben az esetben a kivaalanyiság nem jön létre. A 30 napos határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.

A régi kataalanyiságukat elveszítő adózók természetesen később is bejelentkezhetnek a kiva hatálya alá, ebben az esetben viszont azzal kell számolniuk, hogy a későbbi áttérés még több adminisztrációval és adminisztrációs költséggel jár, hiszen a kata- és a kivaalanyiság „közötti” időszakban társaságiadó-alanyok is lesznek (így még több üzleti évük lesz).

Természetesen olyan, kataalanyiságukat elveszítő szervezetek is áttérhetnek a kiva hatálya alá, amelyek már korábban is ezen adónem hatálya alá tartoztak (kiva→kata→kiva adózói életút). Ilyen esetben figyelemmel kell lenni arra a korlátozásra, hogy a kisvállalatiadó-alanyiság annak megszűnésétől számított 24 hónapon belül ismételten nem választható. Nincs olyan előírás, amely a kataalanyiságukat elveszítő szervezeteket e rendelkezés alól mentesítené.

3.2. Az áttérési szabályok

A kata-kiva áttérés kapcsán a Katv. viszonylag szűkszavú, kizárólag a 26. § (3) bekezdésében foglaltak nevesíthetők, azaz, ha az osztalék utáni adót kiváltó adónak még van meg nem fizetett részlete, akkor az – az áttérés okán – esedékessé válik.

A kata→kiva adózói életút kapcsán – adózási szempontból – a Katv. 20. § (3) bekezdés b) pontjában foglaltak említhetők speciális szabályként. A kivaalanyiságot megelőző adóévek adózott eredménye és eredménytartaléka terhére a kivaalanyiság időszakában jóváhagyott osztalék összege ugyanis – a főszabálytól eltérően – nem növeli a kiva alapját.

3.3. A kisvállalatiadó-előleg bevallása, megfizetése

A kisvállalati adó kapcsán elsőként jelentkező kötelezettség a negyedéves kivaelőleg bevallása és megfizetése, amelynek esedékessége a tárgynegyedévet követő hónap 20-a. A 2022-es adóévben az előlegbevallás teljesítésére a 22KIVA jelű bevallás szolgál.

A kisvállalati adó előlegének alapja az érintett negyedévben

• fizetendő személyi jellegű kifizetések összege, és
• a bevételként elszámolt, a külföldön megfizetett (fizetendő) adó összegét nem tartalmazó osztalék összegével csökkentett, a negyedévben jóváhagyott fizetendő osztalék (ide nem értve a kivaalanyiságot megelőző adóévek adózott eredménye és eredménytartaléka terhére a kivaalanyiság időszakában jóváhagyásra kerülő osztalékot), feltéve, hogy annak összegét az osztalékot megállapító társaság (ideértve a kezelt vagyont) nem számolja el az adózás előtti eredmény terhére ráfordításként.

A kisvállalatiadó-előleg mértéke 10%.