Kompkonzult Kft. Adótanácsadás, kreditpontos képzés, OKJ képzés, tanfolyamszervezés

Bejelentkezés

CAPTCHA
Ez a kérdés teszteli, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.

Üzemanyagárak

2022. január 01. - 2022. január 31.
ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin:
481Ft/l
Gázolaj:
481Ft/l
Keverék:
520Ft/l
LPG autógáz:
329Ft/l
2021. december 01. - 2021. december 31.
ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin:
511Ft/l
Gázolaj:
528Ft/l
Keverék:
551Ft/l
LPG autógáz:
321Ft/l
2021. november 01. - 2021. november 30.
ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin:
473Ft/l
Gázolaj:
492Ft/l
Keverék:
513Ft/l
LPG autógáz:
271Ft/l

Jelenlévő felhasználók

Jelenleg 0 felhasználó van a webhelyen

A gyermeket nevelő magánszemélyek adó-visszatérítésének szabályai

Szerző: 
Dr. Asztalos Zsuzsa
Évfolyam: 
2021
Szám: 
11
Napjainkban a gyermeket nevelő magánszemélyek adó-visszatérítése a legnagyobb közérdeklődésre szá­mot tartó téma az adózás területén.
Írásunkban az érintettek hiteles tájékoztatása érde­kében bemutatjuk a veszélyhelyzetre tekintettel a gyer­meket nevelő magánszemélyek adó-visszatérí­téséről szóló 560/2021. (IX. 30.) Korm. rendelet (a to­vábbiakban: Korm. rendelet) alapvető rendelke­zése­it és áttekintjük az adó-visszatérítéshez kap­cso­lódó új adatszolgáltatási szabályokat is a veszély­hely­zetre te­kin­tettel, a nemzetgazdaság stabilitásának fenntartása érdekében a személyijövedelemadó-be­val­lási tervezet összeállításához és a hatékony ellenőrzéshez szükséges adatokról szóló 470/2021. (VIII. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban Korm. rendelet2) alapján.
 

1. Az adó-visszatérítés fogalma

A Korm. rendelet értelmében a gyermeket nevelő ma­gánszemélyek visszakapják a 2021-ben megszer­zett összevont adóalapba tartozó jövedelmük1 utáni személyi jövedelemadót (szja), valamint az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás személyi jövedelemadónak minősülő részét2 (a továbbiakban: ekho), legfeljebb a 2020 december havi adatok alapján szá­molt éves átlagbér adótartalmáig. A kisadózó vállal­ko­zások tételes adójának hatálya alá tartozó, kisadó­zóként bejelentett magánszemélyek3 a 2021. évi téte­les adó negyedét kaphatják vissza.

2. Az adó-visszatérítésre jogosultak köre, feltételei

Az adó-visszatérítést azok a magánszemélyek vehetik igénybe, akik a 2021. év bármely napján családi ked­vezményre4 jogosultak és a Korm. rendeletben meg­határozott adónemekben közteherfizetési kötele­zett­séget teljesítettek, ideértve a kisadózó vállalkozás által a kisadózó után megfizetett tételes adót is. 

