Kompkonzult Kft. Adótanácsadás, kreditpontos képzés, OKJ képzés, tanfolyamszervezés

Bejelentkezés

Üzemanyagárak

2017. november 01. - 2017. november 30.
ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin:
353Ft/l
Gázolaj:
363Ft/l
Keverék:
390Ft/l
LPG autógáz:
216Ft/l
2017. október 01. - 2017. október 31.
ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin:
347Ft/l
Gázolaj:
345Ft/l
Keverék:
384Ft/l
LPG autógáz:
214Ft/l
2017. szeptember 01. - 2017. szeptember 30.
ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin:
343Ft/l
Gázolaj:
343Ft/l
Keverék:
380Ft/l
LPG autógáz:
212Ft/l

Jelenlévő felhasználók

Jelenleg 0 felhasználó van a webhelyen

Távolsági értékesítés

Szerző: 
Dr. Lőrincz Zsuzsa
Évfolyam: 
2016
Szám: 
9.

Az általános forgalmi adó rendszerében a termék­értéke­sí­tések egyik speciális formája az ún. távolsági értékesítés. Ez az értékesítési forma, jellegéből adódóan elsősorban az in­ternetes kereskedelemben jellemző, és egyre gyakoribb, ter­mészetesen azonban nem korlátozódik csupán erre a szektorra.

Távolsági értékesítésről akkor beszélhetünk, ha a termék az Európai Közösség egyik tagállamából a másikba úgy jut el, hogy
• az értékesítő az áru rendeltetési helye szerinti tagál­lam­tól eltérő tagállamban nyilvántartásba vett adóalany,
• a vevő az értékesítő tagállamától eltérő tagál­la­má­ban illetőséggel bíró nem adóalany (például magánsze­mély), vagy adóalany, azonban alanyi adómentes, vagy kizárólag adólevonásra nem jo­go­sító tevékenységet végez, vagy mezőgazdasági tevékenységet végző, kü­lönös jogállású adóalany, és
• a termék kiszállítását az értékesítő maga, vagy meg­bí­zásából más végzi.
Tapasztalataink szerint gyakori problémát jelent az adózók számára a távolsági értékesítés és az adómentes Közös­ségen belüli termékértékesítés közötti különbségtétel. Aho­gyan az a fenti összefoglalásból is kitűnik az Áfa tv.1 29-31. §-aiban szabályozott tá­vol­sá­gi értékesítés azonban alapvetően különbözik a 89. §-ban szereplő adómentes Közösségen belüli ter­mék­értékesítéstől, hiszen ez utóbbi ügylet résztvevői csak az általános forgalmi adó rend­szerében adóalanynak minősülő szerződő felek lehetnek, a fuvarozást, szál­lítást pedig bármelyik fél végezheti, illetve szervez­he­ti. Továbbá, míg adómentes Közösségen belüli ter­mékértékesítés esetében az adó megfizetésére a vevő kötelezett, távolsági értékesítéskor az adó megfize­té­sére a vevő – tekintve, hogy nem adóalany, vagy kü­lönleges jogállású adóalany – nem kötelezhető, így azt az eladónak kell megfizetnie, adott esetben az áru indulásának helyén, más esetben azonban a rendeltetési helyen. A távolsági értékesí­tésekről tehát mindig általános forgalmi adót tartalmazó számlát kell kiállítani, kérdés azonban, hogy a számlán az indulás vagy az érkezés szerinti tagállam adómértékét kell-e szerepeltetni.
Fontos szabály, hogy távolsági értékesítés tárgya nem lehet új közlekedési eszköz, illetve fel- vagy összeszerelés tárgyául szolgáló termék, mert ezek értékesítésére speciális szabályok vonatkoznak.2 A távolsági értékesítés szabályai nem alkalmazhatóak továbbá a használt ingóságok, műalkotások, régiségek értékesítése esetén, de csak abban az esetben, ha az érékesítő e termékek értékesítése tekin­te­tében az Áfa tv. XVI. fejezetében szabályozott árrésadózást alkalmazza.3
A távolsági értékesítéseket vizsgálhatjuk a belföldön lete­lepedett adóalanyok, illetve az Európai Közösség valamely másik tagállamában letelepedett adóalanyok szem­szö­géből.

I. Belföldi adózók az Európai Közösség valamely más tagállamába irányuló termékértékesítései

Adófizetés helye

Fő szabály szerint a távolsági értékesítések teljesítési helye az áru rendeltetési helyén van, azaz az eladó adófizetési köte­lezettségét a vevő tagállamában teljesíti akkor, ha a naptári évben és az azt megelőző évben az adott tagál­lamba irányuló értékesítéseinek adó nélkül számított össz­értéke meghaladja az ebben a tagállamban a távolsági ér­té­kesítésekre meghatározott értékhatárt. Ezt az eladó úgy teheti meg, hogy az adott tagállamban is adóalanyként re­giszt­ráltatja magát, és így az ottani szabályok szerint állítja ki számláit és fizeti meg az ebben a tagországban érvényes általános forgalmi adót. A fő szabálytól eltérően azonban, ha az adott naptári évben, és az azt megelőző évben tel­jesített értékesítések adó nélküli összértéke nem haladja meg a célország által erre az esetre megállapított érték­határt, és az értékesített termék nem jövedéki termék, az adófizetés helye az áru indulásának helyén marad.4
Amennyiben tehát például egy magyar, ruházati ter­mé­kek forgalmazásával foglalkozó webáruház osztrák ma­gán­személyeknek értékesíti termékeit, adófizetési kötele­zett­ségeit fő szabály szerint Ausztriában köteles telje­sí­teni, ha a vonatkozó időszakban teljesített termék­érté­kesítéseinek adó nélkül számított összértéke például 38 000 euró, amely meghaladja a távolsági értékesítésekre Ausztria által meghatározott értékha­tárt. (Ez az értékhatár Ausztria esetében 35 000 eu­ró.) Amennyiben azonban a vonatkozó idő­szakban csak 30 000 euró értékben értékesített osztrák ma­gánszemélyeknek, a teljesítés helye Magyarországon ma­rad, azaz az értékesítéseket magyar adó terheli.
Megjegyzendő, hogy a törvény nem zárja ki a tá­volsági értékesítések köréből a jövedéki termékeket, azonban jövedéki termék értékesítése esetén a teljesítés helye érték­ha­tártól függetlenül minden esetben a rendeltetés helye szerinti tagállamban lesz.5 Amennyiben tehát, egy magyar gazdasági társa­ság interneten történő megrendelés alapján 30 pa­lack pezsgőt értékesít egy román magánszemélynek – tekintet nélkül arra, hogy a Romániába irányuló távolsági értékesítéseinek összértéke nem éri el a Románia esetében irányadó értékhatárt –, adófizetési kötelezettségét Romá­niá­ban kell teljesítenie.
Az értékhatárok meghatározásakor a tagálla­mok­nak a Héa Irányelvben6 lefektetett szabályok alapján kell eljárniuk. Az értékhatárt a Héa Irányelv 100 000 euróban határozza meg azzal, hogy a tagállamok azt 35 000 euróra vagy annak megfelelő nemzeti valu­tá­ban kifejezett összegre korlátozhatják, ha attól tar­tanak, hogy a magasabb összegű értékhatár a verseny súlyos torzulásához vezetne.7 Tekint­ve, hogy az egyes tagál­lamok eltérő értékhatárokat alkalmaznak, a távolsági értékesítést is végző vállalkozásoknak azon túl, hogy célszerű már a megrendeléskor lehe­tő­séget biztosítaniuk a vevőknek arra, hogy adóalanyként azonosítsák magukat, érdemes a szállítási címet, szállítási célországot kiemelten kezelniük, hi­szen több tagállamba irányuló értékesítés esetén az értékhatárokat tagállamon­ként kell figyelni. Az érték­határok naptári évre vonat­koznak, így ha például egy magyar adóalany október­ben kezd osztrák vevők felé tá­volsági értékesítés keretében értékesíteni, az értékhatár az ő esetében az október és december közé eső időszakban is 35 000 euró (ez az Ausztria ál­tal meghatá­rozott érték­határ). Az egyes tagállami érték­ha­tá­rokról az Európai Bizottság honlapján érhető el tájékoztató.8

