A szakirányú oktatás és a duális képzés szociálishozzájárulásiadó-kedvezménye

A szakképzési hozzájárulás 2022. január 1-jével megszűnt, ezzel egyidejűleg a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető kedvezmények között megjelent a szakirányú oktatás és a duális képzés adókedvezménye, melynek szabályait a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho tv.) 17/A. §-a tartalmazza, figyelemmel a 36/D. §-ban található átmeneti rendelkezésekre is.

A szakirányú oktatás és a duális képzés adókedvezménye minden más szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt[1] követően érvényesíthető, ez a sorrend biztosítja, hogy adott esetben a fizetendő adót meghaladó adókedvezmény visszaigényelhető legyen. Az a képzőhely, amely szociális hozzájárulási adó fizetésére törvény alapján nem köteles – például mert a kisvállalati adó alanya –, szintén adó-visszaigénylés keretében érvényesítheti az új adókedvezményt.[2]

Lényeges eltérés a többi adókedvezményhez képest, hogy a szakirányú oktatás és a duális képzés adókedvezményére nem vonatkoznak a szociálishozzájárulásiadó-kedvezmények közös szabályai, ennek megfelelően költségvetési szerv kifizető is érvényesítheti.[3]

1. A szakirányú oktatás kedvezménye

1.1. Szakképzési munkaszerződésre tekintettel érvényesíthető kedvezmény

A szakirányú oktatásra tekintettel érvényesíthető adókedvezmény alapvető szabályait a Szocho tv. 17/A. § (1) bekezdés a) pontja szabályozza. E szerint az adófizetési kötelezettséget csökkenti az állam, illetve a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 88. § (6) bekezdése szerinti szakképzési megállapodással vagy az Szkt. 109. § (3) bekezdése szerinti együttműködési megállapodással rendelkező fenntartó által fenntartott

• szakképző intézménnyel tanulói jogviszonyban álló tanulónként, illetve felnőttképzési jogviszonyban álló képzésben részt vevő személyenként a szakirányú oktatás, illetve
• szakiskolával tanulói jogviszonyban álló tanulónként az Nkt. 13/A. § (3) bekezdése szerinti nevelés-oktatás

arányosított önköltsége alapján az egy munkanapra vetített mérték és – a szakképző intézményben, illetve a szakiskolában teljesített oktatási nap és az olyan munkanap kivételével, amire tekintettel a tanuló, illetve a képzésben részt vevő munkabérre nem jogosult – a tárgyhónap munkanapjai számának szorzataként számított összege.

Szakképzési munkaszerződés

Az adókedvezményt az érvényesítheti, aki a tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Szkt.) alapján szakképzési munkaszerződést kötött.[4]
Szakképzési munkaszerződést csak duális képzőhely köthet a tanulóval, képzésben részt vevő személlyel.[5] Kivétel ez alól a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) kormányrendelet (a továbbiakban: Vhr.) 248. §-ában szabályozott eset. Ha ugyanis a képzésben részt vevő személy a nem nappali rendszerű szakmai oktatásban vagy szakmai képzésben párhuzamosan fennálló, foglalkoztatásra irányuló jogviszonya mellett vesz részt, és ezen jogviszonyában az őt foglalkoztató tevékenysége kapcsolódik az adott szakma ágazatához, a szakirányú oktatás az őt foglalkoztatónál is teljesíthető, tekintet nélkül arra, hogy a foglalkoztató duális képzőhelynek minősül. Ebben az esetben külön szakképzési munkaszerződés nem köthető, hanem a képzésben részt vevő személy munkaszerződését kell módosítani a szakképzési munkaszerződésnek megfelelő tartalommal úgy, hogy abban – az eredeti munkaköri feladatok ellátása mellett vagy helyett – szerepeltetni kell a szakképzési munkaszerződés tartalmi elemeit. Az így módosított munkaszerződés szakképzési munkaszerződésnek minősül.