a) Családi kedvezményre jogosultság

Családi kedvezményre jogosultként az kaphat adó-vissza­térítést, aki 2021-ben:
  • gyermek után szülőként családi pótlékra jogosult, ideértve a jogosulttal közös háztartásban élő, családi pót­lé­kra nem jogosult házastársát is (pl.: a gyámként gyermeket nevelő szülő házastársa)
  • várandós és a várandós nő közös háztartásban élő há­zas­tár­sa,
  • családi pótlékra saját jogán jogosult,
  • rokkantsági járadékban részesül.
Alapvetően a családi kedvezményre való jogosultságot a ma­gánszemély családi pótlékra jogosultsága alapozza meg. 
Ugyanakkor az adó-visszatérítésre jogosultak köre tá­gabb, mint a családi pótlékra jogosultak köre, hiszen a vá­randós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa családi pótlékra nem jogosult, de a családi kedvezményt már a várandósság 91. napjától igénybe veheti, ez pedig meg­alapozza az adó-visszatérítésre jogosultságot. 
A családi kedvezményre jogosultság megítélése során figyelemmel kell lenni az Szja tv. 29/B. § (5) bekezdésére is. 
A gyermek után családi pótlékra jogosult szülőknek az adó-visszatérítés attól függetlenül jár, hogy házasságban vagy élettársi kapcsolatban nevelik közös gyermeküket. Há­zas­ság alatt a bejegyzett élettársi kapcsolatot is érteni kell. 
Az, aki a párja gyermekét neveli élettársával közösen – te­hát a gyermek nem az ő saját gyermeke –, csak akkor jogosult a családi pótlékra (így a családi kedvezményre és az adó-visszatérítésre is), ha a gyermekkel közös lakó- vagy tartózko­dási helyen él és a szülővel élettársként legalább egy éve sze­repel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántar­tá­sá­ban, vagy a szü­lővel fennálló élettársi kapcsolatát a családi pótlék megálla­pítására irányuló kérelmet legalább egy év­vel megelőzően kiállított közokirattal igazolja5.
A leírtaknak meg nem felelő élettárs sem családi ked­vez­ményre, sem adó-visszatérítésre nem jogosult. 
Azok az elvált szülők, akik közös gyermekeiket felváltva gondozzák és emiatt 50-50 százalékban kapják a családi pótlékot, és ugyanilyen arányban érvényesíthetik a családi kedvezményt, mindketten jogosultak az adó-visszatérítésre, az őket megillető adó-visszatérítés összegét viszont nem kell arányosítani.
Fontos tudni, hogy a gyermekek felváltva gondozására a Cst. 9. § (4) bekezdésének szabályai irányadók. Ha az elvált szülők ugyan közösen gondozzák a gyermeküket, például a gyermek két hetet az édesanyjánál, két hetet az édes­apjánál tölt, de a családi pótlékot csak az anya kapja, akkor a családi kedvezményre kizárólag ő jogosult. A gyermek a családi pótlék szempontjából csak akkor tekinthető felváltva gondozott gyermeknek, ha a szülők közösen a folyósító szervtől közösen kérik a családi pótlékot és emiatt azt 50-50 százalékos arányban kapják.
A Korm. rendelet a bejelentett kisadózók esetében egy fikciót alkalmaz: az ő esetükben akkor jár az adó-vissza­térí­tés, ha 2021. bármely napján jogosultak lettek volna családi kedvezményre és az Szja tv. hatálya alá tartozó, össze­vo­nás alá eső jövedelmet szereztek volna.
Ha a fenti szabályok alapján az adó-visszatérítés ugyan­azon gyermek után több magánszemélyt is megillet, akkor azt minden jogosult igénybe veheti, és a visszatérítés a családi kedvezményre jogosultnak akkor is jár, ha családi ked­vezményt nem érvényesít, vagy azt nem ő veszi igénybe.
Kivételt képeznek e szabály alól a családi pótlékra saját jogán jogosult, illetve a rokkantsági járadékra jogosult ma­gán­személyek, mert esetükben családi kedvezményt, ezáltal az adóvisszatérítést is csak egy magánszemély – az ellátásban részesülő, vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozói (ideértve a gyermek szüleinek hozzátartozóit is) közül egy fő – veheti igénybe.

b) Az adó-visszatérítéssel érintett adónemek

Az adó-visszatérítés igénybe vételéhez a családi ked­vez­ményre jogosultság fennállása mellett az is szük­sé­ges, hogy a ma­gánszemélyt, illetve kisadózó esetén a kis­adózó vál­lalkozást terhelje olyan közteherfizetési kötele­zett­ség, amelyre vonatkozóan a Korm. rendelet alapján a kiutalás teljesíthető. 
A Korm. rendelet az alábbi közterhek tekintetében teszi lehetővé az adó visszatérítését: 
Személyi jövedelemadó
Az adó-visszatérítés annak a családi kedvezményre jogosult magánszemélynek jár, aki 2021-ben összevont adóalapba tartozó jövedelmet szerez. Ide tartozik a nem önálló és az önálló tevékenységből származó jövedelem, például a mun­kabér, a megbízási díj, az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem, az őstermelői jövedelem, az egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje vagy átalányban megállapított jövedelme, továbbá az egyéb jogcímen keletkezett szja-köteles jövedelem, például az önkéntes kölcsönös nyugdíj­pénztár tagjának a pénztár által teljesített adóköteles nyug­díjszolgáltatás6.
A visszatérítés a külön adózó jövedelmek (például ingatlan értékesítéséből származó jövedelem, osztalék, tőkejö­ve­delmek) utáni adóból nem jár.
Ha a magánszemély év közben adóalapot csökkentő ked­vezményt (négy vagy több gyermeket nevelő anyák ked­vez­ménye, személyi kedvezmény, első házasok kedvez­ménye, csa­ládi kedvezmény) érvényesít, akkor részére a kedvez­ményekkel csökkentett adóalapból a munkáltató, kifizető által levont adóelőleg jár vissza adó-visszaté­rí­tésként.
Az adó-visszatérítés az összevont adóalap adóját csökkenti. Ha az adó-visszatérítés igénybevétele miatt az adóalap nulla forintra csökken, a magánszemély nem tehet ren­delkező nyilatkozatot (önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatot, nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatot, nyug­díjbiztosítási nyilatkozatot).
Ettől eltérően az adó 1+1 százalékára vonatkozó ren­del­kezés az adó-visszatérítés figyelembe vétele nélkül megál­lapított adó összegére tehető meg7.
Ekho
Megilleti az adó-visszatérítés azt a magánszemélyt is, aki a 2021. év bármely napján családi kedvezményre jogosult és a köz­teherfizetési kötelezettségét az ekho szabályai sze­rint teljesíti.
Kisadózó vállalkozások tételes adója
A Korm. rendelet alapján igénybe veheti az adó-vissza­térítést az a kisadózóként bejelentett magán­sze­mély, aki a 2021. év bármely napján családi kedvez­ményre lett volna jogosult. 
Fontos, hogy az adó-visszatérítés nem érinti a kis­adózó társadalombiztosítási és álláskeresési ellátásra való jogosultságát. 
Az adóvisszatérítés az arra jogosult magánszemélyt mindhárom esetben személyi jövedelemadó-kedvez­ményként illeti meg. 

3. Az adó-visszatérítés összege

Az adó-visszatérítés összege
  • az Szja tv. szerinti összevont adóalapba tartozó jövedelmet szerző magánszemélynél az adóalap-kedvezmények levonása után megállapított adóalap 2021. évi adójának az adókedvezmények le­vo­nása után fennmaradó része,
  • az ekhós jövedelemmel rendelkező magánsze­mély­nél a 2021. év tekintetében tőle levont ek­hó­nak a személyi jövedelemadónak minősülő része (9,5 százaléka)8,
  • a bejelentett kisadózó esetében a 2021. évre rá tekintettel a kisadózó vállalkozást terhelő tételes adó9 negyede, azaz – feltételezve, hogy az adott kisadózó vállalkozást a kisadózó után minden hónapban terhelte tételes adófizetési kötele­zett­ség – a főállású kisadózóknál a visszatérítés maxi­mum 150 000 forint, magasabb összegű tételes adó fizetésekor 225 000 forint, a nem főállású kisadózóknál pedig 75 000 forint.
A Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése maximálja a kiutalható adó-visszatérítés összegét, e rendelkezés értelmében az adó-visszatérítés legfeljebb a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által a 2020. év december hónapjára a teljes munkaidőben alkalmazásban állók tekintetében közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó havi átlagkereset tizenkétszeresének 15 százalékos adómértékkel kiszámított szorzata lehet, ezer forintra kerekítve. A KSH adatai szerint a 2020. december havi bruttó átlagkereset 449 400 forint volt, ennek éves összege 5 392 800 forint, melynek 15 százaléka 808 920 forint, így az adó-visszatérítés legfeljebb 809 000 fo­rint lehet.
Ha a magánszemély összevont (az adóalap-kedvez­mé­nyek levonása után megállapított) adóalapja utáni adó lega­lább egy forint, de az ezer forintot nem éri el, akkor a visszatérítés összege ezer forint.
Kisadózóként bejelentett magánszemély esetében az adó-visszatérítés összegének megállapítása során csak a kis­adózó vállalkozást utána ténylegesen terhelő tételes adó összege ve­he­tő figyelembe. Ennek megfelelően az összeg kiszámí­tá­sakor figyelmen kívül kell hagyni a 2021. március és április hónapjára fizetendő tételes adót, ha a kisadózó vál­lalkozás a veszélyhelyzet ideje alatt egyes gazdaságvédelmi intézkedésekről szóló 485/2020. (XI. 10.) Korm. ren­delet alapján e hó­napokra mentesült a kisadózó utáni tételes adó megfizetése alól. Nem lehet figyelembe venni továbbá az azon hónapokra fizetendő tételes adót sem, melyekre vonatkozóan a kis­adózó vállalkozás a Katv. 8. § (9) bekezdése alapján men­tesült a kisadózó utáni tételes adó megfizetése alól (pl.: táp­pénz, anyasági ellátás folyósítása miatti mentesülés). 
A Korm. rendelet 6. § (2) bekezdése meghatározza az adó-visszatérítés igénybevételének sorrendjét is, mely sze­rint ha a magánszemély a visszatérítésre több jogcímen is jogosult, azt elsőként a személyi jövedelemadó, ezt követő­en az ekho, végül a kisadózó vállalkozások tételes adója ter­hére lehet igénybe venni. 
Ha a magánszemély az szja-ból és az ekhóból is jogosult az adó-visszatérítésre, akkor ennek együttes összege nem haladhatja meg a felső határt.
Ha pedig a magánszemélynek mindhárom adónem te­kin­tetében is visszajár a kedvezmény, akkor ezek együttes összege sem haladhatja meg az adó-visszatérítés maxi­mum-összegét, azaz a 809 000 forintot. 

4. Az adó-visszatérítés igénybevételének módja

Az adó-visszatérítésre jogosultak az igénybevétel módja alapján három csoportra oszthatók: 

a) Automatikus kiutalásban részesülők

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) automatikusan utalja ki az adó-visszatérítést kedvezmény-előlegként 2022. február 15-éig annak a jogosultnak, aki 2021-ben:
  • munkáltatótól, kifizetőtől származó, összevonás alá eső jö­vedelmet szerez, és az abból levont adóelőleget a kifi­ze­tő feltünteti a havi adó- és járulékbevallásában (’08-as be­val­lás), 
  • munkáltatótól, kifizetőtől származó, az ekho szerint adózó jövedelmet szerez és az abból levont ekhót a kifizető feltünteti a ’08-as bevallásában,
  • bejelentett kisadózó volt és a kisadózó vállalkozást utána tételes adófizetési kötelezettség terhelte.

