Légitársaságok hozzájárulása

✎ dr. Bacsó-Győry Anna tájékoztatási szakreferens NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály

A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, tekintettel a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárítása érdekében kihirdetett veszélyhelyzetre, megalkotta az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) kormányrendeletet (a továbbiakban: Korm. rendelet), amelynek 5. §-a új adónemként vezeti be – az államháztartás központi alrendszerének bevételeként – a légitársaságok hozzájárulását.

A Korm. rendelet alapján a hozzájárulás fizetésére a földi kiszolgálást végző gazdálkodó szervezet köteles az általa légi személyszállítás keretében kiszolgált, belföldről induló járat utasainak számához igazodva. A tranzitforgalom mentesül a hozzájárulás-fizetési kötelezettség alól. A kiszolgált légi jármű utasainak száma alatt a gépen ténylegesen utazó utasok, és nem pedig a megváltott jegyek számát kell érteni.

A hozzájárulás mértéke

A hozzájárulás mértéke függ a célországtól. Ha az utas végső úti célja az Európai Unió (illetve az Albán Köztársaság, az Andorrai Fejedelemség, Bosznia-Hercegovina, az Észak-macedón Köztársaság, az Izlandi Köztársaság, a Koszovói Köztársaság, a Liechtensteini Fejedelemség, a Moldovai Köztársaság, a Monacói Hercegség, Montenegró, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága, a Norvég Királyság, San Marino Köztársaság, a Svájci Államszövetség, Szerbia Köztársaság, Ukrajna) területén található, a hozzájárulás mértéke utasonként 3900 forint. Ha az úti cél a fentiekben meghatározott országokon kívül esik, akkor utasonként 9750 forint a fizetendő összeg.

A hozzájárulás alanya

A Korm. rendelet értelmében az induló utasok vonatkozásában végzett földi kiszolgálási tevékenységhez kapcsolódik a hozzájárulás-fizetési kötelezettség, ezért a hozzájárulás fizetésére az a légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) szerinti földi kiszolgálást végző gazdálkodó szervezet a kötelezett, amely az utas- és poggyászkezelési tevékenységet végzi.

A földi kiszolgálás egy összetett, jelenleg 14 fő tevékenységi kategóriából álló, az Lt.-ben és annak végrehajtási rendeletében részletesen szabályozott, kizárólag hatósági engedély birtokában végezhető tevékenység. Magát a fogalmat az Lt. 71. § 23. pontja definiálja. Eszerint a földi kiszolgálás a repülőtéren a repülőtér-használóknak nyújtott, külön jogszabályban meghatározott tevékenység.

Az Lt. megkülönbözteti a légi közlekedési és a légi közlekedéssel összefüggő tevékenységeket. A földi kiszolgálási tevékenység csak egyike a légi közlekedéssel összefüggő tevékenységeknek, ide tartozik még például a légi jármű bérbeadása vagy a járműkarbantartás is, míg maga a légi közlekedési tevékenység többek között a légi járművel végzett személy- vagy áruszállítás.

Az Lt. felhatalmazása alapján kiadott, a földi kiszolgálás feltételeiről és engedélyezésének rendjéről szóló 7/2002. (I. 28.) KöViM rendelet (a továbbiakban: KöVim rendelet) 1. számú melléklete fejti ki részletesen, hogy mely tevékenységek tartoznak a földi kiszolgáláshoz.

A teljesség igénye nélkül földi kiszolgálási tevékenységnek minősül az utas- és poggyászkezelés, a légi jármű kiszolgálása (így például a légi jármű külső és belső tisztítása, a hó és jég eltávolítása) az üzemanyag- és kenőanyag-kezelés (ideértve az üzemanyagtöltés és -leeresztés szervezését és elvégzését, beleértve az üzemanyag tárolását), a légi jármű karbantartása (az indulást megelőző rutinellenőrzés, a repülőtér-használó által kért nem rutinjavítások), a földi szállítás (így a személyzet, az utasok, a poggyászok szállításának szervezése és elvégzése az adott repülőtér különböző termináljai között), a fedélzeti ellátás biztosítása és a biztonsági szolgáltatások (mint az utas- és csomagátvilágítás) is.

A KöViM rendelet a földi kiszolgálási tevékenységen belül elkülöníti a saját kiszolgálást, amely olyan földi kiszolgálás, amelynek során a repülőtér-használó közvetlenül végez egy vagy több, földi kiszolgálásnak minősülő tevékenységet a maga számára.

A hozzájárulást bevezető rendelkezéseket tartalmazó fejezet címe: a légitársaságok hozzájárulása. A Korm. rendelet 5. § (1) bekezdése szerint hozzájárulás-köteles az Lt. szerinti légi személyszállítási tevékenység. Ugyanezen paragrafus (2) bekezdése az utas- és poggyászkezelési tevékenységet végző földi kiszolgáló gazdálkodó szervezetet teszi hozzájárulás-fizetésre kötelezetté. Az Lt. elkülönítve kezeli a légi személyszállítási tevékenységet a légi jármű földi kiszolgálásától (amely a légi közlekedéssel összefüggő tevékenység).

Az adózói megkeresések és kérdések alapján kiderült, hogy a földi kiszolgálást végző gazdasági társaságoknál félreértést okozott – valószínűleg a fentiek helytelen értelmezése miatt –, hogy magukra mint az adó „beszedőjére” tekintettek, és mivel a hozzájárulás-fizetésre köteles tevékenység maga a légi személyszállítási tevékenység, adófizetésre kötelezettnek a légitársaságot tekintették. A fentiekben ismertetett értelmezés alapján azonban egyértelmű, hogy a hozzájárulás fizetésére és a hozzájáruláshoz kapcsolódó valamennyi adókötelezettség teljesítésére az utaskezelést mint kiszolgálást végző gazdálkodó szervezet a kötelezett, nem a „légitársaság”.

A hozzájárulási kötelezettség megállapítása szempontjából annak sincs jelentősége, hogy az a légi személyszállítást végző gazdálkodó, akinek érdekében a földi kiszolgálási tevékenységet végzik, milyen formában végzi tevékenységét, így légitársaságnak minősül-e. A Korm. rendelet 5. § (1) bekezdése az Lt. szerinti légi személyszállítási tevékenységet teszi hozzájárulás-kötelessé, ugyanezen paragrafus (2) bekezdése alapján az ezen tevékenységhez köthetően földi kiszolgálási tevékenységet (és azon belül is az utas- és poggyászkezelési tevékenységet) végző gazdálkodó szervezet a hozzájárulás megfizetésére kötelezett. A hozzájárulási kötelezettség megállapításakor tehát nem azt kell figyelembe venni, hogy a légi személyszállítást végző gazdálkodó milyen formában végzi ezt a tevékenységet, hanem azt, hogy tevékenysége az Lt. szerinti légi személyszállításnak minősül-e.

A hozzájárulás bevallásának és a Korm. rendelet szerinti nyilvántartás vezetésének módja

A hozzájárulást az önadózás szabályai szerint, a rendelet hatálybalépését követően először a 2022. július 1. napján induló járatokon utazók vonatkozásában (tehát nem a repülőjegy megvásárlásának az időpontja az irányadó) kell megállapítani, és ezt követően havonta, a tárgyhót követő hónap 20. napjáig kell bevallani és megfizetni.

A bevallást „a kőolaj termék-előállító és a megújuló energiaforrásból energiát termelők különadójáról, valamint a légitársaságok hozzájárulásáról” szóló, három új adónemet magába foglaló „KEMEL” elnevezésű nyomtatványon kell majd benyújtani.

A bevallás teljesítéséhez készülő nyomtatványban várhatóan külön sorban kell szerepeltetni a Korm. rendelet 5. § (4) bekezdésének a) pontjában felsorolt végső úti céllal rendelkező induló utasok számát. Ezt követően számított mezőként jelenik majd meg az induló utasok számának és a fenti úti célok után utasonként meghatározott 3900 forintnak a szorzata.

Külön soron kell feltüntetni a Korm. rendelet 5. § (4) bekezdésének b) pontjában felsorolt végső úti céllal rendelkező induló utasok számát. Majd szintén számított mezőként jelenik meg az induló utasok számának és a Korm. rendelet 5. § (4) bekezdésének b) pontjában felsorolt végső úti célok után utasonként meghatározott 9750 forintnak a szorzata.

A Korm. rendelet 5. § (6) bekezdése alapján a hozzájárulás fizetésére kötelezett a hozzájárulás alapjának megállapítására alkalmas nyilvántartást vezet. Ez azt jelenti, hogy a Korm. rendelet 5. § (4) bekezdésének a), valamint b) pontjában felsorolt végső úti célok szerinti bontásban, az utasok számára vonatkozóan kell az adó alanyának a nyilvántartását vezetnie. Ehhez elegendő, ha az utaslista alapján egy olyan összesítés lesz a nyilvántartás alapja, amely naponként, EU-n belül és EU-n kívüli bontásban (illetve a Korm. rendeletben meghatározott desztinációk szerint) mutatja az adott földi kiszolgálással érintett járatok utaslétszámát. Az utaslista mentése és tárolása – különös tekintettel az alábbiakban részletezett adatkezelési aggályokra – nem szükséges.

A természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2016. április 27-i (EU) 2016/679 rendelete (általános adatvédelmi rendelet, a továbbiakban: GDPR) célja a természetes személyek személyes adatainak védelme.

Az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdése rögzíti a személyes adatok védelméhez való jogot. A személyes adat a GDPR szerinti „személyes adat”: azonosított vagy azonosítható természetes személyre („érintett”) vonatkozó bármely információ; azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható.

A személyes adat egyik legfontosabb fogalmi eleme, hogy a természetes személy azonosítható legyen a meghatározott adatok, információk alapján. A Kúria Pfv. IV.20.954/2018/6. számú ítélete a természetes személy azonosíthatóságáról az alábbiakat mondja:„Az azonosíthatóság tehát egy küszöbfeltétel, amely meghatározza, hogy az információ személyes adatnak minősül-e. Az adott személyt azonosítani lehet »közvetlenül« (leggyakrabban a neve alapján) vagy »közvetve« (kisegítő információval).”

A fentiek alapján azonban a Korm. rendeletnek megfelelő nyilvántartás vezetése az egyes utasokhoz köthető személyes adatok tárolása, vagy az azokkal való összeköthetőség, és így az azonosíthatóság lehetővé tétele nélkül is megvalósítható, így a személyes adatok védelmének esetleges sérelme és adatkezelési aggályok nem merülnek fel.

A KöViM rendelet földi kiszolgálási tevékenységeket ismertető 1. számú mellékletének 4. pontja szerint az utaskezelést végző gazdálkodó szervezet jogosult az érkező, induló, transzfer- és tranzitutasok kezelésére, beleértve a jegyek és úti okmányok ellenőrzését, tehát az e tevékenységet végző gazdálkodó szervezet rendelkezik a nyilvántartás vezetéséhez és a hozzájárulás bevallásához és befizetéséhez szükséges adattal.

Külföldi kitekintés

A légitársaságok hozzájárulásához hasonló adónemet több európai országban is találunk. Mértékük nagyságrendileg megegyezik a magyar szabályozásban rögzítettel. Ausztriában (Flugabgabe) például 2020-tól egységesen 12 eurót, illetve 350 kilométernél rövidebb utak esetén 30 eurót kell fizetni utasonként. Mentesek az adó alól például a 2 évesnél fiatalabb gyermekek, a tisztán katonai, humanitárius vagy orvosi célból utazók, a tranzitutasok és azok, akik nem tervszerű landolás (például kényszerleszállás) miatt indulnak az adott reptérről. Az adófizetésre kötelezett a repülőgépjáratot indító tulajdonos, aki az utasok számára vonatkozóan adatszolgáltatási kötelezettséggel rendelkezik mind az adóhatóság, mind a repülőtér felé.^[1]

Németországban (Luftverkehrsteuer) 2010-ben került bevezetésre az adó, melynek mértéke 12,77 vagy 32,35 vagy 58,23 euró a célország függvényében. Az adó megfizetésére a légitársaság kötelezett. Ausztriához hasonlóan mentesülnek az adó megfizetése alól többek között például a 2 évet be nem töltött gyermekek, a kizárólag orvosi célt szolgáló járatok utasai, valamint azok, akik a jogszabályban meghatározott rendkívüli okból (például más reptérről való átirányítás miatt) indulnak az adott reptérről.^[2]

Lényegében hasonló szabályozás mellett vezették be a légi utazást terhelő adót Svédországban és Hollandiában is.

Összefoglalva tehát elmondható, hogy ez a nagy sajtóvisszhangot kiváltó új adónem, ugyan némileg eltérő szabályozással, de hasonló adómértékkel Európa több országában is létezik.

[1] Forrás: Bundesministerium Finanzen, Flugabgabe (https://www.bmf.gv.at/themen/steuern/steuern-von-a-bis-z/flugabgabe.html)

[2] Forrás: Zoll online – Luftverkehrsteuer (https://www.zoll.de/DE/Fachthemen/Steuern/Verkehrsteuern/Luftverkehrsteuer/luftverkehrsteuer_node.html)