A késedelmi pótlék megállapítása az állami adóhatóságnál

✎ Sebestyén Balázs

Az évenkénti pótlékértesítések kiküldésének aktualitására tekintettel jelen írás a leggyakrabban felmerülő adózói kérdések, észrevételek figyelembe vételével és gyakorlati példa bemutatásával kíván ismereteket nyújtani az állami adóhatóság adószakmai tevékenységéhez kapcsolódó késedelmi pótlékok felszámításáról, valamint rendszerezi az ezekkel kapcsolatos legfontosabb jogi szabályozásokat.*

I. A késedelmi pótlék

A pótlék megállapítására vonatkozó állami adóhatósági gyakorlat bemutatása előtt mindenképpen szük­séges a késedelmi pótlék fogalmának a meghatá­ro­zá­sa, illetve az adószakmai tevékenységhez kapcsolódó késedelmi pótlékok rendszerének rövid ismertetése.

I.1. A késedelmi pótlék fogalma és a megállapításával kapcsolatos jogszabályi rendelkezések

Az adózók többsége az adózással kapcsolatos köte­lezettségeinek önként, határidőben eleget tesz. A nem, vagy késedelmesen teljesítő adózók esetében a mulasztást, illetve a késedelmet az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) bizonyos szankciókkal sújtja, elősegítve ezzel a jog­sza­bályi előírások érvényesülését, érvényesíthető­ségét.
Az adóhatóság által alkalmazott ilyen szankció pél­dául a bevallási kötelezettség elmulasztása miatt ki­szabható mulasztási bírság, illetve a fizetési köte­le­zettség nem határidőben történő teljesítése esetén fel­számított késedelmi pótlék is.
Az adózóknak az adót az Art. 37. § (1) bekezdésében meghatározottak alapján az Art. mellékletében vagy törvényben előírt időpontban (esedékesség) kell megfizetniük. Amennyiben az adót az adóhatóság állapítja meg, úgy – ha az Art. eltérően nem ren­delkezik – a határozat jogerőre emelkedésétől szá­mított 15 napon belül kell rendezni a fizetési köte­lezettséget.
Külön szabályozást tartalmaz az Art. 37. § (3) bekezdése az eljárási illeték vonatkozásában, amelyet – az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) eltérő rendelkezése hiányában – a kérelem benyújtásakor kell megfizetni.
Ha az adózó az esedékességig nem teljesíti a fizetési kötelezettségét, akkor az Art. 165. § (1) bekezdése a ké­sedelmi pótlék szankció alkalmazását írja elő. A tör­vény­ben meghatározottak alapján a Nemzeti Adó- és Vám­hivatal (továbbiakban: NAV):
• az esedékességet követő naptól (mint a felszámítás kezdő napja) a megfizetés napjáig (a megfizetés napja, mint a felszámítás utolsó napja),
• a költségvetési támogatásnak az esedékesség előtt történő igénybevétele esetén a támogatás kiutalásának napjától (mint a felszámítás kezdő napja) az esedékességet megelőző napig (mint a felszámítás utolsó napja)
késedelmi pótlékot állapít meg, kivéve, ha az illeték tör­lésére az Itv. 21. § (5) bekezdése, illetve a 80. § (1) bekezdés b), c), g) pontjai alapján a jogügylet felbontása, illetve az eredeti állapot helyreállításával való megszüntetése vagy vagyonszerzés hiánya miatt kerül sor.
Természetesen a törvény nem csak az adózó, hanem az adóhatóság mulasztását is szankcionálja.
Amennyiben az adóhatóság esik késedelembe a kiutalás teljesítése során, úgy az Art. 37. § (6) bekezdésében meg­ha­tározottaknak megfelelően a késedelem minden napjára a ké­sedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizet az adózóknak.

I.2. Az adószakmai tevékenységhez kapcsolódó késedelmi pótlékok típusai

Az állami adóhatóság által az adószakmai tevékenységhez kap­csolódóan felszámított késedelmi pótlékok többfé­le­képpen csoportosíthatók. Típus szerinti besorolásukat tekintve megkülönböztethetjük a nettó és az egyéb speciális késedelmi pótlékokat.
A késedelmi pótlék felszámítása főszabály szerint net­tó módon történik, a szankció speciális típusait pedig a fizetési könnyítési kérelmekhez kapcsolódó, az adóhiány után megállapított, illetve a lakóházépítésre alkalmas telek­tulajdon vásárlása esetén biztosított négy éves illeték ked­vezmény nem teljesítése esetén felszámított késedelmi pót­lé­kok, továbbá az Európai Unió tagállamai közötti behajtási jogsegélyekhez kapcsolódó pótlékkötelezettségek alkotják.
Míg a nettó számítás során az állami adóhatóság minden folyószámla tételt figyelembe vesz oly módon, hogy a késedelmi pótlék alapját, a tartozások összegét csökkenti az esedékesség időpontjában más adóval kapcsolatban fennálló túlfizetés összegével, addig a speciális pótlékok esetében a pótlékot kizárólag meghatározott kötelezett­sé­gekre (pl.: a revízió által megállapított kötelezettségre, a fi­zetendő illetékre, illetve amelyre a fizetési könnyítést engedélyezték) számítja fel.
A szankció további csoportosítási lehetőségét adja a felszámítási módja szerinti megkülönböztetés. Ennek alap­ján beszélhetünk automatikusan és egyedileg felszámított pótlékokról.
Az automatikus központi késedelmi pótlékot az élő, mű­ködő adózókra évenként, a tárgyévet megelőző évre vo­natkozóan számítja fel és írja elő az állami adóhatóság, az egyedi pótlékokat pedig adott ügyben hozott egyedi jogerős döntés alapján könyvelik az adózói folyószámlákon.
Míg a nettó késedelmi pótlék felszámítása történhet au­to­matikusan (pl.: pótlékértesítők évenkénti kiküldése), il­letve egyedileg is (pl.: felszámolás alatt álló adózók esetében), addig a speciális pótlékokat minden esetben egyedileg állapítják meg.
Jelen cikkben részletesebben a késedelmi pótlékok leg­gyak­rabban előforduló formáit, az automatikus, illetve az egyedileg történő nettó felszámítás gyakorlatát ismertetem.

II. A nettó késedelmi pótlék megállapítására vonatkozó állami adóhatósági gyakorlat

II.1. A nettó késedelmi pótlék automatikus megállapítása

Az állami adóhatóság az adószakmai tevékenységéhez kapcsolódó nettó késedelmi pótlékot évente, a felszámítást megelőző naptári év január 1-től december 31-ig terjedő időszakára, napi pótlékolással, meghatározott szem­pontok szerinti automatikus mechanizmussal, köz­pon­tilag állapítja meg.
Ennek folyamata három főbb lépésből tevődik össze:
• a megállapítást megelőző tevékenységekből,
• a pótlék kiszámításából, illetve
• a felszámított összeg folyószámlán történő előírásából és az adózók értesítéséből.

II.1.1. Az automatikus felszámítást megelőző folyószámla-zárás

A megfelelő pótlékfelszámításhoz bizonyos előkészítő te­vé­kenységek elvégzése és egy olyan állandó, „végleges” állapot kialakítása szükséges, amely alapján megállapítható az, hogy az adózó valamely fizetési kötelezettségét kése­delmesen fizette-e meg, vagy valamely költségvetési tá­mogatást esedékességét megelőzően vett-e igénybe.
Mindezek az adózó kötelezettségeit, igényléseit és a pénz­forgalmi tételeit (befizetéseket, kiutalásokat, átvezetéseket) nyilvántartó folyószámlák évenkénti zárásával biztosíthatók, mivel ennek hiányában az esetleges visszamenőleges köny­velések bizonytalanná tennék egy adott időpontban felszámított és a folyószámlán előírt késedelmi pótlék való­diságát és annak kiszámítása is áttekinthetetlenül bonyolulttá válna.
A zárás során azt az időpontot kell meghatározni, amikortól az adott naptári évre könyvelési tételek (sem bevallási, sem pedig pénzforgalmi) már nem adhatók fel.
A zárás mindig december 31-ével, mint végdátummal tör­ténik, a záró egyenlegek azonban nem jelennek meg a folyószámlákon. Az adatok folyamatosságát, illetve a kö­vetkező évre vonatkozó megfelelő pótlékszámítást a NAV – adott adónem kötelezettség és pénzforgalmi tételeinek összesített egyenlegéből képzett – nyitóegyenleg megál­lapításával és könyvelésével biztosítja. Ezen könyvelési gyakorlat eredményeképpen a megelőző időszakok tételeinek összesített egyenlege mindenkor megjelenik az aktuális folyószámla egyenlegben.
Az így lezárt folyószámla időszakokra központilag szá­mítja fel az állami adóhatóság a nettó késedelmi pótlékot.
Természetesen előfordulhat, hogy a lezárt időszakra köny­velt folyószámla tételeket módosítani szükséges. Amennyiben a módosítás következtében a folyószámlán lezárt évre vonatkozó esedékességi vagy terhelési dátumú tételt kell könyvelni, úgy az már csak az aktuális tárgyévi nyitó dátummal, azaz január 1-jei esedékességgel lehet­sé­ges (az eredeti esedékesség feltüntetésével egyidejűleg).
Az ilyen esetekben azonban – a lezárt évet érintő, nyi­tódátumra könyvelt tételek figyelembe vételével – a már felszámított késedelmi pótlékot át kell számítani.

II.1.2. Az automatikus felszámítás

Az automatikus felszámításnál mindenekelőtt azokat a folyószámla tételeket kell meghatározni, amelyek részt vesznek a pótlék megállapításában.
A nettó késedelmi pótlék felszámítása során – ahogy azt a szankció csoportosítási lehetőségeinél már rö­viden ismertettem – főszabályként valamennyi folyószámla tételt figyelembe kell venni, a kötelezettségeket és az azokra teljesített befizetéseket is, adónemtől függetlenül.
Van azonban néhány adónem, amelynek az összes tétele kimarad a pótlékszámításból. Ilyen pél­dá­ul a késedelmi pótlék adónem is, mivel az Art. 165. § (2) bekezdése alapján ezen kötelezettség után további késedelmi pótlékot nem lehet felszámítani.
Előfordulhat azonban, hogy az adózót terhelő pót­lék megállapításánál nem az egész adónem, hanem ki­zárólag egyes tételek nem vehetők figyelembe. Ilyenek például a fizetési könnyítéssel érintett tar­to­zá­sok, az egyes kötelezettségek végrehajtásának bí­ró­sági, vagy adóhatósági felfüggesztései, valamint a tá­mogatási adónemek esetében az átmeneti jóváírások.
Ezen „technikai jellegű” könyvelési tételek közös jel­lemzője, hogy az eredeti előírás, vagy a jóváírás esedékességét változtatják meg, illetve ideiglenesen ellentételezik. A késedelmi pótlékot azonban a tény­le­ges tartozásokra kell kiszámítani, így a fizetési könnyí­téssel érintett kötelezettségeket a felszámítás során az állami adóhatóság figyelmen kívül hagyja, ezekre egyedileg, a nettó pótléknál kedvezőbb, a jegy­banki alapkamatnak megfelelő mértékű spe­ci­ális késedelmi pótlékot számít fel, a végrehajtás alól felfüggesztett tételek esetében pe­dig a nettó kése­del­mi pótlék teljes összegéből a felfüggesztett tételhez tartozó pótlékot a döntés meg­ho­za­taláig szintén felfüggeszti.
Mindezen szempontokat figyelembe véve az automatikus felszámítást végző informatikai program a kiszámítás során a pótlékszámításban részt vevő fo­lyószámla tételeket az esedékesség illetve a terhelési dátum szerint sorrendbe teszi, az előírásokat, jóváírásokat, befizetéseket, kiutalásokat összevonja és megvizsgálja azok napi egyenlegét. Amennyiben az adott napon hátralék mutatkozik, úgy arra a napra az állami adóhatóság kiszámítja a pótlék összegét.
A késedelmi pótlék mértéke a jelenleg hatályos szabá­lyo­zás – az Art. 165. § (2) bekezdésében meghatározottak – alapján minden naptári nap után a hátralék fennállásának napján érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része.
Ennek megfelelően a hátralékos napokra a NAV meg­állapítja a napi pótlék mértékét, az egységes számítási elvek szerint három tizedes jegy pontossággal, kerekítés nélkül, a további tizedeseket elhagyva.
A hátralékos napok a pótlékolás során a pótlékalap ösz­sze­gének és a jegybanki alapkamatnak a változása miatt idő­szakokat alkotnak, így a pótléklevezetésben nem jelenik meg külön minden egyes naptári nap. Ha a hátralék összege vagy a jegybanki alapkamat mértéke változatlan, akkor a számba vehető napok figyelembe vételével ki­szá­mítható az erre az időszakra eső késedelmi pótlék.
Az időszakokra eső részpótlék kiszámítása egy külön kép­let szerint történik, amely alapján a

Részpótlék = időszak napjainak száma x pótlékalap összege x a napi pótlék mértéke / 100

Ezen számítási metodikának megfelelően az egyes időszakokra kiszámolt részpótlékok összesítése adja a pót­lé­kolandó időszakra eső teljes pótlékot.
Az alábbiakban egy példán keresztül mutatom be a késedelmi pótlék összegének a megállapítását.

A 2014.01.01-2014.12.31. közötti időszakban a magán­sze­mély adózó folyószámlájának 124-es Egészségbiztosítási Ala­pot megillető bevételek adónemén 2014.01.01. esedékességgel, nyitótételként 101.000 Ft összegű tartozás, 2014.01.13-ai esedékességgel pedig további 6.660 Ft összegű előírás szerepel. Az adónemre az adózó 2014.01.31-i teljesítéssel 106.660 Ft-ot fizetett be.
A folyószámla 138-as Késedelmi pótlék adónemén 2014.11.17-i esedékességgel látható a 2013. évre vonat­kozóan felszámított késedelmi pótlék, 5.605 Ft kötele­zettség előírása.
Az 521-es Illeték adónemen pedig 2014.01.01. esedékességgel, nyitótételként 1.000 Ft összegű többlet mutat­kozik.
A pótlékolandó időszak: 2014.01.01-2014.12.31. A nettó pótlékszámítási lista alapján is látható, hogy a Késedelmi pótlék adónem tételei nem vesznek részt a pótlék­szá­mí­tásban.
Az érintett időszakban a pótlékalap az alábbiak szerint alakult:
A pótlékszámítás alapját képező hátralék összege 2014.01.01-jétől – a 101.000 Ft tartozás és az 1.000 Ft össze­gű túlfizetés figyelembe vételével – 100.000 Ft volt.
Tekintettel arra, hogy az adózónak 2014.01.13-i esedékességgel 6.660 Ft összegű kötelezettsége jelentkezik a folyószámláján, így az esedékességét követő nappal, 2014.01.14-ével 106.660 Ft összegre emelkedett a pótlék­alap, majd a 124-es adónemre 2014.01.31-én teljesített 106.660 Ft összegű befizetést figyelembe véve a teljesítést követő nappal 2014.02.01-jével a pótlékalap 0 Ft-ra csökkent és maradt is a pótlékolandó időszak végéig, 2014. 12.31-éig.
A pótlékszámítás alapját képező hátralék fennállásának időtartama alatt a jegybanki alapkamat egy alkalommal változott, 2014.01.22. napjától 3% -ról 2,85%-ra csökkent.
Az előzőeknek megfelelően a pótlékalap és a jegybanki alapkamat változása alapján a pótlékolandó időszak három részidőszakra bontható.

A.) részidőszak: 2014.01.01-2014.01.13. (13 nap)
A pótlékalap: 100.000 Ft, a jegybanki alapkamat mértéke: 3%,
A napi pótlék mértékét a jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd részeként határozza meg a jogszabályi előírás, ennek meg­felelően ezen időszakban 2*3/365= 0,0164384; három tizedes jegy pontos­sággal 0,016 %.
Az időszakra eső részpótlék összege= (na­pok száma / pótlékalap * napi pótlék mértéke)/100 = (13 * 100.000 * 0,016) / 100= 208 Ft.
B.) részidőszak 2014.01.14-2014.01.21. (8 nap)
A pótlékalap 106.660 Ft-ra emelkedett, a jegybanki alapkamat mértéke változatlanul 3% és ennek megfelelően a napi pótlék mértéke 0,016 % maradt.
Az időszakra eső részpótlék összege= (napok száma / pótlékalap * napi pótlék mértéke)/100 = (8 * 106.660 * 0,016) / 100= 136 Ft
C.) részidőszak 2014.01.22-2014.01.31. (10 nap)
A pótlékalap 106.660 Ft maradt, a jegybanki alapkamat azonban 2,85%-ra csökkent, így a napi pótlék mértéke ezen időszakban 2*2,85/365=0,0156164; három tizedes jegy pontossággal 0,015% volt.
Az időszakra eső részpótlék összege= (napok száma / pótlékalap * napi pótlék mértéke)/100 = (10 * 106.660 * 0,015) / 100= 159 Ft

A pótlékolandó időszakra, a 2014. évre felszámítandó pótlék teljes összegét az egyes részidőszakokra kiszámított összegek összesítése adja: 208 Ft + 136 Ft + 159 Ft = 503 Ft.

II.1.3. Az automatikusan felszámított nettó késedelmi pótlék közlése, előírása

Az állami adóhatóság a folyószámlák zárását köve­tően az előzőekben részletezetteknek megfelelően a központilag felszámított nettó késedelmi pótlékról az adózóknak az Art. 43. § (8) bekezdése szerint évente egyszer, automatikusan, minden év október 31-ig értesítést küld. Ezen értesítés alapján az adózó tehát a megelőző év vonatkozásában megállapított pótlékkötelezettségének részletes levezetéséről tájé­kozódhat.
A jogszabályi előírásoknak megfelelően azon adózók, akik bevallás benyújtására, illetőleg adatszolgáltatás teljesítésére elektronikus úton kötelezettek, vagy önkéntesen elektronikusan nyújtják be a bevallásukat, papíros formában ugyan nem kapnak érte­sítést, de az ügyfélkapun keresztül, az eBEV Szolgál­tatásokon belül elérhető folyószámla-lekérdező felület segítségével – amennyiben érintettek – ebben az évben már június 30-tól megtekinthetik a mege­lőző évre vonatkozó, pdf. formátumú késedelmi­pótlék-levezetésüket.
Az automatikusan kiszámított nettó késedelmi pótlék előírása a folyószámla 138-as adónemén – tekintettel a pótlékértesítők kiküldésének határidejére – november 15-i esedékességgel látható (munka­szü­neti nap esetén az ezt követő első munkanap az előírás esedékessége).
A késedelmi pótlék kiszámítása minden esetben forintban történik, azonban az előírása során figyelemmel kell lenni az Art.-ban (2. számú melléklet I. fejezet Általános rendelkezés 3. pontja) meghatá­rozott értékhatárokra. Ennek megfelelően az állami adóhatóság a magánszemélyek és az egyéni vállal­ko­zók esetében a 100 forintot elérő nettó késedelmi pótlékot forintban határozza meg és írja elő, a 100 forint alatti összegeket nem könyveli a folyószámlán, a jogi személyiséggel rendelkező szervezetek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetében pedig az 1.000 forintra történő általános kere­kítési szabályt alkalmazza. Ezen utóbbi adózók esetében tehát a NAV azt a pótlékösszeget, amely kere­kítve nem éri el az 1.000 Ft-ot (tehát 500 Ft alatti), nem tartja nyilván az adózók folyószámláin.

II.2. A nettó késedelmi pótlék egyedi felszámítása

Bizonyos esetekben a nettó késedelmi pótlékot nem automatikusan az évenkénti előírással utólag, hanem egyedileg számítjuk fel.
A nettó késedelmi pótlék egyedi előírása két nagyobb eset­körben fordul elő, megállapítás a pótlékolással még le nem zárt időszakra, illetve utólagos felszámítás az au­to­matikusan már lepótlékolt időszakra.
Előfordulhat, hogy a késedelmipótlék-kötelezettséget az állami adóhatóság még nem számította fel, de az adózó valamennyi tartozása, így a késedelmi pótléka is lejárttá, esedékessé válik.
Ilyen eset lehet az adózó elhalálozása, illetve a felszámolás, végelszámolás, vagy csődeljárás is. Amennyiben ezen utóbbiak során a NAV hitelezői igényként a pótlékot is be kívánja jelenteni, úgy annak összegét – a központi előírás hiányában – egyedileg állapítja meg, értesíti az adózót és könyveli a folyószámláján. Végelszámolás alatt álló adózóknál a végelszámolás befejezéséig számítja fel a NAV a pótlékot, felszámolásos adózók esetében pedig a felszámo­lást megelőző időszakot érintő követelések vonatkozá­sá­ban a felszámolás kezdő időpontját megelőző napig, a felszámolás időszaka alatt keletkezett tartozásokra a felszámolás kezdetének napjától a felszámolási zárómérleg elkészítésének a napjáig.
Az egyedi pótlékszámítás másik csoportját azon esetkörök alkotják, amikor a NAV egy adott időszakra már automatikusan felszámította a pótlékot. Amennyiben az adózónak a pótlékolással lezárt időszak vonatkozásában pót­lékfizetési kötelezettsége nem keletkezett, de utólag mégis szükséges a szankció megállapítása (pl.: egy kötelezettség folyószámlán történő utólagos előírása miatt), úgy arról egyedi felszámítással, határozattal történő közléssel és köny­veléssel kell gondoskodni.
Az egyedileg felszámított nettó pótlékok számítási meto­dikája megegyezik az automatikus pótlékszámítás mód­szerével, esedékességük az értesítés kézbesítésének napját követő 15. nap, a határozatban történő előírás esetén pedig a jogerőt követő 15. nap.

III. A késedelmi pótlék módosítása

A folyószámlák zárásával kapcsolatos tudnivalók körében is­mertetetteknek megfelelően a lezárt időszakra vonatko­zó – tárgyévi nyitó dátummal, eredeti esedékesség feltüntetésével könyvelt – módosítások esetében szükség lehet a már felszámított késedelmi pótlék hivatalból történő átszámítására.
Természetesen előfordulhat az is, hogy az állami adóhatóság által az évenkénti papíros, vagy elektronikus pótlék­értesítéssel, illetve az egyedi döntéssel közölt és a folyószámlán már könyvelt pótlék összegét az adózó vitatja (pl.: rendelkezésére áll egy olyan befizetési bizonylat, amelyet a folyószámláján nem könyveltek).
Az adózói észrevételek megtételét – az ügymenet gyorsítása érdekében – a NAV a www.nav.gov.hu internetes honlap Letöltések-egyéb/Adatlapok, igazolások, megha­tal­mazásminták menüpontján belül elérhető „Folyó­szám­la-kivonatra észrevétel” elnevezésű nyomtatvánnyal segíti. Természetesen a pótlék módosítására irányuló kérelem kö­tetlen formában is benyújtható. Amennyiben az adózói kérelem helytálló, úgy annak alapján az állami adóhatóság intézkedik az előírt összeg korrekciója iránt.
A módosítás egyik gyakran előforduló esete az, amikor az adózó a bevallását önellenőrzéssel helyesbíti és annak eredményeként a kötelezettsége csökken. Ezen esetekben az adózó a késedelmi pótlék alól a kötelezettségváltozással érintett eredeti bevalláshoz tartozó esedékesség napjától az önellenőrzés esedékességi időpontjáig (az önellenőrzés beérkezésének napjáig) terjedő időszakra mentesül. Ha az ilyen jellegű, kötelezettségcsökkenést tartalmazó önellen­őrzés már lezárt és késedelmi pótlékszámítással érintett idő­szakot érint, akkor az állami adóhatóság hivatalból el­végzi a késedelmi pótlék átszámítását is.

IV. Tájékozódás a várható késedelmi pótlékról

Az előzőekben részletezettek alapján látható, hogy az adózók – az eBEV Szolgáltatásokon belül indított lekérdezés­sel, illetve a papíros kiküldéssel – kizárólag a lezárt folyószámla évre vonatkozó késedelmipótlék-kötelezettsé­gük­ről kapnak értesítést.
Az ügyfelek részére történő szélesebb körű szolgál­ta­tások biztosítása érdekében a NAV az elektronikus felületen, az eBEV portál Folyószámla és pótlékadatok szol­gáltatásán belül kialakított egy új lekérdezési lehetőséget Késedelmi pótlék prognózis (KP Prognózis) elnevezéssel, amelynek segítségével már a tárgyidőszakra vonat­ko­zó, a lekérdezésig felkönyvelt adatok alapján várható kése­delmipótlék-kötelezettség is lekérdezhető. Mivel ennek összege azonban folyamatosan változhat, ezért a várható pótlék kizárólag tájékoztató jellegű adat.
Egy adott összegre jutó késedelmi pótlékát az adózó a NAV internetes honlapján a www.nav.gov.hu  Szolgálta­tások ® Kalkulátorok ® Pótlékszámítás elérési útvonalra kihelyezett pótlékszámító segédprogrammal is kiszámít­hatja. Ehhez a pótlékolandó időszak kezdő és záró időpontjának, illetve a pótlékalap összegének a megadása szükséges.

Jelen cikk az adószakmai tevékenységhez kapcsolódó késedelmi pótlékok megállapításának átfogó ismertetésére, valamint az ezzel kapcsolatos legfontosabb jogi sza­bályozások rendszerezésére tett kísérletet. Az erre vonat­kozó állami adóhatósági gyakorlat, továbbá a felszámítás gyakorlati példán keresztül történő bemutatásával remél­hetőleg hozzájárult az adózói értelmezések megkönnyí­téséhez, a megfelelő adózó tájékozódás elősegítéséhez, to­vábbá az esetleges egyeztetések, észrevételek megtételével kapcsolatos adózói feladatok csökkentéséhez is.