A kedvezmény mértéke

A kedvezmény kiszámításához mindenekelőtt meg kell határozni tanulónként, képzésben részt vevő személyenként a szakirányú oktatás arányosított önköltsége alapján az egy munkanapra vetített mértéket.

A központi költségvetésről szóló törvény[6] tartalmazza az önköltség összegét, mely 2022-ben 1 200 000 forint/fő/év. A szakirányú oktatás arányosított önköltségének adott évfolyamra meghatározott összege egyenlő az önköltség és a szakmánként alkalmazandó súlyszorzó szorzatával. A súlyszorzót pedig a szakmaszorzó és az évfolyami szorzó szorzataként kell meghatározni.[7] Ennek megfelelően a tárgyhavi kedvezmény kiszámítása az alábbi képlet alapján történik:

1 200 000 forint × súlyszorzó / 254 munkanap × munkanapok száma a tárgyhónapban

A szakmaszorzót és az évfolyami szorzót a Vhr. 332/A–332/B. § tartalmazza. Ettől eltérően a szakiskolával tanulói jogviszonyban álló tanuló képzésekor[8] figyelembe vehető súlyszorzó mértéke – tekintet nélkül az ágazatra és az évfolyamra – egységesen 1,50.

Az évfolyami szorzó megállapításakor figyelemmel kell lenni arra, hogy évfolyamok alatt nem a teljes szakmai oktatás, hanem kizárólag a szakirányú oktatás évfolyamait kell érteni, és ennek megfelelően a szakképzési munkaszerződéssel történő foglalkoztatás első évében az első évfolyamra megadott szorzószámot kell alkalmazni.

Cukrász képzés esetében a szakmai oktatás időtartama alapfokú iskolai végzettséggel 3 év, ebből a szakirányú oktatás 2 év (10. és 11. évfolyam). A szakmaszorzó a turizmus-vendéglátás ágazatba tartozó szakmák esetében 2,20, az évfolyami szorzó pedig a 2 éves szakirányú oktatás első évében 1,20, második évében 0,80.[9] A szakképzési munkaszerződéssel történő foglalkoztatás első évében: – a súlyszorzó: 2,20 (szakmaszorzó) × 1,20 (évfolyami szorzó) = 2,64az – arányosított önköltség alapján az egy munkanapra vetített mérték:                  1 200 000 forint × 2,64 súlyszorzó / 254 munkanap = 12 472 forint/munkanap/fő

Az egynapi mértéket a tárgyhónap munkanapjaival szorozva kapjuk meg az egy tanuló (képzésben részt vevő személy) után érvényesíthető havi kedvezmény összegét. Ugyanakkor nem jár a kedvezmény a szakképző intézményben, illetve a szakiskolában teljesített oktatási napra és az olyan munkanapra, amire tekintettel a tanuló, illetve a képzésben részt vevő munkabérre nem jogosult.

A kedvezmény szabályait érintően az alábbi gyakorlati kérdések érdemelnek bővebb magyarázatot.

A munkanap fogalma

Munkanap alatt a szó hétköznapi jelentéséből kell kiindulni, és azt minden adózóra azonosan kell értelmezni. Ezért nincs jelentősége annak, hogy például július 1-je az egészségügyi szolgáltatóknál foglalkoztatási jogviszonyban álló egészségügyi dolgozókra és az egészségügyben dolgozókra kiterjedően munkaszüneti nap (Semmelweis-nap), sem pedig annak, ha egy cégnél szombaton és vasárnap is dolgoznak a munkavállalók. Ennek megfelelően 2022-ben a munkanapok száma minden adóalanyra vonatkozóan egységesen 254.

Tömbösítés

Előfordulhat, hogy a duális képzőhelyen a szakirányú oktatás egy munkanapra tömbösítve történik. Ilyenkor lehetnek olyan munkanapok, amikor a tanuló sem a képzőhelyen, sem a szakképző intézményben (szakiskolában) nem jelenik meg. Ha például a szakképző intézményben teljesített oktatás minden páratlan héten hétfőtől péntekig zajlik, a szakirányú oktatás pedig a duális képzőhelyen minden páros héten hétfőtől csütörtökig valósul meg, akkor a tanulónak a páros hetek pénteki napjain nem kell sem a képzőhelyen, sem az iskolában megjelennie, ugyanakkor munkabér ezekre a napokra is jár. A Szocho tv. szerint a kedvezmény megállapításakor a munkanapok közül nem vehető figyelembe

• a szakképző intézményben, illetve a szakiskolában teljesített oktatási nap és
• az olyan munkanap, amire tekintettel a tanuló, illetve a képzésben részt vevő munkabérre nem jogosult.

Ez azt jelenti, hogy a szakképzési munkaszerződéssel létrejött munkaviszony fennállása alatt minden olyan munkanapra elszámolható a kedvezmény, amire tekintettel a tanuló, illetve a képzésben részt vevő munkabérre jogosult, és amely nem a szakképző intézményben, illetve a szakiskolában teljesített oktatási nap, függetlenül attól, hogy a tömbösítés miatt a tanulónak (képzésben részt vevőnek) a duális képzőhelyen nem kell megjelennie.

A szakképzési munkaszerződés időbeli hatálya

Kérdésként merülhet fel, hogy mely időpontig jár a képzőhely részére a kedvezmény, ha egy befejező évfolyamos, szakképzési munkaszerződéssel rendelkező tanuló az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket nem teljesíti a szorgalmi időszak végeztével („megbukik”). Tegyük fel, hogy a szóban forgó tanuló augusztusban sikeres javítóvizsgát, az őszi vizsgaidőszakban pedig sikeres szakmai vizsgát tesz.  

A Szocho tv. szerint a kedvezményt – többek között – az érvényesítheti, aki a tanulóval az Szkt. alapján szakképzési munkaszerződést kötött. A kedvezmény érvényesítésének feltétele tehát a tanulói jogviszony és a szakképzési munkaszerződés megléte. A kérdés lényegében tehát az, hogy mely időpontban szűnik meg a szakképzési munkaszerződés, amely alapján a kedvezmény érvényesíthető. Szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatás időtartamára köthető, azonban ha a tanuló megbukik, akkor a szakirányú oktatás nem teljesül. A szakirányú oktatás a javítóvizsga letételével fejeződik be, ugyanakkor a szakmai oktatásnak – az őszi vizsgaidőszakban esedékes – szakmai vizsga már nem része.  Az Szkt. 56. § b) pontja alapján „megszűnik a tanulói jogviszony az utolsó évfolyam elvégzését igazoló bizonyítvány kiállítása napján, kivéve, ha a tanuló az utolsó évfolyamot követő első szakmai vizsgaidőszakban szakmai vizsgát tesz, akkor a szakmai vizsgaidőszak utolsó napján”. Tanulói jogviszony hiányában a szakképzési munkaszerződés is megszűnik, ezért a szakképzési munkaszerződés befejezésének határidejét módosítani kell a javítóvizsga határidejére. A kedvezmény eddig az időpontig számolható el.
Vegyünk egy másik esetet, amikor a tanuló az utolsó évfolyamot követő első szakmai vizsgaidőszakban (legyen ez a május-júniusi vizsgaidőszak), június 1-jén sikeres szakmai vizsgát tesz. Az Szkt. 87. § (1) bekezdése b) pontja szerint a szakképzési munkaszerződés a szakmai vizsga sikeres letétele hónapjának utolsó napján szűnik meg, a kedvezmény így június 30-ig érvényesíthető.[10]

Munkabér

Kedvezmény arra a munkanapra számolható el, amelyre a tanuló, képzésben részt vevő személy munkabérre jogosult. A rendes szabadság idejére járó távolléti díj munkabérnek minősül, azonban a betegszabadságra járó távolléti díj minősítése már kevésbé lehet egyértelmű. Az Szkt. kimondja, hogy a szakképzési munkaszerződésre, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az Mt.-nek[11] a munkaszerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Az Mt. szerint pedig a betegszabadság tartamára a távolléti díj 70 százaléka jár. Mindezek együttes olvasata alapján a betegszabadság idejére járó távolléti díj az Szkt. (és az Mt.) alapján meghatározott mértékben kifizetett munkabérnek minősül. Ezzel ellentétben a táppénz egy adóköteles társadalombiztosítási ellátás, mely nem tekinthető az Szkt. alapján meghatározott mértékben kifizetett munkabérnek, tekintettel arra, hogy a táppénz összegének meghatározása nem az Szkt. (és az Mt.), hanem a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény alapján történik.
A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy munkabérét az igazolatlan mulasztásával arányosan csökkenteni kell.[12] Ha az igazolatlan mulasztásra tekintettel az adott munkanapra nem jár munkabér, úgy kedvezmény sem számolható el.

A szakképző intézményben, illetve a szakiskolában teljesített oktatási nap

Szakirányú oktatást a duális képzőhely, illetve a szakképző intézmény egyaránt szervezhet. A szakirányú oktatás követelményeire való felkészítéshez szükséges tárgyi eszközöket és személyi feltételeket a szakirányú oktatást folytató szervezet biztosítja.[13]
Amennyiben a duális képzőhely úgy szervezi meg a szakirányú oktatást, hogy a szakképző intézménytől bérli annak helyiségét, és az oktatásra az iskola oktatójával köt megbízási szerződést, úgy ez a konstrukció is a szakirányú oktatás megszervezésének minősül, ezért a képzőhely jogosult lesz az adókedvezményre a szakirányú oktatásnak fizikailag a szakképző intézményben megvalósuló napjaira is.

1.2. Tanulószerződésre tekintettel érvényesíthető kedvezmény

A Szocho tv. átmeneti rendelkezése[14] kimondja, hogy a 17/A. § (1) bekezdés a) pontját a régi Szkt.-nek[15] az Szkt. hatálybalépését – vagyis 2020. január 1-jét – megelőző napon hatályos rendelkezése szerinti tanulószerződéssel gyakorlati képzésben részt vevő tanuló esetében is alkalmazni kell úgy, hogy

• szakirányú oktatás alatt gyakorlati képzést, szakma alatt a régi Szkt. szerinti Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítést, rész-szakképesítést, szakképzési munkaszerződés alatt a régi Szkt. szerinti tanulószerződést kell érteni,
• a régi Szkt. szerinti Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítéshez, illetve rész-szakképesítéshez kapcsolódóan a Kormány rendeletében meghatározott súlyszorzót kell figyelembe venni.

Egyebekben a kedvezmény érvényesítésére vonatkozó szabályok megegyeznek a szakképzési munkaszerződésre tekintettel érvényesíthető kedvezménynél leírtakkal.     

1.3. Sikerdíjkedvezmény

A Szocho tv. 17/A. § (1) bekezdés b) pontja tartalmazza az ún. sikerdíjkedvezmény szabályait. E szerint ha a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy sikeres szakmai vizsgát tesz, akkor a tárgyhónapban és az azt megelőző időszakban a Szocho tv. 17/A. § (1) bekezdés a) pontja szerint jogszerűen igénybe vett adókedvezmény 20 százalékának megfelelő összeg további kedvezményként illeti meg a képzőhelyet. A sikerdíjkedvezmény feltétele az Szkt. 83. § (2) bekezdés a) pontja szerint megkötött és legalább 6 hónapos időtartamban fennálló szakképzési munkaszerződés (tanulószerződés).
A sikerdíjkedvezmény igénybevételéhez az akkreditált vizsgaközpont[16] a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy sikeres szakmai vizsgájáról igazolást állít ki a duális képzőhely számára, és azt a sikeres szakmai vizsgát követő 15 napon belül megküldi.[17] A sikerdíjkedvezményt az a duális képzőhelyként nyilvántartásba nem vett munkáltató is érvényesítheti, aki a Vhr. 248. §-a szerint módosított munkaszerződéssel foglalkoztatta a képzésben részt vevő személyt.

A sikerdíjkedvezményt ugyanazon tanuló (képzésben részt vevő személy) után több képzőhely is igénybe veheti, ha a képzésben egymást követően több képzőhely is részt vett. A sikerdíjkedvezmény szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a sikeres vizsga hónapjában az adózónak van-e tanulója. Átmeneti rendelkezés alapján a sikerdíjkedvezmény alapját képezi a 2022. január 1-jét megelőzően a sikeres vizsgát tett tanuló (képzésben részt vevő személy) után az Szkt. 2021. december 31-én hatályos 107. § (2) bekezdése alapján igénybe vett szakképzésihozzájárulási-kedvezmény összege is.[18]

Egy cég szakképzési munkaszerződést köt egy tanulóval 2021. januárban. A szakképzési munkaszerződés 2022 augusztusában közös megegyezéssel megszűnik. Ezt követően 2021 szeptemberében egy új képzőhely köt a tanulóval szakképzési munkaszerződést, majd 2022 júniusában a tanuló sikeres szakmai vizsgát tesz. A sikeres vizsgáról mindkét képzőhely július 8-án kapja kézhez az igazolást, az igazolás kelte 2022. június 28.   Az első képzőhelynél 2021-ben 8 hónapig állt fenn a szakképzési munkaszerződés, melyre tekintettel a képzőhely az Szkt. 107. § (2) bekezdése szerinti adókedvezményt igénybe vette. Ezen 8 havi kedvezmény 20 százalékát érvényesítheti a 2022. június havi 2208 jelű bevallásban. Ezt akkor is megteheti, ha 2022-ben már egyáltalán nem szervezett gyakorlati képzést. A második képzőhely a 2021. szeptembertől decemberig tartó időszakra figyelembe vett 4 havi szakképzésihozzájárulási-kedvezmény 20 százalékát és a 2022. január–június hónapokra érvényesített 6 havi szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény 20 százalékát érvényesítheti a június havi 2208 jelű bevallásban.

A sikerdíjkedvezményt abban a havi bevallásban kell szerepeltetni, amely hónapban a sikeres vizsgáról az igazolást kiállították. A sikerdíjkedvezmény igénybevételének feltételét ugyanis nem önmagában a sikeres szakmai vizsga, hanem kifejezetten az arról kiállított igazolás képezi. Ha például a június hónapban kelt igazolást a képzőhely július 12-ig nem kapja kézhez, és emiatt a június havi bevallásban nem áll módjában az adókedvezményt igénybe venni, úgy önellenőrzésnek van helye.

1.4. Nem saját munkavállaló képzése[19]

Mind a szakirányú képzés adókedvezménye, mind a sikerdíjkedvezmény 50 százalékban érvényesíthető, ha a felnőttképzési jogviszonyban álló képzésben részt vevő személy a szakirányú oktatásban a szakképzési munkaszerződéssel párhuzamosan fennálló foglalkoztatásra irányuló más olyan jogviszonya mellett vesz részt, amelyben a foglalkoztató a duális képzőhelytől eltérő harmadik személy. Lényegében egy háromszereplős foglalkoztatásról beszélünk, melyben a felek: a képzésben részt vevő személy, a duális képzőhely és egy másik foglalkoztató.
A foglalkoztatásra irányuló más jogviszony fennállásáról a képzésben részt vevő személyt nyilatkoztatni szükséges, annak fennállását a szakképzési munkaszerződés hatálya alatt folyamatosan vizsgálni kell. A kedvezményt csak azokra a napokra kell csökkentett mértékben figyelembe venni, amely napokon a szakképzési munkaszerződéssel párhuzamosan fennáll a másik foglalkoztatási jogviszony. Kizárólag felnőttképzési jogviszony esetében vizsgálandó, hogy az 50 százalékos korlátozást alkalmazni kell-e, tanulói jogviszony esetében ez a korlátozó szabály nem érvényesül.

1.5. A régi Szkt. szerinti együttműködési megállapodás

Átmeneti rendelkezés[20] alapján érvényesíthető a kedvezmény a régi Szkt.-nak[21] a 2019. december 31-én hatályos rendelkezése szerint megkötött olyan együttműködési megállapodással érintett tanuló esetében, amely a tanulót családi és utónevének és oktatási azonosító számának megjelölésével konkrétan meghatározza. Ekkor a Szocho tv. 17/A. § (1) bekezdés a) pontját úgy kell alkalmazni, hogy az ott meghatározott mérték 70 százalékát lehet az adóév munkanapjai közül azokra figyelembe venni, amelyek átlagában a gyakorlattal lefedett időszak eléri a napi 7 órát. Az alkalmazandó súlyszorzó mértéke 1,0. A kedvezmény szempontjából szakképzési munkaszerződés alatt a szakképző intézménnyel kötött együttműködési megállapodást kell érteni.

A tárgyhavi kedvezmény kiszámítása tanulónként:

1 200 000 forint × 1,0 súlyszorzó × 0,70 / 254 munkanap × átlagban 7 óra gyakorlattal lefedett munkanapok száma

Az átlagolást az együttműködési megállapodás leteltét követően lehet elvégezni úgy, hogy az együttműködési megállapodás időtartama alatt megvalósult összes gyakorlati óraszámot elosztjuk a gyakorlati időszak napjainak számával. A kedvezményt abban a havi bevallásban lehet legkorábban feltüntetni, amelyik hónapban a gyakorlat letelt, és így megállapítható, hogy a törvényi feltétel (vagyis az átlagban napi 7 óra gyakorlat) teljesült.

2. Duális képzés adókedvezménye

A duális képzés adókedvezményét a Szocho tv. 17/A. § (1) bekezdés c) pontja tartalmazza. A szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettséget csökkenti hallgatónként az Nftv.[22] szerinti duális képzés és gyakorlatigényes alapképzési szak arányosított alapnormatívája alapján az egy munkanapra vetített mérték és a tárgyhónapban ténylegesen teljesített képzési napok számának szorzataként számított összege.

Mindenekelőtt azt kell tisztázni, hogy mi minősül duális képzésnek. Az Nftv. 108. § 1b. pontja értelmében duális képzés: a műszaki, informatika, agrár, természettudomány, egészségtudomány vagy gazdaságtudományok képzési területen indított gyakorlatigényes alapképzési szakon, szociális munka alapképzési szakon, illetve a felsorolt képzési területhez tartozó mesterképzési szakon folytatott képzés azon formája, amelyben a szak – képzési és kimeneti követelményeknek megfelelően meghatározott, teljes idejű, a képzési időszakra, a képzés módszereire, a tanórára, a megszerzett tudás értékelésére egyedi rendelkezéseket tartalmazó – tanterve szerint a gyakorlati képzés a Duális Képzési Tanács által meghatározott keretek között, minősített szervezetnél folyik.
A duális képzésben az elméleti oktatás a felsőoktatási intézményben, a gyakorlati képzés pedig ezzel párhuzamosan egy minősített partnerszervezetnél történik.

Gyakorlatigényes szaknak pedig a képzési és kimeneti követelményei alapján legalább 6 hétig tartó szakmai gyakorlatot is tartalmazó szak minősül.[23]

Az adókedvezményt az érvényesítheti, aki a hallgatóval az Nftv. alapján hallgatói munkaszerződést, gyakorlatigényes alapképzési szak esetében pedig a hallgatói munkaszerződés mellett a felsőoktatási intézménnyel együttműködési megállapodást is kötött.

A kedvezmény mértéke

A kedvezmény kiszámításához első lépésként meg kell állapítani – az adott képzésre tekintettel – az arányosított alapnormatíva összegét.

Az alapnormatíva mértéke a központi költségvetésről szóló törvény szerint 2022-ben 650 000 forint/fő/év.[24] Az alapnormatíva képzési területenként alkalmazandó súlyszorzóját a felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről szóló 230/2012. (VIII. 28.) kormányrendelet határozza meg, mely szerint az alkalmazandó súlyszorzó:
a) duális képzés esetén

• a szociális munka alapképzési szakon és a gazdaságtudományok képzési területen 3,90,
• a műszaki, az informatika, az agrártudomány, a természettudomány és az egészségtudomány képzési területen 5,30,

b) gyakorlatigényes alapképzési szak esetén az a) pont szerinti képzési területeken az ott meghatározott mérték, minden más gyakorlatigényes alapképzési szak esetén 3,90.

A tárgyhavi kedvezmény kiszámítása hallgatónként az alábbiak szerint történik:
650 000 forint × súlyszorzó / 254 munkanap × a tárgyhónapban ténylegesen teljesített képzési napok száma

Duális képzésben egészségtudomány képzési területen tanulmányokat folytató hallgató esetében a tárgyhavi kedvezmény összege az alábbiak szerint alakul. (A példában feltételezzük, hogy a tárgyhónapban ténylegesen teljesített képzési napok száma 11.)   650 000 forint × 5,30 / 254 × 11 = 149 193 forint

A duális képzés és a gyakorlatigényes alapképzési szak esetében nincs sikerdíjkedvezmény, és az 50 százalékos mértékű korlátozó szabály sem érvényesül.

---

[1] A Szocho tv. 10–17. § szerinti adókedvezményeket, valamint az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Eat.) IX. fejezet 462/C. §-a, 462/D. §-a, 462/E. §-a és az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvény 250. §-a szerinti adókedvezményeket követő sorrendben [Szocho tv. 17/A. § (1) bekezdés].  

[2] Szocho tv. 17/A. § (4) bekezdés

[3] A Szocho tv. 17. címe a 10–16. § szerinti adókedvezmények közös szabályairól rendelkezik.

[4] Szocho tv. 17/A. § (4) bekezdés

[5] Szkt. 83. § (1) bekezdés; valamint az Szkt. 82. § (2) bekezdése szerint a duális képzőhelyek nyilvántartását a gazdasági kamarák vezetik.

[6] A 2022. január 1. és június 30. közötti időszakra a 814/2021. (XII. 28.) Korm. rendelet 6. §-a tartalmazza az önköltség összegét.

[7] Vhr. 332/A. § (1) bekezdés

[8] Szocho tv. 17/A. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja

[9] Vhr. 332/A. § (2) bekezdés 23. pont, 332/A. § (3) bekezdés b) pont, Vhr. 1. melléklet

[10] Szkt. 56. § (1) bekezdés b) pont

[11] A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.)  

[12] Vhr. 253. § (3) bekezdés

[13] Szkt. 80. §

[14] Szocho tv. 36/D. § (1) bekezdés a) pontja

[15] A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (Szkt.)

[16] Átmeneti rendelkezés alapján akkreditált vizsgaközpont alatt azt a szakképző intézményt kell érteni, amelyben a szakmai vizsgát megszervezik [Szkt. 125. § (9) bekezdése].  

[17] Vhr. 332/D. §

[18] Szocho tv. 36/D. § (2) bekezdés

[19] Szocho tv. 17/A. § (2) bekezdés

[20] Szocho tv. 36/D. § (1) bekezdés b) pontja

[21] A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény  

[22] A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (Nftv.)  

[23] Nftv. 85. § (3) bekezdés

[24] A 2022. január 1. és június 30. közötti időszakra a 814/2021. (XII. 28.) Korm. rendelet 6. §-a tartalmazza az alapnormatíva összegét.