Az automatikus kiutalás feltétele továbbá, hogy 

  • a magánszemély kedvezményre való jogosultsága az ál­lami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló adatok alapján megállapítható (ideértve a magánszemély nyilatko­zatát és a Korm. rendelet2 szerint az állami adó- és vám­hatóság részére teljesített adatszolgáltatásokat is)
  • a kiutalás teljesítéséhez szükséges adatok (belföldi fizetési számlaszám vagy postai utalási cím) a magán­személy nyilatkozata vagy a kormányrendelet szerinti adatszolgáltatás alapján rendelkezésre állnak 
  • a magánszemély nem nyújtja be a 21SZJA bevallást 2022. február 15-éig.
A feltételrendszer alapján bizonyos esetekben a jogosultsági feltételeknek megfelelő magánszemélynek semmi­lyen teendője nem lesz, hiszen ha a NAV rendelkezésére áll­nak az adóvisszatérítés alapját képező közteherre vonat­kozó adatok, ismert a magánszemély családi kedvez­mény­re jogosultsága és a kiutaláshoz szükséges adatokról is van információ, a kiutalás automatikusan teljesíthető. 
Más esetekben a magánszemély nyilatkozata alapján tör­ténik meg a kiutalás 2022. február 15-ig, ha az automatikus kiutaláshoz szükséges adatok nem állnak a NAV rendel­kezésére. 
Nyilatkozat alapján teljesíti a NAV 2022. február 15-ig a kiutalást: 
  • ha a magánszemély családi pótlékra jogosult, de azt nem neki folyósítják, és a családi kedvezményt sem ér­vé­nyesíti év közben,
  • ha a magánszemély bejelentett kisadózó.
A nyilatkozat 2021. október 31-től 2021. december 31-ig tehető meg elektronikusan, vagy papír alapon a VISSZADO nyomtatványon. Az elektronikus nyilatkozatot legegyszerűbben az ügyfélkapus hozzáféréssel elérhető online felületen (ONYA) lehet megtenni, emellett az Álta­lános Nyomtatványkitöltő Alkalmazás használatával is nyi­lat­kozhat a magánszemély. Ha a magánszemély nem tesz nyilatkozatot 2021. december 31-éig, akkor az adó-vissza­térítést a bevallási tervezet kiegészítésével vagy a 21SZJA bevallásban igényelheti a c) pontban leírtak szerint.
Az előlegként kiutalt adó-visszatérítés összegét a magán­személy 21SZJA bevallása tartalmazza.
A Korm. rendelet 2. § (4) bekezdése alapján a ked­vez­mény-előleg kiutalásakor a NAV az adózás rendjéről szóló törvény szerinti visszatartási jogát nem gyakorolja. 
Ha a magánszemély nem ért egyet a kiutalt adó-vissza­térí­tés összegével, akkor az adóbevallási tervezete kiegészí­tésével vagy önállóan benyújtott 21SZJA bevallásában igényelheti vagy módosíthatja a visszatérítés összegét, illetve a bevallás alapján számított adó-visszatérítés és a kedvez­mény-előleg összege közötti különbözetet a következő pontban foglaltak szerint.
Ugyanezt az eljárást kell követni akkor is, ha a magán­személy a családi kedvezményt év közben nem vette igénybe, azt a bevallásában kívánja érvényesíteni, vagy olyan összevont adóalapba tartozó – nem kifizetőtől származó – jövedelemmel kell kiegészítenie a bevallását, amelyről a NAV-nak nincs információja. 

​b) A kiutalásban részben automatikusan, részben az szja-bevallás alapján részesülők

Ha a visszatérítésre egyébként jogosult magánszemély a 2021-ben munkáltatótól, kifizetőtől is szerez az összevont adóalapba tartozó vagy ekhós jövedelmet, és olyan jövedelme is van, ami után saját maga fizeti meg negyedévente az adóelőleget, a részére járó adóvisszatérítés levont adóelőlegre tekintettel visszajáró részét automatikusan kapja meg 2022. február 15-ig, ha a kiutaláshoz szükséges adatok a NAV rendelkezésére állnak. A nem kifizetőtől származó jövedelme után megfizetett adóelőleget a bevallási terve­zet kiegészítésével vagy a 21SZJA bevallásban igényelheti a NAV-tól a c) pontban leírtak szerint.
Ez vonatkozik azokra az egyéni vállalkozókra, mezőgaz­dasági őstermelőkre, ingatlant bérbeadókra, akik az e tevé­kenységből származó jövedelmük mellett kifizetőtől szár­mazó, összevonás alá eső és/vagy ekhós jövedelemmel is rendelkeznek.

​c) A kiutalásban a bevallási kötelezettség teljesítése alapján részesülők

Ha a visszatérítésre jogosult magánszemély jövedelméről a NAV-nak nincs információja, például a magánszemély egyéni vállalkozói vagy őstermelői jövedelemmel ren­del­kezik, illetve az összevont adóalapba tartozó jövedelme után saját maga fizeti a személyijövedelemadó-előleget (például magánszemélynek ingatlant ad bérbe), és e tevékenysége mellett nincs munkaviszonya, vagy nincs kifizetőtől származó jövedelme, akkor a NAV automatikus kiutalást nem teljesít. 
Ezek a magánszemélyek az önállóan elkészített 21SZJA bevallásukban vagy az adóbevallási tervezet kiegészítésével igényelhetik a visszatérítést.
Szintén a bevallási tervezete kiegészítésével vagy önállóan benyújtott 21SZJA bevallásában veheti igénybe az adó-visszatérítést az a magánszemély, aki 2021-ben munkáltatótól, kifizetőtől származó, össze­vont adóalapba tartozó jövedelmet szerez, és a családi kedvezményt év közben érvényesítette, de a kiu­ta­lás­hoz szükséges adatokról nem nyilatkozott 2021. de­cember 31-ig, és utalási adatairól a családi pótlékot fo­lyósító szerv sem szolgáltatott adatot a NAV-nak. 
Ha a magánszemély az adó-visszatérítést a 21SZJA-be­vallásban érvényesíti, a bevallásban fel kell tün­tetnie
  • a családi kedvezményre jogosító gyermekek azonosító adatait,
  • azt, ha a magánszemély a családi kedvezményre magzat után jogosult,
  • a kedvezmény összegét és a kiutalási adatokat (bel­földi fizetési számlaszámot vagy a posta­cí­met),
  • annak a magánszemélynek az azonosító adatait, aki ugyanazon gyermek után jogosult a családi kedvezményre.
Ha a magánszemély a visszatérítést az szja-bevallásban igényli, annak összegét a NAV a bevallás beérkezésétől számított 30 napon belül, de legkorábban 2022. március 1-jétől utalja ki azt Art.10 76. §-ában foglalt általános szabályok szerint.

​5. Eljárás az adó-visszatérítésre jogosult elhunyt magánszemély esetében

A Korm. rendelet 7. §-a értelmében az adó-vissza­térí­tést az elhunyt magánszemély házastársa vagy örö­kö­se kérelemre veheti igénybe, ha a 2021. január 1-én vagy ezt követően elhunyt magánszemély 2021. bármely napján jogosult volt, vagy kisadózóként jogosult lett volna családi kedvezményre.
Az adó-visszatérítésről a NAV az elhunyt adójának meg­állapítására irányuló eljárásban (soron kívüli eljárásban) dönt. Ha a kérelmet a házastárs vagy örökös az említett eljárás lezárását követően nyújtja be, az adó-visszatérítést a NAV akkor is megállapítja.
A Korm. rendelet hatálybalépésekor, azaz 2021. október 1-jén folyamatban lévő eljárásokban a NAV az adó-vissza­térítést hivatalból figyelembe veszi, ha a rendelkezésére álló adatok alapján az elhunytnak a kedvezményre jogosultsága megállapítható. 

6. Az adó-visszatérítés kiutalását és a jogosultság ellenőrzését segítő jogszabályi rendelkezések

a) Kontroll-adatszolgáltatás​ok teljesítési határidejének előrehozása

A Korm. rendelet 8. §-ában foglaltak alapján az adóévet követő január 31. napja helyett 2022. január 20. napjáig kell adatot szolgáltatnia a NAV felé:
  • a NYESZ-R számla vezetőjének11,
  • a kamatjövedelem kifizetőjének12,
  • a csereügyletből származó jövedelem kifizetőjének13,
  • az ellenőrzött tőkepiaci ügyletben részt vevő kifize­tő­nek minősülő befektetési szolgáltatónak14,
  • a tartós befektetésből származó jövedelem kifizeté­sé­vel összefüggésben kifizetőnek minősülő hitelintézetnek, befektetési szolgáltatónak15,
  • a lakás önkormányzatnak történő bérbeadásából származó jövedelemmel összefüggésben az önkor­mány­zatnak16,
  • az értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték­kel összefüggésben az MRP, KMRP szervezetnek, a belföldi székhelyű társas vállalkozásnak17,
  • a kifizetőnek az értékpapírra vonatkozó jog révén meg­szerzett vagyoni értékkel összefüggésben18,
  • a kifizetőnek a villamos energiát értékesítő magán­személynek juttatott bevételekkel összefüggésben19,
  • a kifizetőnek, ha a magánszemély az ekho átvállalá­sá­ról nyilatkozott20,
  • a befektetési szolgáltatónak az értékpapír áthelye­zésével összefüggésben21,
  • az adókedvezményre jogosító igazolást kiállító szerv­nek22,
  • a Magyar Államkincstárnak a rokkantsági járadék, illetve a fogyatékossági támogatás folyósításával össze­füg­gésben23,
  • a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv­nek az általa kifizetett támogatás tekintetében24.

b) Az adó-visszatérítésre jogosultság ellenőrzése

A gyermeket nevelő magánszemélyek adó-visszatéríté­sé­nek megállapítása, igénybevétele jogszerűségének ellenőrzése és a jogosultsághoz kapcsolódó kockázatok kezelése érdekében a Korm. rendelet2 több új adatszolgáltatási kö­telezettség teljesítését írta elő. 
A Magyar Államkincstárnak és a Honvédelmi Minisztéri­um, mint családtámogatási kifizetőhelynek a Korm. ren­delet2 2. §-ában foglaltak szerint adatszolgáltatást teljesí­teni a NAV felé a családi pótlékra jogosult, és a jogosult házastársa (bejegyzett élettársa), élettársa azonosító adatairól, ideértve az utalási adatokat is (fizetési számlaszám, postai utalási cím). Az adatszolgáltatást a MÁK/HM első alkalommal 2021. november 5-ig, majd havi gyakorisággal teljesíti.
A Korm. rendelet 3. §-a alapján a NAV megkeresésére, 
8 napon belül adatszolgáltatást kell teljesítenie:
  • az Országos Kórházi Főigazgatóságnak a várandósság tényéről, valamint, ha az rendelkezésre áll, a váran­dós­ság 91. napjának betöltéséről;
  • a Magyar Országos Közjegyzői Kamarának az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába élettársként bejegyzett magánszemélyek természetes személyazonosító adatairól, az élettársi kapcsolat fennállásáról, annak kezdő időpontjáról, illetve megszűnése időpontjáról;
  • az elektronikus anyakönyvi nyilvántartást működtető szervnek az elektronikus anyakönyvnek a házassággal összefüggésben nyilvántartott adatai közül a házastársak természetes személyazonosító adatairól, a házasságkötés időpontjáról, a házasság megszűnésének, felbon­tásának vagy érvénytelenné nyilvánításának tényéről, időpontjáról. 
Az adó-visszatérítéshez kapcsolódóan az érintett magán­személyektől és az adózási szakemberektől is számos kérdés érkezik az adóhatósághoz, melyek közérdeklődésre tarthatnak számot. E kérdéseket lapunk következő szá­maiban dolgozzuk fel és ismertetjük a magánszemélyek számára a visszatérítés igénybevétele érdekében szükséges eljárási szabályokat is.
 
1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 29. §-a
2) Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról 2005. évi CXX. törvény (a továbbiakban Ekho tv.) alapján fizetendő közteher.
3) A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) 7. §-a.
4) Szja tv. 29/A. § (3) bekezdés.
5) A családok támogatásáról, szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) 7. § (1) bekezdés a) pontja.
6) Szja tv. 28. § 
7) Korm. rendelet 4. §
8) Ekho tv. 9. §.
9) Katv. 8. § (1)-(2) és (4a) bekezdése.
10) Az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.) 
11) Szja tv. 44/B. § (8) bekezdés
12) Szja tv. 65. § (2) bekezdés
13) Szja tv. 65/B. § (3) bekezdés a) pont
14) Szja tv. 67/A. § (4) bekezdés
15) Szja tv. 67/B. § (6) bekezdés b) pont
16) Szja tv. 74/A. § (3) bekezdés c) pont
17) Szja tv. 77/A. § (2) bekezdés i) és l) pont, (4) bekezdés, (8) bekezdés a) pont
18) Szja tv. 77/B. § (7) és (9) bekezdés
19) Szja tv. 1. számú melléklet 9.92. pont
20) Ekho tv. 13. § (6) bekezdés
21) Art. 85. §
22) Art. 92. § (1) bekezdés
23) Art. 96. §
24) Art. 100. §
Letölthető az aktuális számból
Bemutató cikk: 
Tartalomjegyzék: