Az illetékeket érintő 2023. évi változások

✎ dr. Sőrés Zsuzsa tájékoztatási szakreferens NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) szabályait 2023. január 1-jétől módosítja az egyes adótörvények módosításáról szóló XLV. törvény (a továbbiakban: Mód. tv.), valamint kisebb mértékben más, egyéb jogszabály-módosító előterjesztés. A Mód. tv. az ajándékozási, a visszterhes vagyonátruházási, valamint az eljárási illetékeket érintően tartalmaz változásokat, amelyek főszabály szerint 2023. január 1-jén lépnek hatályba. Ez alól csak azok a jogszabály-módosítások kivételek, amelyek az illetékbélyeg 2024. év elejei kivonását készítik elő, és ezért hatálybalépésük is ehhez igazodva 2024. január 1-je lesz.

1. Ajándékozási illeték

1.1. Az Itv. 17. §-ának új (1a) bekezdése

Az ajándékozási illetéket érintő módosítások közül ki kell emelni az újonnan beiktatott Itv. 17. § (1a) bekezdését. Bár maga a jogszabályi rendelkezés teljesen új, ha az Itv. jelenleg hatályos 17. § (1) bekezdés c) pontjával összevetjük a szövegét, egyértelmű, hogy valójában ezt a jelenleg hatályos rendelkezést kodifikálja újra a jogalkotó. Ennek következtében az Itv. 17. § (1) bekezdésének c) pontját jövő év elejétől teljes egészében hatályon kívül helyezik, és annak rendelkezései az Itv. 17. § (1a) bekezdés a)–d) pontjaiba kerülnek át. Az érdemi változás az Itv. 17. § (1a) bekezdés c) pontját érinti, a korábbi rendelkezés normatartalmát, mivel a jogalkotó az úgynevezett Különleges Munkavállalói Résztulajdonosi Programra (a továbbiakban: KMRP) vonatkozó rendelkezések társasági adóban megjelenő szabályaival hangolta össze.

A KMRP 2021. július 13-án lépett hatályba a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény (a továbbiakban: MRP) módosításával.

A KMRP az MRP egyes alapvető szabályaira építő, de attól speciálisan eltérő tulajdonszerzési lehetőséget biztosít a munkavállalók vagy felügyelőbizottsági, illetve igazgatósági tagok számára a részvénytársaság vagy korlátolt felelősségű társaság vagyonrészeinek (részvény vagy üzletrész) megszerzésére.Az érintett társaság a vagyonrészek megszerzése érdekében a KMRP-szervezet működésére fordítható, vissza nem térítendő vagyoni hozzájárulást nyújthat. A munkavállalók a KMRP-szervezet megalakítása mellett a KMRP kezelésére akár vagyonkezelő alapítványt is létrehozhatnak. Ebben az esetben az alapítvány javára bizalmi vagyonkezelés keretében legalább tízmillió forint KMRP-vagyont kell rendelni, és az alapítvány akár több KMRP-t is kezelhet, míg egy társaságnál egy időben akár több KMRP is működtethető. A program határozott, legalább tízéves időtartamban működtethető, amelynek elteltét követően a végrehajtó szervezet által megszerzett vagyonrészeket vagy azok ellenértékét át kell adni a résztvevők számára, és a végrehajtó szervezetet meg kell szüntetni.

A 2023. január 1. előtt hatályos illetékszabályozás értelmében mentes az ajándékozási illeték alól az MRP szerinti KMRP-szervezet működésére fordítható, vissza nem térítendő vagyoni hozzájárulás. A KMRP-vel kapcsolatban a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) is tartalmaz rendelkezéseket. A Tao. tv. 3. melléklet B) részének 26. pontja szerint a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül a társaságnál a KMRP-szervezet vagy a KMRP-szervezetet kezelő vagyonkezelő alapítvány részére a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett finanszírozási és működési költségekre, ráfordításokra visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, vagyoni hozzájárulás adóévi adózás előtti eredményben elszámolt összege.A módosító rendelkezés ezt a társaságiadó-szabályt hangolja össze az Itv.-vel. 2023. január 1-jétől az Itv. 17. § (1a) bekezdés c) pontja alapján, ha a juttatás a vagyonjuttatónál a társasági adóban elismert ráfordítás, akkor a KMRP-szervezetnél, illetve az azt fenntartó vagyonkezelő alapítványnál ajándékozásiilleték-mentes ügyletnek számít.

Az Itv. 17. § (1) bekezdés c) pontjának az új rendelkezés miatti hatályon kívül helyezése érint egy másik Itv.-ben található rendelkezést is. A bejelentési kötelezettségre irányadó Itv. 91. § (5) bekezdése alapján az Itv. 17. § (1) bekezdés c) pont szerint fennálló illetékmentesség esetén – az ajándékozásiilleték-mentesség mellett – jelenleg nincs a vagyonszerzőnek bejelentési kötelezettsége sem. A jövő év elejétől kezdve ez a bejelentésre irányadó rendelkezés már az Itv. 17. § (1a) pontjára utal vissza, ezzel lehetővé téve, hogy a korábban az illetékkiszabás alól mentesülő Itv. 17. § (1) bekezdés c) pontja szerinti tényállások esetében a továbbiakban se keletkezzen a vagyonszerzők számára bejelentési kötelezettség. Ugyanakkor a 91. § (5) bekezdésben megállapított bejelentési kötelezettség alóli kivételek között csak az újonnan beiktatott 17. § (1a) bekezdés a) –b), illetve d) pontja szerepel, ezért a KMRP-szervezet, illetve KMRP-vagyonkezelő alapítvány részére történő juttatás esetén a vagyonszerzők számára bejelentési kötelezettség keletkezik.

Az Itv. 78. § (1) bekezdésének 2023. január 1-jétől hatályba lépő módosítása lehetővé teszi azonban valamennyi Itv. 17. § (1a) bekezdés szerinti ügylet esetében azt, hogy az illetékmentességről az adóhatóságnak nem kell fizetési meghagyást kiadnia, elegendő döntését az ügyiratra feljegyezni.

1.2. Az Itv. 17/D. § (1) bekezdésének módosítása

Az ingyenes szerzésekhez kapcsolódóan módosul az Itv. 17/D. § (1) bekezdése, amely a bizalmi vagyonkezeléshez kapcsolódó szabályokat rendezi.

Az Itv. 17/D. §- ának 2014-es beiktatását az tette szükségessé, hogy a bizalmi vagyonkezelő az által kezelt vagyontárgyaknak nemcsak vagyonkezelője lesz, hanem azok tulajdonjogát a bizalmi vagyonkezelési szerződés keretében ténylegesen is megszerzi. Annak érdekében, hogy a magyarországi joggyakorlatba teljesen újonnan bevezetett jogintézmény ne járjon a vagyonkezelők számára terhes adójogi következményekkel, szükség volt egy külön illetékrendelkezésre. Az Itv. 17/D. §-ában ezért a jogalkotó egyértelművé tette, hogy a vagyonrendelés során a vagyonkezelő tulajdonába kerülő vagyontárgyak után nem kell ajándékozási illetéket fizetni, mivel az nem tartozik az Itv. tárgyi hatálya alá. Azaz, a bizalmi vagyonkezelőket a részükre ingyenesen átruházott dolgok, jogok és követelések után főszabályként illetékkötelezettség nem terheli.

Ugyanakkor az Itv. 17/D. §-ban található rendelkezések a bizalmi vagyonkezelés során a kedvezményezetti kört alapvetően nem mentesítik az illetékkötelezettség alól. Ezzel összefüggésben a jogszabály egy jogi fikciót állít fel. Illetékszempontból a kedvezményezetti kör részére a vagyonkezelőtől átruházott vagyonra úgy tekint a törvény, mintha azt közvetlenül a vagyonrendelő juttatta volna a kedvezményezettnek.

Nincs jogi akadálya azonban annak, hogy a bizalmi vagyonkezelési szerződésben a vagyonkezelő maga is kedvezményezettnek minősüljön. Annak érdekében, hogy ez ne teremtsen lehetőséget az illetékrendelkezés kapcsán visszaélésszerű joggyakorlásra, a bizalmi vagyonkezelőkre irányadó illeték alóli mentesülés nem alkalmazható abban a különleges esetben, ha maga a vagyonkezelő egyben az általa kezelt vagyon kedvezményezettje.

Az Itv 17/D. §-ának a hatálybalépését követően hamarosan szükségessé vált a szabály kiegészítése, mivel 2019 márciusától a magyar jogrendszer kiegészült az ún. vagyonkezelő alapítvány jogintézményével. A vagyonkezelő alapítvány egyfajta ötvözete az alapítványnak és a bizalmi vagyonkezelőnek, ugyanakkor egyedi sajátosságokkal is rendelkezik. A vagyonkezelő alapítványok speciális szabályai a vagyonkezelő alapítványokról szóló 2019. évi XIII. törvényben (a továbbiakban: Vka.) találhatók, de egyes, a törvényben található eltérésekkel a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény alapítványokra vonatkozó rendelkezéseit (3:378–3:404. §) is alkalmazni kell rájuk.

A vagyonkezelő alapítvány alapvető jellemzője, hogy a részére adott vagyontárgyak vagyonkezelését végzi, mivel az alapító által rendelt vagyon kezelésére és az ebből származó jövedelemnek az alapító okiratban megjelölt célok és feladatok megvalósítására alapítható. A vagyonkezelő alapítvány alapvető funkciója tehát, hogy az alapító okiratban megjelöltek számára vagyoni juttatást teljesítsen. Fő rendeltetését és működésének jellegzetességeit tekintve ezért a vagyonkezelő alapítvány sem tér el alapvetően a bizalmi vagyonkezeléstől. Ebből következően 2020. január 1-jétől kezdődően a vagyonkezelő alapítványra is a bizalmi vagyonkezelésre vonatkozó illetékszabályokat kell alkalmazni.

Egy lényegesnek tekinthető eltérés azonban mégis van a két jogintézmény szabályozásában. A Vka. 2. § (3) bekezdés a) pontja szerint a vagyonkezelő alapítvány által bizalmi vagyonkezelésbe vett vagyon tekintetében létrejött bizalmi vagyonkezelési jogviszony esetében a kezelt vagyon kizárólagos kedvezményezettjének kell tekinteni. Vagyis a vagyonkezelő alapítvány az általa kezelt vagyon tekintetében kizárólagos kedvezményezett is egyben.

Az Itv. 17/D. § (1) bekezdésnek jövő év elejei módosításával, amellett, hogy megmarad a vagyonkezelő alapítvány vagyonrendelés során megszerzett vagyonelemek utáni illetékkötelezettség alóli felmentése, a módosuló jogszabályi rendelkezés azt is egyértelművé teszi, hogy a vagyonkezelő alapítvány illetékkötelezettség tárgyi hatálya alóli mentességét a vagyonkezelő alapítvány kedvezményezettként történő szerzése sem érinti.

1.3. Az Itv. 17. § (1) bekezdésének új x) pontja

Szintén az ajándékozási illetéket érinti az állami vagyonnal való gazdálkodás hatékonyságának növelése érdekében az egyes vagyongazdálkodást érintő törvények módosításáról szóló előterjesztés, amelynek elfogadása esetén az Itv. 17. § (1) bekezdése egy új x) ponttal egészül ki. Az illetékmentességi rendelkezés alapján 2023. január 1-jétől mentes az ajándékozási illeték alól az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vagyontv.) 42/O. § (2) bekezdés b) pontja szerinti ingyenes átruházáson alapuló tulajdonszerzés.

A Vagyontv. 42/O. §-a a kivezetésre szánt állami vagyon tulajdonjoga ingyenes átruházásának szabályait állapítja meg. Az illetékmentességgel érintett 42/O. § (2) bekezdés b) pontja a kivezetésre szánt, beépítésre és önmagában hasznosításra nem alkalmas önálló ingatlanok tulajdonjogának átruházását teszi lehetővé. Ezen ingatlanokat az érintett ingatlannal közvetlenül határos magántulajdonban álló ingatlan tulajdonosára lehet ingyenesen átruházni abban az esetben, ha az ingatlan értéke nem éri el az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott nyilvántartási értéket.

Az Itv. szabályainak jövő év elejei módosítása, az új illetékmentesség indoka az, hogy a korlátozottan hasznosítható, a Magyar Állam számára felesleges ingatlanvagyon-elemek könnyebben átadhatók legyenek az azzal közvetlenül határos magántulajdonban álló ingatlan tulajdonosa vagy az ingatlan fekvése szerinti településen ingatlantulajdonnal rendelkező személy részére. Ezek a személyek az ingatlantulajdont ugyan ingyenesen kapnák meg, azonban az ingyenes juttatás jelentős illetékkötelezettséggel járhat számukra. Annak érdekében, hogy az ingatlan megszerzése ne okozzon számukra további költséget, és ezért könnyebben átvegyék ezeket az ingatlanokat a Magyar Államtól, indokolt az ingyenes átvételhez kötődő illetékmentesség megteremtése.

2. Visszterhes vagyonszerzési illeték

2.1. Az Itv. 26. § (1a) bekezdés f) pontjának módosítása

Egyes, családi otthonteremtési kedvezményt (a továbbiakban: csok) igénybe vevő vagyonszerzők számára kedvező módosítás lép életbe a visszterhes vagyonátruházási illetékek körében a jövő év elejétől. A módosítás kiindulópontja a 2021. január 1-jétől kezdődően az Itv.-ben hatályos azon szabályozás, amely alapján illetékmentes az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó, vagy a használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető csokkal vásárolt lakás tulajdonjogának, tulajdoni hányadának megszerzése.

A csok azonban nemcsak vásárláshoz, hanem lakásbővítéshez is igénybe vehető. A lakás bővítése ugyan főszabályként nem keletkeztet illetékkötelezettséget, előfordulhat azonban az a speciális helyzet, hogy a csokot igénybe vevő más tulajdonában álló ingatlanon építkezik. Ilyen bővítés lehet például egy idegen személy tulajdonában álló ingatlanon elvégzett tetőtér-beépítés. Ebben az esetben a felek között főszabályként közös tulajdon keletkezik. Annak érdekében, hogy egyértelművé tegye a szabály, hogy ilyen esetben sincs a csok kedvezményével élő vagyonszerzőnek illetékkötelezettsége, az Itv. 26. § (1a) bekezdés f) pontja 2023. január 1-jétől a megvásárlása szó helyett a megszerzése szót használja, ezzel is pontosítva a rendelkezés tartalmát.

2.2. Az Itv. 26. § (1) bekezdés a) pontjának módosítása

A gazdálkodó szervezetek által gyakran alkalmazott, kapcsolt vállalkozások közötti ingatlanátruházáshoz fűződő illetékmentességi szabály is módosul, elsősorban az azzal kapcsolatos visszaélések megelőzése érdekében. A szigorítás 2023. január 1-jén lép hatályba, és mivel átmeneti rendelkezés nem kapcsolódik hozzá, a megváltozott rendelkezést azoknál a vagyonszerzéseknél kell alkalmazni, amelyeknél az illetékkötelezettség keletkezésére 2023. január 1-jén vagy azt követően kerül sor.

A jelenleg hatályos Itv. 26. § (1) bekezdés t) pontja alapján mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól az ingatlannak, valamint a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betétnek a Tao. tv. 4. § 23. pont a)–e) alpontja szerinti kapcsolt vállalkozások közötti átruházása. Ingatlan átruházása esetén az illetékmentesség akkor alkalmazható, ha az illetékkötelezettség keletkezése időpontjában a vagyonszerző főtevékenysége saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése vagy saját tulajdonú ingatlan adásvétele.

A hatályos rendelkezés a kapcsolt vállalkozások közötti ingatlanátruházás esetén tehát azt is az illetékmentesség feltételéül szabja, hogy a vagyonszerzőnek az illetékkötelezettség keletkezésének időpontjában saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése vagy saját tulajdonú ingatlan adásvétele legyen a főtevékenysége.

A gazdálkodó szervezetek főtevékenysége azonban egy adminisztratív aktussal, a cégbejegyzés módosításával egyszerűen megváltoztatható. Emellett a jelenleg hatályos rendelkezés szerint a főtevékenységnek az illetékmentesség érdekében elegendő az illetékkötelezettség időpontjában fennállnia. Könnyen belátható, hogy emiatt az illetékmentesség feltétele is könnyen kijátszható volt, mivel a mentesség érdekében a vagyonszerzők egyszerűen megváltoztathatták a főtevékenységüket.

Ezen kíván változtatni a 2023. január 1-jétől hatályba lépő Itv.-módosítás, amely a főtevékenység helyett a nettó árbevétel összetételét teszi az illetékmentesség feltételévé.

2023 elejétől kezdve ingatlan átruházása esetén az illetékmentesség akkor alkalmazható, ha a vagyonszerző előző adóévi nettó árbevételének legalább 50%-a saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadásából, üzemeltetéséből, saját tulajdonú ingatlan adásvételéből származott.

A nettó árbevétel megoszlásáról (vagy annak várható megoszlásáról, ha az illetékkötelezettség az adóév hatodik hónapjának 1. napját megelőzően keletkezik) a vagyonszerzőnek nyilatkoznia kell. A tevékenységét a nyilatkozattétel adóévében kezdő gazdálkodónak az illetékmentesség érdekében azt kell vállalnia, hogy az első adóévi nettó árbevétele alapján meg fog felelni az illetékmentesség fenti követelményének. Az illetékmentesség alapja ezért jövő évtől kezdve a megfelelő főtevékenység helyett a nettó árbevétel megoszlásáról tett vagyonszerzői nyilatkozat, illetve vállalás lesz.

Ha azonban a nyilatkozat szerinti nettóárbevétel-megoszlás vagy az erre tett vállalás nem teljesül, a vagyonszerzőnek ezt a tényt külön be kell jelentenie az állami adóhatósághoz. A bejelentés határideje attól függ, hogy a vállalást tevő vagyonszerző a nyilatkozattétel adóévében kezdő vállalkozónak minősül-e. A kezdő vállalkozók ugyanis az illetékkötelezettség keletkezése szerinti adóévet követő hatodik hónap 15. napjáig kötelesek bejelenteni, ha a nettó árbevétel megoszlására tett korábbi vállalásuk meghiúsul.

Azok a vállalkozók, akik esetében az illetékkötelezettség az adóév hatodik hónapjának 1. napját megelőzően keletkezik, szintén vállalást tesznek. Ők arról nyilatkoznak, hogy a nettó árbevételük megoszlása előreláthatólag megfelel az Itv. 26. § (1) bekezdés t) pontja szerinti feltételeknek. Ezeknek a vállalkozóknak, akik árbevétel-megoszlásukról előzetesen tesznek nyilatkozatot, az illetékkötelezettség keletkezése szerinti adóév hatodik hónap 15. napjáig kell bejelenteniük, ha az abban foglaltak az előzetes várakozáshoz képest nem teljesülnek.

A jogkövetkezmény azonban mindkét adózói bejelentéssel kapcsolatban azonos: az adóhatóságnak a meg nem fizetett illetéket 50%-kal növelten kell pótlólag előírnia a vagyonszerző terhére.

Ezzel együtt is érdemes azonban az adózóknak az Itv. 26. § (23)–(24) bekezdésében szabályozott bejelentési kötelezettségnek eleget tenniük. Mind a valótlan tartalmú nyilatkozat, mind pedig a vállalás meghiúsulására tett bejelentési kötelezettség elmulasztása szankcióval jár. Amennyiben ugyanis az adóhatóság adóellenőrzés keretében állapítja meg a nyilatkozatban foglaltak vagy a vállalás teljesülésének elmaradását, a vagyonszerző terhére a meg nem fizetett illeték kétszeresét kell pótlólag előírnia.

Tekintettel a megváltozott tartalmú szabályokra, az Itv. 78. § (1) bekezdése 2023. január 1-jétől rögzíti, hogy az Itv. 26. § (1) bekezdés t) pontja szerinti illetékmentességgel érintett ügyletek kapcsán az adóhatóságnak fizetési meghagyást kell kibocsátania.

2.3. A külföldön vásárolt gépjármű megszerzéséhez kapcsolódó bejelentéssel kapcsolatos változás

A külföldön vásárolt gépjárművek esetében – összhangban a közlekedési szabályokkal – a vagyonszerzés bejelentésére a főszabály szerinti 15 nap helyett, az Itv. 76. § (1) bekezdésének módosítása alapján, 2023. január 1-jétől már 60 nap áll rendelkezésre.

3. Eljárási illeték

3.1. Az utólagos bírósági eljárási illeték beszedésének változása

2023. január 1-jétől változik a bírósági eljárási illeték utólagosan megfizetésének módja. A változás azokat a bírósági eljárásokat érinti, amelyeknél a bírósági eljárási illeték nem kerül előzetesen lerovásra, és az eljáró bíróság az ügy lezáró határozatában állapítja meg a fizetendő illetéket. Jelenleg az ily módon megállapított illeték összegéről a bíróságnak tájékoztatnia kell az állami adóhatóságot. Az adóhatóság a jelzés alapján fizetési felhívást bocsát ki az illetékfizetésre kötelezett fél felé.

Annak érdekében, hogy a jövőben egyszerűbbé váljon az illetékkel kapcsolatos adminisztráció, ezen az eljáráson változtat a jogalkotó. Az Itv.-vel párhuzamosan módosul a polgári és közigazgatási bírósági eljárás során meg nem fizetett illeték és állam által előlegezett költség megfizetéséről szóló 30/2017. (XII. 27.) IM rendelet is. A változás alapján a bíróság az eljárást lezáró határozatában tünteti fel mindazokat az információkat (így különösen: a fizetendő illeték összegét, esedékességét, a fizetési számla számát), amelyek az illetékfizetésre kötelezett számára a teljesítéshez szükségesek. Ez alapján az illeték megfizetésére kötelezett fél közvetlenül a bíróság határozata alapján fizetheti meg az illetéket, az adóhatóság erre irányuló külön felhívása nélkül. Ebből eredően 2023. január 1-jétől az adóhatóságnak már egyáltalán nem kell a bírósági eljárási illeték utólagos megfizetése érdekében fizetési felhívást kibocsátania. Az adóhatóság feladata a jövőben az, hogy a bírósági értesítés alapján az illeték adószámlán történő előírásáról gondoskodjon.

Az illetékbeszedés módjának változása miatt módosul az Itv. 78. § (4) bekezdése is. A rendelkezés 2023. január 1-jétől előírja, hogy amennyiben a bíróság dönt határozatában az illeték viseléséről, úgy a fizetendő illeték a határozat jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé. Ezen időpontot követően – az Itv. párhuzamosan módosuló 87. § (4) bekezdése alapján – a meg nem fizetett bírósági eljárási illeték után késedelmi pótlékot kell fizetni.

3.2. Illetékbélyeg

Egy, az illetékszabályozás kezdeteitől velünk élő intézmény tűnik el az illetékbélyeg megszüntetésével. Az illetékbélyeg kivezetésével kapcsolatos a szabályok a Mód. tv. 154. § (5) bekezdése alapján azonban csak 2024. január 1-jén lépnek hatályba, megfelelő felkészülési időt biztosítva a jogalkalmazók számára.

Az illetékbélyeg a közigazgatási, bírósági eljárásokkal összefüggő illeték megfizetésének legegyszerűbb módja volt hosszú időn keresztül. Az elmúlt években azonban már csökkent a jelentősége, egyrészt annak következtében, hogy az eljárások sok esetben elektronikussá váltak, másrészt napjainkban az elsőfokú közigazgatási eljárások után – kevés kivétellel – már egyáltalán nem kell illetéket fizetni.

A Mód. tv. ezért 2024. január 1-jétől megszünteti az illetékbélyeggel való illetéklerovás módszerét, helyette az eljárás megindításakor főszabályként – a technikai feltételek megléte esetén – elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül vagy átutalással kell fizetni az illetéket.

Ennek következtében 2024. január 1-jétől kezdve az Itv.-ből kikerül valamennyi, az illetékbélyegre utaló részletszabály, illetve a bélyegek előállításával, forgalomba hozatalával és forgalmazásával kapcsolatos szabályokat megállapító pénzügyminiszteri rendelet megalkotására vonatkozó felhatalmazó rendelkezés is.

Szükségessé vált az illetékbélyeg kivonásával kapcsolatban az Itv.-be néhány átmeneti rendelkezést is beiktatni.

Mivel még 2023. december 31-ig benyújtható olyan irat, amelyen illetékbélyeggel teljesítették az eljárásiilleték-fizetési kötelezettséget, az Itv. 102/D. §-ában elhelyezett átmeneti szabály gondoskodik arról, hogy ezeknek az illetékbélyegeknek az értéktelenítésére az időközben az Itv.-ből hatályon kívül kerülő szabályoknak megfelelően sor kerüljön.

Az Itv. 2024. január 1-jén hatályba lépő 94. § (5) bekezdése alapján az illetékbélyeggel történő fizetés megszüntetésétől számítva 5 év áll rendelkezésre arra, hogy az illetékbélyeg értékének visszatérítésére irányuló kérelem előterjesztésre kerüljön. A visszatérítési kérelem benyújtására ezért legkésőbb 2029. december 31-én kerülhet sor. A jogszabály azt is kimondja, hogy ez a határidő jogvesztő, az adózók számára nincs lehetőség igazolási kérelem mellett sem a visszatérítési kérelem későbbi időpontban történő előterjesztésére.

Összefoglaló

Az Itv. 2023. év elejei változásai inkább kisebb módosítások, amelyek elsősorban a jogszabályi környezettel történő összhang megteremtését célozzák. A kapcsolt vállalkozások közötti ingatlanátruházás illetékmentességének átalakítása ugyanakkor egyértelműen szigorításként értékelhető. Ezért 2023. január 1-jétől az érintett vállalkozásoknak már a tranzakciók tervezésekor érdemes figyelembe venniük az illetékmentesség megváltozott feltételeit.