A számviteli törvényt 2016. év közben eddig már háromszor módosították. Cikkünkben a módosítá­so­kat foglaljuk össze.

Az állami adóhatóság tájékoztatási munkája során rendszeresen felmerülő adózói kérdés, hogy az Áfa tv-nek a fizetendő és a levonható adó utólagos korrekciójára irányadó rendelkezéseinek figyelembe vételével hogyan kell eljárnia a bevallás kitöltésekor az ügyletben részt vevő feleknek, ha a belföldi fordított adózás szabályainak alkalmazandóságában tévedtek? A kérdés a fordított adózás hatálya alá tar­tozó ügylettípusok utóbbi években történt bővülésére tekintettel potenciálisan egyre több adózót érint. A cikk ebben a kérdésben kíván jól hasznosítható gyakorlati segítséget nyújtani.

Az általános forgalmi adó rendszerében a termék­értéke­sí­tések egyik speciális formája az ún. távolsági értékesítés. Ez az értékesítési forma, jellegéből adódóan elsősorban az in­ternetes kereskedelemben jellemző, és egyre gyakoribb, ter­mészetesen azonban nem korlátozódik csupán erre a szektorra.

Adójogi alapszókincs külföldi jövedelmet szerzőknek

2015. január 1-vel új korszak kezdődött a magyar adórendszerben azzal, hogy nem új adók kivetését, hanem a meg­lévők hatékonyabb beszedését és az el­lenőrzési tevé­keny­ség eredményességének növelését célozta meg a kor­mányzat. Ennek az új megközelí­tésnek az egyik leghaté­konyabb eszköze az EKAER lett, melynek célja, hogy a tisztességes piaci sze­replők ne kerüljenek versenyhát­rány­ba az adócsalókkal szemben, továbbá preventív módon tisztítsa a kereskedelmet és megakadályozza a csalárd adózói magatartást.

Ezúttal egyes társadalombiztosítási ellátások (nyugdíj, gyermekgondozási díj), illetve a gyermekgondozási segély, gyermekgondozást segítő ellátás1 folyósítása alatt történő munkavégzéshez kapcsolódóan vizsgáljuk meg a közteher fizetési kötelezettség alakulását, tekintettel arra, hogy az ellátások folyósítása alatt egyre szélesebb körben van lehetősége a magánszemélynek keresőtevékenységet is folytatni.

A személyi jövedelemadó bevallás benyújtása lehető­séget teremt arra, hogy rendelkezzünk a személyi jö­vedelemadó 1+1 százalékáról az általunk választott kedvezményezettek javára.

A cikk célja, hogy felhívja a rendelkezés lehetősé­gére az érintettek figyelmét, hiszen minden évben jelentős összeg az, „ami a költségvetésben marad”, azaz sokan vannak, akik nem élnek a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továb­biakban: Szja tv.) 45. §-ában biztosított lehetőséggel.

Amikor egy magánszemély ingatlant értékesít, akkor nem szabad elfelejtenie, hogy ez az ügylet adókötelezettséget keletkeztet. Aki egy kicsit előre tájékozódik, már az adásvételi szerződés aláírásakor tisztában lehet azzal, hogy a bevételből mennyi adót kell fizetnie.
Az ingatlanértékesítésből származó jövedelem röviden a következők szerint állapítható meg. A bevételből le kell vonni a költségeket, majd az így kapott összeget a tulajdonban tartás időszakára tekintettel tovább csökkentve, megkapjuk az adóköteles jövedelmet.
Bár ez így megfogalmazva egyszerűnek tűnik, de felmerülhetnek a kérdések, hogy mi is a bevétel, milyen költségek számolhatók el, hogyan kell megállapítani a tulajdonban tartás időszakát, kit és mikor terhel az adókötelezettség stb.