A kényszertörlési eljárások változásai – újdonságok és lehetőségek

✎ dr. Czimre Mónika osztályvezető NAV Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Adó- és Vámigazgatósága

A 2012-ben jogrendünkbe invitált és a gazdasági élet nem kívánatos résztvevőit gyorsan kivezetni szándékozó jogintézmény 2021. július 1-jét követően már nem feltétlenül jelent végleges törlést a gazdasági társaságok számára, ugyanis az új változások számos kedvező, megszűnés előli menekülési lehetőséget hoztak arra az esetre, ha a további működés feltételei fennállnak.

Összefoglalómmal megkísérlem számba venni, hogy mit hoztak a legújabb változások a leginkább érintett hatóság, az állami adó- és vámhatóság (a továbbiakban: adóhatóság) számára, és milyen lehetőségeket nyitottak a kényszertörléssel érintett társaságok, továbbá egy legalább ilyen fontos csoport – és az adóhatóság beletartozik ebbe a körbe is –, a kényszertörlés alatt álló társaságokkal szemben követeléssel rendelkező hitelezők számára, arra bátorítva őket, hogy éljenek a felelősségre vonás lehetőségeivel, ezzel is jogkövetésre ösztönözve a kényszertörlési eljárás hatálya alá kerülő társaságokat.

I. A törölt adószám jelentősége a kényszertörlési eljárásokban

A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a kényszertörlési eljárások elrendelésére leginkább az adóhatóság általi adószámtörlés utáni eredménytelen törvényességi felügyeleti eljárást követően kerül sor. A tájékozatlanság és az információhiány kettőse sok esetben szolgál a kényszertörlési eljárások alapjául, s olykor működő cégek kerülnek kényszertörlés alá amiatt, hogy a vezető tisztségviselők vagy a könyvelők nem járnak el kellő körültekintéssel.

Egy hiányzó cégtábla vagy a vezetői tisztség határozott időtartamának lejárta éppen úgy az adószám törléséhez vezethet, mint a bevallási kötelezettség elmulasztása. Az ügyvezetők pedig gyakran nincsenek tisztában az adószám törlésének következményeivel.

Az ügyvezetői feladatok az elmúlt években valóban gyarapodtak, nem egyszerű mindenre odafigyelni. Emiatt értékelődött fel a „jó könyvelő” személye is. Noha a gazdasági társaságok már évek óta elektronikus kapcsolattartásra kötelesek, az ügyvezetők mégsem nyitják meg a Cégkapura kihelyezett elektronikus adóhatósági iratokat, vagy azok tartalmát egyszerűen nem tekintik át, és nem gondoskodnak a küldemények naprakész nyomon követéséről, pedig egy ilyen mulasztás miatt könnyen kényszertörlési eljárásban találhatja magát a cég.

A fentiekre példa, amikor a cégvezető értetlenül fogadja az adószámtörléssel induló kényszertörlési eljárást, pedig a cég bejegyzett székhelye egy olyan székhelyszolgáltatónál található, amely közel egy éve felszámolás alatt áll. Az adóhatóság a végrehajtási eljárás során helyszíni eljárást folytatott le a cég székhelyén, és a jegyzőkönyvben rögzítették, hogy a székhelyszolgáltatási szerződés a keresett céggel immár másfél éve megszűnt. Így a cégtábla sincs kihelyezve, és az elérhetőség sem biztosított.

A helyszíni eljárásról készült jegyzőkönyvet az adóhatóság megküldte a cég cégkapus tárhelyére. A vezető tisztségviselő nyilván nem tudja, hogy a székhelyszolgáltató felszámolás alatt áll, így azt sem, hogy a másik fél a szerződésüket immár másfél éve nem tekinti érvényesnek. A cég székhelyén készült adóhatósági jegyzőkönyvet sem olvassa el, noha az egyértelműen tartalmazza, hogy a cége a székhelyén nem fellelhető.

Az adóhatóság az adószám törlését megelőzően 30 napos határidő tűzésével felhívja az adózókat a törvényes állapot helyreállítására. Az adószámtörlést követő törvényességi felügyeleti eljárásban szintén megfelelő határidő áll a gazdasági társaságok rendelkezésére, hogy a törvényes működésüket helyreállítsák.

Amennyiben viszont a cég a törvényes működést nem állítja helyre, úgy a cégbíróság a céget eltiltja a további működéstől, s egyben megszűntnek nyilvánítja, és elrendeli a kényszertörlési eljárás megindítását.

A cégbíróság kényszertörlési eljárás megindítását rendeli el, ha

• a céget megszűntnek nyilvánítja,
• a cég a végelszámolást három éven belül nem fejezte be és törlése iránt kérelmet nem terjesztett elő,
• a cég jogutód nélküli megszűnését előidéző ok következett be, és végelszámolási eljárás lefolytatásának nincs helye.

A törvényességi felügyeleti eljárás, a kényszertörlési eljárás, valamint az ezeket sok esetben megelőző adóhatóság általi adószámtörlés jogszabályi hátterét az alábbi törvények tartalmazzák:

• az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 246. §-a,
• a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) VI–VII. fejezete és a VIII/A. fejezete.

II. A kényszertörlési eljárások 2021. július 1-jétől hatályos főbb változásai

1. A gazdasági tevékenység továbbfolytatása

A korábban éles határvonalat jelentő kényszertörlési eljárás szabályai szigorodtak és oldódtak is egyben. 2021. július 1-jét megelőzően a kényszertörlés alatt álló gazdasági társaságok nem folytathattak tevékenységet, és az eljárás minden esetben a cég cégjegyzékből való törlésével ért véget. Az új szabályozás értelmében azonban a cég a kényszertörlési eljárás kezdő időpontjától számított 15 napos jogvesztő határidőn belül kérheti a cégbíróságtól annak engedélyezését, hogy a kényszertörlési eljárás alatt a cég a szokásos napi üzletmenetet meg nem haladó üzletszerű gazdasági tevékenységet végezhessen, tekintettel arra, hogy a későbbiekben a kényszertörlési eljárás megszüntetése iránti kérelmet kíván előterjeszteni.

A társaság tehát a hitelezői érdekeket szem előtt tartva, mintegy előkészíti a „visszatérést”, a kényszertörlési eljárás megszűnését követő állapotot. Ez okszerű előzménye a legfontosabb újdonságnak: a cég az eljárás elrendelésétől számított 90 napon belül a kényszertörlési eljárás megszüntetése iránt kérelmet terjeszthet elő. Ha ilyen kérelmet nem terjeszt elő, vagy az jogerősen visszautasításra vagy elutasításra kerül, a határidő lejártát követő naptól, illetve a jogerős bírósági döntés cég általi kézhezvételét követő naptól üzletszerű gazdasági tevékenység már nem végezhető.

Nincs második esély az olyan társaságok esetében, ahol a cég jogutód nélküli megszűnését előidéző ok következett be, és végelszámolási eljárás lefolytatásának nincs helye, amely cégek nem rendelkeznek adószámmal, illetve jogszabály hátrányos jogkövetkezményt ír elő arra az esetre, ha a cég kényszertörlés alatt áll.

Mivel a fenti helyzet visszaélésre is lehetőséget ad, a jogalkotó a hitelezői érdekek védelme érdekében számos olyan vezetői intézkedést korlátozó szabályt iktatott be a törvénybe, amely a cég vagyonának elidegenítését akadályozza, valamint a hitelezői igények kielégítésének megóvását célozza (pl. vagyonát nem ruházhatja át, nem terhelheti meg, az ezzel kapcsolatos jognyilatkozata semmis; nem dönthet átalakulásról, egyesülésről, szétválásról, nem határozhatja el a végelszámolását és a jegyzett tőke leszállítását). A vezető tisztségviselőnek minden esetben a hitelezői érdekek szem előtt tartásával kell eljárnia, a kényszertörlési eljárás kezdő időpontjában már nem vállalhat a céget terhelő új kötelezettséget, azt pedig nem is fizetheti meg. A szokásos napi üzletmenetet meg nem haladó üzletszerű gazdasági tevékenység körében tett intézkedések viszont kivételt képeznek.

Ez a jogalkotói könnyítés lehetőséget ad a megszűnni nem szándékozó cégek számára, hogy úgy állítsák helyre a törvényes működésüket, hogy közben a gazdasági életben is folyamatosan jelen lehessenek. Valószínűsíthető, hogy az üzleti partnerek egy kényszertörlés alatt álló céggel nem kötnek szerződést, azonban a már meglévőket így törvényesen teljesíthetik. Bár a „kt. a.” toldat talán stigmatizálja a társaságot, a kényszertörlés megszüntetése mégis számos előnnyel jár a társaság tagjai számára (is).

2. A kényszertörlési eljárás megszüntetése a cég törlése nélkül

A cégek, amennyiben visszaállították a törvényes működésüket, a hitelezői igények bejelentésére nyitva álló 40 napos határidő leteltét követően, a kényszertörlés kezdő időpontjától számított 90 napon belül kérhetik a cégbíróságtól a kényszertörlési eljárás megszüntetését.

A cégbíróság a kényszertörlési eljárást a cég szabályszerűen benyújtott kérelmére akkor szünteti meg, ha a cég okirattal alátámasztva igazolja, hogy

• a kényszertörlési eljárás lefolytatását megalapozó ok már nem áll fenn, a cég törvényes működése helyreállt,
• a cég a kényszertörlési eljárásban vele szemben bejelentett esedékes követeléseket kiegyenlítette,
• a kényszertörlési eljárás megszüntetésére előírt illetékét megfizette, valamint
• érvényes adószámmal rendelkezik.

Jól jártak tehát a hitelezők, hiszen követeléseik megtérültek. Jól járt az állami apparátus, melynek nem kell elvégeznie a nem működő gazdálkodó kivezetésével kapcsolatos kapacitás- és költségigényes adminisztratív feladatokat, és jól járt az érintett társaság is, mert „nettó” kötelezettségek teljesítésével került ismét jogkövető pályára.

3. Negyvennapos jogvesztő határidő a hitelezői igények bejelentésére

A kényszertörlési eljárásokban a hitelezőknek 40 napos jogvesztő határidő áll a rendelkezésükre, hogy a kényszertörlés alatt álló céggel szemben fennálló követelésüket érvényesítsék. Korábban a határidő hosszabb, 60 napos volt, és nem volt jogvesztő jellegű.

A jogvesztő jelleg következménye, hogy a határidőt elmulasztó hitelező a kényszertörlési eljárásban nem érvényesítheti a követelését. Ez azonban nem jelenti azt, hogyha a cég felszámolás alá kerül, ott a követelést ne lehetne érvényesíteni, mint ahogy azt sem, hogy a kényszertörlési eljárás cég kérelmére történő megszüntetése esetén a kötelezettnek ezt az összeget ne kellene megfizetnie.

A jogvesztő határidőt elmulasztó hitelezők egyedül a Ctv. 118/D. § szerinti, az alább ismertetendő „mögöttes felelősségi” kereset benyújtásából vannak kizárva.

4. Felszámolási eljárás elrendelése 400 000 forint összegű összhitelezői igény esetén

Fontos és jelentős költségvonzattal járó változás, hogy a bíróság abban az esetben is megszünteti a kényszertörlési eljárást és kezdeményezi a cég ellen a felszámolási eljárás megindítását, ha a bejelentett hitelezői igények összege eléri a 400 000 forintot.

Ez a szabályozás várhatóan azt eredményezi majd, hogy a kényszertörlési eljárásoknak több mint a fele felszámolással fog folytatódni, míg a hitelezői igények kielégítésének a fedezetéül szolgáló felszámolási vagyon csak elhanyagolható részben eredményez megtérülést.

Az eddigi felszámolási gyakorlat és a kényszertörléssel érintett cégek jogkövető magatartásának (vagyis annak hiánya) ismeretében az egyszerűsített felszámolási eljárások számának jelentős növekedése prognosztizálható.

A vagyontalan cégek kényszertörlési eljárásának felszámolási eljárásba történő ún. „átfordítása” a hitelezőkre jelentős anyagi terhet ró a regisztrációs díj és a költségátalány miatt, miközben azok megtérülése nem valószínűsíthető.

Ahhoz azonban, hogy a volt tagok, illetve ügyvezetők felelősségének áttörésére irányuló pereket megindíthassák, a hitelezők felszámolási eljárásba történő „bejelentkezése” jogszabályi követelmény.

5. A mögöttes felelősség új szabályai

Az új jogszabályi változásoknak köszönhetően a 400 000 forint alatti összkövetelés jogosultjainak viszont egyértelműen könnyebb dolguk lesz a követelésük mögöttes felelősökkel szembeni érvényesítése során.

Ha a cégbíróság a törvénysértő működés vizsgálata eredményeként megállapítja, hogy az eltiltással érintett személy nem tudja kétséget kizáróan igazolni azt, hogy minden elvárható intézkedést megtett a cég törvénysértő működésének megszüntetése, a cég által megvalósított mulasztás megszüntetése érdekében, az eltiltott személy korlátlanul felel a kényszertörlési eljárásban bejelentett, ki nem elégített hitelezői követelésekért. Több eltiltott személy felelőssége egyetemleges.

Abíróság„felelősséget megállapító” jogerős végzése alapján a cég jogerős törlését elrendelő végzés Cégközlönyben való közzétételét követő 90 napos jogvesztő határidőn belül a kényszertörlési eljárásban bejelentett bármely követelés jogosultja keresettel kérheti, hogy a bíróság kötelezze az eltiltott személyt a kényszertörlési eljárásban bejelentett, vitatott követelésnek nem minősülő, ki nem elégített követelése megfizetésére.

Új dimenziót nyit ez a lehetőség azoknak, akik eddig a viszonylag kis összegű követelésük miatt visszariadtak az ügyvéd igénybevételétől, a többletköltségektől és a bizonytalan kimenetelű pereskedéstől – most egy igen rövid, egyszerű kereset is elegendő a pernyertességhez, kockázat nélkül.

A hitelezők számára az igényérvényesítés tehát jelentősen egyszerűbbé vált, e körben az adóhatóság is él a kisebb kapacitásigényű marasztalási kereseti lehetőséggel.

Elmondható, hogy a 2021. július 1-jét követő változások a társaságok számára is hoztak kedvező fordulatot, hiszen a nem „tervezett” kényszertörlési eljárásból még van visszaút, ráadásul a károk, mulasztások jóvátehetők, pótolhatók.

A jogalkotói várakozásokkal szemben azonban eddig elenyészően kevés gazdálkodó élt a visszatérés lehetőségével. Az eddigi tapasztalatokkal elégedetlenek lehetnénk, de a realitásnál maradva megállapítható, hogy a kényszertörlési eljárás valóban a gazdasági életbe nem való adózók gyors kivezetésével tölti be valódi rendeltetését. A „visszatérés” esetére biztosított illeték mérséklése sem ösztönzött sok gazdálkodót a szürke zónából való visszalépésre, és nem bizonyult visszatartó erőnek az eltiltás következménye sem.

A változások mégis üdvözlendők, mert nagyobb teret adnak a károsult partnerek és a hatóságok számára, mivel a kisebb tartozások érvényesítési lehetősége kisebb adminisztráció igénybevételével is megvalósulhat. Ez azt jelenti, hogy érdemes figyelemmel kísérni a Cégközlöny vonatkozó fejezeteit, és a tartozást hátrahagyó, kényszertörölt partnerek eltiltott képviselőivel szembeni – nem bizonytalan kimenetelű, hanem kockázatmentes – perben a követelést egy egyszerű keresetlevéllel csökkenteni.

Hogy élnek-e ezzel a hitelezők, rajtuk áll. Reményeim szerint gondolataimmal azokat is ösztönöztem, akiket eddig a hosszadalmasnak és bonyolultnak vélt pereskedés eltántorított az igényérvényesítéstől.