Adózási segédlet fordítóknak II.

✎ dr. Szente Mónika osztályvezető NAV Tolna Megyei Adó- és Vámigazgatósága

A nyelvi közvetítők, fordítók és tolmácsok szerepe az utóbbi évtizedekben jelentősen megnőtt. Egyre több helyen képeznek tolmácsokat, fordítókat, akik a diploma megszerzése után a gazdasági élet aktív szereplői lesznek. A közösségi oldalakon, fordítói szakmai fórumokon időről időre megjelenő, az adózást érintő kérdésekből érezhető, hogy a fordítók egy részének ugyanolyan nehézséget okoz kiigazodni az adózási szabályokban, mint a fordítói szakma szabályait nem ismerő, hétköznapi ember számára a tolmácsolás, fordítás, szakfordítás, műfordítás, hiteles fordítás, hivatalos fordítás elhatárolása terén. A cikk a fordítói tevékenységet önállóan végző személyeknek nyújt segítséget. Az Adóvilág 2022/11. számában megjelent első rész a fordítók által választható adózási formák alapvető szabályairól, a bejelentkezéssel, a változásbejelentéssel és a költségelszámolással kapcsolatos rendelkezésekről szól. A második rész az ezekhez kapcsolódó eljárási lépéseket, adminisztratív teendőket, az adó és a járulék bevallásával és megfizetésével, a biztosítotti bejelentéssel, a számlázással és a nyilvántartás-vezetéssel kapcsolatos szabályokat, gyakorlati útmutatásokat tartalmazza.

1. Adó- és járulékfizetés

1.1. A vállalkozói jövedelem megállapítása, bevallása és megfizetése

A vállalkozói adóalapot a tárgyévi vállalkozói jövedelem, valamint a korábbi évekről áthozott és a tárgyévi jövedelemmel szemben érvényesített veszteség figyelembevételével kell megállapítani. Vállalkozói jövedelemnek a cikk első részében ismertetett növelő és csökkentő tételekkel módosított bevétel és az elszámolható költségek különbözete tekinthető.

A vállalkozói személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség kiszámítása előtt meg kell állapítani, hogy a tárgyévi egyéni vállalkozásból származó jövedelem alapulvételével kiszámított vállalkozói adóalap összege elérte-e a jövedelem- (nyereség-) minimumot, azaz a tárgyévi adóalapba beszámító vállalkozói bevétel 2 százalékát. Ha a hasonlítási alap nagyobb a jövedelem- (nyereség-) minimumnál, akkor a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 49. § (1)–(7) bekezdés alapján meghatározott vállalkozói adóalap után kell adózni. Ha a hasonlítási alap kisebb, mint a jövedelem- (nyereség-) minimum, akkor a jövedelem- (nyereség-) minimum után kell adózni, ha adózó nem él nyilatkozattételi jogával. Nem kell alkalmazni a jövedelem- (nyereség-) minimumra vonatkozó rendelkezéseket az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének (újrakezdésének) évére és az azt követő adóévre, ha a tevékenység megkezdését megelőző 36 hónapban a magánszemély egyéni vállalkozói tevékenységet nem folytatott (ideértve azt is, ha ebben az időszakban nem volt bevétele). A vállalkozói adóalap után az adó mértéke 9 százalék. Ez a vállalkozói személyi jövedelemadó csökkenthető a kisvállalkozások adókedvezményével.

A vállalkozói osztalékalapot az adózás utáni vállalkozói jövedelemből kell kiszámítani a vállalkozói jövedelmet növelő és csökkentő tételek figyelembevételével. A vállalkozói osztalékalap után az adó mértéke 15 százalék. A vállalkozói osztalékalap után 13 százalék szociális hozzájárulási adót is kell fizetni az adófizetési felső határig.

Az egyéni vállalkozó „bére”, a személyes munkavégzés ellenértéke, a vállalkozói kivét az, amit saját maga állapít meg. Összege havonta eltérő lehet, és nem kötelező kivétet elszámolni. A vállalkozói kivét után adóelőleget kell fizetni. Az egyéni vállalkozó az összevont adóalap részét képező vállalkozói kivétből – a feltételek megléte esetén – négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét, 25 év alatti fiatalok kedvezményét, személyi kedvezményt, első házasok kedvezményét és családi kedvezményt érvényesíthet.

Az egyéni vállalkozói tevékenységgel összefüggő adóelőleget negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig a NAV Személyi jövedelemadó magánszemélyt, őstermelőt, egyéni vállalkozót, kifizetőt terhelő kötelezettség beszedési számlárakell megfizetni (számlaszám: 10032000-06056353). Azok a fordítók, akik az új kataszabályozás miatt tértek át a vállalkozói jövedelem szerinti adózásra, első alkalommal 2022 harmadik negyedévére voltak kötelesek megfizetni a szeptemberi jövedelem szja-előlegét 2022. október 12-ig, majd a 2022 negyedik negyedévének adóelőlegét 2023. január 12-ig kell megfizetniük, ha a 2022. október–decemberi időszakban elszámolnak vállalkozói kivétet. A személyijövedelemadó-előlegről nem kell külön bevallást benyújtani, hanem azt az éves személyijövedelemadó-bevallásban (a 22SZJA/2253 jelű nyomtatványon) kell elszámolni. A személyijövedelemadó-bevallásban negyedéves bontásban kell szerepeltetni a megfizetett adóelőleget. A vállalkozói osztalékalap utáni adót az éves bevallás benyújtására nyitva álló határidőig kell megfizetni. Ha az egyéni vállalkozó év közben családi járulékkedvezményt kíván igénybe venni, akkor a vállalkozói kivét vagy az átalányban megállapított jövedelem adóelőlegét havonta kell megállapítania és bevallania a havi járulékbevallásban (2022-ben a 2258-as bevallásban).

A személyijövedelemadó-bevallási határidő az adóévet követő év május 20-a, a munkaszüneti napok miatt 2023-ban május 22-e. A bevallást a 22SZJA/2253 jelű nyomtatványon lehet megtenni. A NAV a nyilvántartásaiban szereplő adatok alapján az egyéni vállalkozónak is elkészíti az adóbevallási tervezetét, amelyet aztán az egyéni vállalkozónak ki kell egészítenie a vállalkozói jövedelmének és az azzal összefüggő adókötelezettségeinek megállapításához szükséges adatokkal. Kivételt képez az az eset, ha az egyéni vállalkozó a vállalkozási tevékenységét az adóév egészében szüneteltette, és ezzel kapcsolatban bevallási kötelezettség nem terheli. Aki a tevékenységét megszünteti, annak is az éves adóbevallás benyújtásakor kell számot adnia az egyéni vállalkozásból származó jövedelméről.

A biztosított egyéni vállalkozónak társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót is kell fizetnie. A biztosított főfoglalkozású egyéni vállalkozónak a társadalombiztosítási járulékot a vállalkozói kivét, de havonta legalább a minimálbér után kell megfizetnie. A társadalombiztosítási járulék mértéke 18,5 százalék. A szociális hozzájárulási adót a vállalkozói kivét, de havonta legalább a minimálbér 112,5 százaléka után kell megfizetnie, s ennek mértéke 13 százalék. A minimálbér havi összege 2022-ben 200 000 forint, a garantált bérminimum összege 260 000 forint, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel. Ha az egyéni vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, vagy nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, akkor a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó alapja a vállalkozói kivét, s ha az egyéni vállalkozó nem számol el kivétet, nem kell társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót fizetnie.

