A jövedéki adót érintő változások

✎ Boros Sándor alezredes, osztályvezető NAV Adóügyi Főoztály – Herceg Attila alezredes, adóügyi szakreferens NAV Bevallási és Folyószámla-felügyeleti Főosztály

Hogyan módosul 2023. február 13-ával a nemzeti jövedéki szabályozásban
az adózott jövedéki termék tagállamok közötti kereskedelmi célú szállítása?

A következő év legfontosabb változása az adózott jövedéki termékek kereskedelmi célú szállítása során alkalmazott okmányok számítógépesítése lesz, amely a papíralapú ügyintézés csökkenésével járó jelentős előrelépést jelent.

A nemzeti jövedéki szabályozás 2023. február 13-ával módosul az Európai Unió erre vonatkozó új szabályrendszere miatt. Az uniós és a nemzeti szabályok pedig együtt képezik az informatikai változások jogi alapját.

Jelen írásunkban annak érdekében, hogy az új jogszabályi rendelkezések gyakorlati alkalmazásához támogató segítséget adjunk, jogalkalmazói megközelítésben és összefüggéseiben ismertetjük az adózott jövedéki termék tagállamok közötti kereskedelmi célú szállítását, az Európai Unió új szabályrendszerének fő rendezőelveit és azoknak a megfeleltetését a nemzeti jövedéki szabályozásban.

Az előző gondolatokkal összefüggésben bemutatjuk az új jogintézményeket, az azok alapján végezhető tevékenységek feltételrendszerét és szoros kapcsolatát az Excise Movement and Control System – Jövedéki Árumozgási és Ellenőrző Rendszerrel (a továbbiakban: EMCS), valamint a System for Exchange of Excise Data – Jövedéki Adatcsere Rendszerrel (a továbbiakban: SEED).

I. Az Európai Unió szabályrendszerének fő rendezőelvei

Az adózott jövedéki termék tagállamok közötti kereskedelmi célú szállítását érintő fő rendezőelveket a jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 2019. december 19-i (EU) 2020/262 tanácsi irányelvben (a továbbiakban: Irányelv) határozták meg.

1. Adózott jövedéki termék kereskedelmi célú szállítása

Az Irányelv alapján az Európai Unió tagállamainak úgy kell kialakítaniuk a nemzeti jövedéki szabályozásukat, hogy az megfeleljen a rendeltetési ország szerinti adóztatás elvének. A rendeltetési ország szerinti adóztatás elvéből adódóan, ha a valamely tagállamban már szabad forgalomba bocsátott jövedéki terméket kereskedelmi célból egy másik tagállamban forgalmazzák, akkor a fogadó tagállamban jövedékiadó-fizetési kötelezettség keletkezik.

Ha egy tagállamban jövedéki termékeket szabad forgalomba bocsátanak, és kereskedelmi forgalmazás céljából egy másik tagállam területére szállítanak (egy másik tagállamban forgalmaznak), akkor egyértelműen meg kell határozni az adófizetési kötelezettség időpontját és a jövedéki adó megfizetésére kötelezett személyét, illetve a küldő tagállamban megfizetett jövedéki adó visszaigényelhetőségére vonatkozó részletszabályokat.

A szabad forgalomba bocsátott és kereskedelmi forgalmazás céljából tagállamok között szállított jövedéki termékek szállítási dokumentációjának elektronizálását a lehető legnagyobb mértékben az adófelfüggesztéssel történő árumozgásokra vonatkozó, már létező elektronikus rendszerek (EMCS, SEED) meglévő üzeneteinek, folyamatainak minél nagyobb fokú újrafelhasználásával kell megvalósítani.

Az adózott szállítások EMCS-be történő integrálása a meglévő üzenetek, folyamatok minél nagyobb fokú felhasználásával fog megtörténni: az adatcsoport-megnevezések, kódlisták, feltételek és szabályok változnak, de új üzenetek, folyamatok nem lesznek.

A szállításokkal kapcsolatos jövedéki biztosítékra vonatkozó rendelkezéseket össze kell hangolni a jövedékiadó-felfüggesztéssel történő szállításokkal kapcsolatos biztosítékokra vonatkozó szabályokkal.

2. Új adózói státuszok

A gazdasági szereplők tevékenységvégzésének megkönnyítése érdekében lehetővé kell tenni, hogy a már engedéllyel, nyilvántartásba vételi okmánnyal rendelkező adózók a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságainak értesítése után igazolt feladóként járhassanak el a valamely tagállamban szabad forgalomba bocsátott és kereskedelmi forgalmazás céljából egy másik tagállam területére szállított jövedéki termék feladása során, illetve igazolt címzettként járhassanak el más tagállamban adózott jövedéki termék kereskedelmi célú fogadásakor.

Az előző szabályrendszerrel összefüggésben az Irányelv négy, illetve a tevékenység fő jellegét tekintve két új jövedéki adózói státuszt határoz meg.

Az egyik új jövedéki adózói státusz az igazolt feladó, aki bejegyeztette magát a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságánál annak érdekében, hogy üzleti tevékenysége során valamely tagállam területén szabad forgalomba bocsátott, majd egy másik tagállam területére szállított jövedéki termékeket adjon fel. Az igazolt feladó „kis testvére” az eseti jelleggel feladó (eseti igazolt feladó), akinek a tevékenységét szintén be kell jegyeznie a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságának, de részére csak meghatározott jövedékitermék-mennyiségre és időtartamra adható engedély, és az egy szállítmányra is korlátozható.

A másik új jövedéki adózói státusz az igazolt címzett, aki bejegyeztette magát a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságánál annak érekében, hogy üzleti tevékenysége során valamely tagállam területén szabad forgalomba bocsátott, majd egy másik tagállam területére szállított jövedéki termékeket vegyen át. Az igazolt címzett „kis testvére” az eseti jelleggel fogadó (eseti igazolt címzett), akinek a tevékenységét szintén be kell jegyeznie a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságának, de részére is csak meghatározott jövedékitermék-mennyiségre és időtartamra adható engedély, és az egy szállítmányra is korlátozható.

Fontos kiemelni, hogy az előzőekben ismertetett rendező elvek nem érintik a jövedéki termék tagállamok közötti távértékesítését, azaz a csomagküldő kereskedő tevékenységet, illetve a nem kereskedelmi célú szállítást, azaz, ha az egyik tagállamban szabad forgalomba bocsátott, megvásárolt jövedéki terméket a magánszemély saját felhasználásra, saját maga szállítja.

II. Az Európai Unió szabályrendszerének megfeleltetése a nemzeti jövedéki szabályozásban

Az Európai Unió szabályrendszerével összhangban a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvényben (a továbbiakban: Jöt.) az eseti igazolt feladó státusz új engedélytípusként jelent meg, illetve az igazolt feladó státusz, az igazolt címzett státusz, az eseti igazolt címzett státusz átvezetése pedig a jelenlegi engedélytípusokhoz történő hozzárendeléssel valósult meg.

A Jöt.-ben a hozzárendelés jogtechnikailag úgy történt, hogy az értelmező rendelkezésekben a jelenlegi engedélyes tevékenységek elsődleges fogalommeghatározása, illetve a tagállamba szállító kisüzemi bortermelői nyilvántartásba vétele – az alábbiak szerint – kiegészül az adózott jövedéki termék tagállamok közötti kereskedelmi célú szállításával.

1. Új tevékenységtípusok

Az adóraktár fogalmának kiegészítésével az adóraktár-engedélyes az állami adó- és vámhatóság által kiadott engedély alapján jogosult lesz a másik tagállamban szabad forgalomba bocsátott, kereskedelmi céllal belföldre feladott jövedéki terméknek az adóraktárában történő átvételére is, és az adóraktárából a szabad forgalomba bocsátott jövedéki termék kereskedelmi céllal másik tagállamba történő feladására is.

A bejegyzett feladó fogalmának kiegészítésével a bejegyzett feladói engedélyes az állami adó- és vámhatóság által kiadott engedély alapján jogosult lesz szabad forgalomba bocsátott, kereskedelmi céllal szállított jövedéki terméket is másik tagállamba feladni.

A bejegyzett kereskedő fogalmának kiegészítésével a bejegyzett kereskedői engedélyes az állami adó- és vámhatóság által kiadott engedély alapján jogosult lesz másik tagállamban szabad forgalomba bocsátott, kereskedelmi céllal szállított jövedéki termék átvételére is.

Az eseti bejegyzett kereskedő fogalmának kiegészítésével az eseti bejegyzett kereskedői engedélyes az állami adó- és vámhatóság által kiadott engedély alapján jogosult lesz másik tagállamban szabad forgalomba bocsátott, kereskedelmi céllal szállított jövedéki terméket is egy alkalommal átvenni.

A tagállamba szállító kisüzemi bortermelő nyilvántartásba vétele úgy módosul, hogy az állami adó- és vámhatóság által kiadott nyilvántartásba vételi okmány alapján jogosult lesz szabad forgalomba bocsátott, kereskedelmi céllal szállított csendes bort, saját előállítású csendes borból előállított palackos erjesztésű habzóbort is másik tagállamba feladni.

Az előzőek mellett a Jöt. fogalomrendszere kiegészül az eseti igazolt feladó státusszal, mivel a jelenlegi engedélyes státuszoknak ezt az új tevékenységtípust nem lehetett megfeleltetni. Az eseti igazolt feladói engedélyes az állami adó- és vámhatóság által kiadott engedély alapján jogosult lesz a szabad forgalomba bocsátott jövedéki terméket másik tagállamba kereskedelmi céllal, egy alkalommal feladni.

Az új tevékenységek végezhetőségével összefüggésben ki kell emelni, hogy a nemzeti jövedéki szabályozás – igaz még nem EU-harmonizált jogintézménnyel – már több évtizeddel megelőzte az Európai Unió jogszabályalkotását. Magyarországon a minél zártabb jövedéki adóztatás biztosítása érdekében, a másik tagállamban szabad forgalomba bocsátott jövedéki termék kereskedelmi céllal belföldre (igazolt címzett tevékenység), illetve belföldről másik tagállamba történő szállítása (igazolt feladó tevékenység) a hatályos jövedéki nemzeti szabályozás alapján jelenleg is (2023. február 13-ával már EU-harmonizáltan) az állami adó- és vámhatóság által kiadott jövedéki engedély birtokában végezhető.

Az Európai Unió szabályrendszerének megfeleltetését a nemzeti jövedéki szabályozásban 2023. február 13-ával, az alábbiak szerint lehet összefoglalni:

Igazolt címzett tevékenységet, azaz a másik tagállamban szabad forgalomba bocsátott, kereskedelmi céllal belföldre feladott jövedéki termék fogadását, az erre vonatkozó engedélye alapján az adóraktár engedélyese, az egyszerűsített adóraktár engedélyese, a bejegyzett kereskedő és a jövedéki engedélyes kereskedő végezheti.

Eseti igazolt címzett tevékenységet, azaz másik tagállamban szabad forgalomba bocsátott, kereskedelmi céllal szállított jövedéki termék egy alkalommal történő átvételét, az erre vonatkozó engedélye alapján az eseti bejegyzett kereskedő végezheti.

Igazolt feladó tevékenységet, azaz a szabad forgalomba bocsátott jövedéki termék kereskedelmi céllal másik tagállamba történő feladását, az erre vonatkozó engedélye alapján az adóraktár engedélyese, az egyszerűsített adóraktár engedélyese, a bejegyzett feladó, a jövedéki engedélyes kereskedő és a tagállamba szállító kisüzemi bortermelő végezheti.

Eseti igazolt feladó az erre vonatkozó engedélye (egyetlen új önálló engedélytípus) alapján jogosult a szabad forgalomba bocsátott jövedéki terméket másik tagállamba kereskedelmi céllal, egy alkalommal feladni.

2. Engedélyek, nyilvántartásba vételi okmányok hivatalból történő kiegészítése

Az Európai Unió célkitűzésével összhangban az adózók adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében az előzőek alapján érintett engedélyek, nyilvántartásba vételi okmányok kiegészítése a Jöt. átmeneti rendelkezése alapján egyszeri alkalommal hivatalból –, azaz nem adózói kérelemre – 2023. február 13-ával automatikusan valósul meg.

A hivatalból történő kiegészítés érinti

• az adóraktári engedélyeket (a tevékenység jellegéből adódóan a kizárólag bérfőzött párlat előállítását végző adóraktári engedélyek kivételével),
• az egyszerűsített adóraktári engedélyeket,
• a jövedéki engedélyeket (a jövedéki termék adójogi besorolása miatt a kizárólag kenőolajra kiadott jövedéki engedélyek kivételével),
• a bejegyzett kereskedői engedélyeket,
• a bejegyzett feladói engedélyeket és
• a tagállamba szállító kisüzemi bortermelői nyilvántartásba vételi okmányokat.

Az előzőekben ismertetett hivatalból elvégzett kiegészítés átmeneti rendelkezés alapján történik, ezért 2023. február 13-át követően továbbra is megmarad a fő szabály, hogy új engedély, új nyilvántartásba vétel kiadása vagy meglévő engedély, meglévő nyilvántartásba vétel módosítása – kivéve, ha a módosítás a Jöt. külön rendelkezése alapján hivatalból elvégezhető – kizárólag az adózó kérelme alapján történhet.

Az igazolt címzetti és az igazolt feladói tevékenység végzésére jogosító tevékenységek, engedélyszámok a 2023. február 13-át követően kiadandó engedélyeken csak adózói kérelem esetén fognak szerepelni, és szintén kérelemre, a 2023. február 13-ával hivatalból kiegészített engedélyekből kivezethetők.

3. Az új tevékenységtípusok megjelenítése az adatbázisokban

Az Irányelv új jogintézményeivel és az Európai Unió célkitűzésével összhangban 2023. február 13-tól az EMCS-ben történik az adózott jövedéki termék tagállamok közötti kereskedelmi szállításának dokumentálása (elektronikusan), hasonlóan a jelenlegi, adófelfüggesztéssel történő szállításokéhoz.

A SEED mint központi uniós elektronikus adatbázis, amelyhez minden tagállam illetékes hatósága rendelkezik hozzáféréssel, és amely tartalmazza az Európai Unión belül a közösségi adófelfüggesztési eljárásban részt vevő gazdálkodók adatait, 2023. február 13-tól kiegészül az adózott jövedéki termék tagállamok közötti kereskedelmi szállítását végző gazdálkodók adataival. Ezáltal teljesül az a feltétel, hogy a SEED-ben minden tevékenységet egyedi engedélyszámmal kell azonosítani.

A Jöt. átmeneti rendelkezése alapján az engedélyek, nyilvántartásba vételi okmányok kiegészítése az EMCS és a SEED feltételrendszeréhez igazodva az engedélyekben, nyilvántartásba vételi okmányokban az új tevékenységtípusok szerepeltetésével és az új tevékenységtípusokhoz külön engedélyszám hozzárendelésével valósul meg.

Az engedélyszám 13 karakterből épül fel, amelyekből az 1–2. karakter („HU”) a magyar engedélyt jelöli, a 3–8. karakter (pl. „123456”) az engedélyest, a 9–10. karakter a tevékenységtípust azonosítja, a 11–13. karakter pedig az engedélyes telephelyét azonosító sorszám.

Az engedélyszám előzőekben ismertetett felépítéséből adódóan – a SEED-ben történő egyedi beazonosíthatóság érdekében – az új tevékenységek megkülönböztetését az engedélyszám 10. karaktere fogja biztosítani. Az igazolt címzett tevékenységnél az „E” betű, az eseti igazolt címzett tevékenységnél a „V”, az igazolt feladó tevékenységnél a „J”, és az eseti igazolt feladó tevékenységnél a „T” betű.

Az előzőeket példával szemléltetve az adóraktári engedélyben:

• a jelenlegi tevékenység: HU12345601001 engedélyszám az adófelfüggesztéssel szállításhoz, a SEED-ben adóraktári tevékenység jelöléssel;
• új tevékenységtípus: HU1234560E001 engedélyszám az adózott termék fogadásához, a SEED-ben igazolt címzetti tevékenység jelöléssel;
• új tevékenységtípus: HU1234560J001 engedélyszám az adózott termék feladásához, a SEED-ben igazolt feladói tevékenység jelöléssel.

Fontos, hogy a szabad forgalomba bocsátott jövedéki termék kereskedelmi céllal másik tagállamba történő feladásához (HU…….J…; HU…….T…), illetve a másik tagállamban szabad forgalomba bocsátott, kereskedelmi céllal belföldre feladott jövedéki termék fogadásához (HU…….E…; HU…….V…) az EMCS-ben az új tevékenységtípushoz rendelt és a szállítás irányának megfelelő engedélyszámot kell használni.

Figyelmet kell fordítani a SEED-ben történő egyedi beazonosíthatóság és ehhez kapcsolódóan a szállítmány EMCS-ben történő feladhatósága érdekében arra is, hogy a tagállami partnernek rendelkeznie kell a másik tagállam illetékes hatósága által kiadott és az átvételhez szükséges igazolt címzetti státuszhoz rendelt engedélyszámmal, illetve a küldéshez igazolt feladói státuszhoz rendelt engedélyszámmal.

A gazdálkodók az Európai Bizottság térítésmentes online hozzáférése alatt, a http://ec.europa.eu/taxation_customs/dds2/seed/seed_consultation.jsp?Lang=hu címen tájékozódhatnak a külföldi partner engedélyének típusáról, annak 13 karakter hosszúságú engedélyszáma megadásával.

4. Adóztatás, a jövedéki biztosíték jogintézménye, okmánykiállítás

Általánosan elmondható, hogy a jelenlegi papíralapú egyszerűsített kísérőokmány (EKO) 2023. február 13-tól megszűnik, mivel a vonatkozó 3649/92/EGK rendelet hatályát veszti. Az EKO papíralapon történő visszaigazolását 2023. december 31-ig lehet alkalmazni a 2023. február 13. előtt papíralapon megkezdett szállításokra.

Az előzőekkel összefüggésben a 2023. február 13-tól szabad forgalomba bocsátott jövedéki termék kereskedelmi céllal másik tagállamból Magyarországra, és Magyarországról másik tagállamba elektronikus egyszerűsített kísérőokmánnyal (e-EKO-val) szállítható.

Ha a gazdálkodó Ügyfélkapun vagy Cégkapun keresztül kommunikál az EMCS rendszerrel, le kell majd töltenie az alkalmazandó elektronikus nyomtatványok legújabb verzióját a NAV honlapjáról, amelyek 2022. február 13-án 00:00 órától lesznek elérhetők.

Ha a gazdálkodó Külső Kommunikációs Központon (KKK2-n) keresztül kommunikál az EMCS rendszerrel, akkor a változásokat át kell vezetni az általa alkalmazott programokban.

4.1. Adózott jövedéki termék kereskedelmi célú feladása Magyarországról más tagállamba

Szabad forgalomba bocsátott jövedéki terméket kereskedelmi céllal belföldről másik tagállamba kizárólag a kiegészített engedély alapján az adóraktár engedélyese, bejegyzett feladó, jövedéki engedélyes kereskedő, valamint a kiegészített nyilvántartásba vétel alapján kisüzemi bortermelő, illetve új engedélyesként eseti igazolt feladó adhat fel.

A jelenlegi elektronikus termékkísérő okmány (e-TKO) tervezet kettős funkciójúvá válik, e-TKO- és e-EKO-tervezet lesz egyidejűleg, és az abban található „Üzenet típusa” rovat kódja határozza meg, hogy e-TKO-ról, vagy e-EKO-ról van-e szó.

Nevezetesen, ha az „Üzenet típusa”: „3 = Adózott vállalatközi szállítmány”, akkor az elektronikus üzenet e-EKO lesz.

Adózott vállalatközi szállítmány esetén nem e-TKO, hanem e-EKO áll elő. Az adózott szállítmányok megkülönböztetése miatt a szállítmányt egyedileg azonosító adminisztratív hivatkozási kód (AHK) struktúrája meg fog változni, a 20. karakterén egy „P” (paid, vagyis adózott) érték lesz.

Kapcsolódva a fentebb részletezett új tevékenységtípusokhoz, e-EKO esetén

• a „9. d Eredet típuskód” rovat értéke csak „3 = Adózott”,
• az „1.a) Rendeltetési hely típuskód” rovat értéke kizárólag „9 = Igazolt címzett”, vagy „10 = Ideiglenesen igazolt címzett”

 lehet.

A fő szabály szerint a Magyarországon megfizetett jövedéki adó visszaigénylésére a feladó adóraktár engedélyes, jövedéki engedélyes kereskedő, bejegyzett feladó, kisüzemi bortermelő vagy eseti igazolt feladó akkor válik jogosulttá, ha az e-EKO-val feladott jövedéki termék címzettje a jövedéki termék átvételét, azaz a szabad forgalomban végzett szállítás befejeződését az elektronikus átvételi elismervényen igazolja.

4.2. Más tagállamban adózott és feladott jövedéki termék kereskedelmi célú átvétele

A szállítás lezárása e-EKO esetén is az érvényesített átvételi elismervény megküldésével történik, és adózott szállítmány esetén két különböző jogi következménye van: egyrészt értesítés arról, hogy a címzett a jövedéki termékeket átvette, másrészt értesítés arról, hogy az alaki követelmények a rendeltetési tagállamban teljesültek, és az adó-visszatérítés végrehajtható.

Az „átvétel átfogó értékelése” kódok nem változnak.

Egy másik tagállamban szabad forgalomba bocsátott, kereskedelmi céllal szállított jövedéki termék Magyarországon adózatlan jövedéki terméknek minősül. Ezért a jövedéki termék belföldre szállításával adókötelezettség és adófizetési kötelezettség keletkezik.

Az adófizetési kötelezettség időpontja az, amikor a jövedéki terméket Magyarországon a kiegészített engedély alapján a bejegyzett kereskedő mint igazolt címzett, az eseti bejegyzett kereskedő mint igazolt eseti címzett, vagy a jövedéki engedélyes kereskedő mint igazolt címzett átveszi.

A bejegyzett kereskedőnek, az eseti bejegyzett kereskedőnek és a jövedéki engedélyes kereskedőnek mint adófizetésre kötelezett személynek (engedélyesnek) az átvételhez kapcsolódóan a jövedéki adó alapját és a fizetendő adót naptári hónaponként kell megállapítania, és önadózás útján állapítja meg, vallja be és fizeti meg a jövedéki adót a tárgyhónapot követő hónap 20-áig.

További kötelezettség, hogy az előzőekben nevesített adófizetésre kötelezett személynek (engedélyesnek) a szabad forgalomba bocsátott jövedéki termék másik tagállamból kereskedelmi céllal belföldre történő szállítása esetén, a jövedéki termékek feladása előtt a belföldön keletkező adófizetési kötelezettségnek megfelelő összegben jövedéki biztosítékot kell nyújtania.

A jövedéki engedélyes kereskedő esetében az irányadó általános szabálytól eltérően, ha a tevékenységhez egyébként szükséges jövedéki biztosíték nem fedezi a szállítmány jövedékiadó-tartalmát, azt ki kell egészíteni az adótartalom teljes összegére, mert különben nem fogja tudni elektronikusan átvenni a szállítmányt.

Az adóztatást érintően speciális szabály vonatkozik az adóraktár engedélyesére. Az adóraktár engedélyesénél a jövedéki termék belföldre szállításával az adókötelezettség mellett adómegfizetési kötelezettség nem keletkezik, mert az adóraktár engedélyese az átvételkor köteles a jövedéki terméket betárolni az adóraktárába, és azt adózatlan készletként (az adófelfüggesztés alatt álló készlet növelésével) nyilvántartásba venni.

Ebből következően fő szabályként az adóraktár engedélyesének a szabad forgalomba bocsátott jövedéki termék másik tagállamból kereskedelmi céllal belföldre történő szállításához kapcsolódóan akkor keletkezik adómegfizetési kötelezettsége, ha a jövedéki termék elhagyja az adóraktár területét, azaz megtörténik belföldön a szabad forgalomba bocsátás.

Ebben az esetben az adóraktár engedélyesének a szabad forgalomba bocsátás időpontjához kapcsolódóan a jövedéki adó alapját és a fizetendő adót szintén naptári hónaponként kell megállapítania, és szintén önadózás útján állapítja meg, vallja be és fizeti meg a jövedéki adót a tárgyhónapot követő hónap 20-áig.

Az adóraktár engedélyesét érintően a bejegyzett kereskedőre, az eseti bejegyzett kereskedőre és a jövedéki engedélyes kereskedőre vonatkozó biztosítéknyújtástól eltérően speciális szabályrendszert kell alkalmazni. A szabad forgalomba bocsátott, kereskedelmi céllal szállított jövedéki terméknél is az adóraktár engedélyese részére adóraktáranként meghatározott jövedéki biztosíték kimunkálására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az adóraktár esetében továbbra is alkalmazható a Jöt. 21. § (2) bekezdése szerinti biztosítékkedvezmény, ha annak feltételei fennállnak, végeredményben mégsem kell a jövedéki adó teljes összegére biztosítékot nyújtani.

Fontosnak tartjuk azt is hangsúlyozni, hogy az előző rendezőelveknek az adóraktár engedélyese úgy tud megfelelni, ha az átvételi elismervényen a termék fogadását végző adóraktári engedélyen szereplő „E” karaktert tartalmazó, „Másik tagállamban szabad forgalomba bocsátott, kereskedelmi céllal belföldre feladott jövedéki termék átvétele” tevékenységre jogosító engedélyszámot tünteti fel.

Egyéb engedélyek esetén is igaz, hogy az adott telephelyre vonatkozó engedélyen szereplő engedélyszám használható a másik tagállamban szabad forgalomba bocsátott, kereskedelmi céllal belföldre szállított jövedéki termék fogadásánál.

Az előzőekben részletezett engedélyszám-alkalmazási szabályt a Magyarországon szabad forgalomba bocsátott, kereskedelmi céllal másik tagállamba szállított jövedéki termék feladásánál is alkalmazni kell.

4.3. Az adófelfüggesztési eljárás és a szabad forgalom megkülönböztetése

A fenti különbségtételt az e-TKO és az e-EKO közötti eltérések szempontjából közelíthetjük meg a legérzékletesebben.

Minden, eddig e-TKO-val szállítható termék szállítható majd e-EKO-val.

Kizárólag egy további termékkel szélesebb az e-EKO-val szállítható termékek köre: ez az uniós szabályok szerint teljesen denaturált alkohol. Ez a termék Magyarországról más tagállamba és más tagállamból Magyarországra csak e-EKO-val szállítható.

Teljesen denaturált alkohol belföldön történő szállítása során szállítólevelet kell alkalmazni. Adózott szállítások esetén az e-EKO törlése, megosztása nem lehetséges. A rendeltetési hely módosítása is csak két forgatókönyvre korlátozódik: csak ugyannak a címzettnek egy másik rendeltetési helyére, vagy vissza a feladó részére lehet irányítani a szállítmányt. Ez a folyamat is a meglévő adófelfüggesztési folyamatok, adatok újrafelhasználásával valósul meg. Ily módon a biztosítékkezelésben sem következik be változás.

A töltőfolyadékot, az  új dohánytermék-kategóriákat, a  füst nélküli dohányterméket és a  dohányzást helyettesítő nikotintartalmú terméket tartalmazó e-EKO nem kerül továbbításra a rendeltetési hely szerinti tagállam EMCS alkalmazásának. Ezeknek a szállítmányoknak a lezárása manuálisan történik.

Figyelembe véve, hogy a jövedéki termék másik tagállamba irányuló szabad forgalomba bocsátásának okmányául az e-EKO fog szolgálni, külön, a jelenlegi gyakorlat szerinti –HU815E/HU801E üzenet útján történő – adatszolgáltatás nem szükséges.

Ehhez kapcsolódóan megszűnik a HU815E és a HU801E üzenetek jelenlegi kettős funkciója, a jövőben ezek az üzenetek kizárólag jövedéki termék belföldi szabad forgalomba, szállítólevéllel történő bocsátása esetén lesznek alkalmazhatók. Jövedéki termék másik tagállamba irányuló szabad forgalomba bocsátásáról nem nyújtható be HU815E üzenet.

A HU815E nyomtatvány és üzenet új megnevezése „Adatszolgáltatás jövedéki termék belföldi szabad forgalomba bocsátásáról” lesz.

A nyomtatványban/üzenetben

• a „Bejelentés típusa” rovat értéke kizárólag „S – Jöt. 64. § szerinti szállítólevél”,
• a rendeltetési ország kódja kizárólag „HU = Magyarország”
  lehet.

A fejlesztők és a szoftverházak számára a módosításokat tartalmazó EMCS_Interfesz_specifikáció_v3.0.doc dokumentum és mellékletei elérhetőkaz OPENKKK portálon (https://openkkk.nav.gov.hu) az EMCS rendszer címszó alatt a 2023.02.13. – EMCS 4.0 Fázis mappában.

Kedves Olvasó! Az adózott jövedéki termék tagállamok közötti kereskedelmi célú szállításához rendelt tevékenységtípusok felépítése és logikája új gyakorlati alkalmazást és –az időközben akár változó jogszabályi környezetből adódóan – folyamatos jogszabály-értelmezést igényel az ügyfelek és az állami adó- és vámhatóság részéről. Reméljük, hogy az új tevékenységtípusokat bemutató cikkünkkel felkeltettük az érdeklődést, és a publikáció hasznos segítséget ad a jövedéki ügyek intézése során.