Az adó- és vám folyószámla nyilvántartások egységesítése

✎ Ruthmayer János

Bevezetés

Több adózónk, ügyfelünk (továbbiakban: adózó) tet­te fel a kérdést 2016. január 1. és 5. között: „Mi tör­tén­hetett a gépemmel, a jelszavammal, stb., hogy nem tudom lekérdezni a folyószámlámat az interneten? Hiába voltam január 4-én, de még 5-én is bent az ügy­félszolgálaton, ott is csak azt mondták nekem a hivatali dolgozók, hogy a 2015. december 31-i folyószámla egyenlegemet tudják csak megmondani, és azonnal nem kaphattam meg az adóigazolásomat sem! Jöjjek vissza január 6-án, mert akkor már elhárul ez a probléma!”

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (továbbiakban: NAV) 2011. január 1-gyel történt megalakulása meghatározó volt a két jogelőd szervezet, az Adó- és Pénzügyi El­len­őrzési Hivatal, valamint a Vám- és Pénzügyőrség szá­mára. Legalább ennyire meghatározó volt az adózók számára is, akik a kezdetekben talán kevésbé érzé­kel­ték a döntés pozitív hatásait, legyen az akár az adózók, akár a költségvetési bevételek szempontjából mérhető.
A két szervezet integrációjának már a kezdetén jo­gos szakmai igényként merült fel mind a belső mű­ködés és feladatellátás, mind az ügyféli oldal részéről, hogy a NAV – mint egységes adóztatási és vámszak­mai, bűnügyi szervezet – egy adózói folyószámlán tart­sa nyilván az adózói kötelezettségeket és a pénz­forgalmat. A két folyószámla integrálásával járó feladatok távolról, külső szemlélők számára nem feltétlenül voltak érzékelhetők, a szervezeti integráció óta eltelt időszak azonban bebizonyította, hogy igen je­lentős feladatról volt szó.
A korábbi adózói folyószámla nyilvántartás, illetve vámhatósági folyószámla rendszer önmagában – jogi, szervezeti, ügyviteli és informatikai szempont­ból is – külön-külön integrált környezetben műkö­dött. A folyószámla nyilvántartás sajátossága, hogy számos szakmai feldolgozó rendszerrel áll kapcso­latban, az ott elvégzett feldolgozások eredményeként „épül” fel és a döntések végeredményeként keletkező köte­lezettség és pénzforgalmi eseményeket tartja nyilván. Ezek az események a két hatósági oldalon – állami adóhatóság, illetve vámhatóság – más-más jogszabályi környezetből, eltérő szervezeti feladatmegosztásból születtek, más elveken szerveződött informatikai támogatással és eltérő köny­velési elvek mentén kerültek a folyószámlára.
Az egységes nyilvántartás megteremtése érdekében tehát egy komplex feladathalmazzal szembesült a jogalkotó, a döntéshozó és a szervezet.
A szakmai és informatikai szereplők együttes munkájának terméke, a 2016. január 1-gyel bevezetett Centralizált Egységes Folyószámla.

Első lépések: az eltérések feltárása, előkészületek

Az adózói oldalról megközelítve 4 fő elem emelhető ki a folyószámla nyilvántartások eltérései közül. Ezek:

• A két folyószámla közötti átjárhatóság korlátozott volt, azaz szakterületeken átívelő ügyekben szervezetileg és informatikailag is áttételekre volt/lehetett szükség, mely a folyószámla érintettségű eljárások végrehajtá­sá­nak, vagy egyes feladatokhoz kapcsolódó szempontok ellenőrzésének időszükségletére nem feltétlenül volt jó hatással. Lényegében az egységes folyószámla nyilván­tartás kialakításának egyik fő indoka ennek a kor­látozottságnak a feloldása, megszüntetése volt. Mit jelent ez? Az adózók számára elsődlegesen azt, hogy a vámszakmai folyószámlán lévő adónemen nyilvántar­tott túlfizetése, téves befizetése például nem csökkentette az adószakmai folyószámlán fennálló tartozását, így a nettó pótlékolás elve sem érvényesülhetett. De je­lentette azt is, hogy együttes adóigazolás iránti ké­rel­met kellett előterjeszteni akkor, ha az adó- és vám­ható­ságnál fennálló tartozás tekintetében volt szükség igazolásra. A szervezeti változással érintett társaságok­nál – az úgy ne­vezett jogelőd-jogutód átvezetések esetén – sem történt meg egy időben az átvezetés, ugyanis a vámfolyószámlán 2015. január 1-ig jogszabályi rendel­kezés volt arra, hogy ezt csak adózói kérelemre lehetett teljesíteni. A fentiek adminisztrációs többletterhet je­lentettek.
• A két jogelőd szakterületen más az adózó azonosításának a módja is. Az állami adóhatóság az adóazonosító jel/adószám alkalmazásával azonosítja adózóit, a vám­hatóság VPID számmal azonosítja ügyfeleit és a folyószámlákat is ezen azonosítókra vetítve vezették. A két azonosítási rendszer közötti szinkronizációt meg kel­lett teremteni ahhoz, hogy az egységes folyószámla nyil­vántartás értelmezhetővé váljon. Ugyan ez adóalany nyilvántartási kérdés, mégis fontos kiemelni, hogy az ügyfél azonosítási nyilvántartások szinkroni­zálása nélkül nem kezelhető egységes folyószámla nyil­vántartás sem.
• Két elektronikus felület létezett, ahol az adózók a folyószámláikra vonatkozó információkhoz korszerű mó­don hozzáférhettek. Emiatt azok, akik teljes körű információkat kértek a NAV-val szemben fennálló pénzügyi kondíciójukról, azoknak két felülethez kellett adatlapokat kitölteniük, jogosultságokat kérniük és két felületen eltérő tartalmi elemekkel találkoztak. A 2016. január 1-jét követően könyvelt analitikus tételek te­kin­tetében már egy felületen, egységes megjelenéssel és tartalommal szolgáltatja a NAV az adószámlán lévő információkat az adózók felé. A folyószámla le­kér­dezés az eBEV jelenlegi szolgáltatására épül, már az adószámláról biztosítja az információkat. A korábbi Elektronikus Vám Portálon elérhető vámszakmai fo­lyószámla információk megtekintési lehetősége meg­szűnik és a vámhatósági ügyfelek bővebb adattartalommal találkoznak majd az eBEV felületen.
• Az adózók részére a két folyószámláról két folyószámla kivonat készült – részben azonos jogszabályi hely alapján –, eltérő tartalommal. Az egységes nyilvántartás 2016. január 1-i indulásából fakadóan 2017-ben kap­nak először egy azonos tartalmú, egységes elvek mentén előállított folyószámla kivonatot és pótlé­kér­tesítőt az adózók. Miként kell ezt értelmezni? A vám­folyószámláról szóló kivonat az analitikus tételeket nem tartalmazta, kizárólag az egyes adónemek egyenlegeiről adott tájékoztatást az adózók részére, így továb­bi adatkérést igényelt, ha valamely adózó a kivonaton látható egyenlegével nem értett egyet (2016-ban még ilyen kivonatot kapnak adózóink). A jövőben – 2017-től – az egységes nyilvántartás alapján a jelenlegi adószakmai folyószámla kivonat tartalmi elemeinek megfelelő kivonat készül minden adózó számára, az adó­nem egyenlegre vonatkozóan így látható lesz annak analitikus összetétele is.
Utóbbi két témakör tekintetében a párhuzamosság meg­szün­tetése és az azonosság megteremtése alapkövetel­mény­ként volt definiálható.

Az egységes folyószámla – „adószámla”

A külön-külön vezetett adó- és vámhatósági folyószámla 2016. január 1-től megszűnt, helyüket az Adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 178. §. 3a.1 pontjában definiált „adószámla” elnevezéssel azonosított egységes nyilvántartás vette át. Az állami adóhatóság adózói folyószámlájának megszűnése csak képletes, mivel az egységes nyilvántartás ennek alapjain épült és e nyilvántartás könyvelési elveinek alapulvételével jött létre. Az adószámla ezen időponttól kezdődően az adó és a költségvetési támogatás elszámolása mellett, a közösségi vámjog végrehajtását szabályozó törvények által megál­lapított fizetési kötelezettségek (adó, vám, díj stb.) és a vámhatóság hatáskörébe tartozó fizetési kötelezettségek elszámolását is szolgálja – ha jogszabály eltérően nem ren­delkezik – az Art. eljárási szabályainak alkalmazásával.
A korábbi állami adóhatóság adóztatási területén ismert adónemek tekintetében az egységes nyilvántartás nem hoz újdonságot, azonban megjelennek a vámszakmai terület adóztatási számlái – jövedéki adók – és egyéb spe­cialitások. Melyek ezek?
• vám – és regisztrációs adó eljáráshoz kapcsolódó adónemek, melyeket az Art. 178. §. új 27a. pontja definiál: „vám, importtermék általános forgalmi adó, regiszt­rá­ciós adó, importtal kapcsolatos jövedéki adó”. Ezen adó­nemek specialitása, hogy az egyes kötelezett­sé­gekhez tételesen szükséges hozzárendelni a teljesítést (befizetést), azaz mind a kötelezettségnek, mind a befizetésnek szükséges hordoznia a konkrét ügyre vonat­kozó információt, az ún. határozatszámot. Az Art. 43. §. (5) bekezdése határozza meg, hogy a fennálló túlfi­zetést az adózó kérelmére konkrét fizetési kötele­zett­ség­re számolja el a hatóság.
• letéti számlák, melyek kizárólag pénzforgalmi tételeket tartalmaznak (befizetések, átvezetések, kiutalások), és a vámhatóság által működtetett garanciakezelési rendszerrel függően kerültek megnyitásra. Ezek a vámletétek letéti számla, a jövedéki letétek elszámolási számla, a fémkereskedelmi letétek elszámolási számla, és a bérfőzési szeszadó letétek elszámolási számla. Az utóbbi számla új elem az eddigiekhez képest, vezetését az Art. 43. §. (9) bekezdése indukálta. Célja, hogy a szeszfőzdék által e számlára befizetett összegek az időszaki elszámolás megtörténtéig elkülönítetten kimutathatóak legyenek. A letéti számlák sajátossága, hogy azok a nettó pótlékszá­mí­tás­ban nem vesznek részt.
• nem adónak minősülő egyéb köztartozások nyil­vántartására szolgáló számlák körébe soro­landó minden olyan adónem, melyek valamilyen szankcióhoz köthető kötelezettségeket tartal­maz­nak, úgymint pénzmosás elleni bírság, sza­bálysértési bírság, vámigazgatási bírság, stb.
A befizetés – teljesítés – szabályai a könyvelési elvek egységesítése és az adónem kör bővülése mellett vál­tozatlanok maradnak. Az Art. hatálya alá tartozó adónemek esetében a teljesítés napja az a nap, amikor a pénzforgalmi szolgáltató az adózó számláját megter­helte, postai teljesítés esetén a postai befizetés napja, míg a Vtv.2 hatálya alá tartozó adónemek esetében a nemzetgazdasági számlán történő jóváírás napja.
Az egységes adószámla jellemzői:
• egy adózónak egy adószámlát vezet a NAV, amennyiben az adózót nyilvántartásba vettük,
• az első kötelezettség vagy pénzforgalmi tétele megnyitja az adózó saját adószámláját,
• egyéni vállalkozó, adószámos magánszemély, il­let­ve magánszemély esetében a könyvelés adó­azo­nosító jelen, társaságok esetében az adószám törzsszám részén történik, de vámszakmai tételek esetében az ügyfél VPID számát is feltüntetjük,
• egy időben fog megtörténni a szervezeti válto­zással érintett adózói folyószámlák össze­ve­zetése,
• téves számlára befizetett összegnél nem fogunk ké­sedelmi pótlékot felszámítani, mert a számlák döntő többségénél a nettó módon történő figyelembe vétel valósul meg,
• adószámlán fennálló túlfizetés felett a valamennyi számlát kezelő 1617. számú bizonylattal tudnak ren­delkezni az adózók,
• évenként fogjuk az adószámlát zárni, a zárás után a nyi­tóegyenleget minden adónemen feltüntetjük, így az adózók jobban nyomon tudják követni a felszámított kése­delmi pótlék alapját módosító könyvelt té­teleiket,
• tekintettel arra, hogy az egységes adószámla tartalmaz valamennyi adószakmai és vámszakmai adónemet, meg­teremtődött a lehetősége a nettó tartozásvizs­gá­lat­nak, mivel valamennyi adó- és vámtartozást illetve túlfizetést figyelembe lehet – és kell – venni a nettó tartozás meg­határozásakor. A nettó tartozás megál­la­pítása során azon­ban speciális szabály is érvényesül, miszerint a letétként nyilvántartott összeget nem lehet figyelembe venni az adóigazolás kiállítása iránti eljárásban, valamint ha jogszabály valamely kedvezmény igénybevételének lehetőségét fennálló tartozás hiányához köti.
Fontos kiemelni: az egységes nyilvántartás működése elsődlegesen a nagyobb adózói kört érintő adószakmai adózói folyószámla elveit követi, míg a vámszakmai ügyfeleket érintő specialitások integrálása is meg tudott valósulni. Ezáltal az adószámlán a megszokott adószakmai adattartalom mellett megjelennek a vámszakmai ügyfelek számára szükséges információk is.
Az adószámla bevezetésével, a cikk korábbi részében bemutatott eltérések megszűntek, vagy jelentős közelítés történt. A közös eBEV adószámla lekérdező felület kialakítása mellett az adószakmai területen korábban is alkalmazott 17-es bizonylatcsalád kiterjesztésre került a vámszakmai adónemekre is. Ezzel az informatikai támogatással a NAV valamennyi ügyfele számára elérhetővé vált a túlfizetések, téves befizetések kiu­talása, átvezetése iránti kérelmek elektronikus úton történő előterjesztési módja. Az eBEV portálon továbbá olyan lehe­tőség nyílt, mely alkalmas a teljes – valamennyi adónemet tartalmazó – adószámlán kívül egy-egy adónem, vagy megha­tározott adónemek külön-külön történő lekérdezésére is. Ezzel – az adózói választásnak megfelelő – „paneles” lekér­dezés is biztosított.
Az átmenet lebonyolítása
Az adószámla használatára történő átállás jelentős feladat, melynek végrehajtását nem lehetett egy határnaphoz kötni, annak komplexitása miatt. Lényegében azt kell el­kép­zelni, amikor egy pénzforgalmi szolgáltató számla­ve­zető rendszert vált, azt egy hétvége alatt bonyolítja le. A NAV esetében ez több mint 10 millió adózói folyószámlát, elvek egységesítését, lényegesen több elemet érintett, mint egy pénzforgalmi szolgáltató esetében, így az átállás is időigényesebb volt. Kellemetlenséget jelentett ez az adózók számára, mivel az egységes nyilvántartás 2016. január 6-tól válik elérhetővé. Ezen időpontig kérjük valamennyi érintett adózónk szíves türelmét.
Az átállási feladatok végrehajtásához hozzátartozik, hogy a garanciakezelési folyamatok – EKAER, illetve vámeljárá­sok tekintetében – biztosítottak, az átállás időszaka alatt fo­lyamatosan történik minden feldolgozás. Az ügyintézések során tapasztalható csökkentett működés elsősorban a folyószámla vizsgálatot igénylő ügycsoportokra érvényes (pl. fizetéskönnyítés, adóigazolás kiadása).
Az adószámla szolgáltatásainak indulását követően az eBEV felületen a folyószámla lekérdezések adószakmai adónemek tekintetében 2015. január 1-től, míg vámszak­mai adónemek tekintetében 2016. január 1-től könyvelt tételeket mutatják.

Összegzés

Az adószámla létrehozása elsősorban az adóhatóság szol­gál­tatási szintjének emelkedését jelenti az adózók felé. A szakterületeken átívelő, adószámla érintettségű ügyekben és ilyen típusú feltételek vizsgálatát igénylő feladatok ellátása során egységes szabályrendszer jelenik meg az egységes nyilvántartásra épülve, melynek pozitív hatását kell kihasználnia a hatóságnak az ügyintézési folyamatokban. Lényegében ezzel sikerül hozzájárulni a szakterületek közötti átjárhatóság korlátjának felszámolásához, sikerül hozzájárulni az adózói minősítési modell működéséhez. További eredményként értékelhető, hogy a párhuzamos­ságok felszámolása egyben adminisztrációs teher csökkenését eredményezi a vállalkozói, adózói oldalon, az egy és egységes adószámla lekérdezési lehetőség megteremté­sével, az egy és egységes folyószámla kivonat és pótlék­értesítő biztosításával, az elektronikus ügyintézési lehető­ségek kiterjesztésével.
Az eredmények mellett ugyanakkor már most érdemes a további szolgáltatási szint növelésének lehetőségeit ke­res­ni. Célszerű gondolkodni az adózói elégedettséget növelő megoldások kialakításán, melynek során a NAV szervezeti átalakulását, mint lehetőséget, az integráció mélyítésének lehetőségét kell értelmezni. Az adószámla további fejlesztései előtt azonban még előttünk áll egy konszolidációs időszak, melynek során az adószámla működésével össze­függő, esetlegesen felmerülő problémákat szükséges meg­szüntetni és a működést stabilizálni.

1) Kihirdetve: MK 183. szám 2015. november 27., 2015. évi CLXXXVII. törvény 37. §. (1)
2) 2003. évi CXXVI. törvény a közösségi vámjog végrehajtásáról