A népegészségügyi termékadó-köteles termékek körének és a termékadó mértékének változása az extraprofit adókról alkotott kormányrendelet következtében

Az államháztartási egyensúly biztosítása érdekében, összhangban a hazai pénzügyi politikával, az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) kormányrendelet (a továbbiakban: rendelet) a különféle szektorokra kivetett új adók mellett számottevően emeli a népegészségügyi termékadó mértékét, amely a tárgyi hatály bővítésével együtt várhatóan jelentős bevételnövekedést eredményez.

A rendelet a 7. cím alatt – a népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény (a továbbiakban: törvény) szabályaitól való eltérés –a 13. §-ban az alábbiakról rendelkezik.

A törvény 2. §-ában felsorolt termékektől eltérően a 2. mellékletben határozza meg az adóköteles, előrecsomagolt termékek körét, az adó mértékét pedig a törvény 6. §-ától eltérően szintén a 2. melléklet szerinti adómértékek alkalmazásával kell megállapítani.  

A rendelet 2022. július 1-jei hatálybalépését követően emelt adómértékekkel kell számolni, de a változások korántsem ennyire egyszerűen meghatározhatók. Új termékkörök kerültek a törvény hatálya alá, minden termékkörben megjelentek új termékek is, az édesítőszer-tartalom kérdése pedig rendeződni látszik. A kizárólag édesítőszert tartalmazó termékek cukros társaikhoz képest alacsonyabb adómértékkel, de adókötelesek, a vegyes termékek (cukrot, illetve édesítőszert egyaránt tartalmazók) viszont a hozzáadott cukortartalomtól függetlenül magas adótétellel adóznak. Az alkoholos italok, a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) szerinti alkoholtermékek a rendelet hatálybalépésétől kikerültek a népegészségügyi termékadó-köteles termékek közül, mely rendelkezéssel párhuzamosan az alkoholtermékek mint jövedéki termékek adómértéke emelkedett. Ezzel összefüggésben a rendelet hatályon kívül helyezte a törvény 10/A. § (5) és (6) bekezdésének alkalmazását, amely az alkoholos italokra vonatkozóan állapít meg rendelkezéseket a termékadó bevallására, megfizetésére vonatkozóan (a termékadó-kötelezettség kivételszabályként a szabad forgalomba bocsátáshoz kötődött, és nem az első belföldi teljesítési helyű értékesítéshez), így nem minősül adóalanynak az alkoholos ital Jöt. szerinti szabad forgalomba bocsátója.

Ahogy már a fentiekben is említettem, minden termékadó-köteles termék adómértéke emelkedett, továbbá termékkörön belül – ez idáig adózatlan, jellemzően a kizárólag édesítőszert (hozzáadott cukrot nem) tartalmazó, vagy a főszabály szerint megállapított határérték alatti – termékek is a termékadó hatálya alá kerültek, valamint megjelentek új termékkörök is, úgymint az édes, sós tészta és a csemege. Az adóköteles termékeket a 2022. május 15-én hatályos Kombinált Nómenklatúra szövegezése szerinti tartalom figyelembevételével kell megállapítani.

Tekintsük át, hogy milyen termékköröket, a törvényhez képest milyen változásokat tartalmaz a rendelet 2. melléklete!

Az üdítőitalok körében a törvényben kivételként meghatározott 25 százalék feletti, de 50 százalék alatti gyümölcs- és zöldséghányadot tartalmazó nektárok, gyümölcs- és zöldséglevek kikerültek a mentesítőszabály alól, tehát adókötelesek. A cukortartalomra vonatkozó határérték az eddig literenkénti 15 forint (a rendelet hatálybalépését követően literenként 23 forint) adóval terhelt termékeknél nem változott, azonban lényeges változás, hogy a hozzáadott cukrot és édesítőszert egyaránt tartalmazó 2009 és 2202 vámtarifaszám alá tartozó (energiaitalnak, szörpnek nem minősülő) termékek is adókötelesek lettek, a fenti adómértékkel adóznak.

A termékkörben alacsonyabb adómértékkel (literenkénti 8 forinttal) ugyan, de termékadó-köteles termékek a kizárólag édesítőszert (hozzáadott cukrot nem) tartalmazó, valamint a 100 milliliterenként 8 gramm cukor mennyiséget meg nem haladó (össz)cukortartalmú, hozzáadott cukrot tartalmazó üdítőitalok is.

A szörp definíciója kiegészült; a 2106 vámtarifaszám alá tartozó, ital előállítására használatos, a megnevezésére jellemző ízű és illatú készítmények esetében a cukorból, cukorszirupból vagy édesítőszerből, ízesítőanyagok, adalékanyagok vagy ezek kombinációjának hozzáadásával előállított termékekkel, kivételként szerepelnek továbbra is a kivonat alapú szörpök és a korábbi 25 százaléktól eltérően a legalább 50 százalék gyümölcs-, illetve zöldséghányadot tartalmazó szörpök. Az adómérték a literenkénti 240 forint helyett 310 forintra módosul. A kivételek közé nem tartozó, édesítőszert (hozzáadott cukrot nem) tartalmazó, valamint a hozzáadott cukrot (de édesítőszert nem) tartalmazó, de 100 milliliterenként 8 gramm cukor mennyiséget meg nem haladó szörpök szintén adókötelesek, az adómértékük literenként 105 forint.

Az energiaitalok esetében a rendeletet módosító 257/2022. (VII. 18.) kormányrendelet (a továbbiakban: módosító rendelet)következtébenazoknak a termékeknek, amelyek metil-xantint és 100 milliliterenként 10 milligramm taurint, ginsenget, L-arginint vagy ezek kombinációját tartalmazzák, az adómértéke literenként 390 forint lett, míg a metil-xantit 100 milliliterenként 15 milligramm feletti mértékben tartalmazó italok adómértéke az eddigi literenkénti 50 forintról 65 forintra nőtt. A törvényi szabályozásban a metil-xantin mellett kizárólag a taurin szerepel, a rendelettel azonban két további anyag, a ginseng és az L-arginin is bekerült a termékkörben figyelembe veendő anyagok közé. Az úgynevezett kombinált energiaitalok esetében lényegében a taurin mértéke határozza meg azt, hogy a termék után az alacsonyabb vagy a nagyobb adómértékkel kell-e számolni, illetve, hogy a termék a tárgyi hatály alá tartozik-e vagy sem.

Az előrecsomagolt cukrozott készítmények az eddigi két kategória helyett a rendelet hatálybalépésével hat kategóriába sorolódnak; lényegi változás a 1704, a 1905 és a 2105 vámtarifaszám alatti termékeknél, hogy a hozzáadott cukrot és édesítőszert is tartalmazó, illetve a hozzáadott cukrot nem, de édesítőszert tartalmazó, valamint a határértéket meg nem haladó cukrot tartalmazó (hozzáadott cukrot tartalmazó) termékek is termékadó-kötelesek, kilónként 65 forinttal, míg az ez idáig kilónként 160 forinttal adózó készítmények adója 210 forintra emelkedett.

A rendelet ugyan nem használja az összcukortartalom fogalmát, azonban a cukortartalom alatt változatlanul ezt kell érteni, különös tekintettel igaz ez azokra a definíciókra, ahol mind a hozzáadott cukortartalom, mind a cukortartalom meghatározás megjelenik.

Az adókötelezettség alóli kivételt továbbra is – a magasabb adómértékkel adózó termékek esetén – a 100 grammonként legalább 20 gramm mézet tartalmazó termékek képezik, feltéve, hogy a cukortartalmuk nem haladja meg a 100 grammonkénti 40 gramm cukor mennyiséget (mely határértékbe a méz nem számít bele), míg az alacsonyabb adómértékű termékek esetén a legalább 100 grammonként 20 gramm mézet tartalmazó termék kitétel jelenik meg, feltéve, hogy a cukortartalom nem haladja meg a 100 grammonkénti 25 grammot, továbbá mindkét kategóriában kivételként nevesíti a rendelet a 1905 10 és a 1905 40 (pl. kétszersült, pirított kenyér és hasonló pirított termék) vámtarifaszámú termékeket. A módosító rendelet a kivételek között nevesíti továbbá a kenyeret és a Magyar Élelmiszerkönyv szerinti vizes zsömlét és tejes kiflit.

A 1806 vámtarifaszám alá tartozó termékeknél szintén megfigyelhető az előbbiekben vázolt kettős adómérték, új elemként a rendelet külön nevesíti a 1806 10 vámtarifaszám alá tartozó termékeket (kakaópor cukor vagy más édesítő hozzáadásával), az előrecsomagolt cukrozott készítmények körében és azokra a kettős adómértékkel kilónkénti 110 forint és 40 forint adómértéket állapít meg annak függvényében, hogy a termék a 100 grammonkénti 40 gramm cukor mennyiséget meghaladja vagy nem. A magasabb adómértékű termékek esetében a hozzáadott cukrot vagy hozzáadott cukrot és édesítőszert tartalmazó termékeket, míg az alacsonyabb adómértékű terméknél vagy a hozzáadott cukrot tartalmazó vagy az édesítőszert tartalmazó termékeket kell figyelembe vennünk. Kivételként a 1806 vámtarifaszámú termékeknél megjelennek az ötven százalék és a feletti tejalapanyag felhasználásával készült termékek.

A módosító rendelettel ropogtatnivalóként (snack) megnevezett, korábbi sós snack termékkört érintően is termékbővítést tapasztalhatunk. A 1904 VTSZ alá tartozó termékek is megjelennek az adóztatandó termékek között, ilyen például a korábban gyakran emlegetett (előrecsomagolt, azonnali fogyasztásra alkalmas) popcorn is, tehát a figyelembe veendő előállítási módban is változás történik, hiszen a rendeletben felsorolt vámtarifaszám szerinti puffasztott (gabonatermékek), pirított eljárással készült termékek is adókötelesek lesznek, továbbá kiterjed a kötelezettség egyes zöldségek felhasználásával készülő termékekre is. A sótartalomra vonatkozó határérték mellett vagylagos feltétellel megjelenik a telített zsírsavtartalomra vonatkozó feltétel is, a kivételek változatlanok. A korábbi kilónkénti 300 forint helyett az ide sorolandó termékek adómértéke 390 forint lett. A módosító rendelettel két további terméktípus is megjelenik a termékkörön belül: azok a 2008 vámtarifaszám alá tartozó, legalább 90 százalékban olajos magvakat tartalmazó termékek, amelyeket hozzáadott zsiradék felhasználása nélkül állítanak elő, a fentiektől eltérően kedvezőbb adómértékűek (kilogrammonként 90 forint), továbbá kilogrammonként 65 forinttal adóznak a 1905 vámtarifaszám alá tartozó azon termékek, amelyek sótartalma 100 grammonként maximálisan 1 gramm, és tartalmaznak hozzáadott cukrot, de az összcukortartalmuk 100 grammonként legfeljebb 25 gramm, valamint a 1905 vámtarifaszám alá tartozó azon termékek is, amelyek sótartalma 100 grammonként maximálisan 1 gramm, és édesítőszert tartalmaznak, de hozzáadott cukrot nem, vagy amelyek egyáltalán nem tartalmaznak hozzáadott cukrot vagy édesítőszert.

Az ételízesítőknél nem tapasztalhatunk változást a definícióban, kizárólag az adó mértéke változott, kilónként 390 forintra.

Az ízesített söröknél pontosít a rendelet, különválasztja a kizárólag édesítőszert (hozzáadott cukrot nem) tartalmazó termékeket, illetve a cukor tekintetében határértéken vagy az alatt lévő termékeket, amelyek után literenként 10 forint adókötelezettséget állapít meg, míg a cukorhatárértéket meghaladó vagy a hozzáadott cukrot és édesítőszert is tartalmazó termékek után literenként 33 forint a termékadó.

Az alkoholos frissítő esetében ugyanazt a metodikát figyelhetjük meg, mint amit az ízesített söröknél, az adómértékek is egyezőek.

A gyümölcsíznél is kettős adómértéket vezet be a rendelet, a korábbi 600 helyett 780 forint kilója a határértéket meghaladó cukortartalmú, illetve a hozzáadott cukrot és édesítőszert tartalmazó termékek adójának. A határértékét meg nem haladóknál és a kizárólag édesítőszert (hozzáadott cukrot) nem tartalmazó termékeknél a rendelet bevezeti a kilónkénti 260 forintos adót. A kivételekben nincs változás.

A két új termékkör a csemege és az előrecsomagolt édes, sós tészta.

Csemegének tekintendő a 1904 vámtarifaszámú, ropogtatnivalónak nem minősülő termék, továbbá a 2006 (zöldség, gyümölcs, dióféle, gyümölcshéj és más növényrészek, cukorral tartósítva, cukrozott vagy kandírozott), a 2008 vámtarifaszámú, a ropogtatnivaló hatálya alá nem tartozó, olajos magvak felhasználásával készült termék, amely a magasabb (kilónként 210 forint) adóval érintett esetben tartalmaz hozzáadott cukrot, és a cukortartalma meghaladja a 100 grammonkénti 15 gramm cukor mennyiséget, illetve hozzáadott cukrot és édesítőszert tartalmaz, míg az alacsonyabb termékadó (kilónkénti 65 forint) esetén édesítőszert tartalmaz (hozzáadott cukrot nem), vagy ugyan tartalmaz hozzáadott cukrot (csak ezt), de a cukortartalma a határértéknél nem több. Mindkét esetben azokat a termékeket, amelyeknek a rosttartalma eléri a 100 grammonkénti 8 gramm mennyiséget, nem terheli termékadó. Ide sorolhatók például egyes reggelizőpelyhek és müzlik, kandírozott gyümölcsök.

Az előrecsomagolt édes, sós tészta körébe tartoznak a 1901 20 (keverék és tészta a 1905 vtsz. alá tartozó pékáruk készítéséhez), a 1902 és az előrecsomagolt cukrozott készítménynek, illetve azok a ropogtatnivalónak nem minősülő, 1905 90 80 vámtarifaszám alá tartozó termékek, amelyek a magasabb termékadóval (kilónként 210 forint) érintett esetben 100 grammonként 25 gramm cukor mennyiséget meghaladó cukrot vagy hozzáadott cukrot és édesítőszert tartalmaznak, az alacsonyabb (kilónként 65 forint) adó esetében pedig a már a többi termékkörnél is felmerült rendezőelv szerint az édesítőszert (de hozzáadott cukrot nem) tartalmazó, vagy édesítőszert nem, de hozzáadott cukrot legfeljebb határértékben tartalmazó termékek, valamint az előbbi két termékcsoporton belül kivételként meghatározott, megegyező vámtarifaszámú 100 grammonként 1 gramm só mennyiséget meghaladó termékek (egyes előrecsomagolt péksütemények, de tekintettel arra, hogy nem feltétel az azonnali fogyasztásra alkalmasság, így egyes mirelit termékek, töltött tészták is ide sorolhatók).

Ahogy látható, a szabályozás, túl azon, hogy az adóbevételek növelését célozza és a túlzott cukor- és sófogyasztás veszélyét is igyekszik csökkenteni, népegészségügyi termékadóval terheli az eddigi, határérték alatti hozzáadott cukrot, az édesítőszert, a telített zsírsavat tartalmazó, egészségügyi kockázatot jelentő egyes termékeket is, igyekezve lépést tartani a piac által már jóval korábban bevezetett módosításokkal az összetevők terén (amelyek fogyasztásának szintén van egészségügyi kockázata). A rendelettel bevezetett újdonságok és a vámtarifaszámokhoz kötődő termékbesorolás miatt az új adóalanyok számára adott esetben nehézkes lehet az adókötelezettség megállapítása, amelyet a módosító (termékkört pontosító) rendelet csak részben könnyít meg. Körültekintően kell eljárni a termék besorolásakor, amennyiben egy adott vámtarifaszám több termékkörnél is megjelenik, így például, ha egy termék tartalmaz olajos magvakat, a termék egy része pörkölt, sütött stb. és a telítettzsírsav-tartalma meghaladja a ropogtatnivalónál megállapított határértéket. Hiába gondolnánk az édes ízvilága alapján, hogy inkább a csemege termékkategóriába sorolandó, a termék ropogtatnivalónak tekintendő (tipikusan ilyenek lehetnek egyes diákcsemegék).  Ezzel kapcsolatban fontos megemlíteni, hogy a termékbesorolásnál nem a termékkörök elnevezését kell figyelembe venni, hanem az adott termékkör leírását, a vámtarifaszámokat.. A rendelet hatálybalépésével a 22NETA bevallás is módosult: a nyomtatványban egy új bevallásrészletező lapot (22NETA-ADO2) is találhatunk a 22NETA-ADO lap mellett, így a következő esedékes bevallás során már ezt a lapot is ki kell tölteni.