A bejelentett részesedés
✎ dr. Ujvári Miklós tájékoztatási szakreferens NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály
Egy vállalkozás életében gyakori jelenség, hogy részesedést szerez egy másik vállalkozásban. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvényben (a továbbiakban: Tao. tv.) szereplő bejelentett részesedés intézménye egy olyan lehetőség, amelynek igénybevételét minden vállalkozásnak érdemes megfontolni. Cikkem a bejelentett részesedésnek a társasági adóban betöltött szerepét kívánja bemutatni, kitérve az egyes gyakorlati problémákra.
A tulajdonosi jogviszonyt megtestesítő részesedés
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (6) bekezdés 3. pontja értelmében tulajdoni részesedést jelentő befektetés minden olyan, nyomdai úton előállított (előállíttatható) vagy dematerializált értékpapír, illetve e törvény által értékpapírnak minősített, jogot megtestesítő okirat, amelyben a kibocsátó meghatározott pénzösszeg, illetve pénzértékben meghatározott nem pénzbeli vagyoni érték tulajdonba vételét vagy használatbavételét elismerve arra kötelezi magát, hogy ezen értékpapír, okirat birtokosának meghatározott vagyoni és egyéb jogokat biztosít. Idetartozik különösen: a részvény, az üzletrész, a szövetkezeti részesedés, a vagyonjegy, az egyéb társasági részesedés, a határozatlan futamidejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy, a kockázati tőkerészvény.
Az adózó a tulajdoni részesedést jelentő befektetéseit vagy a befektetett pénzügyi eszközök között, vagy a forgóeszközök között mutatja ki.
A részesedést akkor kell a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatni, ha azt az adózó azzal a céllal szerezte meg, hogy ezáltal tartós jövedelemre (jellemzően osztalékra) tegyen szert a kibocsátótól, vagy befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetősége legyen a kibocsátóval kapcsolatban.
A befektetett pénzügyi eszközök közé besorolt részesedés lehet:
- tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban,
- tartós jelentős tulajdoni részesedés vagy
- egyéb tartós részesedés, attól függően, hogy az adózó milyen kapcsolatban áll a kibocsátóval.
Hasonló módon, a forgóeszközök közé tartozó részesedéseket:
- részesedés kapcsolt vállalkozásban,
- jelentős tulajdoni részesedés és
- egyéb részesedés
csoportosításban kell kimutatni.
A bejelentett részesedés fogalma
A bejelentett részesedés fogalmát és a hozzá kapcsolódó adóalap-korrekciós szabályokat az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi CXXXI. törvény iktatta – 2007. január 1-jei hatállyal – a Tao. tv. rendelkezései közé.
A bejelentett részesedés kezdetben a belföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személyben, jogi személyiséggel nem rendelkező társas vállalkozásban és külföldi személyben (kivéve az ellenőrzött külföldi társaságot) legalább 30 százalék mértékű részesedés megszerzését jelentette, melyet a szerzést követő 30 napon belül kellett bejelenteni az adóhatóságnak. A határidő elmulasztása jogvesztő hatályú volt.
A bejelentett részesedés szabályait érdemben a 2010. január 1-jétől hatályba lépett jogszabály-módosítás változtatta meg oly módon, hogy lehetővé tette a 30 százalék feletti további részesedés megszerzésének a bejelentését, amelynek feltétele volt, hogy az adózó a legalább 30 százalékos mértékű részesedését bejelentette az adóhatósághoz.[1]
A bejelentett részesedés fogalmában további jelentős változást a 2012. január 1-jétől hatályba lépett módosítás hozott,[2] amely a részesedés bejelentésének határidejét 60 napra emelte. E módosítás meghatározta továbbá a szerzés időpontját,[3] illetve kimondta, hogy az üzletvezetés helyére tekintettel belföldi illetőségű adózó e rendelkezést azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy az első jognyilatkozat megtételének napját követő 60 napon belül jogosult bejelentést tenni azokról a részesedésekről, amelyeket a belföldi illetőség megszerzése előtt szerzett.
A 2014. január 1-jétől bekövetkezett jogszabályi változások szerint a bejelentett részesedésnél a minimális részesedésszerzés mértéke – a korábbi 30 százalékról – 10 százalékra csökkent, valamint a részesedésszerzés bejelentésére nyitva álló jogvesztő határidő – a korábbi 60 napról – 75 napra emelkedett.[4] A 2018. január 1-jével hatályba lépő módosítás eltörölte a minimális részesedésszerzés mértékét.[5] Ez azt jelenti, hogy akár 1%-os részesedés is bejelenthető.
A Tao. tv. 4. § 5. pontjában szabályozott, jelenleg hatályos bejelentett részesedés fogalmát az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény 19. § (1) bekezdése állapította meg.
E rendelkezés szerint bejelentett részesedésnek minősül „a belföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személyben és külföldi személyben (kivéve az ellenőrzött külföldi társaságot) szerzett részesedés (a korábban már bejelentett részesedés értékének a növekedése) a határozatlan futamidejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy kivételével, feltéve, hogy az adózó a szerzést (ide nem értve a korábban már bejelentett részesedés értékének a növekedését és a korábban már bejelentett részesedésre vonatkozóan az átalakulás, egyesülés, szétválás során a jogutódban történő vagy jogutód általi részesedésszerzést) a szerzést követő 75 napon belül bejelenti az adóhatóságnak.” A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. A szerzés időpontjának a cégbírósági bejegyzés napja minősül, cégbírósági bejegyzés hiányában pedig az alapul szolgáló jogügylet hatályosulásának napja. Az üzletvezetés helyére tekintettel belföldi illetőségű adózó e rendelkezést azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy az első jognyilatkozat megtételének napját követő 75 napon belül jogosult bejelentést tenni azokról a részesedésekről, amelyeket a belföldi illetőség megszerzése előtt szerzett. A bejelentést az adózó a csoportos társasági adóalanyban fennálló csoporttagságának időtartama alatt önállóan teszi meg.
A 2018. augusztus 25. napjától hatályba lépett változások eredményeképpenaz utóbb szerzett részesedések már nemcsak akkor jelenthetők be, ha az adózó a korábban megszerzett részesedését is bejelentette. A fentiekhez kapcsolódóan a Tao. tv. 29/A. § (63) bekezdésébe beiktatott átmeneti rendelkezés lehetőséget biztosít arra, hogy a 2017. december 31-ét követően szerzett további részesedéseket az adózók – erre irányuló választásuk alapján – akkor is bejelenthették az új szabályok hatálybalépését követő 75 napon belül, vagyis legkésőbb 2018. november 8-áig az adóhatósághoz, ha egyébként a korábbi részesedésszerzésüketnem jelentették be. Így, ha az adózó egy belföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személyben vagy külföldi személyben elsőként megszerzett részesedését nem jelentette be és 2018-ban ugyanebben a személyben további részesedést szerzett, akkor e további részesedést a fenti határidőn belül bejelenthette az adóhatósághoz akkor is, ha egyébként az annak megszerzésétől számított 75 nap már eltelt.
Az ellenőrzött külföldi társaságban fennálló részesedések mellett a határozatlan futamidejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegyek sem jelenthetők be az adóhatósághoz. (A 2018. augusztus 24-éig bejelentett, határozatlan futamidejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegyek státuszát a változás nem érintette, ezek a befektetési jegyek továbbra is bejelentett részesedésnek minősülnek.)
A szabályozás könnyítéseként a korábban már bejelentett részesedést nem kell újra bejelenteni, ha az a belföldi jogi személy vagy külföldi személy, amelyben a bejelentett részesedés fennáll, átalakul, egyesül vagy szétválik.
A bejelentett részesedés egyéb szabályai tekintetében nem volt változás, így például továbbra sem kellett új bejelentést tenni abban az esetben, ha a korábban már bejelentett részesedés értékének százalékos mértéke nem változott, viszont a részesedés értéke növekedett.
Példa
„A” Kft. a 2021-es évben 50%-os mértékű bejelentett részesedéssel rendelkezik „B” Kft.-ben. A részesedés értéke 25 millió forint. 2022-ben a tagok arányos befizetéssel felemelik „B” Kft. törzstőkéjét, mely ezáltal 35 millióra változik. Ilyen esetben „A” Kft. részesedésének százalékos aránya sem változik, vagyis nem kell új bejelentést tenni.
A bejelentést a ’T201T és ’T201 jelű – Bejelentő- és változásbejelentő lapon kell megtenni.
A bejelentett részesedés vonatkozásában „szerzésnek” számít például a Tao. tv. 4. § 23/c. pontja szerinti kedvezményezett részesedéscsere során a megszerzett társaság jegyzett tőkéjéből való részesedés is, a jegyzett tőkét megtestesítő értékpapírok, üzletrészek révén, ezért az így szerzett részesedés is bejelenthető az adóhatóságnál.
Idesorolandó az apportálás útján megszerzett részesedés is, mivel az apport olyan forgalomképes nem pénzbeli hozzájárulás, melynek fejében az apportot szolgáltató részesedést szerez a társaság vagyonában.
Példa
„X” társaság többségi tulajdonosa „Y” társaságnak. „X” társaság a 2022-es évben „Z” társaságba apportálja „Y” társaságban lévő részesedését. Az apportálás eredményeként „X” társaság „Z” társaságban, „Z” társaság pedig „Y” társaságban szerez részesedést, amelyek jogszabályi előírások alapján bejelenthetők.
Előfordulhat olyan eset is, hogy a jegyzett tőke emelése miatt a részesedés aránya csökken. A minimum százalékos részesedési szabály eltörlése miatt azonban ez nem eredményez változást a már bejelentett részesedésszerzés vonatkozásában.
Példa
„Z” Kft. 50-50 százalékos tulajdonosa „X” és „Y” Kft. Mindkét társaság a 2020-as évben bejelentette a részesedésszerzését az adóhatósághoz. „X” Kft. 2021-ben jegyzett-tőke-emelést hajtott végre, melynek következtében „Y” Kft. tulajdoni hányada lecsökkent. A tőkeemelést követően „Y” Kft. részesedése továbbra is bejelentett marad, „X” Kft. tőkeemelése e tekintetben nem eredményez változást.
A bejelentett részesedés társasági adóalapra gyakorolt hatása
A társasági adó alapjának megállapítása soránaz adózás előtti eredményt növeli:
- a bejelentett részesedéshez kapcsolódó, az adóévben ráfordításként elszámolt értékvesztés, árfolyamveszteség, valamint
- a bejelentett részesedés kivezetése következtében elszámolt veszteségnek, árfolyamveszteségnek a bejelentett részesedéshez esetleg kapcsolódó üzleti vagy cégérték kivezetett könyv szerinti értéke miatti ráfordítással növelt összege, kivéve, ha a bejelentett részesedés kivezetésére a kibocsátó átalakulása, egyesülése vagy szétválás miatt került sor.[6]
Az adózás előtti eredményt csökkenti:
- a bejelentett részesedés értékesítése, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő szolgáltatása miatt elszámolt árfolyamnyereségből a bejelentett részesedéshez kapcsolódó üzleti vagy cégérték kivezetett könyv szerinti értéke miatt elszámolt ráfordítást meghaladó rész, de csak akkor, ha a részesedést az adózó (ideértve jogelődjét is) az értékesítését megelőzően legalább egy éven át folyamatosan eszközei között tartotta nyilván (az átalakulás, egyesülés, szétválás miatti kivezetés nem minősül a folyamatos tartás megszakításának), továbbá
- a bejelentett részesedésre az adóévben visszaírt értékvesztés.[7]
Értékvesztés
A tulajdoni részesedést jelentő befektetésre kötelező értékvesztést elszámolni, ha a befektetés könyv szerinti értéke jelentősen meghaladja a befektetés piaci értékét, és ez a különbözet tartósnak mutatkozik. Ha a tulajdoni részesedést jelentő befektetés piaci értéke később jelentősen és tartósan meghaladja a könyv szerinti értékét, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. A tulajdoni részesedést jelentő befektetés könyv szerinti értéke az értékvesztés visszaírása esetén sem haladhatja meg a részesedés beszerzési értékét.[8] A befektetés piaci értéke meghatározásakor figyelembe kell venni a kibocsátó tartós piaci megítélését, a piaci megítélés tendenciáját, a befektetés (felhalmozott) osztalékkal csökkentett tőzsdei, tőzsdén kívüli árfolyamát, annak tartós tendenciáját, valamint a kibocsátó megszűnése esetén a várhatóan megtérülő összeget, továbbá a kibocsátó saját tőkéjéből a befektetésre jutó részt (külföldi pénzértékre szóló befektetés esetén az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó választott devizaárfolyamon átszámított forintértéken). Az értékvesztést a kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó a részesedések, értékpapírok, bankbetétek, tartósan adott kölcsönök értékvesztéseként mutatja ki, amelyet azonban csökkent a korábban elszámolt értékvesztésből az adóévben visszaírt összeg.
A gazdálkodó minden mérlegfordulónapon köteles felmérni, hogy a befektetés véglegesen veszített-e az értékéből, mert értékvesztés elszámolására kizárólag akkor kerülhet sor, ha objektíven bizonyítható, hogy a befektetés kezdeti megjelenítése (azaz nyilvántartásba vétele) után bekövetkezett esemény (veszteséget eredményező) hatással volt a befektetés jövőbeli pénzáramaira, és ennek értéke megbízhatóan mérhető. Az értékvesztést az eredmény terhére kell elszámolni (értékesíthető pénzügyi eszköz esetében az esetleg korábban a saját tőkével szemben elszámolt halmozott veszteséget is figyelembe véve).
A bejelentett részesedéshez kapcsolódó, az adóévben ráfordításként elszámolt értékvesztés összege az adóalap megállapításakor növeli az adózás előtti eredményt. Ezzel szemben a bejelentett részesedésre elszámolt értékvesztésből az adóévben visszaírt összeg az adóalap megállapításakor csökkenti az adózás előtti eredményt.
Árfolyamveszteség
Ha a bejelentett részesedés forinttól eltérő pénznemre szól, akkor a részesedést az adózó köteles (az összes többi külföldi pénznemre szóló eszközével és kötelezettségével együtt) az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó devizaárfolyamra átértékelni. Ha az összevont értékelés eredménye veszteség, akkor annak összegét a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell elszámolni, ha viszont az összevont értékelés eredménye nyereség, annak összegét a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között kell kimutatni. A Tao. tv. csak a ráfordításként elszámolt árfolyamveszteségre vonatkozó rendelkezést tartalmaz.
Az árfolyamveszteségből az adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege az adóalap megállapításakor növeli az adózás előtti eredményt.
Bejelentett részesedés kivezetése
A bejelentett részesedés kivezetése többfajta jogcímen (jellemzően adásvétellel, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő átadással, a kibocsátó jogutód nélküli megszűnésével) történhet.
A bejelentett részesedés kivezetésekor keletkező veszteség az adóalap megállapításakor minden esetben (a kivezetés jogcímétől és a részesedés megszerzésétől eltelt időszak hosszától függetlenül) növeli az adózás előtti eredményt az adóalap megállapításakor. Az egyetlen kivételt a kibocsátó átalakulása jelenti, mivel az ilyenkor keletkező veszteséghez nem kapcsolódik külön adóalap-módosítás.
Ezzel szemben a bejelentett részesedés kivezetésekor keletkezett nyereség az adóalap megállapításakor csak akkor csökkenti az adózás előtti eredményt, ha a részesedés megszerzésétől (állományba vételétől) kezdődően legalább egy év már eltelt, valamint a kivezetés értékesítés vagy nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő átadás („apport”) miatt következett be.
Példa
„A” társaság 2019-ben 40%-os részesedést szerzett „B” társaságban, mely bejelentésre került az adóhatóságnál. A bejelentett részesedéséből „A” társaság egy év elteltével 20%-ot értékesített. Az ügylet következtében „A” társaság az értékesítés adóévi árfolyamnyereségével csökkentette az adózás előtti eredményét. Az „A” társaságnál fennmaradó 20%-os részesedés továbbra is bejelentett részesedés marad, és annak kivezetésekor ismételten csökkentheti az adózás előtti eredményét az értékesítés adóévi árfolyamnyereségével. Amennyiben a hivatkozott társaság a szerzéstől számított egy éven belül nyereséggel értékesíti 20%-os részesedését, nem csökkentheti adózás előtti eredményét és a fennmaradó rész sem tekinthető a továbbiakban bejelentett részesedésnek annak ellenére, hogy a fennmaradó 20%-ot legalább egy éven át folyamatosan az eszközei között tartja nyilván.
Ha bejelentett részesedéshez üzleti vagy cégérték is kapcsolódik, akkor az adóalap megállapításakor az üzleti vagy cégérték kivezetett könyv szerinti értékét figyelembe kell venni a keletkező (az adóalap megállapításakor az adózás előtti eredményt növelő vagy csökkentő) veszteség, illetve nyereség kiszámításakor.
A befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott bejelentett részesedés értékesítésekor az Szt. rendelkezései szerint az eladási ár és a kivezetett könyv szerinti érték különbségét részesedésekből származó bevételként, árfolyamnyereségként kell elszámolni, ha az eladási ár volt a magasabb. Ellenkező esetben a különbözetet a részesedésekből származó ráfordításként, árfolyamveszteségként kell kimutatni.
Ha az adózó a bejelentett részesedést a forgóeszközök között tartotta nyilván, akkor az eladási ár és a könyv szerinti érték különbözetét a pénzügyi műveletek egyéb bevételei vagy a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell elszámolni, attól függően, hogy az eladási ár haladta-e meg a könyv szerinti értéket, vagy a könyv szerinti érték az eladási árat.
A bejelentett részesedés értékesítésekor keletkező (a bejelentett részesedéshez kapcsolódóan esetleg kivezetett üzleti vagy cégérték könyv szerinti értékével módosított) nyereség, illetve veszteség az adóalap megállapításakor mindig módosítja (csökkenti, illetve növeli) az adózás előtti eredményt.
A befektetett pénzügyi eszközök közé sorolt bejelentett részesedés nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő szolgáltatása (jellemzően egy gazdasági társaság alapítása vagy jegyzett tőkéjének felemelése során apportként történő átadása) esetén, a bejelentett részesedésnek az azt megszerző gazdasági társaság létesítő okiratában meghatározott értékének és könyv szerinti értékének különbözetét a részesedésekből származó bevételként, árfolyamnyereségként kell elszámolni, ha a létesítő okirat szerinti érték meghaladja a kivezetett könyv szerinti értéket. Egyébként a kivezetett bejelentett részesedés könyv szerinti értékéből az a rész, amely meghaladja a részesedésnek az azt megszerző gazdasági társaság létesítő okiratában meghatározott értékét, a részesedésekből származó ráfordításként, árfolyamveszteségként jelenik meg a könyvekben.
Ha a bejelentett részesedés a forgóeszközök között volt nyilvántartva, akkor a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként megszerző gazdasági társaság létesítő okiratában meghatározott bejelentett részesedés értékének a bejelentett részesedés könyv szerinti értékét meghaladó része a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között jelenik meg. Ha a forgóeszközök között kimutatott bejelentett részesedésnek a könyv szerinti értéke meghaladja a bejelentett részesedést megszerző gazdasági társaság létesítő okiratában meghatározott értékét, a különbözetet a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell elszámolni.
A bejelentett részesedés nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő szolgáltatásakor keletkező (a bejelentett részesedéshez kapcsolódóan esetleg kivezetett üzleti vagy cégérték könyv szerinti értékével módosított) nyereség, illetve veszteség az adóalap megállapításakor mindig módosítja (csökkenti, illetve növeli) az adózás előtti eredményt.
Ha a bejelentett részesedés kibocsátója jogutód nélkül megszűnik, a bejelentett részesedés kivezetéséhez csak akkor kapcsolódik adóalap-módosító jogcím, ha a kivezetés (a bejelentett részesedéshez kapcsolódóan esetleg kivezetett üzleti vagy cégérték könyv szerinti értékét is figyelembe véve) összességében veszteséget eredményezett, mivel e veszteség összege növeli az adózás előtti eredményt. A kibocsátó jogutód nélküli megszűnése esetén a kibocsátótól az adózó (a bejelentett részesedés volt tulajdonosa) részére járó eszközök vagyonfelosztási javaslat szerinti értéke és a kivezetett részesedés könyv szerinti értékének különbözete határozza meg, hogy összességében az adózónál nyereség vagy veszteség lett a kibocsátó jogutód nélküli megszűnésének eredménye. Az adózónál akkor keletkezik veszteség, ha a kivezetett bejelentett részesedés könyv szerinti értéke magasabb, mint a részesedés kibocsátójának a vagyonfelosztási javaslata alapján járó eszközök vagyonfelosztási javaslat szerinti értéke. A veszteség összegét vagy a részesedésekből származó ráfordításként, árfolyamveszteségként, vagy a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell elszámolni, attól függően, hogy a bejelentett részesedést a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök között tartották nyilván a kivezetéskor.
Ha a jogutód nélküli megszűnés következtében a kibocsátótól kötelezettségek is átszállnak az adózóra, akkor azoknak a vagyonfelosztási javaslatban megállapított értéke az adózó részére járó eszközök vagyonfelosztási javaslat szerinti értékét csökkenti.
A bejelentett részesedés kibocsátója jegyzett tőkéjének a leszállításakor a tag, a részvényes a részesedésekből származó ráfordításként, árfolyamveszteségként, vagy a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között számolja el a kivezetett részesedés könyv szerinti értékének és a részére a jegyzett tőke leszállítása miatt járó eszközök értékének a különbözetét, ha a könyv szerinti érték a magasabb. E ráfordítás összege az adóalap megállapításakor szintén növeli az adózás előtti eredményt. Ebben az esetben is előfordulhat, hogy annak ellenére adóalap-növelés lesz a következmény, hogy a bejelentett részesedés kibocsátójának tőkeleszállítása révén az adózó nyereséget (részesedésekből származó bevételt, árfolyamnyereséget, vagy pénzügyi műveletek egyéb bevételét) számolt el, ha a bejelentett részesedéshez kapcsolódó üzleti vagy cégérték kivezetett könyv szerinti értéke e bevétel összegét meghaladja, mert e különbözet az adóalap megállapításakor szintén növeli az adózás előtti eredményt.
A bejelentett részesedés térítés nélküli átadásakor a tag, a részvényes a kivezetett részesedés könyv szerinti értékét számolja el részesedésekből származó ráfordításként, árfolyamveszteségként, vagy a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között, amelynek összege az adóalap megállapításakor növeli az adózás előtti eredményt.
A fenti szabályok alapján jól látható, hogy bejelentett részesedés szabályainak alkalmazása során a vállalkozásoknak ugyan több körülményt is figyelembe kell venniük, de ennek ellenére is célszerű és kifizetődő lehet számukra annak igénybevétele.
[1] Megállapította a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi LXXVII. törvény 28. § (2) bekezdése.
[2] Megállapította az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló2011. évi CLVI. törvény 31. § (2) bekezdése.
[3] A cégbírósági bejegyzés napja, ennek hiányában a jogügylet hatályosulásának napja.
[4] Megállapította az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvény 33. § 1. pontja.
[5] Megállapította az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LXXVII. törvény 12. § (1) bekezdése.
[6] Tao. tv. 8. § (1) bekezdés m) pont, mb) alpontja
[7] Tao. tv. 7. § (1) bekezdés dz) pontja
[8] Szt. 54. § (1)–(3) bekezdése
A NAV Szaklapja
Kiemelt hírdetés
