Kompkonzult Kft. Adótanácsadás, kreditpontos képzés, OKJ képzés, tanfolyamszervezés

Bejelentkezés

CAPTCHA
Ez a kérdés teszteli, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.

Üzemanyagárak

2022. július 01. - 2022. július 31.
ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin:
481Ft/l
ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin (hatósági árszabás):
733.00Ft/l
Gázolaj:
725Ft/l
Gázolaj (hatósági):
481Ft/l
Keverék:
528Ft/l
LPG autógáz:
387Ft/l
2022. június 01. - 2022. június 30.
ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin:
481Ft/l
ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin (hatósági árszabás):
Gázolaj:
684Ft/l
Gázolaj (hatósági):
481Ft/l
Keverék:
522Ft/l
LPG autógáz:
374Ft/l
2022. május 01. - 2022. május 31.
ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin:
481Ft/l
ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin (hatósági árszabás):
Gázolaj:
683Ft/l
Gázolaj (hatósági):
481Ft/l
Keverék:
522Ft/l
LPG autógáz:
356Ft/l

Jelenlévő felhasználók

Jelenleg 0 felhasználó van a webhelyen

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal helyszíni ellenőrzési szakterülete tevékenységének irányai az idei évben – fókuszban a nyári ellenőrzés-sorozatok

Szerző: 
Molnár Marianna
Évfolyam: 
2022
Szám: 
06

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) az idei évben is közzétette ellenőrzési tervét, amelyben a jelentős költségvetési kockázatot hordozó tevékenységek között látható többek között a turizmus, a vendéglátás és a szálláshely-szolgáltatási tevékenység. De nagy hangsúlyt kap a futártevékeny­ség, ideértve az ételkiszállítást is, a személyszállítási tevékenység (taxi, telekocsi), valamint a szezonális termékek ideiglenes árusítóhelyeken történő értéke­sítésének ellenőrzése is. Ezek mind olyan tevékeny­ségek, amelyek a korábbi évek tapasztalatai alapján kockázatosnak tekinthetők, amelyekre jellemző a feketefoglalkoztatás, illetve a valós bevételek eltitkolása. Mivel azok, akik a gazdaság e rejtett szegmen­seiben érintettek, többnyire a jogszabályokat meg­kerülve végzik tevékenységüket, így jelentős mun­kát adnak az adóhatóságnak ebben az évben is. 

E tevékenységek egy része főként a nyári szezonban fut fel, s az adózók forgalma ebben az évszakban jelentősen nőhet (különösen a külföldi turisták újbóli megjelenésével és a belföldi turizmus ter­jedésével), ezért érthető, hogy a NAV ellenőrzési tervében is kiemelt feladatként jelenik meg a folyamatos adóhatósági jelenlét biztosítása ebben az adóalanyi körben.
E cikkben elsősorban a nyári időszaki akciókkal, a helyszíni ellenőrzések irányaival, a tervezett fellépésekkel kapcsolatban szeretnék betekintést adni a NAV életébe egy rövid összefoglalón keresztül, amely – reményeim szerint – minden érintett felkészülését, de akár az önkéntes jogkövetést is támo­gathatja.

A kockázatelemzés, a kiválasztás általános elvei

Általánosságban elmondható, hogy az adóhatóság mód­szereiben, szemléletében bekövetkezett változások, a jogkövetéssel arányos fellépés követelménye jelentősen átalakította az ellenőrzési tevékenységet. Nem végez a NAV ellenőrzést azoknál az adózóknál, akiknél az eltérések, devianciák más módszerekkel (levéllel, támogatóeljárással, figyelemfelhívással) is orvosolhatók és a javításra az adózó hajlandóságot mutat. 
A NAV egyre komolyabb mennyiségű valós idejű adattal rendelkezik (online számla- és online pénztárgépadatok, EKÁER-adatok, foglalkoztatotti bejelentési adatok stb.), ami egyre jobban szélesíti az adatvezérelt kockázatelemzés, kiválasztás és ellenőrzés lehetőségeit. 
Az adatok által vezérelt folyamatok garantálják az egységes elvek mentén történő adatelemzést. Emellett elengedhetetlen a helyi sajátosságok, tapasztalatok, információk figyelembevétele. Fontos a helyismeret, valamint a mun­katár­sak egy-egy helyszínnel kapcsolatos tapasztalata is. 
A rendelkezésre álló valamennyi információt együttesen értékelve kerül kijelölésre az ellenőrizendő adózói kör. 
Ezek alapján elmondható, hogy a NAV a helyszíni ellenőrzéseit tervezetten, a helyszíneket, az adózókat, a te­vékeny­ségi köröket célzottan kiválasztva, a vizsgálatokat alaposan előkészítve végzi.

Ki számíthat ellenőrzésre?

Az idei nyári szezonban a kiválasztás és a kockázatelemzés fókuszában egyrészt azok az adózók állnak, akiknél a ko­ráb­bi ellenőrzés során már mulasztást találtak, így indokolt meg­vizsgálni, hogy sikerült-e átterelni, visszaterelni őket az ön­kéntes jogkövetők sorába. Emellett kiemelt figyelmet fordít a NAV azokra az adóalanyokra is, akiket/amelyeket az elmúlt években nem érintett az ellenőrzés, ugyanakkor a hatóság rendelkezésére álló adatok alapján kockázatot hordoznak. 
A NAV munkatársai folyamatosan jelen lesznek a kiemelt rendezvényeken, eseményeken, vásárokon, piacokon 
(pl. EFOTT, Balaton Sound, FORMA-1, Campus Fesztivál, Sziget Fesztivál, borfesztiválok, strandfesztiválok stb.) is, ahol személyes tapasztalatokat szerezhetnek az ottani adóalanyi kör jogkövetési hajlandóságáról (a bevételek bizonylatolásáról, az alkalmazottak bejelentéséről, a pénztárgép­használat szabályainak betartásáról). 
Mindezek mellett a Balaton környéki és az ország más területén lévő nagyobb üdülővárosokban tevékenykedők is (szálláshely-szolgáltatók, vendéglátóhelyek, cukrászdák) számíthatnak fokozott ellenőrzésekre. 
Az adóhatósági szemléletváltás egyik leginkább tetten érhető eredménye, hogy a valós idejű adatok, információk vezérlik a kiválasztási és az ellenőrzési folyamatokat. Így a nyári ellenőrzéseket megelőzően, majd azok időtartama alatt, valamint a fokozott fellépést követően is folyamatosan elemzik, értékelik a NAV-hoz beérkező adatokat a mun­katársak, pontosítva a kiválasztási tevékenységet. Ez azt jelenti, hogy a NAV az ellenőrzések előtt, alatt és után is nyomon tudja követni az adózói viselkedést, magatartást. Így egy-egy meghatározott adózói szegmens mélyebb elemzésével rá lehet találni azokra, akik a korábbi adatokhoz, a szegmens többi eleméhez képest eltérően visel­ked­nek, akiknél a forgalom és a pénztárgép adatai stb. indokolatlan módon és irányban változnak, ezáltal adózási szempontból kockázatot hordozhatnak, vagyis esetükben további intézkedésre, fellépésre lehet szükség.
Látható, hogy az ellenőrizendő adóalanyi kör egyre kifi­nomultabb módon és egyre komolyabb előkészítést köve­tően kerül kijelölésre úgy, hogy az ellenőrzés lezárása után sem „feledkezik meg” a NAV az érintettről, hanem a te­vékenységét folyamatosan nyomon követi és indokolt esetben újra intézkedik nála.

Mit ellenőriznek a NAV munkatársai?

A helyszíni ellenőrzések során az adózók főként a bejelentési, bejelentkezési kötelezettség, a nyugta- és számlaadási kötelezettség betartásának, a foglalkoztatás szabályszerű­ségének és az áruk eredetének vizsgálatára, a nyilvántartási és bejelentési kötelezettségek (szigorú számadású nyom­tat­ványok nyilvántartására, telephely-bejelentési kötele­zett­ségre), jövedéki kiskereskedelmi egységek jövedéki ellenőrzésére, továbbá az online pénztárgépekkel kapcso­la­tos kötelezettségek betartásának vizsgálatára számít­hatnak. Az adóellenőrök ezeket a kötelezettségeket jogszabályi felhatalmazás alapján, próbavásárlás keretében ellenőrzik. A vásárlás ellenértékéről kiállított bizonylatnak (nyugta, számla) az áfatörvényben meghatározott alaki és tartalmi követelményeknek meg kell felelnie. Fontos, hogy nem elég a vásárlásról a bizonylatot kiállítani, hanem azt a vevő rendelkezésére is kell bocsátani. Amennyiben a bi­zonylatadás elmarad, vagy a kiállított bizonylatot az eladó nem bocsátja rendelkezésre, úgy a mulasztás megállapít­ható és szankcionálható.
Az adózónak azt az üzletet, telephelyet, ahol a gazdasági tevékenységet végzi – amennyiben az nem azonos a szék­helyével –, telephelyként az adóhatósághoz be kell jelentenie. Ennek megtörténtét is ellenőrzi az adóhatóság. Ha a bejelentés nem történt meg, az akár mulasztási bírság kiszabását is eredményezheti. 
A vizsgálat során ellenőrzés alá kerülhet az online pénz­tárgép gépnaplója, amelynek az üzletben, a telephelyen kell lennie, illetve az, hogy a megfelelő rovatai (pl. üzem­behelyezés, szervizelést végző adatai) ki vannak-e töltve. Esetenként megfeledkeznek az adózók arról is, hogy az online pénztárgépeket éves felülvizsgálatnak kell alávetni. Az ellenőrzés keretében vizsgálati szempont lehet az is, hogy az éves felülvizsgálat megtörtént-e. 
Az üzlet nyitásakor az online pénztárgépben a napi nyi­tást el kell végezni. Ha ennek a kötelezettségének az adózó nem tesz eleget, szintén mulasztási bírság kiszabására kerülhet sor.  Amennyiben indokolt (például illegális jövedéki termékkel, esetleg szellemi tulajdonjoggal való visszaélés történt, annak gyanúja áll fenn, vagy a helyszíni ellenőrzés körülményei azt indokolják), akkor az ellenőrzésbe az adóhatóság hivatásos állományába tartozó Bevetési Igazgatóság munkatársai is bevonhatók.
Az adóhatóság kiemelt célja – a nyári időszakban is – a fe­ketefoglalkoztatás visszaszorítása. Ennek érdekében elsősorban a folyamatos és célzott ellenőrzési jelenlét biztosításával lép fel a be nem jelentett alkalmazottak foglalkoztatása ellen. A vizsgálatok során az ellenőrzés célja a foglalkoztatással kapcsolatos bejelentési kötelezettségek szabályszerű teljesí­tésének vizsgálata. Az ellenőrzések kiterjednek a be nem jelentett alkalmazottak foglalkoztatásával, a kése­delmes bejelentésekkel, a nem valós munkabér alapján bevallott kötelezettségekkel kapcsolatos vissza­élések feltárására és szankcionálá­sára, illetve a speciális jogviszonyok (munkaerő-köl­csönzés, szövet­ke­zeti tagi jogviszony) keretében foglalkoztatott sze­mélyek alkalmazási körülményeinek vizsgálatára.
A legjellemzőbb jogsértés, hogy a munkáltató egyáltalán nem, vagy csak késedelmesen jelenti be a foglalkoztatás tényét. Sok esetben a bejelentésre sor ke­rül ugyan, de nem a valós munkavégzés idejére vo­nat­kozóan.
A foglalkoztatás szabályszerűségére irányuló ellenőrzések során feltárt mulasztások egyik tipikus esete, amikor a helyszínen munkát végző személy akként nyilatkozik, hogy a munkát egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzi, ugyanakkor az egyszerűsített foglalkoztatással kapcsolatos bejelentési kötelezett­ség teljesítésére csak a helyszíni ellenőrzést követően, esetleg az ellenőrzés időpontjában kerül sor. A másik tipikusnak nevezhető eset az, amikor a munkát végző személy nem tudja megjelölni munkavég­zésének jogcímét, az ellenőrzést követően pedig egyszerűsített foglalkoztatottként megtörténik a bejelentése. Ezek­ben az esetekben a vizsgált adózóknál be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatását állapítja meg a revízió, ugyanis egyszerűsített foglalkoztatás keretében nem értelmezhető a késedelmes bejelentés, mivel a jogszabály szerint a munkába állás előtt meg kell tenni az egyszerűsített foglalkoztatott bejelentését.

Az egyéb alkalmazott módszerek ismertetése

Az igazgatóságok a jelentősebb volumenű, több igazgatóságot, nagyobb területet érintő ellenőrzéseket megelőzően az adóhatóság honlapján „adótraffipax” közleményt tesznek közzé. Az „adótraffipax” közle­ménnyel érintett ellenőrzések során szerzett tapasz­talatok alapján megállapítható, hogy a jogsértők száma a korábbi évekhez képest csökkent. Az „adó­traffipax” intézményének hatásai már akár ellenőrzés nélkül is érezhetők és kimutathatók az online pénztár­gépbe érkező adatok és a foglalkoztatotti bejelentések adatai alapján is.
Az előző évek gyakorlati tapasztalatai alapján elmondható, hogy az adózók önkéntes jogkövetési hajlandóságát, az adókötelezettségek teljesítését nem kizárólag ellenőrzéssel lehet elérni. A preventív hatást igazolja az is, hogy amennyiben a helyszíni ellenőrzési szakterület egy piacon, egy adott ellenőrzési területen megjelenik, ahol egy időben több adózó is tevékenységet végez, és a revizorok meg­kezdik a vizsgálataikat (bemutatkozással, ami a többi adózó számára is érzékelhető lehet), akkor az adott helyszínen az ellenőrzés puszta ténye is jogkövetésre sarkallja a többi adózót. Fontos kiemelni, hogy az ellenőrzés befejezése, az adóhatósági kollégák távozása a helyszínről nem jelenti azt, hogy az adózók jogkövetési hajlandósága visszaesik, hiszen – amint azt korábban már bemutattam – az adóhatóság kiemelt események esetén az ellenőrzések alatt és azokat követően is nyomon követi a forgalom alakulását az online adatszolgáltatások adatai alapján. Ha a hivatal azt érzékeli, hogy a jelenlétét követően valamely adózónál visszaesik a forgalom, úgy kockázatelemzés alapján ismételten helyszíni ellenőrzést, indokolt esetben pedig utólagos adóellenőrzést végezhet.
A tapasztalat azt bizonyítja, hogy az adózók az ünnep­napok, a nagyobb események (fesztiválok, vásárok) köze­led­tével javarészt már számítanak a fokozott adóhatósági jelenlétre. Az érintettek a nyári, illetve egyéb tematikus ellenőrzésekről is előzetesen is értesülnek a sajtóból, illetve az „adótraffipaxból”, ezért a kiemelt időszakokban jobban odafigyelnek a jogszabályi előírások betartására.
A helyszíni ellenőrzések során kiemelt cél a valós élet­helyzet megteremtése, tehát adott esetben – főleg a nyári időszakban – várható, hogy nemcsak 2 fővel, hanem akár nagyobb társaságban, többen is megjelennek és fogyasztanak a munkatársak egy-egy vendéglátóhelyen vagy egy szál­láshelyen, és ez nem korlátozódik kifejezetten a normál munkaidőre. Az elmúlt években a NAV is alkalmazkodott, s eljárásait az élethez, a valósághoz igazította. Gyakori, hogy az ellenőrzéseket nem várt színtereken (pl. online platformo­kon, közösségi oldalak zárt csoportjaiban) vég­zik a NAV ellenőrei, hiszen az általános adókötelezettségekre irányuló szabályok ezeken a platformokon is köte­lező érvényűek.

A balatoni akció

A NAV minden évben, júliusban és augusztusban 1-2 hétig tartó ellenőrzés-sorozatot folytat a Balatonnál és kör­nyékén értékesítők körében. Ezeket az eljárásokat nemcsak az illetékes igazgatóságok, hanem más igazgatóságok munkatársainak bevonásával végzi az adóhatóság. Az el­len­őrzések fókuszában a strandokon és környékükön lévő üzletek és vendéglátóhelyek állnak, emellett kiemelt figyelmet fordít a hivatal a szezonális gyümölcsárusok (dinnye, barack, kukorica), illetve a szezonális szolgáltatá­sokat nyúj­tók (városnéző sétavonat, golfautóbérlés, csónakbérlés, ke­rék­párbérlés) ellenőrzésére is. Az ellenőrzési akciósorozat során az adóhatóság folyamatos kapcsolat­ban áll az érintett társhatóságokkal (rendőrség, NÉBIH, ön­kor­mány­zat, munkavédelem), és az ellenőrzés mellett a Hivatal min­den szakterülete együtt dolgozik (pl. végre­hajtás, bevetés). 
Az adóellenőrök az elmúlt három évben a Balaton kör­nyékén a nyári időszakban csaknem 3300 ellenőrzést végez­tek, amelyek során elsődlegesen a nyugta- és szám­laadás, az online pénztárgépek szabályszerű üzemeltetése, a foglalkoztatottak bejelentése és a készpénzkészlet vizsgálatának ellenőrzésére került sor. Az ellenőrzések 
23%-ánál tapasztaltak valamilyen mulasztást (több esetben nem adtak bizonylatot az adózók, vagy nem jelentették be az alkalmazottaikat), annak ellenére, hogy a NAV minden évben kellő időben, „adótraffipax” közleményben előre jelezte a fokozott ellenőrzési időszak kezdetét. A mulasztó adózók fokozottan számíthatnak ellenőrzésekre.
A NAV szemléletváltása leginkább a jogkövetéssel arányos fellépésben, a támogató jellegű eljárások minél na­gyobb mértékű kiszélesítésében érhető tetten. Lényeges ugyanakkor, hogy a helyszíni adóhatósági jelenlét fokozásával a költségvetési bevételek védelmén túl a NAV a jogkövető vállalkozások érdekeit is óvja, hiszen könnyű belátni, hogy a foglalkoztatottakat be nem jelentők, a bevételeiket eltitkolók vagy a kontárok nemcsak a költségvetésnek okoznak kárt, hanem egyúttal torzítják a tisztességes ver­senyt is, mivel a versenytársaikhoz képest jogtalan előnyre tesznek szert. A NAV ezért valamennyi jogszabályi és a szer­vezeti felépítéséből adódó eszközét együttesen felhasználva küzd a tisztességtelen adózókkal szemben, de ebben a küzdelemben a helyszíni ellenőrzések során számít a jogkövető vállalkozások és a szakmai érdekképviseleti szervek együttműködésére is.
Letölthető az aktuális számból
Bemutató cikk: 
Tartalomjegyzék: