2021-től a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja törvény) alapján érvényesíthető kedvezmé­nyek szabályai az előző évhez képest kis mér­tékben változtak, ugyanakkor a 2020-tól bevezetett négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye (a továbbiakban: NÉTAK) miatt az szja bevallás felépítése módosult.

A 2021-es év adóváltozásairól nem lehet beszélni úgy, hogy ne a koronavírus járvány és annak gazdasági életre és társadalomra gyakorolt hatásaival kez­denénk. A járvány és a járvány elleni védekezésként meghozott veszélyhelyzeti intézkedések teljes éle­tün­ket, életmódunkat, munkánkat, magánéletünket és szokásainkat felforgatták. Így természe­tesen az adó­zásban is számos változást hozott. Nézzük, me­lyek ezek.

Amint a címből is kiderül, írásunkban az ún. holding társaságok forgalmi adózásban betöltött szerepével, elsődlegesen adóalanyiságukkal, illetve ahhoz kap­cso­lódóan adólevonási jogukkal foglalkozunk, mely­nek keretében – a holdingok jellemzőire fókuszálva – áttekintünk néhány, az Európai Unió Bírósága által tárgyalt olyan esetet, amelyek témánk valamely lé­nyeges aspektusát emelik ki.

A számlaadat-szolgáltatási kötelezettséget 2018. július 1-jétől vezették be, mely időponttól kezdve két lépésben terjed ki az összes számlára. 2021. január 1. az a dátum, amely időponttól már minden számla adatszolgáltatásra kötelezetté válik, ettől az időponttól szinte nincs kivétel vevői körre, értékhatárra vagy egyéb más megkötésre.¹ A jogszabályi változás adat­strukturális változásokat is jelent, mely a számlázó szoftverek esetén plusz fejlesztési kötelezettséget je­lent. Ugyanakkor új szolgáltatások is megjelennek az Online Számla rendszerben.

Az új Tb. törvény¹ szerinti változások közül ezúttal az egyéni- és társas vállalkozók járulékfizetési kötelezett­ségét ismertetjük néhány példán keresztül, hiszen ebben a témakörben is több változás következett be. A változás érintette a személyi kört, a járulékalapot és a fizetendő járulék mértékét.

A változások bemutatása előtt szükséges azonban két fogalom áttekintése, mert más adójogszabályokhoz ké­pest eltérő az egyéni- és a társas vállalkozó fo­gal­má­nak meghatározása társadalombiztosítási szem­pontból.

A koronavírus világjárvány miatt márciusban elrendelt veszélyhelyzet komoly hatással volt a jogalkotásra is, amely az adójogi területen abban mutatkozott meg, hogy emiatt módosult a költségvetési tervezés folyamata és ezzel összefüggésben a jövő évi költ­ség­vetéshez kapcsolódó adójogszabály-módosítások ki­dol­gozása is. Ez utóbbi szabályok megalkotása során figyelemmel kellett lenni a járványhelyzet miatt a gaz­daságban bekövetkezett változásokra és a jövő évben várható gazdasági tendenciákra is, ezt tük­rö­zik azok a módosítások, amelyek még az idei évben, illetve 2021.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) 2020. július 1-jén ha­tály­ba lépő mó­dosításai az alábbi változásokat eredmé­nyezik a számlá­zás­ban és a számlaadat-szolgál­ta­tásban.

1. A számla kibocsátására rendelkezésre álló idő 8 napra csökkenése
[Áfa tv. 163. §-a]

Mint ismeretes, az Áfa tv. előírásai alapján számlát a ter­mék­értékesítésről, szolgáltatásnyújtásról valamint az előzőek ellenértékébe beszámító előlegről kell ki­bocsátani, és azt