Egyes ágazatokat terhelő extraprofitadók I.

2022. június 4-én jelent meg az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) kormányrendelet (a továbbiakban: kormányrendelet), amelyet azóta a 257/2022. (VII. 18.) kormányrendelet módosított. A kormányrendelet egyfelől új, extrakötelezettségként jelentkező adónemeket vezetett be például a pénzügyi szektor vagy a villamosenergia-termelők számára, másfelől a meglévő adónemek szabályait módosította pótadók előírása révén a 2022–2023-as adóévekre. Korábbi lapszámainkban a kormányrendelet egyes előírásait már bemutattuk, jelen írás keretében a hitelintézeteket és a pénzügyi vállalkozásokat, a villamosenergia-termelőket, a gyógyszerforgalmazókat, az energiaellátókat és a jövedéki termékekkel foglalkozó ágazatot érintő új adózási szabályokat, valamint a pénzügyi tranzakciós illetéket érintő változásokat tekintjük át.

1. Hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások extraprofit utáni különadója

A kormányrendelet 1. § (1) bekezdése értelmében a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások a 2022-es és a 2023-as adóévben különadó megállapítására, bevallására és megfizetésére kötelesek. A különadó az államháztartás központi alrendszerének bevételét képezi [kormányrendelet 1. § (9) bekezdés].

A különadó alapja a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) szerinti, az adóévet megelőző adóévi éves beszámolóban kimutatott nettó árbevétel [kormányrendelet 1. § (2) bekezdés]. A hitelintézetek esetén a nettó árbevételt szükségszerűen a Htv. 40/D. §-ában foglaltaknak megfelelően kell meghatározni. A pénzügyi vállalkozásoknál pedig vagy a Htv. 40/D. §-ában foglaltakból vagy a Htv. 52. § 22. pont b) pontjában foglaltakból kell kiindulni attól függően, hogy az érintett pénzügyi vállalkozás az IFRS-ek szerint vagy pedig a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) előírásai alapján készíti el a beszámolóját. A kormányrendelet két tételt kivesz a nettó árbevétel fogalmából, nem tartozik ugyanis az adóalapba:

• a futamidő közben vagy futamidő végén visszavett, majd értékesített eszköz könyv szerinti értéke (ide nem értve azt az összeget, amely a pénzügyi lízingbe adott eszköz beszerzési értékeként került elszámolásra),
• a IFRS-ek szerinti beszámolót készítőknél a Htv. 40/D. § (2) bekezdés f) pontja szerinti, a nem a szokásos tevékenység keretében keletkezett áruértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó bevétel.

A 2022-es adóévi adó alapját tehát főszabály szerint a 2021-es beszámoló adatai alapján kell meghatározni. A 2023-as adóévi kötelezettség alapja – általános esetben – a 2022-es Htv. szerinti nettó árbevétel. Az adó mértéke 2022-ben 10 százalék, 2023-ban pedig 8 százalék [kormányrendelet 1. § (3) bekezdés]. A különadó összegéből csökkentő tétel nem vehető figyelembe, tehát teljes egészében befizetendő.
A különadót első ízben a 2021. december 31-ét követően kezdődő, 2022. július 1. napját magában foglaló teljes adóévre kell megfizetni [kormányrendelet 1. § (7) bekezdés]. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a bevallási időszak – általános esetben – 2022. január 1-jétől december 31-éig tart és a teljes 2022-es nettó árbevételt terheli.

A 2022-es adókötelezettség bevallásának határideje 2022. október 10-e. Az adó megfizetése két részletben történik, ezek esedékessége 2022. október 10-e és 2022. december 10-e. A 2023-as adókötelezettség bevallásának határideje 2023. június 10-e. Az adó megfizetése pedig nem kettő, hanem három részletben történik (2023. június 10-i, 2023. október 10-i és 2023. december 10-i esedékességgel).

Amennyiben a pénzügyi vállalkozás vagy a hitelintézet megszűnik, vagy év közben (akár 2022-ben, akár 2023-ban) kikerül a különadó hatálya alól, úgy a különadó bevallása és megfizetése a megszűnést vagy a kikerülést követő 30. napig esedékes (feltéve, hogy a határidő korábban nem telt le).
A hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások extraprofit utáni különadójának bevallására 2022-ben a 22P91 jelű nyomtatvány szolgál, amelynek KULONADO lapján az adózó feltünteti az adó alapját és az adó összegét.

A hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások – a kormányrendelet 1. §-ában meghatározott extraprofit utáni különadó mellett – a pénzügyi szervezetek különadójának megfizetésére is kötelesek az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény 4/A. §-ával összhangban. A két adónem vonatkozásában az alanyi kör azonos, azonban a pénzügyi szervezetek különadójának szabályai mind az adóalap, mind az adómérték, mind a bevallási, befizetési határidő tekintetében különböznek az extraprofit utáni különadó előírásaitól.

2. Egyes villamosenergia-termelőket érintő extraprofitadó

Különadó megállapítására, bevallására és megfizetésére kötelesek – a kormányrendelet 3. § (1) bekezdése alapján – azon

a) a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi áráról szóló 389/2007. (XII. 23.) kormányrendelet (a továbbiakban: KÁT rendelet) hatálya alá tartozó, kötelező átvételre jogosult termelők,

b) a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia kötelező átvételi és prémium típusú támogatásáról szóló 299/2017. (X. 17.) kormányrendelet (a továbbiakban: METÁR rendelet) hatálya alá tartozó, kötelező átvételre jogosult termelők, és

c) a METÁR rendelet hatálya alá tartozó, zöld prémium típusú támogatásra jogosult termelők, amelyeknek

• a KÁT rendelet szerinti mérlegkörtagsági, a prémium támogatás vagy a zöld prémium típusú támogatás igénybevételéhez szükséges szerződése a 2022-es vagy a 2023-as adóévben megszűnik, vagy
• ha a 2022-es vagy a 2023-as adóévben a kereskedelmi üzemet megkezdik, de nem kötik meg a KÁT rendelet szerinti mérlegkörtagsági, prémium támogatási vagy zöld prémium típusú támogatás igénybevételéhez szükséges szerződést.

Nem alanya a különadónak a 0,5 MW beépített teljesítőképességet meg nem haladó teljesítőképességű erőmű termelője. Mentes a különadó-kötelezettség alól a szilárd biomassza felhasználásával termelt villamos energia is.

Adóalap szempontjából a kormányrendelet 3. § (3) bekezdése különbséget tesz az egyes adóalanyi körök vonatkozásában, vagyis a tekintetben, hogy a KÁT vagy METÁR rendelet hatálya alá tartozó, kötelező átvételre jogosult termelőről, vagy pedig a METÁR rendelet hatálya alá tartozó zöld prémium típusú támogatásra jogosult termelőről van-e szó. Az adó alapja tehát

a) a KÁT rendelet hatálya alá tartozó, kötelező átvételre jogosult, a befogadóval mérlegkörtagsági vagy prémium támogatási szerződéssel nem rendelkező termelő esetében a kötelező átvételre jogosult termelő által a tárgyhónapban a villamosenergia-hálózatra betáplált villamosenergia-mennyiség utáni árbevétel és a tárgyhónapban a villamosenergia-hálózatra betáplált villamosenergia-mennyiségnek a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) által megállapított, a tárgyévre vonatkozóan alkalmazandó kötelező átvételi vagy támogatott ár szorzatával csökkentett pozitív összege;

b) a METÁR rendelet hatálya alá tartozó, kötelező átvételre jogosult, a befogadóval mérlegkörtagsági vagy prémium támogatási szerződéssel nem rendelkező termelő esetében a kötelező átvételre jogosult termelő által a tárgyhónapban a villamosenergia-hálózatra betáplált villamosenergia-mennyiség utáni árbevétel és a tárgyhónapban a villamosenergia-hálózatra betáplált villamosenergia-mennyiségnek a Hivatal által megállapított, a tárgyévre vonatkozóan alkalmazandó kötelező átvételi vagy támogatott ár szorzatával csökkentett pozitív összege;

c) a METÁR rendelet hatálya alá tartozó, zöld prémium típusú támogatásra jogosult, a befogadó üzletszabályzata szerinti, a zöld prémium típusú támogatás igénybevételéhez szükséges szerződéssel nem rendelkező termelő esetében a zöld prémium típusú támogatásra jogosult termelő által kötött villamosenergia-kereskedelmi szerződésben meghatározott értékesítési árnak a tárgyévre vonatkozó támogatott árral csökkentett pozitív összegének és a termelő által a tárgyhónapban a villamosenergia-hálózatra betáplált villamos energia mennyiségének a szorzata.

Leegyszerűsítve, megállapíthatjuk, hogy a villamosenergia-termelők különadója azt a profitot kívánja adóztatni, amelyet a termelő amiatt ér el, hogy „szabadpiaci körülmények” között értékesíti a villamos energiát. Az első két esetben például a termelő által az adott hónapban betáplált energiamennyiség utáni árbevételből le kell vonni azt az összeget, amelyet a termelő a Hivatal által meghatározott áron az adott energiamennyiség után kapott volna. A különbség adja a különadó alapját.
A különadó mértéke 65% [kormányrendelet 3. § (4) bekezdés].

Az eljárási rendelkezéseket tekintve kiemelendő, hogy a termelő a különadó-kötelezettséget – főszabály szerint – havonta, a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig megállapítja, a ’KEMEL jelű nyomtatványon bevallja és megfizeti [kormányrendelet 3. § (5) bekezdés]. Az egyes villamosenergia-termelőket terhelő különadó tehát egy havi elszámolású kötelezettség, amely a 2022-es és a 2023-as adóévben terheli az alanyait. A 2022. január 1-jétől 2022. július 1-jéig tartó időszakot érintő kötelezettségek rendezésére speciális szabály vonatkozik, ugyanis azt „egyben” vallja be, fizeti meg az adózó 2022. szeptember 20-áig [kormányrendelet 3. § (7) bekezdés]. A megszűnő vagy a különadó hatálya alól bármely egyéb okból év közben kikerülő adózóknak a különadó hatálya alóli kikerülésüket követő 30. napig kell teljesíteniük a kötelezettségüket, ha az annak teljesítésére előírt határidő korábban nem telt le [kormányrendelet 3. § (8) bekezdés].

A KÁT rendelet szerinti mérlegkörtagság, illetve a prémium támogatásra, zöld prémium típusú támogatásra való jogosultság olyan körülmények, amelyek – a felek közötti szerződéses viszonyok változásaira tekintettel – az adóév során is megváltozhatnak. Ebből adódóan rendezni kell azt a helyzetet is, hogy ha egy villamosenergia-termelő az adóév során lép ki a támogatási rendszerből, akkor a különadó-alanyisága mikortól jön létre. Ezzel kapcsolatban a kormányrendelet 3. § (6) bekezdése rögzíti, hogy a termelő első alkalommal a mérlegkör tagsági, a prémium támogatási vagy a zöld prémium típusú támogatás igénybevételéhez szükséges szerződés megszűnése napját követő nap vagy a kereskedelmi üzem megkezdésének napját magában foglaló teljes adóévére, de legkorábban a 2022-ben kezdődő, utoljára a 2023. december 31. napját magában foglaló teljes adóévére alkalmazza a különadó szabályait. A kormányrendelet 3. §-a szerinti adókötelezettség tehát abban a hónapban keletkezik először, amikor a termelő már kilépett a támogatásból, vagy nem kötött szerződést. Ha egy termelő 2022. szeptember 30-ával kilép a támogatási rendszerből, akkor adókötelezettsége 2022. október hónappal kezdődik, nincs azonban fizetési kötelezettsége a 2022. januártól szeptemberig tartó időszakra. Ha például a termelő 2022. február 28-ával lépett ki a támogatási rendszerből, akkor 2022. márciusától terheli különadó-kötelezettség. Ilyen esetben a 2022. március–június hónapokra eső adót 2022. szeptember 20-áig kell bevallani és megfizetni.

Az egyes villamosenergia-termelőket terhelő különadó is az államháztartás központi alrendszerének bevétele [kormányrendelet 3. § (10) bekezdés].

3. A (pénzügyi) tranzakciós illetéket érintő változások

A kormányrendelet két paragrafusa kapcsolódik a tranzakciós illeték rendszeréhez. A 4. §-ban egy önálló, új tényállás szerepel „Az államháztartás egyensúlyát megőrző különadók” cím alatt, a 15. § pedig a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Pti. tv.) szabályaitól való eltérést tartalmazza.

3.1. Az egyes értékpapírügyleteket terhelő tranzakciós illeték

A kormányrendelet 4. § (1) bekezdése alapján 2022. augusztus 1-jétől tranzakciós illeték terheli a KELER Központi Értéktár Zrt. által kibocsátott ISIN-azonosítóval rendelkező

• átruházható értékpapír,
• pénzpiaci eszköz,
• kollektív befektetési forma által kibocsátott értékpapír (a továbbiakban együtt: pénzügyi eszköz)

vételét akár ügyfélszámlára, akár saját számlára. 
Illetékmentes a pénzügyi eszköz vétele, ha a befektetési szolgáltatást a Magyar Államkincstár vagy a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény nyújtja, illetve, ha az magánszemély (kivéve egyéni vállalkozói minőségben) javára vételenként 20 ezer forintot meg nem haladó értékben történik [kormányrendelet 4. § (5) bekezdés].

Az illetékkötelezettség keletkezésének napja a pénzügyi eszköz vételének teljesítési napja, a tranzakciós illeték alapja a pénzügyi eszköz ügyfélszámlán (értékpapírszámlán) jóváírt értéke (vételára). Ha az érték külföldi pénznemben denominált, akkor az MNB által közzétett, a teljesítési napon érvényes hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani. A tranzakciós illeték mértéke az illetékalap 0,3 százaléka, de vételenként legfeljebb 10 000 forint [kormányrendelet 4. § (2)–(4) bekezdés].
Az egyes értékpapírügyleteket terhelő tranzakciós illeték megfizetésére a befektetési vállalkozások, a hitelintézetek, illetve a befektetési szolgáltatási tevékenységet Magyarországon határon átnyúló szolgáltatásként végző személyek kötelezettek. Ez utóbbi körbe természetesen tartozhatnak olyan szervezetek is, amelyek ez idáig nem rendelkeztek magyar adószámmal. Amennyiben a határon átnyúló szolgáltatást nyújtó szervezet a tranzakciósilleték-kötelezettség bevezetésének hónapjában (azaz 2022. augusztusban) adóalannyá vált, akkor 2022. szeptember 1-jéig kellett bejelentkeznie az adóhatósághoz a 22T201 jelű nyomtatványon. Ha a határon átnyúló szolgáltatást nyújtó szervezet később válik a tranzakciós illeték alanyává, akkor az alannyá válást követő hónap 1. napjáig kell a bejelentkezési kötelezettségnek eleget tennie [kormányrendelet 4. § (7) bekezdés].

Az egyes értékpapírügyletek után első ízben 2022. szeptember 20-áig kell megfizetni a tranzakciós illetéket, ezt követően pedig havonta, a teljesítési napot követő hónap 20-áig.

Az egyes értékpapírügyleteket terhelő tranzakciós illeték alapvetően más jellegű kötelezettség, mint a Pti. tv.-ben szereplő tényállások. Ez utóbbiak általában a pénzforgalmi szolgáltató által az ügyféllel kötött szerződés alapján nyújtott, pénzforgalmi szolgáltatás keretében végrehajtott fizetési műveleteket terhelik. Ehhez képest a kormányrendelet 4. §-a szerinti kötelezettség tárgya a pénzügyi eszköz vétele. Az új adókötelezettség sajátos jellegére utal az is, hogy a kormányrendelet 4. §-a – szemben a 15. §-sal – nem hivatkozik a Pti. tv. rendelkezéseitől való eltérésre és annak szabályait sem rendeli alkalmazni. Ebből következően a pénzügyi tranzakciós illetékre vonatkozó, a Pti. tv.-ben szereplő csökkentések nem alkalmazhatók az egyes értékpapírügyleteket terhelő tranzakciós illetékre, illetve a más jogszabály szerinti csökkentő tételek sem. Ez utóbbi körbe a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 29/B. § (1)–(5c) bekezdése és 29/C. § (1)–(11) bekezdése szerinti csökkentő tételek tartoznak.
Az egyes értékpapírügyleteket terhelő tranzakciós illeték bevallása is a ’93 jelű nyomtatványon történik.

3.2. A Pti. törvény szabályaitól való eltérések

A pénzügyi tranzakciós illeték rendszerét érintő további változások alapvetően két témakörbe tartoznak; a kormányrendelet egyrészt kibővíti a Pti. tv. hatályát bizonyos határon átnyúló szolgáltatások körére, másrészt pedig egyes ügyletek vonatkozásában a korábbi 6 ezer forintról 10 ezer forintra emeli a pénzügyi tranzakciós illeték maximumát.

A kormányrendelet 15. § (1)–(4) bekezdései értelmében 2022. augusztus 1-jétől pénzügyi tranzakciós illeték terheli a Magyarországon határon átnyúló szolgáltatás keretében nyújtott pénzforgalmi szolgáltatási, a hitel- és kölcsönnyújtási, a pénzváltási, a pénzváltás-közvetítési szolgáltatásokat. Az érintett szervezetek úgy teljesítik illetékkötelezettségüket, mintha belföldön letelepedtek volna.
Azok az adózók, amelyek 2022. július 1-jétől a határon átnyúló szolgáltatásuk miatt válnak a pénzügyi tranzakciós illeték alanyaivá, 2022. szeptember 1-jéig kötelesek bejelentkezni az adóhatósághoz a 22T201 jelű nyomtatványon. A határon átnyúló szolgáltatás miatt elsőként a 2022. augusztus havi ügyletek lesznek illetékkötelesek, mivel ezek befizetési határideje esik a szeptember 1-jei bejelentkezési határidőt követő időpontra. Ha a határon átnyúló szolgáltatást végzők 2022. július 1-je után válnak az illeték alanyává, akkor a bejelentkezés határideje az alannyá válást követő hónap 1. napja.

A kormányrendelet 15. § (5)–(6) bekezdése alapján 2022. július 1-jétől az alábbi fizetési műveleteknél az illetékmérték maximuma a korábbi 6 ezerről 10 ezer forintra nőtt (a 0,3%-os mérték nem változott):

• átutalás, beszedés,
• készpénzátutalás,
• okmányos meghitelezés (akkreditív),
• készpénzfizetésre szóló csekk beváltása,
• egyéb fizetési művelet,
• kölcsöntörlesztés,
• jutalék- és díjbevétel,
• pénzváltási tevékenység,
• a Posta Elszámoló Központot működtető intézménynél kezdeményezett készpénzbefizetés,
• utalás a magánszemély fizetési számlájáról.

(A készpénzbefizetés kivételével továbbra sincs maximuma a pénzügyi tranzakciós illetéknek azokban az esetekben, amelyeknél az illetékfizetésre a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény kötelezett.)
A növelt maximumokat első ízben a 2022. július havi fizetési műveleteknél kellett figyelembe venni.

4. A „gyógyszerforgalmazókat” érintő kötelezettség változása

A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (a továbbiakban: Gyftv.) 36. § (1) bekezdése alapján a gyógyszer forgalombahozatali engedélyének jogosultját, vagy – bizonyos esetekben – a forgalmazót valamennyi közfinanszírozásban részesülő, gyógyszertárban forgalmazott gyógyszere után a tárgyhavi vényforgalmi adatok alapján adódó társadalombiztosítási támogatásnak a termelői árral vagy importbeszerzési árral arányos részére befizetési kötelezettség terheli. Ilyen kötelezettség vonatkozik a tápszer társadalombiztosítási támogatása iránt kérelmet benyújtóra, valamint – bizonyos esetekben – a tápszer forgalmazójára. A gyógyszerek után fennálló befizetési kötelezettség mértéke 20 százalék, a közfinanszírozásban részesülő, gyógyszertárban forgalmazott anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszer után a befizetési kötelezettség mértéke 10 százalék.

A kormányrendelet 7. § (1) bekezdése alapján a befizetési kötelezettség mértéke a 2022-es és 2023-as év vonatkozásában változik, méghozzá oly módon, hogy a 10 ezer forintot meg nem haladó termelői áras gyógyszerek esetén „marad” 20 százalék, a 10 ezer forintot meghaladó termelői áras gyógyszerek esetén viszont 28 százalékra nő. Az említett szabály alóli kivételként nevesíti a kormányrendelet a Gyftv. 38. § (1) bekezdésében felsorolt gyógyszereket, figyelemmel arra, hogy azok tekintetében gyógyszeradó-fizetési kötelezettség sem áll fenn. Az anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerek esetén a befizetési kötelezettség mértéke nem változik.

Az új adómértéket – a kormányrendelet 7. § (2) bekezdése alapján – első alkalommal a 2022. július 20. napjáig esedékes befizetési kötelezettségre kell alkalmazni. A gyógyszer- forgalombahozatali engedély jogosultja a befizetési kötelezettségét a tárgyhónapot követő harmadik naptári hónap 20. napjáig teljesíti [Gyftv. 37. § (2) bekezdés]. Ebből adódóan a 2022. április havi vényforgalmi adatok alapján meghatározott kötelezettségre már a módosított adómérték vonatkozik.

5. Az energiaellátók jövedelemadóját érintő változások

A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Távhő tv.) 4. § (1) bekezdése szerint az energiaellátók jövedelemadójának alanya – általános esetben – az energiaellátó és a közszolgáltató. Ezen adóalanyi kört bővíti ki a kormányrendelet 8. § (1) bekezdése, amikor rögzíti, hogy a 2022-es és a 2023-as adóévre vonatkozóan a feldolgozóipari gyártó is az adó hatálya alá tartozik. A feldolgozóipari gyártó fogalmába beletartozik a bioetanol-gyártó, a keményítő- és keményítőtermék-gyártó, valamint a napraforgóolaj-gyártó. A kormányrendelet 8. § (2) bekezdése a bioetanol-gyártókat KN-kód alapján, a keményítő-, keményítőtermék-gyártókat TEÁOR szakmakód alapján, a napraforgóolaj-gyártókat pedig TEÁOR szakmakód és vámtarifaszám alapján azonosítja. Így például keményítő-, keményítőtermék-gyártónaka TEÁOR 106201 szakmakód szerinti tevékenységet végző minősül, e tételbe beletartozik:  

• a keményítő gyártása rizsből, burgonyából, kukoricából stb.,
• a nedves gabonamagvak őrlése,
• a glukóz, a szőlőcukor, a glükózszirup, a malátacukor, az inulin, maltodextrin stb. gyártása,
• a búzasikér (glutin) gyártása,
• a tápióka feldolgozása, a tápiókát helyettesítő anyag előállítása keményítőből,
• a kukoricaolaj gyártása,
• a keményítő gyártásából keletkező maradék, hulladék előállítása.

Napraforgóolaj-gyártónaka TEÁOR 1041 szakmakód szerinti tevékenységet végzők közül a 1512 11 10, 1512 11 91, 1512 19 10, 1512 19 90, 1516 20 95, 1516 20 98 vámtarifaszámú terméket gyártó minősül. Ez a gyakorlatban az olajgyártási tevékenységen belül jelenti például a nyers napraforgómag-olaj nem műszaki vagy ipari célra történő elállítását.

Az új adóalanyok, azaz a feldolgozóipari gyártók az energiaellátók jövedelemadóját első alkalommal a 2021. december 31-ét követően kezdődő, 2022. július 1-jét magában foglaló teljes adóévükre állapítják meg, vallják be és fizetik meg [kormányrendelet 8. § (5) bekezdés]. Általános esetben ez azt jelenti, hogy a feldolgozóipari gyártó a 2022-es, 2022. január 1-jétől december 31-éig tartó adóévében köteles megfizetni az adót. Az eltérő üzleti éves adózónál is először a 2022-ben kezdődő adóévben merül fel a kötelezettség.
Ha példáulegy feldolgozóipari tevékenységet végző naptári éves adózó a jövedelemadó-köteles tevékenységet csak 2022. januártól áprilisig végezte, akkor is a jövedelemadó alanyának minősül a kormányrendelet hivatkozott rendelkezése alapján. A 2022. január–április hónapok ugyanis a 2021. december 31-ét követően kezdődött, 2022. július 1-jét magában foglaló teljes adóév részét képezik, így ezen időszak tekintetében is fennáll a jövedelemadó-fizetési kötelezettség.

A Távhő tv.-től való eltérés jegyében a kormányrendelet 8. § (3) bekezdése rögzíti, hogy a feldolgozóipari gyártó – mint új adóalany – a 2022-es adóév vonatkozásában adóelőleg megállapítására, bevallására és megfizetésére kötelezett. Az adóelőleg bevallásának határideje – a naptári éves és az eltérő üzleti éves adózók vonatkozásában egyaránt – 2022. szeptember 20-a. Ezen időpontig esedékes az adóelőleg első részletének megfizetése is, minden további részletet pedig havonta, az adott hónap 20. napjáig kell megfizetni. Az adóelőleg összege a 2022-es adóévre várható fizetendő adó összegével egyezik meg, és azt egyenlő részletekre elosztva kell megfizetni. A feldolgozóipari gyártók 2022-es adóelőlegének bevallására a 22ENJOV jelű bevallás szolgál.

Példák:

1. A folyamatosan működő, naptári éves adózóként tevékenykedő „X” kft. 2022. szeptember 20-áig benyújtja a 22ENJOV jelű bevallást, amelyben 1 600 eFt adóelőleget vall be. Az adóelőleg megfizetésének ütemezése a következők szerint történik: 2022. szeptember 20.: 400 eFt, 2022. október 20.: 400 eFt, 2022. november 20.: 400 eFt, 2022. december 20.: 400 eFt.
2. Az eltérő üzleti éves adózóként működő „Y” zrt. mérlegfordulónapja május 31. Az „Y” zrt. a 2022. június 1-jétől 2023. május 31-éig tartó adóévében kötelezett első ízben az energiaellátók jövedelemadójának megfizetésére. 2022. szeptember 20-áig bevallja a várható adó összegének megfelelő összegű, 2 700 eFt adóelőleget, amelyet 2022. szeptember 20-ától kezdve 2023. május 20-áig 9 egyenlő részletben fizet meg (havonta 300 eFt).
3. A naptári éves adózóként létrejött, jogelőd nélkül alapított „Z” kft. 2022. október 1-jével kezdi meg feldolgozóipari tevékenységét. Ebben az esetben „Z” kft. a 2022-es adóév vonatkozásában adóelőleg bevallására és megfizetésére nem köteles. Az adózó a 2022. október 1-jétől december 31-éig tartó adóévet terhelő kötelezettségéről a 2022-es adóévről szóló elszámoló (2229 jelű) bevallásban ad számot 2023. május 31-éig. (Ha az adózó az adóköteles tevékenységét 2022. szeptember 20-a után kezdi meg, akkor a 2022-es adóévre vonatkozó adóelőleg-kötelezettség rá nézve nem értelmezhető.)

A 2023-as adóévben is köteles adóelőleg bevallásra és megfizetésre a feldolgozóipari gyártó. A 2023-as adóévre várható adó összegét 2023. január 20-áig kell előlegként bevallani a 23ENJOV jelű nyomtatványon és havonta egyenlő részletekben minden hónap 20-áig megfizetni [kormányrendelet 8. § (4) bekezdés]. Folyamatosan működő naptári éves adózó esetén mindez 12 részletet eredményez.

Példa:

A 2022-es adóévi előleg kapcsán a 2) példában említett, eltérő üzleti éves „Y” kft.-nek is be kell vallania 2023. január 20-áig a 23ENJOV jelű nyomtatványon a 2023-as adóelőleget, ugyanakkor azok megfizetése „csak” 2023. június hónaptól esedékes, hiszen a 2023. januártól májusig tartó időszakban még a 2022-es adóelőleg havi részleteinek megfizetése történik.

A kormányrendelet a Távhő tv.-től való eltéréseket rögzíti, ebből adódóan valamennyi olyan kérdés kapcsán, amelyről a kormányrendelet nem rendelkezik, a Távhő tv. rendelkezései irányadók. Ez – többek között – azt is jelenti, hogy ha a feldolgozóipari gyártónak van a jövedelemadó-köteles tevékenységen kívüli egyéb – a Távhő tv. hatálya alá nem tartozó – tevékenysége is, akkor az adózó alkalmazhatja a Távhő. tv. 6. § (11) bekezdése szerinti arányosítási szabályt a jövedelemadó alapjának meghatározása során. A Távhő tv. hivatkozott rendelkezései szerint a több engedéllyel rendelkező, illetve engedélyes tevékenységen kívüli tevékenységet végző adóalanynál az adóalap a Távhő tv. 6. § (1)–(9) bekezdés alapján meghatározott összegnek az arányos része, az arányt a jövedelemadó-köteles tevékenységek beszámolóban kimutatott vagy a könyvviteli zárlat alapján megállapított árbevételének az adóalany összes árbevételének százalékában (két tizedesjegyre) számítva kell meghatározni. Ily módon biztosított, hogy az adóalany által folytatott, nem adóköteles tevékenységek mentesüljenek az adóztatás alól.

A feldolgozóipari gyártók 2022-es és 2023-as adóelőlege kivételével a Távhő tv.-ben foglalt eljárási rendelkezések is irányadók az új adóalanyokra, így az éves elszámolást ezen alanyi körnek is az adóévet követő ötödik hónap utolsó napjáig kell benyújtani – általános esetben – a ’29 vagy a ’KIVA jelű nyomtatványon.

A naptári éves adózóként működő feldolgozóipari gyártók esetében a 2022-es és 2023-as adóévben az alábbi táblázatban feltüntetett kötelezettségekkel kell számolni.

6. A jövedéki termékekkel foglalkozó ágazatot érintő rendelkezések

A kormányrendelet az egyes jövedéki termékek adómértékének vonatkozásában a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvényben (a továbbiakban: Jöt.) meghatározottaktól eltérő szabályokat alkalmaz, a kormányrendelet szerinti adómértékek a veszélyhelyzet idejére maradnak érvényben.

Az egyes jövedéki termékekre vonatkozó részletszabályok a termékek adójogi minősítése szerinti bontásban rendszerezve a következők szerint alakulnak.

Energiatermékek

A kormányrendelet 17. §-ában meghatározottak alapján a benzin, a petróleum és a gázolaj esetében nem változik a jövedéki adó mértéke, a többi energiatermék viszonylatában az adómérték változása 15%.

Ennek megfelelően a fűtőolaj esetében a tüzelő-, fűtőanyagkénti kínálást, értékesítést vagy felhasználást érinti a változás, itt 4 655 forint/ezer kilogramm helyett 5 375 forint/ezer kilogramm az új adómérték. Az üzemanyagkénti kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén alkalmazott 116 000 forint/ezer kilogramm nem változott.

Ugyanígy nem változott az LPG közúti járművek üzemanyagkénti kínálására, értékesítésére vagy felhasználására vonatkozóan alkalmazott 95 800 forint/ezer kilogramm, valamint a fűtőanyagkénti kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén a 0 forint/ezer kilogramm adómérték. Módosult viszont az LPG egyéb motorikus célú kínálását, értékesítését vagy felhasználását érintő jövedéki adó 12 725 forint/ezer kilogrammról 14 685 forint/ezer kilogrammra.

A földgáz esetében a közúti járműveket érintő üzemanyagkénti kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetében 28 forint/nm³-ról 32 forint/nm³-ra, az egyéb felhasználás esetén 0,3038 forint/kWh-ról 0,3492 forint/kWh-ra nőtt az adómérték.

Eltérő adómérték vonatkozik július 1-jétől a villamos energiára, amelynél 310,50 forint/megawattóra helyett 358,50 forint/megawattóra, valamint a szénre is, amelynél 2 516 forint/ezer kilogramm helyett 2 905 forint/ezer kilogramm lesz a terméket terhelő jövedéki adó.

Alkoholtartalmú termékek

A vonatkozó rendelkezések értelmében a sör adómértéke hektoliterenként és tényleges alkoholtartalom-fokonként 1 620 forintról 1 800 forintra módosul. Ez azt jelenti, hogy egy 5 térfogatszázalék alkoholtartalmú félliteres sör után fizetendő jövedéki adó az eddigi 40,5 forintról 45 forintra nő.

A kisüzemi körülmények között előállított sör esetén – a vonatkozó irányelvi rendelkezések értelmében – Magyarországon eddig a fenti, „normál” adómérték felét kellett jövedéki adó formájában fizetni. A kormányrendelet szerinti eltérő adómérték megállapítása követte ezt az engedményt, így a kisüzemi sör után fizetendő jövedéki adó július 1-jétől hektoliterenként és tényleges alkoholtartalom-fokonként 900 forint lesz (a fenti példa szerinti, 5 térfogatszázalék alkoholtartalmú félliteres kisüzemi sör adója 22,5 forintra változik).

Fontos megemlíteni, hogy a népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Netatv.) hatálya kiterjed a jövedéki terméknek minősülő, alkoholos ízesített sörre is. A kormányrendelet a Netatv. szerinti adómértékek tekintetében is tartalmaz változásokat, melyek értelmében az ízesített alkoholos sörökre vonatkozó, literenkénti 25 forint népegészségügyi termékadó a következőképpen változik:

• 33 forint/liter lesz az adója az olyan ízesített söröknek, melyek cukortartalma meghaladja az 5 gramm cukor/100 milliliter mennyiséget, vagy hozzáadott cukrot és édesítőszert egyaránt tartalmaznak,
• a hozzáadott cukrot 5 gramm cukor/100 milliliter mennyiséget meg nem haladó mértékben tartalmazó ízesített sörök esetén viszont a fizetendő adó mértéke literenként 10 forintra csökken.

A pezsgő típusú italok (jövedéki szakkifejezéssel élve: habzóborok, illetve egyéb habzó erjesztett italok) adómértéke a hektoliterenkénti 16 460 forintról 18 100 forintra változik. Ennek megfelelően egy üveg pezsgő (0,75 liter) után az eddigi 123,45 forint helyett 135,75 forint jövedéki adót fizetünk július 1-jétől. Ez természetesen csak az etilalkoholt legalább 1,2 térfogatszázalékban tartalmazó pezsgőkre vonatkozik, az alkoholmentes, illetve „gyerekpezsgőket” sem eddig, sem ezután nem terheli jövedéki adó.

Az úgynevezett egyéb csendes erjesztett ital kategóriában (idetartozik a gyümölcsborok többsége, a cider és a kiszerelt fröccs) a hektoliterenkénti 9 870 forint jövedéki adó 10 900 forint lesz. Érdekesség, hogy az egyéb csendes erjesztett ital kategóriában létezik egy termékkör, amely után a megállapított jövedéki adó 0 forint. Ebbe a csoportba olyan, a csendes bor és a hozzáadott, ízesítés nélküli szénsavas víz 8,5 térfogatszázalékot meg nem haladó alkoholtartalmú, kiszerelt keveréke tartozik, amelyben a csendes bor aránya meghaladja az 50%-ot. Az ennek megfeleltethető termékek után továbbra sem kell jövedéki adót fizetni, a megváltozott adómérték itt nem jelenik meg.

Változik viszont az ún. köztes alkoholtermékek adója: a jelenlegi, hektoliterenkénti 25 520 forint adómérték július 1-jétől 28 100 forintra emelkedik. E termékkörben nem túl széles a paletta, legismertebb tagjai azok a finomszeszes gyümölcslikőrborok, melyeknek a lényeges jellemzőjét a bor adja.

A bérfőzött pálinka (párlat) esetében a bérfőzető által egy évben jövedéki adóbefizetés nélkül főzethető mennyiség nem változik. Ennek megfelelően a bérfőzés keretében előállított, évi 0,43 hektoliter tiszta szeszt tartalmazó bérfőzött párlat előállításához továbbra sem kötődik jövedékiadó-fizetési kötelezettség.

A magánfőzött párlatok tekintetében szintén nem változik a szabályozás, a magánfőző a tárgyévben legfeljebb 86 liter párlatot állíthat elő, amely mennyiségre vonatkozó adómérték továbbra is adómentes.

A fentieken kívüli alkoholtermékek esetén a Jöt.-ben meghatározott adóalapra viszont 2022. július 1-jétől a jelenlegi 333 385 forint helyett 565 840 forintot kell fizetni. Ez látszólag nagy adóterhelés-növekedést jelent, azonban fontos megemlíteni, hogy a kormányrendelet 13. § (2) bekezdése és 2. melléklete értelmében a Netatv. tekintetében alkalmazandó eltérő szabályok értelmében az alkoholos italok – az alkoholos frissítő kivételével – 2022. július 1-jétől nem tartoznak a népegészségügyi termékadó-köteles termékek körébe. Az alkoholos frissítők tekintetében a literenkénti 25 forint népegészségügyi termékadó-mérték a változások hatályba lépését követően az ízesített sörnél említettekkel azonos módon alakul.

A jövedéki adóra és a netára vonatkozó változásokat együttesen vizsgálva elmondható, hogy az alkoholtermékek után fizetendő adóteher az év második felétől nem emelkedik kimagasló mértékben.

Szintén az alkoholterméket előállító adóraktár engedélyeseit érinti az a szabályozás, mely szerint az általuk nyújtott jövedéki biztosítékot a megemelt adóterhet viselő termék után 2022. december 31-ig kell kiegészíteni.

Dohánygyártmányok

A dohánygyártmányok tekintetében a kormányrendelet 19. §-a rendelkezik az új adómértékekről, amit az alábbi táblázat foglal össze: