Változások a számlázásban és a számlaadat-szolgáltatásban 2020. július 1-jétől

✎ Száraz Tünde

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) 2020. július 1-jén ha­tály­ba lépő mó­dosításai az alábbi változásokat eredmé­nyezik a számlá­zás­ban és a számlaadat-szolgál­ta­tásban.

1. A számla kibocsátására rendelkezésre álló idő 8 napra csökkenése
[Áfa tv. 163. §-a]

Mint ismeretes, az Áfa tv. előírásai alapján számlát a ter­mék­értékesítésről, szolgáltatásnyújtásról valamint az előzőek ellenértékébe beszámító előlegről kell ki­bocsátani, és azt

• a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás esetén az ügy­let teljesítésének időpontjától,
• előleg esetén, annak átvétele, jóváírása illetve meg­szer­zése időpontjától

számított észszerű időn belül kell kibocsátani (át­ad­ni, feladni, egyéb módon eljuttatni a partnernek).
A törvény egyes esetekre vonatkozóan meghatá­roz­za azt is, hogy mit kell észszerű idő alatt érteni, melyek 2020. június 30-ig az alábbiak:

1. az azonnali, ami akkor alkalmazandó, ha kész­pénzzel vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel való előleg, ellenérték fizetés valósul meg, és az ellenérték fizetése legkésőbb az ügylet tel­je­sítésekor megtörténik (ide nem értve a kezelő­sze­mélyzet nélküli automatával megvalósuló ér­tékesítést),
2. a teljesítés hónapját követő 15. nap, ami a Kö­zös­ségen belüli adómentes termékértékesítésre és az olyan fordított adózás alá tartozó szolgál­ta­tásra (valamint an­nak előlegére) alkalmazandó, amit az összesítő jelentésben (’A60-as bevalláson) is szerepeltetni kell,
3. a teljesítéstől illetve az előleg átvételétől, jóváírásától, megszerzésétől számított 15. nap. Ez olyan – az előzőekben nem említett – esetekre vo­nat­kozik, amikor a számlának áthárított áfát kell tar­tal­maznia.

2020. július 1-jével ez utóbbi, 15 napos határidő csökken le 8 napra. E változásból eredően a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás Áfa tv. szerinti teljesítési időpont­jától számított 8 napon belül ki kell bocsátani a szám­lát, ha az alábbi feltételek együttesen fennállnak:

• az ügylet teljesítési időpontja 2020. június 30-át követő napra esik,
• az ellenérték megtérítése nem készpénzzel, készpénz-he­lyet­tesítő fizetési eszközzel valósul meg és/vagy ke­ze­lő­sze­mélyzet nélküli automatával megvalósuló ügy­let tör­té­nik,
• a számlának – az Áfa tv. előírásaiból következően – át­hárított áfát vagy annak megállapításához szükséges százalékértéket kell tartalmaznia.

Továbbá az előleg átvételétől, jóváírásától illetve megszerzésétől számított 8 napon belül ki kell bocsátani a számlát, ha

• az előleg átvételének, jóváírásának illetve megszer­zé­sé­nek időpontja 2020. június 30-át követő napra esik, és
• az előleg összege – az Áfa tv. 59. §-ában foglaltakból következően – áthárított áfát tartalmaz.

2. A belföldi adóalany partner adószámának feltüntetése a számlán
[Áfa tv. 169. § d) pont dc) alpontja]

Változnak a belföldön nyilvántartásba vett adóalany part­ner adószámának a számlán való szerepeltetésére vonat­kozó szabályok is. Megszűnik a 100 000 forint áthárított adóban meghatározott értékhatár.
2020. július 1-jétől kötelező feltüntetni a belföldön nyilvántartásba vett adóalany termékbeszerző, szolgáltatást igénybevevő adóalany adószáma (csoportos adóalany esetén csoportazonosító száma) el­ső nyolc számjegyét, a teljesített ügyletről és az annak előlegéről kibocsátott számlán, függetlenül attól, hogy az tartalmaz-e áthárított áfát vagy annak kiszámításához szükséges százalékértéket. Ezt az adatot a 2020. június 30-át követően teljesített ügyletről és átvett, jóváírt, megszer­zett előlegről kiállított számlának már kötelező tartal­maz­nia, figyelembe véve a következőket is.
A szabály változása nem érinti a belföldi fordított adó­zás alá tartozó (Áfa tv. 142. §-a szerinti) ügylet szám­lá­zására vonatkozó szabályokat. Az ilyen ügyletről kiállított számlán továbbra is szerepeltetni kell a termék­be­szerző, szolgáltatást igénybevevő teljes, 11 számjegy­ből álló adószámát.
A szabály változása nem érinti továbbá azokat az eseteket sem, amikor a számlán a termékbeszerző, szol­gáltatást igénybevevő másik tagállam által meg­állapított áfaszámát (közösségi adószámát) kötelező szerepeltetni. Ha a vevő partner NAV által megál­la­pított adószámmal is rendelkezik, a belföldi adószámot – a másik tagállami áfaszám mellett – nem kell a számlán szerepeltetni.
A szabály változásából következően ugyanak­kor a bel­földi adóalany partner NAV által megál­la­pított adószámának első nyolc számjegyét az alanyi adómentes adóalanyoknak és a kizárólag közérdekű vagy speciális jellegére tekintettel adómentes (tárgyi mentes) tevékenységet vég­zőknek is szerepel­tet­niük kell a számláikon. Azonban – mivel az Áfa irányelv¹ számlázásra vonatkozó szabályai alap­ján az áfa­regisztráltakra nem róhatnak ilyen kö­te­lezettséget a tagállamok – a belföldön nem letelepedett, csak adószámmal rendelkező külföldieknek nem kötelező a belföldi partner adószámát szerepeltetniük a szám­lái­kon. Mindamellett ezt nekik is célszerű megten­ni­ük, kü­lönös tekintettel az őket is terhelő számlaadat-szolgáltatási kötelezettségre.
Természetesen továbbra sem szerepeltetendő a számlán vevői adószám akkor, ha a partner nem ren­delkezik NAV által megállapított, belföldi adószámmal, mert nem áfa­alany, vagy nem teljesítette az áfaalanyként való bejelentkezési kötelezettségét.
Belföldön nyilvántartásba vett áfaalany part­ner minden olyan NAV által megállapított adószámmal rendel­kező személy (legyen az belföldi vagy külföldi, természetes vagy jogi személy),

• akinek az adószáma 9. számjegye (áfakódja) 2-es, vagy
• alanyi adómentességre, kizárólag közérdekű vagy spe­ciális jellegére tekintettel adómentes te­vékenység illetve kizárólag kompenzációs felárra jogosító tevé­keny­ség végzése miatt 1-es,
• csoportos adóalanyiságra tekintettel 5-ös.

Ahhoz, hogy a számlakibocsátó adóalany a vevői adószám számlán való feltüntetésére vonatkozó kötelezettsé­gét teljesíteni tudja, a vevő közreműködése szükséges. Kü­lönösen így van ez azokban az esetekben, amikor a vevő olyan személy, aki az ügyletben nem kizárólag belföldön nyilvántartásba vett adóalanyként járhat el. Ilyen vevő az adószámmal rendelkező természetes személy (egyéni vál­lalkozó, áfás magánszemély), és a nem kizárólag belföldön nyilvántartásba vett adóalany (például belföldi letele­pe­dett­séggel vagy áfaregisztrációval rendelkező külföldi, il­letve külföldi letelepedettséggel vagy áfaregisztrációval ren­delkező belföldi). Ezekben az esetekben a szám­la­ki­ál­lító jellemzően a vevő nyilatkozata alapján tudja eldönteni, hogy a számlán vevői adószámot szerepeltetnie kell-e. Ez megvalósulhat például a vevő erre irányuló kérése révén.
A számlakiállító adószám feltüntetési kötelezettségének teljesítésében való közreműködés a vevő érdekeit is szol­gálja. Abban az esetben ugyanis, ha a számlát az adólevonás tárgyi feltételeként kívánja használni, ügyelnie kell arra, hogy az megfeleljen a jogszabályi előírásoknak, így azon szerepeljen az adószáma is. Az Áfa tv. átmeneti rendelkezése (337. §-a) szerint a 2020. június 30-át kö­ve­tően teljesített ügyletről kibocsátott olyan számla, ami nem tartalmazza az adószámát, az adólevonási jog tárgyi fel­tételéül szolgálhat akkor, ha a számla kiállítá­sa/kibo­csá­tása 2020. július 1-jét megelőzően történt és a számlában áthárított adó kevesebb, mint 100 000 forint.

3. Egyes tárgyi adómentes ügyletek esetén
kötelezővé válik a számla- illetve nyugta kibocsátása
[Áfa tv. 165. § (1) bekezdés a) pontja, (5) bekezdése, 166. §-a]

2020. június 30-ig valamennyi közérdekű vagy egyéb spe­ciális jellegére tekintettel adómentes – Áfa tv. 85-86. §-ai alá tartozó, tárgyi adómentes – ügyletre vonatkozik az a szabály, hogy az adóalany szám­viteli bizonylat ki­bo­csá­tása révén mentesül a számla- illetve nyugta­adási kö­telezettség alól. Mivel az Áfa tv. szerinti számla és a nyugta is számviteli bizonylatnak minősül, ez a szabály lényegében azt jelenti, hogy a tárgyi adómentes tevékeny­ségről kiállított bizonylatnak az Áfa tv. előírásait nem kell teljesítenie, csak a szám­viteli törvény² által támasztott elvárásoknak kell meg­fe­lel­nie. Így a kiállításához például alkalmazható olyan nyom­tat­vány, szoftver is, ami nem teljesíti a Számla­rendelet³ előírásait és nem kötelező az Áfa tv. szerinti kötelező adattartalommal rendel­kez­nie. Tiltó rendel­ke­zés hiányában ugyanakkor az ilyen bizonylaton is sze­re­pel­tet­hető a számla, nyugta meg­nevezés, és a kiállí­tá­sá­hoz akár olyan számlázó prog­ram illetve számla, nyugta nyom­tatvány is al­kalmazható, ami megfelel a Szám­larendelet előírásainak.
Ezek a szabályok 2020. július 1-jétől nem al­kalmazhatóak az alábbi ügyletekre:

• arra a szolgáltatásnyújtásra és az ahhoz szorosan kap­csolódó sérült- vagy betegápolásra, amelyet humán-egészségügyi tevékenységet végző – ilyen minő­sé­gé­ben, nem közszolgáltatóként – tel­jesít [Áfa tv. 85. § (1) bekezdés c) pontja];
• arra a szolgáltatásnyújtásra és az ahhoz szorosan kap­csolódó termékértékesítésre, amelyet humán fogorvosi, fogtechnikusi tevékenységet végző – ilyen minő­ségében – teljesít [Áfa tv. 85. § (1) bekezdés e) pontja];
• az együttműködő közösségnek a közös cél elérése ér­dekében, a tagjának nyújtott adómentes szol­gál­tatására [Áfa tv. 85. § (1) bekezdés p) pontja];
• az adómentes ingatlan, ingatlanrész értékesítésre [Áfa tv. 86. § (1) bekezdés j) és k) pontja];
• az adómentes egyéb oktatásra [ennek a fogalmát az Áfa tv. 85. § (2) bekezdése határozza meg, adómentessége a 85. § (1) bekezdés i) vagy j) pont­ján alapulhat].

Ha az adóalany 2020. június 30-át követően teljesít ilyen – a felsorolásban szereplő – ügyletet, vagy 2020. július 30-át követően kap ilyen ügylet ellenértékébe beszámító előleget, akkor arról számviteli bizonylatként olyan számlát illetve nyugtát kell kibo­csá­tania, ami megfelel az Áfa tv. – és az annak felhatalmazása alapján kiadott rendeletek – előírásainak.
A felsorolásban szereplő ügyletről számlát kell ki­bo­csá­tani akkor, ha

• a termékbeszerző, szolgáltatást igénybevevő adóalany, vagy nem adóalany jogi személy, továbbá
• ha a termékbeszerző, szolgáltatást igénybevevő nem adóalany (és nem is jogi személy), és az alábbi feltételek bármelyike fennáll:
• az előleg vagy az ellenérték 900 000 forint vagy azt meghaladó összegű,
• az ellenérték megtérítésére az ügylet teljesítését követően kerül sor,
• az előleg vagy az ellenérték megtérítése nem kész­pénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel, pénzhelyettesítő eszközzel vagy többcélú utal­vánnyal történik,
• a termékszerző, szolgáltatást igénybevevő számlát kér.

Nyugtát kell kibocsátani akkor, ha az adóalany az alábbi feltételek együttes fennállása miatt mentesül a számlaadási kötelezettség alól:

• a termékbeszerző, szolgáltatást igénybevevő nem adóalany (és nem is jogi személy), és
• az ellenérték nem éri el a 900 000 forintot,
• az ellenérték megtérítése legkésőbb az ügylet teljesítési időpontjáig megtörténik,
• az ellenérték megfizetése készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel, pénzhelyettesítő eszközzel vagy többcélú utalvánnyal történik,
• a termékbeszerző, szolgáltatást igénybevevő számla ki­bocsátását nem kéri.

A számla kiállítása a Számlarendelet szerinti számlázó programmal, nyomtatvánnyal, a nyugta kibocsátása pedig online pénztárgéppel vagy a Számlarendelet szerinti nyom­tatvány, program alkalmazásával történhet.

4. Számlaadat-szolgáltatási kötelezettség számlakibocsátóként
[Áfa tv. 10. számú melléklet 1-8. pontjai, 338. §-a]

Az online számlaadat-szolgáltatási kötelezettségre vonat­ko­zó, 100 000 forint áthárított áfában meghatározott érték­határ 2020. június 30-án megszűnik. Az említett időpontig hatályos szabályok csak akkor alkalmazhatóak, ha

• a számla, számlával egy tekintet alá eső okirat számlázó programmal való kiállítására
• a nyomdai úton előállított nyomtatvány használatával kibocsátott számla, számlával egy tekintet alá eső oki­rat kibocsátására

2020. július 1-jét megelőzően kerül sor. Azokra a szám­lák­ra, számlával egy tekintet alá eső okiratokra, amelyeknek a számlázó programmal való kiállítása, nyomdai úton előállított nyomtatvány használatával történő kibocsátá­sá­ra 2020. július 1-jén, vagy azt követően kerül sor, a következő szabályok alkalmazandók.
Online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség alá esik minden olyan számla, számlával egy tekintet alá eső okirat, amit

• belföldi áfaalany
• belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére,
• belföldön teljesített ügyletről állít/bocsát ki.

Ezeknek a feltételeknek a vizsgálatakor a következő­ket kell figyelembe venni.
Nem csak azok tartoznak az adóalanyok körébe, akik áfa megfizetésére kötelezettek. Az alanyi adómentesek is áfa­alanyok, őket számlakibocsátóként és ter­mékbe­szer­ző­ként, szolgáltatást igénybevevőként is ilyenként kell figyelembe venni. A kizárólag köz­érdekű vagy speciális jellegére tekin­tet­tel adómentes (tárgyi adómentes) tevékeny­sé­get végzők és a ki­zá­rólag kom­penzációs felárra jogosító, me­zőgazdasági te­vé­keny­séget végzők is áfaalanyok, őket termék­be­szerzőként, szolgáltatás igénybevevőként ilyenként kell figyelembe venni. A kizárólag tárgyi adómentes te­vékenységet vég­zőket szám­la­ki­bocsátóként azonban csak akkor terheli számla­adat-szolgáltatási kö­te­lezettség, ha olyan ügyletet teljesítenek, ami 2020. július 1-jétől szám­la- illetve nyugtaadási kötelezettség alá tartozik, és csak azon számláik (és módosító, ér­vény­te­lenítő számláik) te­kin­tetében, amiket belföldön teljesített ügy­letről, bel­földön nyilvántartásba vett adóalanynak állí­ta­nak, bocsátanak ki. A kizárólag kompenzációs felárra jogosító, mezőgaz­da­sági tevékenységet végzők főszabály szerint a partnerük által kibocsátott felvásárlási ok­iratra tekintettel men­te­sül­nek a számla­adási köte­le­zettség alól, ezért csak kivételes esetben bocsátanak ki számlát, válhatnak szám­la­adat-szol­gáltatásra kötele­zetté.
A nem adóalany és a külföldi áfaalany termék­be­szerző, szolgáltatást igénybevevő esetén és az adott ügyletben nem adóalanyként illetve nem belföldi áfaalanyként eljárók esetén a kiállított/kibocsátott szám­láról, számlával egy tekin­tet alá eső okiratról nem kell szám­laadat-szolgáltatást telje­síteni. Az ilyen személynek, szervezetnek kiállított, kibo­csá­tott számlákra csak 2021. január 1-jétől terjed ki az adat­szol­gáltatási kö­telezettség.
Annak megítélése során, hogy az ügylet belföldön tel­jesített-e, az Áfa tv. előírásait kell figyelembe venni. Vagyis olyan ügyletről kiállított bizonylat esetén merül fel szám­laadat-szolgáltatási kötelezettség, aminek a teljesítési helye az Áfa tv. II. fejezete alapján belföldre esik.
Az ügyletre vonatkozó egyéb feltétel hiányában adatszolgáltatási kötelezettség alá esik a belföldi adóalany által má­sik belföldi adóalany részére teljesített ügyletről kibocsá­tott számla akkor is, ha azon nem szerepel áthárított áfa összeg vagy annak megállapításához szükséges százalékérték. Így a bizonylat adatszolgáltatási kötele­zett­ség alá esik akkor is, ha azon például alanyi adómentesség miatt vagy az ügylet adómentessége miatt (ide nem értve a Közösségen belüli adómentes értékesítést), vagy az ügylet belföldi fordított adózás alá tartozására tekintettel, vagy a használt ingóságokra, gyűjteménydarabokra és régiségek­re vonatkozó különös szabályok nem tartalmaz (nem tar­tal­mazhat) áthárított áfaösszeget illetve annak megálla­pí­tá­sához szükséges százalékértéket.
A számlaadat-szolgáltatási kötelezettség Áfa tv. szerinti szám­lára és a számlával egy tekintet alá eső okiratra vonat­kozik. A számla fogalmába beletartozik az egyszerűsített számla, a gyűjtő számla, az ügylet ellenértékébe beszámító előlegről kiállított számla, és az előleg beszámításával ké­szült végszámla is. Számlával egy tekintet alá eső ok­irat a számla bármely adatát megváltoztató bizonylat, így az ér­vénytelenítő számla és módosító számla is (ide értve az adóalapot és/vagy adót érintő módosító bizonylat mellett az olyan tartalmút is, ami például az eredeti számlán feltüntetett teljesítési időpontot változtatja meg). Az adatszolgáltatási kötelezettség kiterjed az elektronikus és a papíralapú bizonylatokra egyaránt. E kötelezettség alá esik a nyomtatvány használatával kibocsátott és a számlázó prog­rammal előállított bizonylat is. Az online pénz­tár­gép­pel előállított számla azonban nem tartozik ebbe a körbe (ez utóbbiról az online pénztárgépre vonatkozó szabályok szerint valósul meg adatszolgáltatás). Nem esik adatszolgáltatási kötelezettség alá a termékbeszerző, szolgáltatást igénybevevő által kibocsátott felvásárlási okirat, valamint az olyan tárgyi adómentes ügylet bizonylata, amely ügylet tekintetében az adóalany számviteli bizonylat kibocsátá­sával mentesül a számlaadási kötele­zettség alól. Azonban az adóalany (saját döntése alapján) ezekről a számviteli bizonylatokról is teljesíthet adatszolgáltatást. Ehhez a bi­zonylatnak meg kell felelnie az Áfa tv. előírásainak (és számlázó programmal kiál­lí­tott bizonylat ese­tén a Számla­rendeletnek is).
2020. július 1-jétől speciális előírás vonatkozik a vég­szám­láról teljesítendő adatszolgáltatás adattartalmára. (A végszámla olyan termékértékesítésről, szol­gáltatás­nyúj­tás­ról kiállított, kibocsátott számla, amiben előleg elszámolására is sor kerül.) Végszámla ese­tén az előleg figyelembevételével adódó külön­bö­zetről is adatot kell szolgáltatni. Példán bemutatva: ha az értékesített termék adóalapja 400 000 forint, adója 108 000 forint, és előlegként 254 000 forint meg­fizetése történt, akkor a vég­számla alapján adatot kell szolgáltatni a 400 000 forint adóalapról, az 108 000 forint adóról és a 200 000 forint adóalap különbö­zet­ről, valamint az 54 000 forint adó különbözetről is.
A számlaadat-szolgáltatást továbbra is a NAV által biz­tosított elektronikus felületen – az Online Számla rend­szerben – kell teljesíteni

• számlázási funkcióval rendelkező programmal kiál­lí­tott számla, számlával egy tekintet alá eső okirat esetében a Számlarendeletben meghatá­ro­zott elektronikus módon,
• a nyomdai úton előállított nyomtatvány használatával kibocsátott bizonylatról (kézi számláról) a számla, szám­lával egy tekintet alá eső okirat ada­tainak kézi rögzítésével.

4.1. Számlaadat-szolgáltatás számlázó programból

A számlázó program fogalmát a Számlarendelet határozza meg. E fogalom alapján számlázó program min­den számla kibocsátására alkalmas számítás­tech­nikai program, prog­ramfunkció, programmodul, il­letve online számlázó rend­szer is, vagyis minden olyan informatikai megoldást, ami al­kalmas számla kiállítására, függetlenül attól, hogy az adott program esetleg emellett más funkciókkal is ren­delkezik.
A Számlarendelet a számlázó programmal szem­beni kö­vetelményként határozza meg, hogy az legyen alkalmas arra, hogy a számla, számlával egy tekintet alá eső okirat kiállítását követően azonnal, elektronikus úton számla­adat-szolgáltatást teljesítsen. Minda­mel­lett arról, hogy egy adott program ténylegesen alkalmas-e a számlaadat-szol­gáltatás teljesítésére, an­nak fejlesztője, forgalmazója tud tájékoztatást adni.
Az adatszolgáltatás gép-gép közötti kapcsolat útján, em­beri beavatkozás nélkül, internet alkalmazásával va­ló­sul meg. Ehhez a számlázó programot alkalmazónak gondoskodnia kell egyrészt az élő internet kapcsolatról, más­részt arról, hogy a számlázó program rendelkezzen „tech­nikai felhasználóval”. Ez utóbbit (a technikai felhasználót) az Online Számla rendszerben kell létrehozni és a számlázó programban rögzítendő.
A Számlarendelet határozza meg azt is, hogy a számla, szám­lával egy tekintet alá eső okirat mikor minősül ki­ál­lítottnak. Ez akkor valósul meg, amikor a számlázó prog­ram az előállított bizonylat adatait lezárja. Ettől az időponttól kezdődően az adott sorszámú bizonylat egyetlen adata sem írható felül (az adattartalom módosítására már csak egy új számlasorszámon kiállított módosító, érvény­telenítő számla révén van lehetőség). A kiállított bizonylatról adatszolgáltatást a számlázó programnak az adatszolgáltatást haladéktalanul meg kell kezdenie.
Az adatszolgáltatás akkor minősül teljesítettnek, ha a sikeres feldolgozást az Online Számla rendszer visszai­ga­zolta. Ha a számlaadatok elküldése nem sikeres, vagy si­ke­res ugyan, de arra az Online Számla rendszerből vá­laszként „Error” üzenet érkezik, az adatszolgáltatás nem teljesült.
A Számlarendelet szabályozza azt is, hogy mi a teendő adatszolgáltatási hiba, üzemzavar, karbantartás illetve az internet szolgáltatás elégtelensége esetén. Az adatszolgáltatás megfelelő teljesítése érdekében e szabályok megis­me­rése mellett az adóalanynak célszerű tanulmányoznia az alkalmazott számlázó program felhasználói dokumentációját és megismerni, nyomon követni az Online Számla rend­szerben hozzáférhető információkat is.

4.2. Számlaadat-szolgáltatás nyomdai úton előállított nyomtatvány használatával kibocsátott bizonylatról

Az ilyen számláról, számlával egy tekintet alá eső okiratról a bizonylat kibocsátását követő naptári napon belül tel­je­sítendő az adatszolgáltatás, ha a számlában vagy a szám­lával egy tekintet alá eső okiratban áthárított adó összege eléri vagy meghaladja az 500 000 forintot. Egyéb esetben a kibocsátást követő négy naptári napon belül kell az adatszolgáltatást teljesíteni. (Az utóbbi esetre a 2020. június 30-ig hatályos rendelkezés a kibocsátást követő öt naptári napot határozott meg.)
Az 500 000 forintos értékhatár számításakor vég­számla esetén a végszámlában szerepeltetett ügy­let/ügy­letek tel­jes adóalapját terhelő áfát szükséges figyelembe venni és nem annak az előleg adótartalmával csökkentett összegét. Így abban az esetben, ha például egy olyan ügylet tel­je­sítése történik, aminek az adóalapja 4 000 000 forint, adója 1 080 000 forint, és előlegként 3 000 000 forintot fizettek (ennek adótartalma 637 800 forint), akkor az előlegszámláról és a végszámláról is a kibocsátást követő napon telje­sítendő az adatszolgáltatás.
Ha a számlával egy tekintet alá eső okirat (mó­do­sító vagy érvénytelenítő számla) olyan számlára vo­nat­kozik, amiben az áthárított adó összege eléri vagy meghaladja az 500 000 forintot, akkor mind a szám­láról, mind a számlával egy tekintet alá eső ok­iratról az annak kibocsátását követő na­pon tel­jesí­tendő az adatszolgáltatás. Így abban az esetben, ha előlegként 3 000 000 forintot fizettek és az ügy­let nem valósul meg, akkor az előlegszámláról és az elő­legszámlát érvénytelenítő számláról is a kibo­csá­tást követő na­pon teljesítendő az adatszolgáltatás. Ugyan­­akkor, ha az áthá­rí­tott adó összege csak a mó­dosítás­sal együtt éri el vagy ha­ladja meg az 500 000 forintot, de az egyes bizonylatokban 500 000 forint alatt ma­rad, az adatszolgáltatást a kibocsá­tást követő négy naptári napon belül kell teljesíteni mind a számla, mind a számlával egy tekintet alá eső okirat esetében. Pél­dául, ha a számlában 450 000 forint áfát há­rítottak át, majd a módosító számla alapján további 150 000 forintot, azaz összesen 600 000 forintot, ak­kor mind a számla, mind a módosító számla te­kin­­­­te­tében a kibocsá­tást követő négy naptári na­pon belül kell adatot szol­gál­tatni. Nem zárható ki olyan eset sem, hogy a szám­lában az áthárított adó 500 000 forint alatt ma­rad, míg a számlával egy tekintet alá eső okiratban eléri vagy meghaladja az 500 000 forintot (például a szám­lában 300 000 forint áfa került áthárításra, majd a módosító számlában további 600 000 forint, azaz összesen 900 000 forint). Ez esetben az adatszolgáltatást a számla tekinteté­ben a kibocsátást követő négy naptári napon belül, míg a számlával egy te­kintet alá eső okirat tekintetében a kibo­csá­tást kö­vető naptári napon belül kell teljesí­teni. (Ha a számla és a szám­lával egy tekintet alá eső okirat ki­bo­csátása között eltelt rövid idő miatt ez azt eredményezné, hogy a szám­láról később is elegendő adatot szolgáltatni, mint a számlával egy tekintet alá eső oki­rat­ról, úgy célszerű a két bizonylatról egy időpontban adatot szol­gáltatni.) A számlával egy tekintet alá eső okirat­nál, akár a számla érvénytelenítéséről, akár a módosítá­sá­ról van szó, az 500 000 forint áthárított adót előjeltől függetlenül kell érteni.
A nyomdai úton előállított nyomtatvány használatával ki­bo­csátott bizonylatról (kézi számláról) is az Online Szám­la rendszerben kell adatot szolgáltatni, még pedig az adatok ma­nuális rögzítésével. Az adatok rögzítésénél a felület végig vezeti a felhasználót, ugyanakkor nem működik számlázó prog­ramként, nem számol ki sem­milyen értéket. Az adatokat rögzítőnek úgy kell rögzíteni a felületen, ahogy a kézi számlán szerepelnek. A bevitt adatok teljes­sége a rögzítést követően a „Kitöltés és el­lenőrzés” gombra kattintva ellenő­riz­hető. Ha minden adat megfelelő, akkor tárolható az adat­szolgáltatás. Amennyiben a kézi számla adatainak rögzítése mé­gis hi­básan történt (vagyis a rög­zített adatok és a számla adatok között eltérés van), akkor az adatszolgáltatás érvény­te­le­nítését követően van mód a számlaadatok helyes rögzítésére.

5. Számlaadat-szolgáltatási kötelezettség számlabefogadóként
[Áfa tv. 10. számú melléklet 9-13. pontjai, 338. §-a]

Az új szabályok 2020. július 1-jei hatálybalépése az áfabe­val­lás M lapjain teljesítendő adatszolgáltatási kötele­zettség­ben az alábbi változásokat eredményezi:

• Megszűnik a 100 000 forintos adóértékhatár. Így ab­ban az esetben, ha az adóalany egy számla alapján adólevonási jogot gyakorol az áfabevallásában, akkor an­nak adatait szerepeltetni kell az áfabevallása M lapján, bármilyen kis összegű is az abban áthárított adó összege.
• A végszámlára vonatkozó adatok között a bevallás M lapján szerepeltetni kell az előleg figyelembevételével adódó adóalap, adóösszeg különbözetet is, ha az adóalany az áfabevallásában olyan számla alapján gyakorol adólevonási jogot, amiben (Áfa tv. 59. § szerinti) előleget is elszámol.

A befogadott számlákról teljesítendő adatszolgáltatás el­ké­szítése során továbbra is figyelemmel kell lenni a kö­vetkezőkre:

• A befogadott számlára vonatkozó adatokról annak az áfabevallásnak az M lapján kell adatot szolgáltatni, ame­lyik bevallásban az adóalany a számla alapján adólevonási jogot gyakorol.
• Az adatszolgáltatást a bevallás adómegállapítási időszakára alkalmazandó szabályok szerint kell elkészíteni, függetlenül attól, hogy a számla kibo­csátásának alapjául szolgáló ügylet mikor telje­sült és függetlenül attól is, hogy a számla ki­bo­csátása mikor történt. Így például abban az esetben, ha az adóalany a 2020. július hónapról be­nyújtott bevallásában egy 2017-ben teljesített ügy­letről, 2018-ban kibocsátott, 500 forint át­hárított adót tartalmazó számla alapján gyakorol levonási jogot, akkor a számláról a 2020. július 1-jétől hatályos szabályok szerint kell adatot szolgál­tatnia.
• Továbbra is azokról a számlákról kell adatot szol­gál­tatni, amelyek alapján az adóalany adólevonási jo­got gyakorol, és főszabály szerint az áfabe­vallás M lap­ján a következő adatok szerepel­te­tendőek:
• a termékértékesítő, szolgáltatást nyújtó adóalany adószámának első nyolc számjegye,
• a számla sorszáma,
• a számlában feltüntetett teljesítési időpont, ennek hiányában a számla kelte,
• a számlában feltüntetett adóalap- és adóösszeg.

Az adatszolgáltatásban továbbra is csak belföldi áfa­alany (vagy eva-alany) partner által tel­je­sített ügy­letről kibocsátott számla adatai szere­pel­tetendőek. Fi­gye­lem­be véve, hogy az adatszolgáltatás adólevonás alapjául szolgáló szám­lá­ról teljesítendő, és a szol­gáltatandó adatok kö­rébe tartozik az áthárított adó is, továbbra sem kell adatot szolgáltatni például a fordított adózás alá tartozó, és az adómentes ügyletről szóló számláról.

• Változatlan az a szabály is, hogy az áfabevallás M lapján az adólevonás alapjául szolgáló számlában szereplő adóalapot, adóösszeget kell feltüntetni, nem pedig a számla alapján ténylegesen a levont adó összegét és annak adóalapját.
• Továbbá, ha az adóalany a számla alapján adólevonási jogot gyakorolt, akkor a számla módo­sí­tása, ér­vény­telenítése esetén is adatot kell szol­gáltatnia az áfabe­val­lása M lapján. Ezt annak az áfabevallásnak az M lapján kell megtennie, amiben a módosító, ér­vény­telenítő számla hatását elszámolja. Az M lapon ilyen esetben szerepeltetni kell a módosí­tás­sal, érvény­te­lenítéssel érintett számla (alapszámla) adatait és a módosító, érvénytelenítő számla sorszámát, és a mó­dosításnak az adóalap, áthárított adó összegére gyakorolt számszaki hatását. Mi a teendő például ak­kor, ha az adóalany 2019 folyamán egy 50 000 forint át­hárított adót tartalmazó számla alapján adólevonási jogot gyakorolt, és az áthárított adót 40 000 forintra csökkentő módosító számla alapján a 2020. július hónapra vonatkozó bevallásában (a levonható adó csökkenése miatt) fizetendő adót növelő tételt szá­mol el? Ilyen esetben a 2020. július hónapra vo­natkozó bevallás M lapján szerepeltetnie kell az alapszámla és az azt módosító számla előzőek szerinti adatait.
• Változatlanul csak egyszer kell szerepeltetni az áfa­bevallás M lapján az olyan számla, számlával egy te­kintet alá eső okirat adatait, amit az Áfa tv. XIII/A. fejezete szerinti pénzforgalmi elszámolást alkalmazó adóalany bocsátott ki. Az ilyen számla adatai annak az áfa­bevallásnak az M lapján szerepeltetendőek, amelyikben az adóalany a számla alapján először gyakorol adólevonási jogot.

Az Áfa tv. átmeneti rendelkezése (338. §-a) alapján az áfabevallás M lapján teljesítendő adatszolgáltatásra a 2020. június 30-án hatályos szabályokat kell alkalmazni az olyan számla, számlával egy tekintet alá eső okirat esetén, amely alapján az adóalany a 2020. június 30. napját ma­gában foglaló adómegállapítási időszakban gyakorol levonási jogot, veszi figyelembe a módosítás vagy érvény­telenítés hatását.

Az adatszolgáltatás teljesítéséhez segítséget nyújthat, hogy az Online Számla rendszerben regisztrált adóalany a „Szám­lák”, „Bejövő számlák” menüpontban lekérdezheti a más adóalany számlaadat-szolgáltatásából származó bizony­lat adatok közül azoknak az adatait, amelyeken vevő­ként szerepel.

¹ A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK tanácsi irányelv.
² A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény.
³ A számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőr­zéséről szóló 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet.