Az elektronikus beszámoló (EB) benyújtását elmulasztó adózók szankcionálásának tapasztalatai

✎ Kustánné Gerencsér Edit

Az önadózás elvén alapuló adórendszer működésé­hez el­engedhetetlenül fontos, hogy az adózók ma­radéktalanul eleget tegyenek a jogszabályokban előírt kötelezett­sé­ge­iknek.

Az állami adóhatóság (továbbiakban: adóhatóság) szankcionálási tevékenységének egyik válfaja a mu­lasztási bírság megállapítása. Ezen belül is kü­lönleges terület az adózás rendjéről szóló – többször módosított – 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 172. § (1) bekezdés e) pontja és a 174/A. § által szabályozott elektronikus beszámoló (további­ak­ban: EB) letétbe helyezési és közzétételi kö­telezettségének elmulasztása esetén alkalmazható szankció. E kötelezettség teljesítése, illetve elmulasztása kapcsán speciális helyzetet eredményez, hogy az adózóknak a fenti kötelezettségüket nem is az adóhatósághoz, hanem egy másik szervezethez – a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Cégin­for­mációs Szolgálatához – kell teljesíteniük. Ugyan­akkor a mulasztás szankcionálását az Art. felhatalmazása alapján az adóhatóság végzi.

E jogszabályi rendelkezések 2012. január 1. napjá­tól hatályosak.

Az Art. fenti előírásai értelmében a számvitelről szó­ló 2000. évi C. törvény (továbbiakban: Számv.tv.) sze­rinti az EB letétbe helyezésére és közzétételére kö­telezett adózók – a kötelezettség teljesítésére történő egyidejű felhívás mellett – 500.000,- forintig terje­dő mulasztási bírsággal sújthatók, amennyiben e kö­telezettségüknek nem tesznek eleget. A mulasztási bírság kiszabásának lehetősége azon mulasztó adózók tekintetében áll fenn, amelyek 2012. január 1-jén, vagy az azt követő időpontban keletkezett kötele­zett­ségüket nem teljesítik.
Ha az adózó letétbe helyezési és közzétételi kötele­zettségét ismételt bírság hatására sem teljesíti – a ko­rábbi évek gyakorlatától eltérően, amikor is „csak” az adószámát függesztettük fel -, kötelezettségszegése akár a tár­saság cégnyilvántartásból való törlését is eredményezheti.

A Számv.tv. 153. §-a – 2009. május 1-jétől – a kettős könyv­vitelt vezető, cégjegyzékbe bejegyzett vállal­ko­zások számára kötelező elektronikus beszámoló benyújtási, illetőleg közzétételi kötelezettséget ír elő. A kötelezettségnek az üzleti év fordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig kell eleget tenni. Itt hívnám fel a figyelmet, hogy a 2013. évre vonatkozó beszámoló közzétételi kötelezettségüknek – amennyiben nem eltérő üzleti évet választottak – 2014. június 2-ig – a 1329. számú társasági adóbevallással egyidejűleg – kellett eleget tenniük az adózóknak. (A társasági adóbevallás legfontosabb jellemzőiről és a változásokról az Adóvilág 2014. márciusi szá­mában olvashatnak részletesen.)

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végel­számolásról szóló 2006. évi. V. törvény (továbbiakban: Ctv.) 18. § (2)-(3) bekezdései, illetve a 19. § (1) bekezdése alapján az adózónak az EB-t a Céginformációs Szolgá­lathoz kell megküldenie, mely kötelezettség teljesíté­sének időpontja az EB Céginformációs Szolgálathoz való megérkezése. A be­nyújtáshoz szükséges EB űrlap a KIM honlapjáról tölthető le, és a Központi Elektronikus Szol­gáltató Rendszer (KR) út­ján nyújtható be a törvény által előírt mellékletek és a köz­zétételi költségtérítés megfize­té­sét igazoló nyugta csatolásával. A beérkezést követően a be­számolóhoz mellékelt elektronikus űrlapot a Céginfor­má­ciós Szolgálat haladéktalanul to­vábbítja az adóhatóság részére. Az adóhatóság rendszerébe kizárólag azok az adatlapok kerülnek, amelyekről a Céginformációs Szol­gálat előzőleg megállapította, hogy az adózó a letétbe he­lye­zési és közzétételi kötelezettségének teljes körűen eleget tett.

Az adóhatóság feladatkörébe tartozik a mulasztó adózók kötelezettség-teljesítésének előmozdítása, illetve az eset­leges szankcionálás. Azon adózók közül, akik nem tettek eleget a kötelezettségüknek nem sújthatóak mu­lasztási bírsággal azok, akik a mulasztás elkövetésekor felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt álltak.
A mulasztási bírság kiszabása során – illetve a későb­biekben a jogorvoslati eljárás keretében – külön elbírálás alá estek azok az adózók, akik az EB közzététel elmulasztásának igazolására igazolási kérelmet nyújtottak be az adóhatósághoz. Az igazolási kérelmekkel kapcsolatosan speciális helyzetet kellett kezelni, mivel az EB kötele­zett­séget a Céginformációs Szolgálat felé kellett az adózóknak telje­síteni, míg a bírságolás és a teljesítésre felhívás az adóhatóság feladatkörébe tartozó tevékenység. A közigaz­ga­tási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) ren­del­kezései szerint az igazolási kérelemről az a hatóság dönt, amelynek eljárása során a mulasztás történt. Mivel jelen esetben a mulasztás nem az adóhatóság eljárása során történt, így hatáskör hiányában ezen igazolási kérelmek tár­gyában döntést sem voltunk jogosult hozni. Hatáskörrel rendelkező hatóság hiányában ezen ügyek áttételére nem volt (és a továbbiakban sincs) lehetőség, mivel a Cég­in­formációs Szolgálat nem minősül a Ket. hatálya alá tartozó hatóságnak.

A kötelezettségüket nem teljesítő adózók között voltak olyan adózók is, amelyeknek az adószámát az adóhatóság már törölte, illetve amelyek törvé­nyes­ségi felügyeleti eljárással érintettek voltak.
Ezen adózók esetében is alkalmaztuk a szankció ki­sza­bását, hogy biztosítva legyen az elektronikus be­számoló pótlása, vagy az adózót megszüntethessük. „Normál” adóhatósági adószám törlés esetén sok esetben vissza kellett vonni határozatainkat, mert ha a Cégbíróság felleli az adózót, nem törli a cégnyilvántartásból, függetlenül attól, hogy egyéb törvényi kötelezettségeit az adózó teljesíti-e, vagy sem.
Mivel az EB elmulasztásához kapcsolódó eljárási szabá­lyok mind az adóhatóságnál, mind a cégbíróságnál igen szi­gorúak, ezért éppen ezen eljárást (bírságolás) éreztük célszerűnek, és így a már törölt adózók részére is küldtünk ki mulasztási bírságot. Ál­láspontunk szerint, ha az adózó 20 napon belül pó­tolja az EB benyújtási, illetőleg közzé­tételi kötele­zett­ségét – vagyis kikényszerítettük annak telje­sítését –, akkor nem szűnik meg, ugyanakkor, ha bármely oknál fogva nem történt meg a teljesítés, az adóhatósági törlést követően a Cégbíróság az adózót megszűntnek nyilvánítja. A szankció kiszabásakor figyelembe vettük, hogy a bírságolás időpontjában hatályos jogszabályok egyike sem zárta ki, hogy ezen adózók részére ne lehetne kiad­ni mulasztási bírságot megállapító határozatot, vagy, hogy az adóhatóság az EB közzétételi és letétbe helyezési köte­lezettségének elmulasztása okán ne kez­deményezhetné ismételten a társaság megszűntnek nyil­vánítását. A Ctv. vo­natkozó rendelkezése szerint, ha a cégbíróság az adóhatóság elektronikus értesítése alapján tudomást szerez arról, hogy a cég adószámát jogerősen töröltük, az értesítést kö­vető 20 napon belül a céget megszűntnek nyilvánítja. Ez csak abban az esetben nem következik be, ha az adóhatóság a fenti határidőn belül, vagy a cég a megszűntnek nyil­vánító végzés jogerőre emelkedésének napja előtt értesíti a cégbíróságot, hogy a cég a beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezett­sé­gének eleget tett. (A cég számára megállapított határidő jogvesztő, elmulasztása esetében igazolási kérelemnek helye nincs.)

A szankciós határozatok kézhezvételét követően szembe­sültek az adózók az elkövetett mulasztás tényével!

Sok esetben kiderült, igaz, hogy bár több éve változatlan formában fennáll a kötelezettség és annak teljesítése, az adózók jelentős körénél a figyelmetlenség vezetett a mu­lasz­táshoz, vagy a nem megfelelő teljesítéshez, pedig a jogszerű teljesítés érdekében segítséget nyújtott számukra a www.e-beszamolo.kim.gov.hu/utmutato-lepesrol-lepesre honlap, mely részletesen tartalmazta azon feladatokat, amelyeket az adózóknak végre kellett hajtani, hogy a kötele­zett­ségüket az előírtaknak megfelelően teljesíteni tudják.

A leggyakrabban előforduló hibák, melyeknek ki­kü­szöbölésére célszerű minél nagyobb figyelmet fordítani:
• az adózó végig vitte a benyújtás folyamatát, de az EB űrlapon valamilyen gépelési hibát vétett (pl.: rossz irányítószámot adott meg, véletlenül leütött egy oda nem illő karaktert, nem a cégjegyzékben szereplő cégjegyzékszám vagy adószám szerepelt a beszámoló mel­lé csatolt elektronikus űrlapon /elsősorban azoknál az adózóknál, ahol valamely oknál fogva a cégjegyzék számában változás következett be/),
• nem az EB űrlapon megjelölt mellékleteket csatolta, vagy azok formátuma nem volt megfelelő, illetve nem jó költségtérítés-befizetési igazolást csatolt (el­ső­sorban könyvviteli, számviteli tevékenységet vég­ző társaság általi teljesítés esetén),
• nem a megfelelő nyomtatványt használták (pl.: nem a teljesítés évének számával megjelölt nyom­tatványt töltötték ki: 2014. évi benyújtás esetén a 14EB nyomtatványt kell alkalmazni akkor is, ha korábbi időszak tekintetében tesz eleget az adózó a kötelezettségének; nem a leg­frissebb verziószámú nyomtatványt töltöt­te ki az adózó).

Ezekben az esetekben a várható két igazolás he­lyett min­den esetben csak egy igazolást, az érkez­te­tési vissza­iga­zolást kapták meg az adózók, mely­nek megérkezését kö­vetően az EB közzétételi és letét­be helyezési kötele­zett­ségüket lezártnak tekintették. Ugyanakkor nem figyeltek arra, hogy az informatikai vizsgálat eredményéről ér­kezett-e az ügyfél­ka­pus tárhelyükre értesítés, amely tartalmazta az EB köz­zétételének igazolását („…informatikai szempont­ból hibátlanul került benyújtásra…”), vagy az elutasítás okát, illetve az ismételt benyújtásra vonatkozó figyelmeztetést. Hibás benyújtás esetén a beszámolót be nem nyújtottnak kell tekinteni.

Általánosságban elmondható, hogy míg az első esetben a Céginformációs Szolgálat javította a hibát, addig a má­sodik és harmadik esetben a beszámoló beküldésének megismétlése volt szükséges a közzété­teli díj ismételt megfizetése mellett.

Fentieken túl jelentős adózói kört érintettek azok a hibák, amelyek vonatkozásában az adózó részéről kísérlet sem történt a teljesítésre:
• Az adózó megfizette a közzététel díját, és ezzel kö­telezettségét teljesítettnek vélte (volt, aki a szankciót követően sem tett több „erőfeszítést”),
• A számviteli szolgáltatást végző társaság számító­gépe meghibásodott, ezért nem tudta teljesíteni az adózó kötelezettségét, de a javítással kapcso­latosan semmi­lyen igazolás nem érkezett (a már korábban említett igazolási kérelem figyelembe vételére, vagy méltányos eljárásra sem volt lehe­tőség),
• Az adózó az elektronikus beszámolót papíralapú nyom­tatványon akarta benyújtani.

Azoknál az adózóknál, akik az első mulasztási bírság kiszabását követően sem teljesítették kötelezett­ségüket, szinte valamennyi esetben sor került ismételt bírság megállapítására is. Tapasztalataink szerint ezen adózók jobbára a második bírság hatására sem tettek eleget kötelezettségüknek, így az adószámuk törlését eredményezte a hanyagságuk. Az adószám törlő határozatok kiad­mányozását követően néhány esetben előfordult, hogy jelentkezett az adózó, pótolta a kötelezettségét, és kér­te az adószámának megtartását, de ezen adózók száma a ki­a­dott bírság határozatok számához képest elenyésző volt.

Összességében elmondható, hogy az elektronikus beszámolási és közzétételi kötelezettség elmulasztása miatt az adózók két nagy csoportja kapott mulasztási bírságot:

A mulasztók egyik csoportja, amely benyújtotta ugyan a beszámolót, de abban a Céginformációs Szolgálat valamilyen hibát talált. Erről értesítették a beküldő személyt, de az – vélhetően figyelmetlenségből – az ügy­félkapus tárhelyre érkezett üzenet tartalmát nem tekintette meg. (Ez gyakori hiba az adózók részéről az elektronikusan teljesítendő bevallások küldése során is.) E körbe tartozók a mulasztási bírság kézhezvételét követően kötelezettségüket pótolták.

A mulasztók másik csoportja, amely kísérletet sem tett a kötelezettség teljesítésére. E körre jellemző, hogy egyéb bevallási kötelezettségüket sem teljesítették, illetve jelentős (és behajthatatlan) adóhátralékkal rendelkeznek. Ezen adózók tekintetében a mulasztási bírság ugyan nem vezet megoldásra, de az adószám törlése révén lehetőség van ezen adózók működő adóalanyi körből történő kivezetésére.