A személyi jövedelemadót, a kisadózókat és a társadalombiztosítás fedezeti rendszerét érintő változások

✎ dr. Rosenfeld Anita szakértő – Szőke Krisztina tájékoztatási szakreferens NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály

A személyi jövedelemadót és a társadalombiztosítás fedezeti rendszerét érintő, jövő évtől bekövetkező változások többségét az egyes adótörvények módosításáról szóló 2022. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Módtv.) tartalmazza.

Ezenkívül több módosítás más törvényjavaslatokból ismerhető meg, amelyeket október–novemberben terjesztettek az Országgyűlés elé. Ezeket a változásokat is bemutatjuk a cikkben, felhívva a figyelmet arra, hogy a kézirat lezárását követően benyújtott törvényjavaslatok még tartalmazhatnak olyan jogszabályváltozásokat, amelyeket a jövő évtől szintén alkalmazni kell.

I. A személyi jövedelemadót érintő változások

1.  Az összevont adóalapba tartozó jövedelemre vonatkozó szabályok változásai

1.1. Változások a személyi jövedelemadó fogalmi rendszerében

Az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló T/1845. számú törvényjavaslat 2023. január 1-jétől több helyen pontosítja a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) fogalmi rendszerét. Ennek célja a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) és az Szja tv. fogalmai közötti összhang megteremtése, hiszen míg az Flt.-ben felsorolt ellátások között már nem található meg a nyugdíj előtti munkanélküli segély, addig az Szja tv. a nyugdíj és a bér fogalmánál is említi ezt az ellátást.
A módosítás révén az Szja tv. szerinti nyugdíj fogalmába – többek között – az Flt. alapján folyósított nyugdíj előtti álláskeresési segély is beletartozik, ha annak megállapítására a magánszemélyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár öt évet meg nem haladó időtartamon belüli betöltésére figyelemmel került sor. Ezzel párhuzamosan változik az Szja tv. szerinti bér fogalma is, ezáltal az Flt. alapján folyósított nyugdíj előtti álláskeresési segély abban az esetben számít bérnek, ha annak megállapítására nem a magánszemélyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár öt évet meg nem haladó időtartamon belüli betöltésére is figyelemmel került sor.
Tekintettel továbbá arra, hogy az Flt. fogalomhasználata az elmúlt években átalakult, és a „munkanélküli” fogalmát felváltotta az „álláskereső” fogalma, ezért az Szja tv. értelmező rendelkezései között is szükséges a „korábban munkanélküli személy” fogalma helyett a „korábban álláskereső személy” definíciójának szerepeltetése, egyébként változatlan tartalommal.
Ezzel összhangban a tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági őstermelő és a vállalkozói személyi jövedelemadó szabályai szerint adózó egyéni vállalkozó által a korábban munkanélküli személy foglalkoztatása esetén igénybe vehető bevételt csökkentő tétel pedig a továbbiakban a korábban álláskereső személy alkalmazása esetén illeti meg az adózókat a törvényi feltételek teljesülése esetén [Szja tv. 21. § (2)–(3) bekezdése, 49/B. § (6) bekezdés b) pontja].

1.2. A 25 év alatti fiatalok kedvezményével összefüggő változások

Az adóalap-kedvezmények rendszerébe 2022-től került be új elemként a 25 év alatti fiatalok kedvezménye, amelyet a 25 év alatti fiatal az összevont adóalapba tartozó bére, más nem önálló tevékenységből származó jövedelme terhére érvényesíthet, illetve az Szja tv. 29/F. § (2) bekezdés c) pontjában tételesen felsorolt jövedelmeiből (például vállalkozói kivét vagy átalányban megállapított jövedelem, mezőgazdasági őstermelői tevékenységből származó jövedelem, illetve a kifizetővel kötött, díjazás ellenében történő munkavégzésre irányuló más szerződés alapján folytatott tevékenységből származó jövedelem) vehet igénybe.
A kedvezmény érvényesítésének szabályai eltérnek a többi adóalap-kedvezménytől, hiszen annak igénybevételéhez a 25 év alatti fiatalnak nem kell adóelőleg-nyilatkozatot tennie a munkáltató, kifizető felé, mert az rendelkezik a magánszemély életkorára vonatkozó adatokkal. A kedvezményre jogosult fiatalnak éppen arról kell nyilatkozatot tennie, ha nem kéri a kedvezmény év közbeni érvényesítését, vagy annak csak részben történő érvényesítését kéri, mert a havi jövedelme meghaladja a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset összegét, vagyis 2022-ben a 433 700 forintot.
A kedvezmény évközi igénybevételének szabályai úgy változtak 2022. július 28-ától, hogy már nem kizárólag a munkáltatónak, illetve az összevont adóalapba tartozó rendszeres bevételt juttató kifizetőnek kell automatikusan érvényesítenie ezt a kedvezményt, hanem annak a kifizetőnek is, amely összevont adóalapba tartozó bevételt juttat a 25 év alatti fiatalnak, vagyis akár egy egyszeri megbízási díj kifizetése esetén is csökkenteni kell a jövedelmet ezzel a kedvezménnyel. Erre mindenképpen figyelniük kell majd a jogosultaknak a kifizetőktől kapott igazolások tartalmának áttekintésekor, illetve az éves személyijövedelemadó-bevallás kitöltésekor.
A gyakorlati tapasztalatok szerint azonban gyakran előfordul, hogy a munkáltatók, kifizetők év közben nem csökkentik a 25 év alatti fiatalnak az összevont adóalapba tartozó jövedelmeit ezzel a kedvezménnyel, ezáltal az arra jogosult magánszemélyek csak az év végi adóbevallásban igényelhetik vissza az adót.
Annak érdekében, hogy a kedvezményre jogosult magánszemélyek teljeskörűen érvényesíteni tudják a 25 év alatti fiatalok kedvezményét a személyijövedelemadó-bevallásukban, az Szja tv. 2023. január 1-jétől kiegészül egy új rendelkezéssel, amely szerint az állami adó- és vámhatóság a nyilvántartásaiban szereplő adatok alapján feltünteti az adóbevallási tervezetben a 25 év alatti fiatalok kedvezményének jogosultat megillető összegét.
A módosító rendelkezés 2023. január 1-jén lép hatályba, így a NAV már a 2022. évi adóbevallási tervezetek összeállításakor összesíti a munkáltatók, kifizetők által év közben benyújtott havi adó- és járulékbevallások adatai alapján a 25 év alatti fiatalok kedvezményére jogosult magánszemélynek a kifizetőtől származó, az összevont adóalapba tartozó és a kedvezmény alapját képező jövedelmeit, majd a jogosultsági hónapok száma és a kedvezmény összegének havi maximális összege alapján kiszámítja, hogy összesen mennyi kedvezmény illeti meg a magánszemélyt, és ezt az összeget szerepelteti az adóbevallási tervezetben.
A kedvezményre jogosult magánszemélynek mindenképpen célszerű lesz a munkáltatók, kifizetők által kiállított összesített igazolások adatait összehasonlítani az adóbevallási tervezetnek a 25 év alatti fiatalok kedvezményének összegét tartalmazó sorával annak érdekében, hogy megállapítható legyen a kedvezmény pontos összege, és szükség esetén ki kell egészíteni a bevallási tervezetet, hogy a kedvezménynek az év közben nem érvényesített részét a magánszemély vissza tudja igényelni a bevallásban. Ha azonban a magánszemély nem javítja, nem egészíti ki a bevallási tervezetet a személyijövedelemadó-bevallás benyújtására nyitva álló határidőig, akkor az adóbevallási tervezetben feltüntetett összeg lesz a magánszemélyt megillető 25 év alatti fiatalok kedvezményének összege.
A 25 év alatti fiatalok kedvezményeként havonta érvényesíthető összeg 2023-ban változni fog, tekintettel arra, hogy a 2022. július hónapjára vonatkozó, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset 499 952 forint volt.

2. Az egyéni vállalkozók adózási szabályainak változása

2.1. Az egyéni vállalkozók átalányadózására vonatkozó szabályok egyszerűsítése

A kisadózó vállalkozások tételes adójának 2022. augusztus 31-ei megszüntetése miatt az ezt megelőzően katás egyéni vállalkozóknak el kellett dönteniük, hogy milyen adózási módszert kívánnak alkalmazni a jövőben. Azok az egyéni vállalkozók, akik nem voltak jogosultak a kisadózó vállalkozók tételes adója (új kata) szabályainak alkalmazására, vagy nem kívánták az új katát választani, két lehetőség közül választhattak: dönthettek úgy, hogy az átalányadózásra térnek át, ha pedig 2022. október 31-ig nem jelentették be az átalányadózás választását, akkor a vállalkozói személyi jövedelemadó szabályai szerint kellett megállapítaniuk az egyéni vállalkozói tevékenységből származó jövedelmüket és a teljesítendő adókötelezettségeiket.
A korábban a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozók közül sokan az átalányadózás mellett döntöttek, hiszen a vállalkozói személyi jövedelemadó szabályaihoz képest az átalányadózás kedvezőbb adminisztrációs kötelezettségeket kínál, ráadásul az átalányban megállapított jövedelem egy része mentes az adó alól. Az előbbiek miatt év közben, a kisadózó vállalkozások tételes adójáról az átalányadózásra való áttérést megkönnyítő, az adókötelezettségek teljesítését segítő szabálymódosításokat hoztak, amelyeket azonban veszélyhelyzeti kormányrendelet tartalmazott, ezért indokolt volt az átalányadózás választásának, illetve folytatásának egyszerűsítését célzó szabályok beépítése az Szja tv. rendelkezései közé.
Ezek a változások érintik az átalányadózás választására vonatkozó bevételi értékhatárt, illetve az átalányadózás ismételt választásának szabályait, továbbá a családi járulékkedvezményt érvényesítő átalányadózó egyéni vállalkozó adóelőlegének megállapítására és bevallására vonatkozó rendelkezést is. (A módosításokról részletesen ugyanebben a lapszámban olvashatnak.)
Az átalányadózó egyéni vállalkozók által alkalmazható költséghányadokkal összefüggő kedvező szabályváltozást tartalmaz az egyéni vállalkozók közteherviselését érintő egyes szabályokról, valamint az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet népegészségügyi termékadóval összefüggő módosításáról szóló 441/2022. (XI. 7.) kormányrendelet (a továbbiakban: 441/2022. Korm. rendelet).
Ennek alapján 2023. január 1-jétől kezdve a TESZOR 85.53.11 Személygépjármű-vezető képzés tevékenységből származó bevételre is 80 százalékos költséghányadot alkalmazhat az átalányadózó egyéni vállalkozó. Így az ilyen tevékenységből (a 85.53.11 TESZOR-besorolás alá tartozik a személygépkocsi-, busz-, kamion- és motorkerékpár-vezetői engedélyek megszerzéséhez kapcsolódó képzés is) bevételt szerző átalányadózó egyéni vállalkozók jövőre nem 40, hanem 80 százalékos költséghányadot vonhatnak le bevételükből az átalányban megállapított jövedelem kiszámítása során.

2.2. A vállalkozói személyi jövedelemadó szabályai szerint adózó egyéni vállalkozókat érintő módosítás

A vállalkozói személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók a vállalkozói adóalapot a vállalkozói bevételeikből a vállalkozói költségek levonásával állapítják meg. A jellemzően előforduló, költségként elszámolható kiadásokat az Szja tv. 11. számú melléklete tartalmazza.
Ezek közé az elszámolható vállalkozói költségek közé tartoznak azok a kiadások, amelyek az egyéni vállalkozói tevékenységhez szükséges kommunikációs eszközök beszerzésével, használatával függenek össze. Tekintettel arra, hogy az ezen költségek felsorolását tartalmazó szabályok hatályba lépése óta eltelt időben változtak a technológiai megoldások, egyes telekommunikációs eszközök elavulttá váltak, és helyettük új eszközök jelentek meg, ezért indokolt a költségelszámolási szabályok módosítása.
Ennek alapján a Módtv. kihirdetését követő naptól az egyéni vállalkozó költségként számolhatja el a telefon, a mobiltelefon, a telefax és a CB-rádió számlával igazolt használatának díját, valamint a telefon, a mobiltelefon, a telefax, a CB-rádió és az internet számlával igazolt beszerelési díját.
Ugyanígy változnak az önálló tevékenységet folytató magánszemélyek költségelszámolására vonatkozó szabályok is.

3. Az elkülönülten adózó jövedelmekre vonatkozó szabályok módosulása

3.1. Az ingatlan átruházásából származó jövedelem megállapítására vonatkozó szabályok változása

A jogalkalmazást segítő rendelkezéssel egészíti ki a Módtv. 2023. január 1-jétől az ingatlan átruházásából származó jövedelem adózására vonatkozó szabályokat.
Az Szja tv. az ingatlan szerzési időpontja tekintetében nem tartalmazott külön rendelkezést arra az esetre, hogy mit kell az értékesített ingatlan szerzési időpontjának tekinteni, ha az ingatlant a házassági életközösség fennállása alatt szerezték a házasfelek, azonban az ingatlan-nyilvántartásba kizárólag az egyikük tulajdonjoga került bejegyzésre az ingatlan megvásárlásakor.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 4:34. § (2) bekezdése értelmében – ha a házassági vagyonjogi szerződés másként nem rendelkezik – a házastársak között a házassági életközösség időtartama alatt házastársi vagyonközösség áll fenn, vagyis a házastársak közös vagyonába tartoznak azok a vagyontárgyak, amelyeket a házassági életközösség (a vagyonközösség) fennállása alatt együtt vagy külön szereztek. Így a házassági vagyonközösség folytán osztatlan közös tulajdonba kerül a házastársak által megvásárolt ingatlan, ezáltal az egyik házastárs tulajdonszerzésére vonatkozó érvényes adásvételi szerződésnek az ingatlanügyi hatósághoz történő benyújtása a másik házastársra is kihat, az ő esetében az ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonszerzés a törvény erejénél fogva létrejön. Ez tehát azt jelenti, hogy a házassági vagyonközösség fennállása során szerzett ingatlan esetében szerzési időpontnak mindkét házastárs esetében ugyanaz az időpont minősül. Ha utóbb, például az ingatlan eladását megelőzően az ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonjoggal rendelkező házastárs tulajdonjogát is bejegyzik a földhivatali nyilvántartásba, akkor ez a házastárs nem a bejegyzéssel szerez tulajdont, a már fennálló tulajdonjogát rögzítik a nyilvántartásban.
Ennek megfelelően az Szja tv. kiegészül azzal a rendelkezéssel, mely szerint a házassági életközösség fennállása alatt megszerzett ingatlan átruházásakor az ingatlan megszerzésének időpontja mindkét házastársnál azonos, kivéve, ha a házassági vagyonjogi szerződés ettől eltérően rendelkezik.

3.2. A tőkejövedelmek adózási szabályainak módosulása

A Módtv. alapján több módosítás is érinti a tőkejövedelmek adózási szabályait, különös tekintettel az értékpapírok megszerzésével összefüggő szabályokra és a tartós befektetési szerződésből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezésekre.

a) A Különleges Munkavállalói Résztulajdonosi Programhoz kapcsolódó változások

Az árfolyamnyereségből származó jövedelem megállapítása során az értékpapír átruházásából származó bevételből le kell vonni az értékpapír megszerzésére fordított értéket és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét. Az értékpapír megszerzésére fordított értéket az Szja tv. a különböző típusú ügyletekben megszerzett egyes értékpapírok esetében külön-külön meghatározza. A Módtv. 2023. január 1-jétől ezeket a szabályokat egészíti ki a Különleges Munkavállalói Résztulajdonosi Program (KMRP) keretében megszerzett értékpapírok esetében alkalmazandó speciális szabállyal.
Eszerint az MRP-szervezet analitikájában a számvitelről szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet szerint [479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet VIII. fejezete] elkülönítetten, a megszerzett részvények, üzletrészek között kimutatott, az MRP-szervezet vagy az MRP-szervezetben fennálló tagi részesedést kezelő vagyonkezelő alapítvány által a résztvevő tulajdonába adott értékpapír esetében szerzési értéknek az átadásig a résztvevő által saját erő címén befizetett összegből az értékpapírra arányosan jutó rész számít.
Ezt a módosítást az indokolta, hogy a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény 24/M. §-a lehetővé teszi KMRP indítását is, ami úgy is megtörténhet, hogy a munkavállalók a KMRP szervezet megalakítása mellett kötelezettséget vállalnak arra, hogy a KMRP szervezetben lévő tagi részesedésüket bizalmi vagyonkezelésbe adják, vagy annak kezelésére a vagyonkezelő alapítványokról szóló 2019. évi XIII. törvény (a továbbiakban: Vatv.) szerinti vagyonkezelő alapítványt létesíthetnek, vagy ahhoz csatlakozhatnak.
Ilyenkor a programban részt vevő magánszemélyek nem a KMRP-szervezettől, hanem a vagyonkezelő alapítványtól kapják meg a KMRP keretében részükre járó részvényeket, ezért az új szabály szerint kell megállapítani a KMRP-szervezettől vagyonkezelő alapítvány közvetítésével megszerzett értékpapírok megszerzésére fordított értéket az Szja tv. 67. §-a szerinti árfolyamnyereségből származó jövedelem kiszámításakor.
Ezzel párhuzamosan változnak az értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték adózására vonatkozó rendelkezések is. Nem számít bevételnek a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték, ha a magánszemély az értékpapírt a KMRP-szervezet résztvevőjeként vagy a KMRP keretében létesített vagyonkezelő alapítvány kedvezményezettjeként szerezte. A szabályozást az indokolja, hogy olyan esetben, ha a KMRP-szervezeteket létrehozó magánszemélyek a tagi részesedéseiket egy e célra létrehozott vagyonkezelő alapítvány bizalmi vagyonkezelésébe adják, akkor a résztvevők nem a KMRP-szervezettől, hanem a vagyonkezelő alapítványtól kapják meg a KMRP keretében részükre járó részvényeket.
A KMRP-szervezetnek résztvevőnként, a vagyonkezelő alapítványnak kedvezményezettenként adatot kell szolgáltatnia a NAV felé az adóévet követő év január 31-ig a résztvevőnek, illetve a kedvezményezettnek a vagyon felosztása során átadott összes értékpapírnak az átadásuk napjára megállapított együttes szokásos piaci értékéről, valamint az azok megszerzése érdekében a résztvevő által teljesített vagyoni hozzájárulás összegéről.

b) A tartós befektetési szerződésből származó jövedelmet érintő változások

A Módtv. révén a magánalapítvány mellett vagyonkezelő alapítvány esetében is lehetővé válik tartós befektetési szerződés létesítése.
A Vatv. rendelkezései alapján a vagyonkezelő alapítvány gazdaság tevékenységként a javára rendelt, illetve általa az alapító okiratban meghatározott célból bizalmi vagyonkezelésbe vett vagyon kezelését végezheti. A vagyonkezelő alapítvány által bizalmi vagyonkezelésbe vett vagyon tekintetében létrejött bizalmi vagyonkezelési jogviszony esetében a vagyonkezelő alapítványt a kezelt vagyon kizárólagos kedvezményezettjének kell tekinteni, emiatt az az általa kezelt vagyonnal összefüggésben nem köthet tartós befektetési szerződést. Tekintettel arra, hogy a vagyonkezelő alapítvány esetében is magánszemélyek jutnak jövedelemhez a vagyonkezelés eredményeként, ezért a Módtv. kiegészíti a tartós befektetési szerződés kötésére jogosultak körét a magánszemély által alapított vagyonkezelői alapítvánnyal.
Az új szabály szerint tehát tartós befektetési szerződést köthet magánszemély mint kedvezményezett javára történő vagyoni juttatás céljából magánszemély által alapított vagyonkezelő alapítvány bizalmi vagyonkezelői feladatának teljesítése céljából. Így a Módtv. kihirdetését követő naptól a vagyonkezelő alapítvány az általa kezelt vagyononként külön-külön köthet az Szja tv. 67/B. § (3) bekezdése szerinti portfólió típusú és lekötési típusú tartós befektetési szerződést ugyanabban a naptári évben ugyanazzal a befektetési vállalkozással, hitelintézettel.

c) Az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelmekre vonatkozó adatszolgáltatás változása

Említést érdemel még az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvény alapján 2022. január 1-jén hatályba lépett törvénymódosítás is, amely az ellenőrzött tőkepiaci ügyletek tekintetében kifizetőnek minősülő befektetési szolgáltatóknak a NAV felé évente teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségét érinti. Az Szja tv. 67/A. § (4) bekezdése alapján ugyanis a befektetési szolgáltatónak az adóévben megvalósult ellenőrzött tőkepiaci ügyletekre vonatkozó adatszolgáltatásában fel kell tüntetnie az ügyletekkel érintett magánszemély illetősége szerinti államot is, ha a magánszemély külföldi illetőségű.
Ennek a módosításnak a hátterében az áll, hogy a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények alapján a tőkenyereségből származó jövedelem általában a magánszemély illetősége szerinti államban adóztatható, így azáltal, hogy a NAV-nak lesz információja arról, hogy az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekkel érintett magánszemély nem magyar adóügyi illetőségű, nem készít a magánszemély részére adóbevallási tervezetet.
A befektetési szolgáltatóknak első alkalommal a 2023. január 31-éig benyújtandó adatszolgáltatásban kell a magánszemély külföldi illetőségére vonatkozó adatot szerepeltetniük.

4. Az adómentes szabályokat érintő változások

4.1. A csoportos személyszállítás fogalmának módosulása

Jövő évtől változik a munkáltató által a munkavállaló részére adómentes juttatásként biztosítható csoportos személyszállítás fogalma is. Jelenleg az számít csoportos személyszállításnak, ha a munkáltató a tulajdonában (üzemeltetésében) lévő járművel vagy kifizetőtől igénybe vett személyszállítási szolgáltatás útján gondoskodik legalább négy munkavállalónak a munkavégzés érdekében történő szállításáról. Továbbá egyidejűleg négynél kevesebb munkavállaló szállítása is csoportos személyszállításnak minősülhet, ha a munkavállalók munkarendje vagy a munkahely földrajzi elhelyezkedése miatt a munkába járás, illetve a hazautazás közösségi közlekedési eszköz igénybevételével nem valósítható meg.
A Módtv. ezt a fogalmat egészíti ki azzal, hogy az is csoportos személyszállításnak tekinthető, ha a munkáltató nem a tulajdonában lévő járművel szállítja a munkavégzés helyére a munkavállalókat, hanem az általa bérelt, lízingelt járművel biztosítja a munkahelyre történő eljutásukat. 

4.2. Új adómentességi rendelkezések

A jövő évtől adómentes lesz a Magyar Tudományos Akadémia és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által John Lukács életműve előtti tiszteletadás céljából évente megítélt és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által folyósított díj összege.
Szintén adómentes bevételnek fog számítani 2023-tól a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerint belföldinek nem minősülő személy részére adott juttatás, amelyet ez a magánszemély a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyal, egyházi jogi személlyel, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány, egyházi jogi személy által fenntartott felsőoktatási intézménnyel, vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény 1. melléklete szerinti más felsőoktatási intézménnyel fennálló munkavégzésre irányuló jogviszony alapján szerez. Az adómentesség feltétele, hogy a magánszemélynek a munkavégzésre irányuló jogviszonnyal összefüggésben a magyarországi tartózkodása bármely 12 hónapos időszakban nem haladja meg a 30 napot.
Ebből következően például, ha egy külföldi (a Tbj. szerint nem beföldi) magánszemély a fent említett vagyonkezelő alapítvánnyal, egyházi jogi személlyel vagy a felsorolt felsőoktatási intézmények valamelyikével megbízási szerződést köt, és ez alapján tevékenységet végez Magyarországon, akkor az ebben a jogviszonyában a magánszemélynek kifizetett díjazás, nyújtott juttatás nem adózik Magyarországon, ha a magánszemély kifejezetten ezen jogviszonyra tekintettel tartózkodik Magyarországon bármely 12 hónapos időszakban, 30 napot meg nem haladó időtartamban.

4.3. A szociális vetítési alap bevezetésével összefüggő módosítások

A Magyarország biztonságát érintő egyes törvények módosításáról szóló T/1620. törvényjavaslat a társadalombiztosítási nyugdíjakhoz nem kapcsolódó ellátásokra, jövedelemhatárokra és egyéb összeghatárokra – a bírósági végrehajtásról szóló törvény kivételével – egységes viszonyítási alapot vezet be szociális vetítési alap elnevezéssel, amely gyakorlatilag felváltja az öregségi nyugdíjminimumot. Ez a módosítás érinti az Szja tv.-nek néhány adómentességi rendelkezését is, amelyekben az adott juttatás adómentességének felső értékhatára az öregségi nyugdíjminimumhoz van rögzítve.
Így például az Szja tv. 1. számú melléklet 7. pont 7.15. alpontjában foglalt, az elengedett követelés adómentességére vonatkozó rendelkezés esetében a fogyasztóvédelemről szóló törvényben meghatározott közüzemi szolgáltatás szolgáltatója által részben vagy egészben elengedett követelés akkor lesz adómentes, ha a magánszemély kötelezett (adós) és a vele közös háztartásban élő hozzátartozójának egy főre eső jövedelme – az adós nyilatkozattétele hónapját megelőző három hónap átlagában – nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének kétszeresét.
Ugyanezen okból módosul a természetes személyek adósságrendezési eljárásával összefüggő adómentességi rendelkezésnek az a szabálya is, amely az adósságrendezési kötelezettség teljesítése érdekében települési önkormányzattól, munkáltatótól, közhasznú szervezettől vagy egyházi jogi személytől kapott támogatás vagy adomány adómentességét tartalmazza, feltéve, hogy ezen támogatásnak vagy adománynak az egy adományozótól juttatott összege egy naptári évben havi átlagban nem éri el a szociális vetítési alap összegének másfélszeresét.

5. A kisadózó vállalkozók tételes adójával kapcsolatos változások

A kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény (a továbbiakban: Kata tv.) nem módosul, ugyanakkor egyes rendelkezéseit már az idei évben is a 441/2022. Korm. rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni, különös tekintettel a kataalanyiság megszűnésével kapcsolatos szabályokra.
A Kata tv. szabályai értelmében megszűnik az egyéni vállalkozó kataalanyisága, ha az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) szerinti kifizetőtől (ideértve a külföldi kifizetőt is) származó bevételre tesz szert, kivéve a TESZOR 49.32.11 szerinti taxis személyszállításból származó bevételt, valamint a fizetési számlán jóváírt kamatot. Az adóalanyiság megszűnésének időpontja ilyenkor a kifizetőtől származó bevétel megszerzését megelőző nap. A kisadózónak az ilyen bevételszerzést az annak megszerzését követő 15 napon belül be kell jelentenie a NAV-hoz.
Ezen a szigorú szabályon enyhít a 441/2022. Korm. rendelet, amely alapján a kifizetőtől származó bevétel megszerzése olyankor eredményezi a kataalanyiság megszűnését, ha a kisadózó termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékeként szerez kifizetőtől származó bevételt. Ha a katás egyéni vállalkozó a TESZOR 49.32.11 szerinti taxis személyszállításból származó bevételt kap kifizetőtől, az továbbra is kivételt jelent. A megváltozott rendelkezést a 2022. november 1-jétől keletkezett bevételek esetében lehet alkalmazni.
A 441/2022. Korm. rendelet egy új, az adóalanyiság megszűnéséhez vezető okkal egészíti ki a Kata tv. 5. § (1) bekezdésében meghatározott körülményeket. Eszerint megszűnik a kataalanyiság annak a hónapnak az utolsó napjával, amelyben a kisadózó a Kata tv. 2. § 2. pont a)–j) alpontjának bármelyike szerint az adott hónap egészében már nem számít főfoglalkozású kisadózónak. A módosítás oka az, hogy a kata alanyává az az egyéni vállalkozó válhat, aki főfoglalkozásúnak minősül, ezért indokolt volt annak rögzítése is, hogy abban az esetben, ha az adott hónap egészében már nem főfoglalkozású az egyéni vállalkozó, akkor a továbbiakban nem maradhat a kata alanya.
A kisadózónak a tárgyhónapot követő 15 napon belül be kell jelentenie a NAV-hoz, ha az adott hónapban már nem minősül főfoglalkozású kisadózónak. Ha az egyéni vállalkozó ezt a bejelentést elmulasztja, vagy megteszi a bejelentést, de abban az adóalanyiság megszűnésének időpontját helytelenül jelöli meg, akkor a NAV határozattal állapítja meg a kataalanyiság megszűnését.
Az új szabályt első alkalommal az adóalanyiság 2022. november hónapjában bekövetkező megszűnése esetén kell alkalmazni. Így például, ha a katás egyéni vállalkozó 2022. október 31-én heti 40 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyt létesített, akkor november hónapban már nem minősül főfoglalkozásúnak – feltéve, hogy a munkaviszonya egész novemberben fennállt –, és erről 2022. december 15-ig kell bejelentést tennie a NAV-nak.
Szintén a katával kapcsolatos, ugyanakkor az ekho szerinti adózást is érintő módosítást jelent, hogy a Módtv. alapján 2023. január 1-jével hatályát veszti az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény azon rendelkezése, amely alapján az egyéni vállalkozó nem választhatja az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szabályai szerinti adózást, ha az adóévben a kisadózó vállalkozók tételes adóját választotta. Ennek eredményeként az egyéni vállalkozó 2023-ban a kataalanyiságát megelőző vagy azt követő időszakban az általa végzett tevékenységre választhatja az ekho szerinti adózást is.

II. A társadalombiztosítás fedezeti rendszerét érintő változások

1. A szociális hozzájárulási adót érintő módosítások

1.1. Az adófizetési kötelezettség alóli mentesülés

A Módtv. 79. §-a értelmében nem kell adót fizetnie 2023. január 1-jétől a szociális biztonsági egyezmények hatálya alá tartozó, másik államban biztosított személynek (külföldi előadóművész) az Szja tv. 1/B. § szerinti jövedelme után. Az adófizetési kötelezettség alóli mentességet a természetes személynek az illetékes külföldi hatóság által kiállított másik államban fennálló biztosítást tanúsító igazolással kell igazolnia. Aszociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho tv.) 5. §-ának új (4a) bekezdésében rögzített rendelkezés alapján tehát a külföldi illetőségű előadóművész részére kifizetett jövedelem után Magyarországon nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni, amennyiben a természetes személy rendelkezik igazolással arról, hogy az Európai Unió más tagállamában biztosított.

1.2. Az egyéni vállalkozóra vonatkozó rendelkezések

Módosul a Szocho tv. 6. §-a, tekintettel arra, hogy a jogszabály 2023. január 1-jétől külön bekezdésekben tárgyalja az Szja tv. rendelkezései szerint a vállalkozói jövedelem szerinti adózást, valamint az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozót saját maga után havonta terhelő adó alapjára vonatkozó szabályokat. A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó esetében továbbra is a vállalkozói kivét, de legalább az adóalap megállapításának különös szabályai szerint megállapított összeg képezi a szociális hozzájárulási adó alapját. Az előzőektől eltérően az átalányadózást választó egyéni vállalkozónak az év elejétől az adott negyedév utolsó napjáig terjedő időszak vonatkozásában egy új módszerrel, göngyölítéssel kell megállapítania a szociális hozzájárulási adójának alapját. Ehhez kapcsolódóan változik a szociális hozzájárulási adó bevallásával összefüggő, a Szocho tv. 19. §-ában foglalt szabály is. Az Szja tv. rendelkezései szerint a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó továbbra is havi rendszerességgel köteles benyújtani az ’58 jelű bevallást a tárgyhónapot követő hónap 12-éig, és a befizetési kötelezettségének is eddig az időpontig kell eleget tennie. Az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozónak 2023-tól negyedévente kell benyújtania az ’58 jelű bevallást, a negyedévet követő hónap 12-éig, és a fizetési kötelezettségét is eddig az időpontig kell teljesítenie.

2. A társadalombiztosítási jogszabályt érintő változások

2. 1. Biztosítottak, egészségügyi szolgáltatásra jogosultak

A Módtv. 91. §-a alapján kiegészül a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 6. § (1) bekezdés a) pontja, amely gyűjtőfogalomként nevesíti az úgynevezett munkaviszonyban álló személyeket a biztosítottak körében. A felsorolás a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény szerinti tisztjelölti szolgálati jogviszonyban, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény alapján létesült rendvédelmi tisztjelölti szolgálati jogviszonyban álló személyekkel egészül ki.
Az a belföldi személy, aki nem biztosított, és az egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosult, köteles egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni. Az egészségügyi szolgáltatásra járulékfizetés ellenében jogosultak 2023. január 1-jétől havi 9 600 forint (napi 320 forint) fizetésére lesznek kötelezettek, a jelenlegi havi 8 400 forint (napi 280 forint) helyett.

2.2. A foglalkoztató fogalma

A mindennapi életben egyre gyakrabban fordul elő a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében más foglalkoztatónál történő foglalkoztatás (régi szakkifejezéssel a kirendelés), illetve a vezénylés. A Tbj. 4. § 10. alpontjának kiegészítése alapján foglalkoztatónak ezekben az esetekben is az eredeti foglalkoztató minősül. Kivételt jelent ez alól, ha a foglalkoztatott a tevékenységét egyidejűleg más biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján látja el. A módosítás következtében egyértelművé válik, hogy kit terhelnek a Tbj. 1. §-ában, az alapelvek között rögzített egyes kötelezettségek a konstrukcióban szereplő felek közül, azaz kinek kell – egyebek mellett – a biztosítotti bejelentést teljesítenie, illetve a ’08 jelű bevallást benyújtania. Akkor is ez az irányadó, ha az érintettek úgy állapodnak meg, hogy a biztosított munkabérét, egyéb juttatásait az teljesíti, ahol a biztosított ideiglenes foglalkoztatására sor kerül. Az eredeti munkáltató (szerződő) által történő, a járulékkal összefüggő kötelezettségek teljesítése érdekében a feleknek egymás között olyan adatátadási, elszámolási módszert kell alkalmazniuk, ami ezt lehetővé teszi.
Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a foglalkoztató fogalmának módosítása kihatással van a járulékfizetési alsó határ utáni járulékfizetésre is.

3. Mentesülés a biztosítási kötelezettség alól

Bővül a biztosításikötelezettség alól mentesített jogviszonyok köre. Jövőre ugyanis a biztosítás nem terjed ki az Szja tv. 1. melléklet 4.51. alpontja szerinti munkaviszonyra vagy díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb (megbízási szerződés, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási szerződés alapján létrejött) jogviszonyra. Ebbe a kategóriába tartoznak azok a belföldinek nem minősülő személyek, akik közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyal, közfeladatot ellátó vagyonkezelő alapítvány által fenntartott vagy egyéb felsőoktatási intézménnyel létesítenek az előzőek szerinti jogviszonyt.

4. Járulékalapot képező jövedelem

A Tbj. 27. §-ában nevesített járulékalapot képező jövedelem fogalma nem módosul, azonban ha nemzetközi szerződés alapján Magyarországnak nem áll fenn adóztatási joga, vagy kettős adózást kizáró egyezmény hiányában adóelőleg-megállapítási kötelezettség nem keletkezik, és járulékalapként a tárgyévet megelőző év július hónapjára a Központi Statisztikai Hivatal által a teljes munkaidőben alkalmazásban állók tekintetében közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetet kell figyelembe venni, akkor a jelenlegi 433 700 forint helyett jövőre 499 952 forinttal kell számolni.
A munkaviszonyban álló biztosított esetében a járulékalap havonta legalább a minimálbér 30 százaléka, azaz a járulékfizetési alsó határ, amely jelenleg 60 000 forint. A cikk lezárásának időpontjában ugyan még nem ismert a 2023-tól érvényes minimálbér, de várhatóan jövőre magasabb összeg lesz. Erre abban az esetben kell figyelemmel lenni, ha a foglalkoztatott részére a tárgyhónapban kifizetett jövedelem nem éri el a minimálbér 30 százalékát, hiszen ekkor a foglalkoztató köteles a foglalkoztatott helyett a járulékalapot képező jövedelem és a járulékfizetési alsó határ közötti különbözet után a társadalombiztosítási járulékot megfizetni.

5. Az egyéni vállalkozókra vonatkozó rendelkezések

Módosul a Tbj. 40. §-a, a jogszabály ugyanis 2023. január 1-jétől – a szociális hozzájárulási adónál leírtakhoz hasonlóan – külön bekezdésekben nevesíti az Szja tv. rendelkezései szerint a vállalkozói jövedelem szerinti adózást, illetve az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozót terhelő társadalombiztosítási járulék alapját. A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó esetében továbbra is a vállalkozói kivét, de legalább a minimálbér képezi a társadalombiztosítási járulék alapját.
Ettől eltérően az átalányadózást választó egyéni vállalkozónak az év elejétől az adott negyedév utolsó napjáig terjedő időszak vonatkozásában göngyölítéses módszerrel kell megállapítania a társadalombiztosítási járulék alapját.
A fentiekhez kapcsolódóan változik a Tbj. 77. §-a szerinti bevallási kötelezettség is. Az Szja tv. rendelkezései szerint a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó továbbra is havi rendszerességgel köteles benyújtani az ’58 jelű bevallást a tárgyhónapot követő hónap 12-éig, és a befizetési kötelezettségének is eddig az időpontig kell eleget tennie. Az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozónak 2023-tól negyedévente kell benyújtania az ’58 jelű bevallást, a negyedévet követő hónap 12-éig, és a fizetési kötelezettségét is eddig az időpontig kell teljesítenie. Fontos megjegyezni, hogy a bevallási kötelezettséget negyedéves gyakorisággal kell ugyan teljesítenie az átalányadózó egyéni vállalkozónak, azonban a tárgynegyedévi adatokat havonta külön kell feltüntetnie a bevallásban.
Az egyéni vállalkozókat érintő változásokkal az Adóvilág ugyanezen számában külön cikk foglalkozik, amely részletesen, példákkal szemléltetve ismerteti a szociális hozzájárulási adó és a társadalombiztosítási járulék alapjának és összegének kiszámítását, valamint a bevallási kötelezettséget.

6. A társadalombiztosítási nyilvántartást érintő változások

6.1. Az állami adó- és vámhatóság adatkezelése

A Tbj. 58. § új (4) bekezdése értemében az állami adó- és vámhatóság adóigazgatási eljárás, adategyeztetés és járulékfizetési kötelezettség teljesítésének vizsgálata, valamint biztosítotti jogviszonnyal kapcsolatos adategyeztetés céljából jogosult az alábbi adatok kezelésére:

• tajszám,
• név (születési családi és utónév, viselt családi név és utónév),
• anyja születési neve,
• születési hely (születés országa, születési hely),
• születési idő (élveszületés esetén annak bejegyzési folyószáma és éve),
• a nyilvántartásba bekerülés és az abból történő kikerülés oka (passziválási jogcím),
• taj érvényességi státusza,
• az érvényesség kezdeti dátuma,
• az érvénytelenítés dátuma, oka, dokumentum típusa, azonosítója,
• az érvényességváltozás és a változásbejegyzés időpontja, időpontjai (jogcím, passziválás, viselt név, születési név, anyja neve, családi állapot, állampolgárság adatkörök esetén),
• foglalkozás, munkakör, tevékenység, munkahely vagy egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságra vonatkozó bejelentő, jogosulti jogcím.

A fenti adatokról az egészségbiztosítási nyilvántartást vezető szerv elektronikus úton köteles adatot szolgáltatni az állami adó- és vámhatóság felé egyedi megkeresés alapján. A jelenleg hatályos szabály értelmében az állami adó- és vámhatóság az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény 35. §-a szerinti megkeresés alapján kér az egészségbiztosítási szerv adatbázisában található adatokról tájékoztatást. A jogszabály módosításának eredményeképpen az ügyintézés egyszerűsödik.

6.2. Az idegenrendészeti hatóság adattovábbítása

A Tbj. 59/A. §-ában foglalt rendelkezés a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról szóló 2007. évi II. törvény módosításához kapcsolódik, amely az idegenrendészeti hatóság részére jelent adattovábbításra való felhatalmazást. Az új szabály alapján a Tbj. 57–58. §-a szerinti nyilvántartások vezetése céljából az idegenrendészeti hatóság adatot továbbít a Kincstár központi szervének és az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős egészségbiztosítási szervnek a nyilvántartásában szereplő természetes személy meghatározott adatairól, továbbá az adatok változásáról, azok időpontjáról, nyilvántartási jogcíméről és annak változásáról.
Az adatokat a Kincstár központi szerve és az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős egészségbiztosítási szerv a természetes személy elhalálozását követően további 30 évig kezeli.

7. Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsággal összefüggő változások

7.1. A foglalkoztatottak biztosítási jogviszonyának lezárása

A Módtv. 87. §-ában foglalt, a Tbj. 68. § (7) bekezdésébe beiktatott új rendelkezés szerint abban az esetben, ha az állami adó- és vámhatóság tudomást szerez a foglalkoztató jogutód nélküli megszűnéséről, akkor az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság ellenőrzése érdekében tájékoztatja az egészségbiztosítási szervet az érintett cég nevéről, székhelyéről és adószámáról. Amennyiben az egészségbiztosítási szerv nyilvántartása szerint a foglalkoztatott egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága a foglalkoztató jogutód nélküli megszűnése miatt már nem áll fenn, akkor az egészségbiztosítási szerv az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésének előírása céljából adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóságnak. A jogintézmény bevezetése következtében a foglalkoztatott biztosítási jogviszonyának hivatalból történő lezárására kerül sor, mégpedig a foglalkoztató jogutód nélküli megszűnésének dátumával. Ez azonban csak vélelmezett megszűnési időpont, amellyel szemben ellenbizonyítással lehet élni.
A Tbj. kiegészül egy új 86/A. és 86/B. §-sal, amelyek a biztosítási jogviszony megszűnésének bejelentésével összefüggő részletszabályokat tartalmazzák, ha azt a foglalkoztató helyett az állami adó- és vámhatóság teljesíti.
Tekintettel arra, hogy a biztosítási jogviszony lezárása érinti a természetes személy egyes jogosultságait, ezért, ha a természetes személy vitatja a biztosítási jogviszony lezárásának időpontját, akkor lehetősége van egyeztetési eljárást kezdeményezni az egészségbiztosítási szervnél. Az egyeztetés eredményéről hozott döntésről a biztosítottak nyilvántartásáért felelős szerv haladéktalanul elektronikus úton adatszolgáltatást teljesít az állami adó- és vámhatóság részére. Az állami adó- és vámhatóság pedig a biztosítottak nyilvántartásáért felelős szerv előzőek szerinti adatszolgáltatása alapján elektronikus úton adatot szolgáltat a központi nyugdíjbiztosítási szervnek.

7.2. Egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése alóli mentesülés

A Tbj. 71. § (7) bekezdése rendelkezik az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése alóli mentesülésnek arról az esetéről, amely a huzamosabb ideje, életvitelszerűen Magyarország területén kívül tartózkodó és az adott tartózkodási hely jogszabályai szerinti egészségbiztosítási rendszer hatálya alatt álló természetes személyre vonatkozik. Ezt a rendelkezést azokban az esetekben kell alkalmazni, amikor a természetes személy úgynevezett harmadik országba távozik, és ott rendelkezik egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsággal. A jelenleg hatályos szabály szerint a kötelezett erre irányuló kérelme alapján és a kérelemben megjelölt időszakra vonatkozóan az állami adó- és vámhatóság visszamenőlegesen törli az egészségügyi szolgáltatási járulékot, amelyről értesíti az egészségbiztosítási szervet. Jövőre ez a szabály kiegészül azzal a rendelkezéssel, hogy az egészségbiztosítási szerv az állami adó- és vámhatóságtól érkező adatszolgáltatás alapján a külföldön élő kötelezett személy tajszámát érvényteleníti és a külföldön fennálló biztosítás figyelembevételével lezárja a nyilvántartásában az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésének kötelezettségét.
A jogszabály módosítása következtében csökkennek az érintett természetes személyek adminisztrációs terhei azáltal, hogy nem kell ismétlődő jelleggel az előírt egészségügyi szolgáltatási járulék törlését kérniük, illetve azzal egyidejűleg a külföldön létrejött biztosítási jogviszonyuk fennállását igazolniuk.

8. Egyéb módosítások

A biztosítottak bejelentéshez kapcsolódóan változik az Art. is, mely változásokat az Adóvilág ugyanezen számában megjelent külön cikk tartalmazza. A cikk részletesen ismerteti, milyen kötelezettsége van az állami adó- és vámhatóságnak, ha a munkáltató az Art. 50. §-a szerinti havi adó- és járulékbevallásban (’08 jelű bevallás) feltünteti a biztosítási jogviszony megszűnésének időpontját. Kitér a határozott idejű munkaszerződések esetén a biztosítási jogviszony kezdő és záró dátumának egyidejű bejelentésére, továbbá a foglalkoztatott biztosítási jogviszonyának lezárásával összefüggő eljárási szabályokra is.