Családi otthonteremtési kedvezmény és az illeték

✎ dr. Sőrés Zsuzsa tájékoztatási szakreferens NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály

Az elmúlt években az adózók számára az egyik legkedvezőbb változás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényben (a továbbiakban: Itv.) biztosított, a családi otthonteremtéshez kapcsolódó illetékmentesség volt, amely jelentős anyagi segítséget jelent az állami támogatással ingatlant szerzők számára. A 2021 eleje óta hatályos rendelkezések értelmében akár használt, akár új lakást vásárolnak a családok az otthonteremtési kedvezmény igénybevételével, lakásszerzésük teljes egészében illetékmentes.

Mi az a családi otthonteremtési kedvezmény?

Az egyik legismertebb és legnépszerűbb állami támogatás Magyarországon a családi otthonteremtési kedvezmény (a továbbiakban: csok), amely új lakás vásárlásához vagy építéséhez, valamint használt lakás vásárlásához vagy bővítéséhez igényelhető, vissza nem térítendő támogatás. A csok 2015 júliusától igényelhető, és alapvető célja az, hogy a támogatással a családok könnyebben jussanak hozzá a lakhatásukra szolgáló ingatlanhoz.

Az új lakások építéséhez, vásárlásához igényelhető lakáscélú támogatás részletes szabályairól a 16/2016. (II. 10.) kormányrendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet1.), míg a használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről a 17/2016. (II. 10.) kormányrendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet2.) rendelkezik.

A kedvezményt a megfelelő feltételek teljesülése esetén a jogosult támogatott személyek vehetik igénybe a velük közös háztartásban élő és a megvásárlandó, építendő lakásba velük együtt költöző, lakóingatlan bővítése esetén a velük együtt lakó, meglévő gyermekek után.

A támogatásnak ugyanakkor létezik egy másik formája is, ez az úgynevezett megelőlegezett csok. A megelőlegezett csokot a fiatal házaspárnak minősülő (a kérelem befogadásakor legalább az egyik fél 40 év alatti) támogatott személyek az általuk előre vállalt gyermek után vehetik igénybe. A gyermektelen házaspárok három, az egygyermekesek legfeljebb kettő, míg a kétgyermekesek családok legfeljebb további egy gyermek jövőbeli megszületését vállalhatják. A vállalt gyermekek számától függ a gyermekek megszületésére előírt határidő is, ami egy gyermek esetén négy év, két gyermeknél nyolc év, míg a három gyermek megszületésére tíz év áll a fiatal házaspárok rendelkezésére.

Az igénybe vehető családi otthonteremtési támogatás összege függ a gyermekek számától és a megvásárlandó ingatlan jellegétől (új, használt) is. A jelenleg hatályos szabályok alapján 600 000 és 10 millió forint közötti a vissza nem térítendő támogatás összege. A 2019. július 1-je óta elérhető ún. falusi csok 2 679 preferált kistelepülésen nyújt a korábbiaknál magasabb összegű, vissza nem térítendő támogatást. Ha a vagyonszerzők ilyen településen szereznek ingatlant, a használt ingatlanra is annyi a családi otthonteremtési támogatás összege, mintha azt új ingatlan vásárlására fordítanák.

A meglévő gyermekek után járó, valamint a megelőlegezett csok akár kombinálható is oly módon, hogy a támogatott személyek a meglévő gyermekek után járó csok mellett még további gyermekek vállalásáról is nyilatkozhatnak, és ezen jövőben születendő gyermekek után is igénybe vehetik megelőlegező támogatásként a csok összegét. Ezenkívül további állami segítségként lehetőség van arra is, hogy a támogatás egy államilag garantált, kedvezményes lakáshitellel (ingatlanhitellel) is kiegészíthető legyen. Három gyermek után a hitel összege akár 15 millió forint is lehet, a kétgyermekes családok számára pedig 10 millió forintos kamattámogatott hitel érhető el.

A csokhoz kapcsolódó illetékkedvezmények az Itv.-ben

A csok hatálybalépése és a 2020. december 31-e közötti időszakra irányadó illetékszabályok

A csok keretében történő vagyonszerzést minden esetben érintik a visszterhes vagyonátruházási illeték szabályai, hiszen a támogatás maga is lakásvásárláshoz kapcsolódik.

Az Itv. 2021. január 1-jét megelőzően hatályos 21. § (1) bekezdése szerint az illeték alapjának kiszámításakor az ingatlan forgalmi értékéből le kellett vonni a vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatás összegét, és az így kapott összeg képezte az illetékalapot. Tekintettel arra, hogy a csok – más lakáscélú támogatások mellett, mint amilyen például a fiatalok életkezdési támogatása – szintén vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatásnak minősült, ezt a támogatási összeget is le lehetett vonni a forgalmi értékből. A levonást követően csökkentett illetékalap után kellett megfizetni a 4 százalékos mértékű visszterhes vagyonszerzési illetéket. Fontos volt azonban ezzel a rendelkezéssel kapcsolatban az, hogy a levonás során kizárólag a vissza nem térítendő támogatás összege volt figyelembe vehető, a kamattámogatott hitel formájában megkapott összeg (csok-hitel) nem, hiszen azt a vagyonszerzőknek – még ha állami kamattámogatás mellett is, de – vissza kellett fizetni.

2018. január 1-jétől emellett egy másik illetékkedvezmény-szabály is kapcsolódott a csok támogatási összegéhez.

Az Itv. 26. § (1) bekezdés f) pontja alapján mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a vállalkozó által értékesítés céljára újonnan épített, építtetett – ideértve az ingatlan-nyilvántartásban nem lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott és ténylegesen sem lakás céljára használt épület átalakításával, továbbá a lakóépület bővítésével (pl. tetőtér-beépítéssel) létesített –, 15 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékű új lakás tulajdonjogának, ilyen lakás tulajdoni hányadának a megvásárlása. A rendelkezés 2018. január 1-jétől hatályos szövege alapján, amennyiben az új lakás forgalmi értéke vagy a vissza nem térítendő, lakáscélú állami támogatással csökkentett értéke nem haladja meg a 30 millió forintot és a vagyonszerző másik lakástulajdon eladását nem igazolja, akkor a megállapított illetékből nem kell megfizetni azt az összeget, amely akkor járna, ha a lakás forgalmi értéke 15 millió forint lenne.

Azaz 2018-tól lehetőség volt arra, hogy a lakáscélú állami támogatás összegével csökkentett forgalmi érték képezze ezen illetékkedvezmény esetén az értékhatár megállapítása során irányadó értéket.

Ez a lehetőség végül 2021. január 1-jével szűnt meg, párhuzamosan azzal, hogy a csok-támogatással lakásvásárlók már önmagában a csok igénybevétele miatt teljes illetékmentességet élveznek. Emellett egyszerűen szükségtelenné vált a szabály korábbi módosításának további fenntartása, ezért kikerült az illetékkedvezmény szövegéből a lakáscélú állami támogatásokra vonatkozó szövegrész. Az Itv. 26. § (1) bekezdés f) pontjának 2021. január 1-jén hatályba lépett módosítása azt eredményezte, hogy visszatérve a megelőző szabályokhoz, jelenleg kizárólag az ingatlan forgalmi értéke dönti el, hogy az illetékmentesség, illetve -kedvezmény feltételeinek a vagyonszerzés megfelel-e.

A 2020. december 31-jét követően, de 2021. július 10-ét megelőzően keletkezett illetékkötelezettség esetén irányadó rendelkezések

A csokkal összefüggésben az Itv. szabályozásában alapvető változást hozott az egyes törvényeknek az otthonteremtési akcióterv bevezetése érdekében szükséges módosításáról szóló 2020. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Mód. tv.). A módosító jogszabály a visszterhes vagyonátruházási illetékmentességet szabályozó Itv. 26. §-át kibővítette egy új illetékmentességi szabállyal.

Az Itv. 2021. január 1-jétől hatályos 26. § (1a) bekezdés f) pontja szerint illetékmentessé vált a lakás tulajdonjogának, lakás tulajdoni hányadának a Korm. rendelet1. 2020. október 1-jén hatályos 1. § a) pontja vagy a Korm. rendelet2. 2020. október 1-jén hatályos 1. § (2) bekezdése szerinti csok felhasználásával történő megvásárlása.

Tehát a teljes illetékmentesség a csok összegétől és a megvásárolt lakás forgalmi értékétől függetlenül igénybe vehetővé vált valamennyi támogatott vagyonszerző személy számára.

Mivel ez a vagyonszerzők számára lényegesen kedvezőbb szabály a korábban hatályban lévő rendelkezéseknél, az átmenet során nagy jelentősége volt az újonnan beiktatott rendelkezés alkalmazási hatályának. Ezért azt a jogalkotó egy külön erre irányadó átmenti rendelkezésben szabályozta. Az Itv. 99/W. §-a alapján az új, teljes illetékmentességet eredményező rendelkezéseket kell alkalmazni azon adásvételi szerződések esetén, amelyeknél az illetékkötelezettség keletkezési időpontja 2021. január 1-je, illetve azt követő időpont.

Az illetékkötelezettség keletkezésének időpontját minden esetben az Itv. 3. §-a határozza meg. Mivel a csok esetében a vagyonszerzésre jellemzően adásvételi szerződéssel kerül sor, ezen vagyonszerzéseknél az Itv. 3. § (3) bekezdés a) pontja lesz az irányadó, így az illetékkötelezettség keletkezésének időpontja a szerződés megkötésének napjával egyezik meg.

Ennek következtében a vagyonszerzők már teljes illetékmentességet vehettek igénybe csokkal támogatott lakásvásárlásuk során, ha az adásvételi szerződést 2021. január 1-jén vagy azt követően kötötték meg. Tehát az illetékkötelezettség keletkezésének időpontja (az ingatlan-adásvételi szerződés kelte), és nem az illetékkiszabásra történő bejelentés időpontja a döntő abban a kérdésben, hogy az illetékkiszabásra az Itv. 21. § (1) bekezdés szerinti szabályt, vagy pedig a 2021. január 1-jével az Itv. 26. (1a) bekezdés f) pontjába iktatott teljes illetékmentességet kell alkalmazni. Ez azt eredményezi, hogy hiába került sor az illetékkiszabásra akár már 2021-ben, az illetékmentesség kizárólag akkor volt alkalmazható, ha az adásvételi szerződést 2021. január 1-jén vagy azt követően írták alá.

A módosító jogszabály emellett az Itv. 21. § (1) bekezdését, vagyis a korábban már említett vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatás illetékalap-kedvezményének levonásáról rendelkező szabályt 2021. január 1-jével hatályon kívül helyezte. Ez azzal is járt, hogy míg a csokkal az illetékmentesség miatt kedvezőbb, más lakáscélú állami támogatással ingatlant vásárló személyek – amennyiben nem vettek igénybe csokot is – akár kedvezőtlenebb helyzetbe is kerülhettek az illetékmegállapítás során, mivel esetükben az illetékalap-csökkentés lehetősége elveszett.

A megelőlegező támogatásként folyósított csokkal összefüggésben a Mód. tv. több speciális rendelkezést iktatott be. Az Itv. 26. § (2g) pontja alapján abban az esetben, ha az Itv. 26. § (1a) bekezdés f) pontja szerinti illetékmentességre a vagyonszerző kizárólag a Korm. rendelet1. 2020. október 1-jén hatályos 6. alcíme vagy a Korm. rendelet2. 2020. október 1-jén hatályos 8. alcíme szerinti megelőlegezett csok igénybevétele alapján vált jogosulttá, bizonyos körülmények bekövetkezése esetén később utólagos illetékfizetésre vált kötelezhetővé.

Az Itv. két ilyen esetet állapított meg. A megelőlegező támogatással kapcsolatban a vagyonszerzőnek utólagosan illetéket kell fizetnie, ha a gyermekvállalás az arra vonatkozó határidő lejártáig nem teljesül, vagy a vagyonszerző a csokot – a gyermekvállalás teljesítése nélkül – a határidő lejártát megelőzően bármely okból visszafizette.

Az állami adóhatóságnak a visszafizetésről történő tudomásszerzést követően meg kell állapítania az illetéket. A megállapítás során az illetékkötelezettség keletkezésekor fennálló forgalmi értéket alapul véve és az illetékkötelezettség keletkezésekor hatályos illetékmértékkel kell előírni a vagyonszerző által fizetendő visszterhes vagyonszerzési illetéket.

Természetesen az adóhatóság az utólagos illetékkiszabás során az Itv. 26. § (1a) bekezdés f) pontja szerinti mentességi szabályt már nem veheti figyelembe. Mivel a csok-támogatás egyes feltételeinek megszegése akár évekkel a vagyonszerzés után keletkeztethet visszafizetési kötelezettséget, annak érdekében, hogy az elévülés se akadályozza az illetékkiszabásra történő bemutatás után az akár 5 éven túli illetékmegállapítást, az elévülés kapcsán egy speciális szabály került a törvénybe. Az adóhatóság illetékmegállapításra vonatkozó joga a támogatás visszafizetése vagy a hatóság visszafizetésről szóló döntése véglegessé válása naptári évének utolsó napjától számított 5 éven belül évül el.

Fontos, hogy az ebben az időszakban hatályos rendelkezések alapján az Itv. szerint illetékfizetési kötelezettsége akkor keletkezhet a vagyonszerzőnek, ha az illetékmentességre kizárólag megelőlegezett támogatásra tekintettel vált jogosulttá. Abban az esetben, ha az adózó részben már meglévő és részben jövőben születendő gyermekre tekintettel kapott támogatást, az illetéket utólag nem lehet megfizettetni vele.

A visszafizetési kötelezettségre már ebben az időszakban is érvényes volt egy további fontos kivételszabály: az Itv. 26. § (2h) bekezdése szerint abban az esetben, ha a megelőlegező támogatásként kapott csokot azért kell visszafizetni, mert a vállalt gyermekek nem születtek meg, de ennek egészségügyi oka van, a vagyonszerzők mentesülnek az utólagos illetékfizetés alól.

A 2021. július 10-ét követően hatályos szabályozás

Az esetleges visszaélések megelőzése érdekében még a hatálybalépés évében, 2021. július 10-én módosították a beiktatott szabályokat. Az indoklás alapján a módosítás oka a szabályozás igazságosabbá, következetesebbé tétele volt.

A leglényegesebb változás, hogy míg 2021. július 10-ig az Itv.-ben kizárólag a megelőlegező kölcsönként kapott csokra vonatkozott a visszafizetési szabály, vagyis annak lehetősége, hogy a támogatás teljes összegének visszafizetése esetén az illetékkötelezettség is „feléledhet”, ezt a rendelkezést az új szabályozás kiterjeszti valamennyi, csok-támogatás miatt illetékmenteségben részesülő vagyonszerzőre.

Az Itv. 26. § (2g) bekezdésében található rendelkezés akképpen változott, hogy ha a vagyonszerző bármely okból vagy a hatóság rendelkezése alapján visszafizeti a csok teljes összegét, az adóhatóság a lakás illetékkötelezettség időpontjában fennálló forgalmi értéke és az illetékkötelezettség keletkezésének időpontjában hatályos rendelkezések alapján kiszabja a visszterhes vagyonátruházási illetéket.

Ami viszont fontos és a vagyonszerzők számára is rendkívül lényeges körülmény, hogy az Itv. 26. § (2g) bekezdése alapján az állami adóhatóság csak akkor állapíthatja meg az illetéket utólag, ha a támogatott vagyonszerző a csok teljes összegét visszafizeti, illetve a csok teljes összegének visszafizetését rendeli el a kormányhivatal. Ebből az is következik, hogy amennyiben a vagyonszerző a csokot részben, így például a gyermekvállalási határidő lejártának időpontjában meglévő gyermekek után járó csok összegével csökkentett összegben fizeti vissza, nincs helye utólagos illetékkiszabásnak.

Egy gyakran előforduló példát hozva a fentiek megvilágítására, abban az esetben, ha a támogatottak három gyermeket vállaltak, de a várt gyermekek közül a határidő lejártáig csak két gyermek született meg, és emiatt a csok összegét részben vissza kell fizetniük, ez a részbeni visszafizetési kötelezettség már nem eredményezi az illetékmentesség elvesztését, az illetékfizetési kötelezettség utólagos „feléledését”.

Továbbra is hatályban maradt a módosult rendelkezés mellett az a méltányossági szabály, hogy akkor sem lehet az illetéket utólagosan kiszabni, ha a vagyonszerző kizárólag megelőlegezett csok felhasználása miatt vált jogosulttá az illetékmentességre, és az előlegezett csok teljes összegét azért kell visszafizetnie, mert a gyermekvállalás teljesítése az egészségi állapota miatt hiúsult meg [Itv. 26. § (2h) bekezdés].

A módosítások kapcsán az átmeneti rendelkezést az Itv. 99/X. §-a tartalmazza. Ez alapján – alkotmányossági és adóméltányossági megfontolások miatt – a módosult szabályok azokban az ügyletekben alkalmazandók, amikor az illetékkötelezettség keletkezése (jellemzően a csokkal való lakásvásárlásra vonatkozó szerződés aláírása) a módosító rendelkezések hatálybalépését (2021. július 10-ét) követi.

Hogyan hatnak az átmeneti rendelkezések?

A csok feltételeinek teljesítése egy időben elhúzódó kötelezettségvállalást feltételez. A vagyonszerzéstől számítva akár évekkel később is bekövetkezhet olyan esemény, élethelyzet, ami a támogatás visszafizetését eredményezi.

A korábbiakban már kitértünk arra, hogy az átmeneti rendelkezések az illetékkötelezettség keletkezéséhez kötik az időben egymást követő illetékszabályok alkalmazását. Ez a fajta szabályozás magában hordozza a korábbi időszakban hatályos szabályok egyfajta „továbbélését”. Ha ugyanis bármely okból ténylegesen vissza kell fizetni a csok teljes összegét, korántsem mindegy, hogy melyik időszakban érvényes illetékszabályokat kell az adott ügyre alkalmazni. Az átmeneti rendelkezések következtében a 2021. július 10. előtt keletkezett illetékkötelezettség esetén ugyanis kizárólag megelőlegező támogatásban részesült személyek esetében kell az illetékmegállapítás utólagos lehetőségével számolni.

Mit érdemes tudniuk az illetékről azoknak, akik most vásárolnak lakást csok-támogatással?

Mint az előzőekben láthattuk, a csokkal lakást vásárlók, akár használt, akár új ingatlant vesznek, 2022-ben is rendkívül kedvező helyzetben vannak, mivel részükre az Itv. 26. § (1a) bekezdés f) pontja teljes illetékmentességet garantál. Mivel az elmúlt időszakban az ingatlanpiacon az ingatlanok forgalmi értéke folyamatosan nőtt, a magas illetékalap okán ez az illetékmentesség egyáltalán nem elhanyagolható mértékű további anyagi segítséget jelenthet az otthonteremtő családok számára.

Fontos azonban a vagyonszerzőknek tisztában lenni azzal is, hogy az Itv. 26. § (2g) bekezdése a támogatás teljes visszafizetése vagy a teljes visszafizetés hatóság általi elrendelése esetére előírja az adóhatóságnak az utólagos illetékmegállapítást. Az utólagos illetékmegállapítás alól egyetlen kivételszabály található az Itv. 26. § (2h) bekezdésben, amely szerint nem kell illetéket megállapítani, ha a megelőlegező támogatásként folyósított összeg esetében a gyermekvállalás a támogatott személyek egészségügyi állapota miatt hiúsul meg.

A támogatás visszafizetését követő utólagos illetékmegállapítás során az illetékkötelezettség keletkezésének időpontjára megállapított forgalmi érték és az illetékkötelezettség időpontjában hatályos rendelkezések alapján, így többek közt az illetékkötelezettség idején irányadó mértékkel kell az adóhatóságnak a visszterhes vagyonszerzési illetéket megállapítania. Ez gyakorlatilag azt is jelenti, hogy a vagyonszerzők ténylegesen még egy esetleges utólagos illetékmegállapítás kapcsán sem kerülnek hátrányosabb helyzetbe, mintha a vagyonszerzéssel egyidejűleg kellett volna az illetéket megfizetniük.

Az igénybe vett csok teljes összegének esetleg kamatos visszafizetésével egyidőben megállapított illetékfizetési kötelezettség ugyanakkor jelentős anyagi teherként jelentkezhet a vagyonszerzőknél.

Bár jelen cikknek nem témája a csok szabályainak részletes bemutatása, nem árt tisztában lenni azzal, hogy milyen körülmények vezethetnek az állami támogatás teljes visszafizetéséhez. Már korábban említettük, hogy ilyen ok lehet, ha az előzetesen vállalt gyermekek egyike sem születik meg végül. Emellett kapcsolódhat visszafizetési kötelezettség akár a támogatott felek esetleges válásához is, ha a támogatással vásárolt, korábban közös lakhatásra szolgáló ingatlant elidegenítik.

Érdemes tudni, hogy a csok igénybevételéhez kapcsolódóan az ingatlanra elidegenítési és terhelési tilalom kerül bejegyzésre a Magyar Állam javára, 10 éves időtartamra. Visszafizetési kötelezettség keletkezik, ha ezen időszak alatt a lakást lebontják, kivéve, ha a bontás természeti katasztrófa miatt vált szükségessé, vagy a lakás eladásra kerül, a lakás nem a támogatott személy és kiskorú gyermekének lakóhelyéül szolgál, a lakás használatát harmadik személynek átengedik (vagyis kiadják), azon használati vagy haszonélvezeti jogot alapítanak, vagy a lakást a lakáscéltól eltérően hasznosítják.

Ha a csok teljes visszafizetésére kerül sor, akkor az ezzel kapcsolatos jelzés automatikusan beérkezik az állami adóhatósághoz annak érdekében, hogy megállapítsa utólagosan az illetéket. Erről a Korm. rendelet1. 60/A. §-a és a Korm. rendelet2. 44/A. §-a egyezően rendelkezik. A Korm. rendeletek alapján, ha a támogatott személy a 2021. január 1-jét követően igényelt csok

a) teljes összegét bármely okból visszafizette, vagy
b) teljes összegének visszafizetésére vált kötelezetté,

a kormányhivatal ennek tényéről a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig elektronikus úton értesíti az állami adóhatóságot és a hitelintézetet.

Annak érdekében, hogy az elévülés a későbbi illetékmegállapításnak ne legyen akadálya, az Itv. 86. § (4) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az adóhatóság az illetéket 5 évig állapíthatja meg, amely időtartamot a csok visszafizetése vagy a visszafizetés elrendelése évének december 31-étől kell számítani.

A csok-támogatás átvitele egy másik ingatlanra

Természetesen a csokkal vásárolt lakáson fennálló elidegenítési és terhelési tilalom alatt is előfordulhat olyan élethelyzet, amely másik ingatlan megvásárlását teszi szükségessé. Például az egyre bővülő család igényeinek a korábban támogatással megvásárolt ingatlan már nem felel meg.

Ilyen esetben van lehetőség arra, hogy a korábban kapott támogatást átvigyék egy újabb, általuk megvásárolni kívánt lakásra. Ennek technikai lebonyolítása a végletekig egyszerűsítve a következőképpen írható le. A támogatottaknak a korábban megkapott csok összegét be kell fizetnünk egy kincstári letéti számlára. Ezt követően tehermentesítik a régi ingatlant. Majd az új lakás megszerzésének megfelelő igazolásakor a letéti számlára befizetett összeget a kincstár visszautalja nekik, és bejegyzi az elidegenítési és terhelési tilalmat az új lakásra. Fontos tudni, hogy az új ingatlancél teljesítésével nem kezdődik elölről a 10 éves elidegenítési tilalom, hanem az eredeti szerződés szerint folytatódik tovább.

Mit jelent ez az átmeneti visszafizetés az illetékkötelezettségre nézve?Abban az esetben, ha a vagyonszerző a lakásigényét a csokkal vásárolt lakás cseréjével, vagy értékesítését követően egy másik lakás vásárlása útján elégíti ki, és a korábban igénybe vett csok összegét letéti számlára fizeti be, az Itv. 26. § (2g) bekezdése szerinti utólagos illetékkiszabást előíró szabály nem alkalmazható. Ebben az esetben ugyanis a kormányhivatal a visszafizetéssel kapcsolatos kötelezettséget felfüggeszti a Korm. rendelet1. 59. § (1) bekezdése és a Korm. rendelet2. 43. § (1) bekezdése értelmében, így nem valósul meg az Itv. 26. § (2g) bekezdése szerinti visszafizetési feltétel. Jó hír tehát, hogy a támogatás átmeneti visszafizetése az illetékkötelezettséget nem éleszti fel.

Tisztában kell lennünk ugyanakkor azzal is, hogy a csok-visszafizetési kötelezettség felfüggesztésének időtartama alatt cserével vagy vásárlással megszerzett újabb lakás után az Itv. 26. § (1a) bekezdés f) pontja szerinti illetékmentesség ismételten nem vehető igénybe, lévén, hogy az újabb lakást a vagyonszerző ténylegesen már nem a csok felhasználásával szerzi meg, hanem a korábban igénybe vett csokot viszi át az új ingatlanra. Természetesen ilyenkor nincs akadálya annak, hogy más, az Itv.-ben szabályozott kedvezménnyel, így például az Itv. 21. § (2) bekezdés b) pontja szerinti cserét pótló kedvezménnyel éljen a vagyonszerző az új, megvásárolt ingatlanra irányadó illetékkiszabás során.

Összefoglalva a fentieket, kijelenthető, hogy a csokhoz kapcsolódó illetékmentesség kedvező lehetőséget jelent a vagyonszerzők számára, azonban igénybevétele során nem árt tisztában lenni a csok-támogatás szabályaival, valamint az Itv. rendelkezéseivel.