A vállalkozói jövedelem szerinti adózás alkalmazásakor a biztosított egyéni vállalkozóknak – kivéve a nyugdíjas egyéni vállalkozókat – a fizetendő társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót havonta kell bevallaniuk az ’58 (2022-ben a 2258) jelű bevallásban. Ezt a járulékbevallást az ÁNYK-n keresztül lehet beküldeni. A 2258-as bevallást a biztosított egyéni vállalkozónak akkor is be kell nyújtani a tárgyhót követő hónap 12-éig, ha az egyéni vállalkozó nem számol el kivétet. A társadalombiztosítási járulék a 10032000-06055802 számlaszámra, a szociális hozzájárulási adó a 10032000-06055912-es számlaszámra utalható, vagy mindkét tétel befizethető bankkártyával is az Ügyfélportálon. A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult, biztosított egyéni vállalkozó családi járulékkedvezményt vehet igénybe a vállalkozói kivétet terhelő társadalombiztosítási járulék erejéig. A családi járulékkedvezmény havi összegét a 2258 jelű bevallásban kell bevallania.

1.2. Az átalányadózás szerinti adó megállapítása, bevallása és megfizetése

Átalányadózás alkalmazásakor a biztosított egyéni vállalkozóknak – kivéve a nyugdíjas egyéni vállalkozókat – a fizetendő társadalombiztosítási járulékot (18,5 százalék) és a szociális hozzájárulási adót (13 százalék) havonta kell bevallaniuk az ’58 (2022-ben a 2258) jelű bevallásban.

Az átalányadózáshoz kapcsolódó járulékbevallás kitöltése és benyújtása nem bonyolult. A https://nav.gov.hu/ado/jarulek/Egyszerusitett_havi_bevallas_az_atalanyadozoknak címen elérhető webes felület segítséget nyújt az átalányadózásra áttérő egyéni vállalkozók adókötelezettségeinek teljesítésében. Erről az oldalról egy kattintással elérhető az ONYA kezdőlapja, ahol az „Átalányadózó egyéni vállalkozó? Töltse ki egyszerűen járulékbevallását itt!” szövegre kattintva a program átnavigál az egyszerűsített bevallás új felületére, ahol először a vállalkozói tevékenységhez kapcsolódó kérdéseket kell megválaszolni, majd a NAV által feltöltött adatok ellenőrzése, kiegészítése után pár kattintással elkészíthető és benyújtható a járulékbevallás. A felület az adatokból a negyedéves szja-előleget is megállapítja, ha a negyedév minden hónapjára itt nyújtották be a bevallást.

Érdemes kipróbálni a járulékbevallás kitöltését ezen a webes felületen, itt ugyanis valóban néhány perc alatt, egyszerűen megfogalmazott kérdések megválaszolása után, könyvelői segítség nélkül el lehet küldeni a bevallást. Arra kell csak figyelni, hogy ezt az egyszerűsített bevallást az adott hónapról a következő hónap 1-jétől lehet benyújtani. A havi adó- és járulékösszeg bevallási és befizetési határideje a tárgyhónapot követő hónap 12-e. Ezen a felületen csak alapbevallást lehet beadni, önellenőrzésére, helyesbítésére nincs lehetőség.

Ahogy arról a cikk első részében is szó volt, adómentes az átalányadózó egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó, átalányban megállapított jövedelmének az éves minimálbér felét meg nem haladó része. 2022-ben ez 1 200 000 forint.

Ez az átalányadózást választó biztosított egyéni vállalkozó (aki legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, vagy nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat) esetében azt jelenti, hogy az átalányban megállapított jövedelemnek csak az adóköteles része után kell társadalombiztosítási járulékot (18,5 százalék) és szociális hozzájárulási adót (13 százalék) fizetnie.

A társadalombiztosítási járulék a 10032000-06055802-es számlaszámra, a szociális hozzájárulási adó a 10032000-06055912-es számlaszámra utalható, vagy mindkét tétel befizethető bankkártyával is az Ügyfélportálon. Az egyéni vállalkozói tevékenységgel összefüggő adóelőleget negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig kell megfizetni. Azok a fordítók, akik az új kataszabályozás miatt tértek át az átalányadózásra, első alkalommal 2022 harmadik negyedévére voltak kötelesek megfizetni a szeptemberi jövedelem szja-előlegét 2022. október 12-ig, majd a 2022 negyedik negyedévének adóelőlegét kell 2023. január 12-ig megfizetniük. Az szja-előleg utalható a 10032000-06056353-as számlaszámra vagy befizethető bankkártyával az Ügyfélportálon.

Az átalányadózó adózóknak az adóévet követő május 20-ig személyijövedelemadó-bevallást is be kell nyújtaniuk, amelyben majd negyedéves bontásban kell szerepeltetniük a megfizetett adóelőleget. A munkaszüneti napok miatt 2023-ban május 22. lesz a bevallási határidő.

1.3. A Kata tv. bevallásra és adófizetésre vonatkozó szabályai

A katás fordítók a kata szerinti adózás minden megkezdett naptári hónapjára a következő hónap 12-éig a NAV Kisadózó vállalkozások adója bevételi számlára (számlaszáma: 10032000-01076349) fizetik meg a havi 50 000 forint tételes adót. 2022. szeptember 1-jétől már nincs lehetőség magasabb összegű tételes adó megfizetésére, a társadalombiztosítási és a munkaerőpiaci ellátások számításának alapja minden katás vállalkozó esetében havi 108 000 forint. Ez a nyugdíj szempontjából azt vonja maga után, hogy ugyan a kisadózó vállalkozó (ha egész évben tevékenykedik) tizenkét hónap alatt egy teljes év szolgálati időt szerez, a nyugdíj mértékének megállapításakor azonban csak 197 napot lehet beszámítani.

Annak a kisadózónak, aki a naptári év minden hónapjára köteles a tételes adót megfizetni, az egyéni vállalkozásból származó bevételének naptári évben elért összegéből a 18 millió forintot meghaladó összeg után 40 százalékos mértékű különadót kell fizetnie az adóévet követő év február 25-éig. A 40 százalékos mértékű adó megfizetése nem mentesíti az egyéni vállalkozót a tételes adó megfizetése alól.

Ha a kisadózó nem köteles a naptári év minden hónapjára tételes adót fizetni (év közben kezdte vagy szüntette meg a tevékenységét, illetve szüneteltette a tevékenységét az adóév egy részében), 40 százalékos különadókeretét időarányosan, csak annyi hónap után kell számítani, ahány hónapban tételes adófizetési kötelezettség terhelte, kivéve ha a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény (a továbbiakban: Kata tv.) szerinti adóalanyiságába tartozó tevékenységet végez, ideértve különösen, ha az említett időszakban bevételt szerez. A 2022. szeptember 1-jétől az új kata alá bejelentkezőknek tehát – ha nem szüneteltetik idén a tevékenységüket – nem kell 40 százalékos különadót fizetniük, ha a szeptember 1-től december 31-ig megszerzett bevételük nem haladja meg a 6 millió forintot.

Az adóévben megszerzett bevételekről az adóévet követő február 25-éig kell nyilatkozni a NAV felé a ’KATA jelű nyomtatványon. A nyilatkozat – a Kata tv. rendelkezései értelmében – a jogkövetkezmények szempontjából bevallásnak minősül. A 2022. szeptember 1-jét követően megszerzett bevételekről szóló nyilatkozatot tehát 2023. február 25-ig kell teljesíteni a 22KATA jelű nyomtatványon. A ’KATA nyilatkozat benyújtható a NAV honlapján elérhető ONYA-ban is (a https://onya.nav.gov.hu > Belépés > Új nyomtatvány/bejelentés > 22KATA elérési útvonalon). A 40 százalékos mértékű adóról bevallást kell tenni a ’KATA nyomtatványon az adóévet követő év február 25-éig.

Ha az új kata szerint adózó egyéni vállalkozónak nem kell 40 százalékos mértékű különadót fizetnie, akkor nem kell bevallást benyújtania, elegendő a bevételi nyilatkozat.

Ha a kataalanyiság – bármilyen okból – év közben szűnik meg, a nyilatkozatot a megszűnést követő 30 napon belül kell megtenni az adott adóévi nyomtatványon.

Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy ha a kisadózó egyéni vállalkozónak bármilyen okból jövedelmigazolásra van szüksége a NAV-tól, akkor – a jogszabályi rendelkezések értelmében – a jövedelemigazolás kiállításakor a kisadózó jövedelmének az utolsó nyilatkozatában feltüntetett bevételének 60 százaléka minősül jövedelemnek, azaz ez az összeg fog szerepelni a igazoláson.

1.4. Az adók és járulékok megállapítása, bevallása és megfizetése megbízási jogviszony esetén

A fizetendő személyi jövedelemadót naptári évenként kell megállapítani, de az összevont adóalapba tartozó jövedelem után év közben adóelőleget kell fizetni. Ha a magánszemély összevont adóalapba tartozó bevétele kifizetőtől származik, akkor – fő szabály szerint – az adóelőleget a kifizetőnek kell megállapítania és levonnia akkor is, ha a kifizetés számla alapján történik. A kifizető a magánszemély költségnyilatkozata szerint állapítja meg az adóelőleg alapjául szolgáló jövedelmet. Az önálló tevékenységre tekintettel rendszeres bevételt juttató kifizetőnek adóalap-csökkentő kedvezmények – négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye, családi kedvezmény, első házasok kedvezménye, súlyos fogyatékosságra tekintettel járó kedvezmény – érvényesítésére vonatkozó nyilatkozatot is adhat a magánszemély. Ha a magánszemély 25 év alatti fiatal, akkor a bevételt juttató kifizetőnek érvényesítenie kell a 25 év alatti fiatalok kedvezményét, kivéve, ha a magánszemély a kedvezmény érvényesítésének részben vagy egészben történő mellőzését kéri.

Tételes költségelszámoláskor a költségekről adóelőleg-nyilatkozatot lehet tenni. A megbízási díjnál a nyilatkozaton megjelölt költség nem haladhatja meg a bevétel 50 százalékát. Ettől függetlenül a magánszemély a bevallásában a bevétel teljes összegéig elszámolhatja az Szja tv. szerint elismert és megfelelően igazolt költségeit. A tevékenységgel összefüggő költségtérítés kifizetésénél a magánszemély nyilatkozata alapján akár 100 százalék költséget is figyelembe vehet a kifizető. Ha a magánszemély nem nyilatkozik a költségeiről és más, igazolás nélkül elszámolható költség sem merül fel, a kifizető a 10 százalék költséghányad szerint állapítja meg az adóelőleget.

Ügyelni kell arra, hogy az adóévben valamennyi önálló tevékenységből származó bevétel – az önálló tevékenységre kapott költségtérítést is beleértve – adóelőleg-alapjának megállapításánál azonos – vagy a 10 százalék költséghányad szerinti vagy a tételes – költségelszámolást kell alkalmazni. Ha a nyilatkozaton feltüntetett költség meghaladja az adóbevallásában elszámolt igazolt költséget, akkor a költségkülönbözet 39 százalékát különbözeti bírságként kell az szja-bevallásban feltüntetni és személyi jövedelemadóként megfizetni. Nem kell ilyen bírságot fizetni, ha a különbözet nem több az adóelőleg levonásánál figyelembe vett költség 5 százalékánál. Ha a költségkülönbözet miatt év végén tízezer forintot meghaladó befizetési különbözete is lesz a magánszemélynek, akkor a különbözet után további 12 százalék különbözeti bírságot kell az szja-bevallásban bevallani és személyi jövedelemadóként megfizetni.

Ha nem kifizetőtől, hanem magánszemélytől származik a bevétel, akkor az önálló tevékenységet folytató magánszemélynek kell az adóelőleget megállapítania és negyedévente, a negyedévet követő hónap 12. napjáig megfizetnie. Nem kell az adóelőleget megfizetni, ha a megállapított adóelőleg összege az adóév elejétől összesítve vagy az adott negyedévben nem haladja meg a tízezer forintot. Az adóelőleg-alapot terhelő személyi jövedelemadó mértéke 15 százalék. Az adóelőleg megállapításakor a magánszemély figyelembe veheti az őt megillető – más jövedelménél nem érvényesített, illetve a házastársa, bejegyzett élettársa, élettársa által igénybe nem vett – családi kedvezményt és az első házasok kedvezményét, továbbá, ha jogosult rá, a súlyos fogyatékosság miatt járó kedvezményt.

Az adóelőleg alapjának kiszámításánál a bevételből a magánszemély döntése szerinti költség, de legfeljebb az Szja tv. szerint elismert igazolható vagy igazolás nélkül elszámolható költség levonásával kell megállapítani a jövedelmet. Az adóelőleg fizetésére kötelezett magánszemély az általa megállapított és megfizetett adóelőleget az szja-bevallásában negyedéves bontásban köteles bevallani.

A kifizetőnek az adóelőleget meg kell állapítania a számlaadásra kötelezett magánszemély – adószámos magánszemély – által számlázott bevételből. Ha az adószámos magánszemély foglalkoztatása biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban történik, a foglalkoztató kötelezettsége a biztosítási jogviszony és az ezzel összefüggő járulékalap megállapítása, a társadalombiztosítási járulék levonása, megfizetése és bevallása.

A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatott magánszemélyek akkor lesznek biztosítottak, ha tárgyhavi járulékalapot képező jövedelmük eléri a minimálbér összegének 30 százalékát, vagy naptári napokra annak 30-ad részét. 2022. január 1-jétől a minimálbér összege 200 000 forint, ennek 30 százaléka 60 000 forint, naptári napokra 2 000 forint. A biztosítottnak a járulékalapot képező jövedelem után 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot kell fizetni.

Az önálló tevékenységből származó, az adó-, adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem után szociális hozzájárulási adót kell fizetni. Ha az Szja tv. szerint önálló tevékenységből származó jövedelem kifizetőtől származik, az adó fizetésére kötelezett személy a kifizető.

2. Számlázási szabályok

2.1. Számlázási szabályok átalányadózás, vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén

Mivel mind a kataalany, mind az egyéni vállalkozó fordító az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) értelmében gazdasági tevékenységet végez, és ezáltal áfaalanynak is minősül, az Áfa tv. számlázásra vonatkozó szabályait kell alkalmaznia. Ebből az következik, hogy a fordítók is alapvetően számla kibocsátására kötelezettek. Az Áfa tv. rendelkezései alapján ugyanis az adóalany az általa és tőle eltérő más személy, szervezet részére teljesített szolgáltatásnyújtásról a szolgáltatás igénybe vevője részére köteles számlakibocsátásról gondoskodni. Emellett az adóalany köteles számla kibocsátásáról gondoskodni abban az esetben is, ha részére egy másik adóalany vagy nem adóalany jogi személy előleget fizet; vagy részére az előzőktől eltérő személy, szervezet előleget fizet, és az előleg összege eléri vagy meghaladja a 900 000 forintnak megfelelő pénzösszeget, illetve az előleget fizető kéri a számla kibocsátását. Emellett bizonyos esetekben a belföldön kívül, a Közösség területén, illetve harmadik államban teljesített szolgáltatásnyújtásról is számlát kell kibocsátani.

A számla kötelező tartalmi elemeiről és az online számlaadat-szolgáltatásról szóló részletes szabályokat az Áfa tv. és a https://nav.gov.hu/ugyfeliranytu/nezzen-utana/inf_fuz/2022 linken elérhető, „A számla, nyugta kibocsátásának alapvető szabályai” című, 18. számú információs füzet tartalmazza.

2.2. A kisadózó számlázására vonatkozó speciális szabályok

A kisadózó egyéni vállalkozókra is a 2.1. pontban ismertetett számlázási szabályok vonatkoznak. Fontos kiemelni, hogy az új Kata tv. már nem tartalmaz speciális előírást a számla adattartalmára vonatkozóan, így a kataalany szeptember 1-jétől az általa teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról kibocsátott nyugtán vagy számlán nem köteles feltüntetni a „Kisadózó” megjelölést.

2.3. Megbízási jogviszony

A megbízási jellegű jogviszonyban végzett fordítási tevékenység esetében többnyire nem áll fenn számlakibocsátási kötelezettség.^[1]

3. Nyilvántartás vezetése

3.1. Az átalányadózók és a vállalkozói jövedelem szerint adózók által vezetendő nyilvántartás

Az Szja tv. értelmében az egyéni vállalkozónak alap- és részletező nyilvántartásokat kell vezetnie. Az alapnyilvántartást úgy kell vezetni, hogy annak alapján – a részletező nyilvántartásokat is figyelembe véve – minden, az egyéni vállalkozói tevékenységével kapcsolatban pénzbevételt vagy kiadást eredményező gazdasági esemény zárt rendszerben nyomon követhető legyen. Gazdasági esemény különösen az értékesítés, beszerzés, hitelfelvétel, kölcsönnyújtás, vállalkozói kivét felvétele. A részletező nyilvántartások közül csak azokat kell vezetni, amelyek a jövedelemszámítást alátámasztják. Ilyen nyilvántartás például a tárgyi eszközök, nem anyagi javak nyilvántartása, az útnyilvántartás és a vállalkozói kivét nyilvántartása.

3.2. A kisadózók által vezetendő nyilvántartás

A kisadózó egyéni vállalkozó bevételi nyilvántartást vezet, amiben időrendben, folyamatosan, ellenőrizhető módon köteles nyilvántartani és rögzíteni minden olyan adatot, ami az adókötelezettsége teljesítéséhez és a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges.

A bevételi nyilvántartás vezetésével összefüggő kötelezettséget teljesítettnek kell tekinteni, ha a kisadózó egyéni vállalkozó az általa kiállított nyugtákat, számlákat teljeskörűen megőrzi és ezen dokumentumokból a bevétel megszerzésének időpontja hitelesen megállapítható.

A bizonylatot, a nyilvántartást a kiállítás adóévét követő ötödik naptári év végéig kell megőrizni. E kötelezettség a bizonylat rontott példányára is vonatkozik.

3.3. Nyilvántartás-vezetés megbízási jogviszony esetén

Az önálló tevékenységet végző magánszemélynek az Szja tv. 5. számú melléklete szerint kell alapnyilvántartást és részletező nyilvántartásokat vezetnie. Alapnyilvántartást akkor kell vezetni, ha az adóelőleg-nyilatkozatában költségelszámolásról nyilatkozik, az adóelőleg megállapításánál költséget – ide nem értve az igazolás nélkül elszámolható költséget – vesz figyelembe, vagy ha az adóévben nem vagy nem csak kifizetőtől szerez bevételt. Alapnyilvántartás a naplófőkönyv, a pénztárkönyv, a bevételi és költségnyilvántartás, a bevételi nyilvántartás. Az alapnyilvántartás típusát a magánszemély adóévenként határozza meg, és e választását az adóévben saját elhatározásából később sem változtathatja meg.

Ha a magánszemélynek kizárólag kifizetőtől van bevétele és a 10 százalék költséghányad levonásával állapítja meg a jövedelmét, akkor nem kell nyilvántartást vezetnie, csak a kifizető által kiállított igazolásokat kell megőriznie.

4. Egyéb fontos tudnivalók

Fontos kiemelni, hogy a kata újraszabályozásával az Áfa tv.-ben szabályozott alanyi adómentesség értékhatára nem változott, az alanyi adómentesség értékhatára továbbra is 12 millió forint. Ez azt jelenti, hogy azt a számlát, amellyel az éves göngyölített bevétel összege átlépi a 12 millió forintot, már áfásan kell kiállítani.

Arról sem szabad megfeledkezni, hogy az egyéni vállalkozó fordítóknak helyi iparűzési adót is kell fizetniük.

A NAV honlapján megtalálható Vállalkozói kalkulátorban az Általános szabályok lapon modellezni lehet a vállalkozói jövedelem szerint adózók éves adó- és járulékfizetési kötelezettségét, az Átalányadózás lapon pedig modellezni lehet az átalányadózók éves adó- és járulékfizetési kötelezettségét. Az Éves bevétel sorba tetszőleges összeget lehet beírni, és a kalkulátor kiszámítja az adóalapok és az adók összegét. Arra azonban ügyelni kell, hogy a kalkulátor a 2. cellában megadott egyszerűsítő feltételezésekkel él és nem számol az adókedvezményekkel.

Ha az egyéni vállalkozó fordító – a választott adózási módtól függetlenül – az Európai Unió más tagállamában illetőséggel bíró adóalanyának nyújt szolgáltatást, akkor ezt csak közösségi adószám birtokában teheti meg. Ezt vagy a bejelentkezéskor, vagy a tevékenységet megelőzően kell kérni a NAV-tól a korábban már többször említett ’T101E jelű nyomtatványon. A NAV a bejelentés napjával állapítja meg a közösségi adószámot. A közösségi ügyleteknél a teljesítési hely meghatározásának kiemelt jelentősége van. Főszabályként az az elv érvényesül, hogy ha a megrendelő is adóalany, akkor a megrendelő gazdasági letelepedésének országa lesz a teljesítés helye. Ha tehát egy magyar egyéni vállalkozó fordító egy Németországban bejegyzett, németországi székhelyű társaságnak végez fordítási tevékenységet, akkor a teljesítés helye Németország lesz. A közösségi ügyletekre vonatkozó speciális szabályok értelmében ebben az esetben az adó fizetésére a szolgáltatás igénybe vevője kötelezett, a példa esetében tehát a német társaságnak kell a fordítás utáni áfát megfizetnie Németországban. Ha a magyar alanyi adómentes fordító olyan fordítási tevékenységet végez, amelynek a teljesítési helye az Áfa tv. előbb ismertetett szabálya értelmében külföldre esik, akkor erre az ügyletre vonatkozóan nem járhat el alanyi adómentes minőségében. Ez azt jelenti, hogy az ezekről a fordításokról kiállított számlán nem alanyi adómentességet jelöl, hanem az „Áfa tv. területi hatályán kívüli ügylet” megjegyzést tünteti fel, és teljesíti a kapcsolódó bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségét. Az ilyen, külföldön teljesített szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó termékbeszerzéseket, szolgáltatás-igénybevételeket terhelő általános forgalmi adó levonásba helyezhető. A más tagállambeli adóalanyoknak nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos adókötelezettséget a ’65 jelű bevallásban (áfabevallás) kell teljesíteni. Ezen felül az egyes ügyletekről havonta, az adókötelezettség keletkezését követő hónap 20-áig be kell nyújtani – elektronikus úton – az ’A60-as számú nyomtatványt, az összesítőnyilatkozatot. Ennek részletező lapjain szerepeltetni kell a saját és a partner közösségi adószámát, és az ügylet áfa nélkül számított ellenértékét is. Nem kell nyilatkozatot tenni arról a hónapról, amelyben az adózó közösségi kereskedelmet nem folytatott.

Ha a szolgáltatást saját nevében megrendelő személy nem adóalany, akkor a teljesítési hely főszabályként a szolgáltatást nyújtó adóalany gazdasági célú letelepedésének országa lesz. Ha tehát egy magyar egyéni vállalkozó fordító egy németországi lakóhelyű német magánszemély részére végez fordítási tevékenységet, akkor a teljesítés helye Magyarország lesz, és az ügyletre a magyar szabályok vonatkoznak. Ha azonban a nem adóalany megrendelő harmadik országban van letelepedve, vagy letelepedés hiányában itt van a lakóhelye, illetve a szokásos tartózkodási helye (pl. Szerbia), akkor az Áfa tv. 46. § (1) bekezdése és (2) bekezdés c) pontja szerint a teljesítés helye is ebben az országban lesz.

---

^[1] Lásd Szente Mónika: Adózási segédlet fordítóknak I. című cikk 3.5. pontja