Bejelentkezés az adóhatósághoz

Amennyiben tehát az értékesítő értékesítéseinek összege a fent részletezettek szerint átlépi a célországban irányadó értékhatárt, az adófizetés helye a rendeltetési helyen lesz, és a belföldön letelepedett értékesítőnek adóalanyként re­giszt­ráltatnia kell magát ebben a tagállamban. Ezen túl azonban a magyar állami adóhatósághoz is bejelentést kell tennie a ’T101, ’T101E vagy ’T201 számú bejelentő és válto­zásbejelentő lapon arról, hogy az adott tagállamba történő távolsági értékesítései után adófizetési kötelezettségét a másik tagállamban teljesíti. A bejelentést az értékhatár túl­lépését követő 15 napon belül kell megtenni.9
Lehetőség van ugyanakkor arra is, hogy az értékesítő az értékhatár túllépése nélkül úgy döntsön, hogy adókötelezettségeit a termék rendeltetési helye szerinti tagállamban teljesíti.10 Figyelemmel kell lennie ugyanakkor arra, hogy választásától két évig nem térhet el11, és döntését a magyar adóhatósághoz is be kell jelentenie, az előzőekben említett, tevékenysége szerinti bejelentő és változásbejelentő lapok valamelyikén. A bejelentést tagállamonként kell meg­tenni, így több tagállamba irányuló értékesítés esetén az érték­határt tagállamonként kell figyelni.

Adóbevallás

Amennyiben az adófizetés helye belföldön van, akkor a távolsági értékesítés utáni adókötelezettség az általános szabályok szerint alakul, így a 65’ számú áfabevallás 05-07. sorát kell kitölteni, az alkalmazott adómértéktől függően. Amennyiben azonban az adóalany, akár az értékhatár túl­lépése, akár választása miatt másik tagállamban teljesíti adó­kötelezettségét, arról bevallást a másik tagállamban, az ottani szabályoknak megfelelően kell készítenie, hiszen az ügylet nem tartozik a magyar Áfa tv. hatálya alá. Az értékesítések nettó összegét azonban a belföldi áfa-bevallás részletező adatai között (90-95. sor) szere­peltetni kell. Az ’A60-as számú összesítő nyilatko­zaton ugyanakkor a távolsági értékesítések ellenértékét nem kell feltüntetni, akárhová essék is az adófizetés helye.12

II. Az Európai Közösség valamely másik tagállamában letelepedett adóalanyok belföldre irányuló értékesítései

Adófizetés helye

Magyarország a távolsági értékesítésekre vonatko­zó­an a 35 000 eurós értékhatárt alkalmazza.13 Az Euró­pai Kö­zös­ség más tagállamában illetőséggel bíró adó­alanyok tehát akkor kötelesek Magyarországon teljesíteni adókötelezettségeiket, ha belföldi magán­személyeknek, vagy különle­ges adózói körbe tartozó adóalanyoknak teljesített értéke­sí­téseik adó nélkül számított összesített ellenértéke a tárgy­évben vagy az azt megelőző évben meghaladta a 35 000 eurót. A forintra történő átszámítást az Európai Unióhoz való csatlakozás napján érvényes MNB árfolyamon kell el­végezni. (A csatlakozás időpontjában érvényes árfolya­mon számítva 35 000 euró 8 826 650 forintnak felel meg.)14

Bejelentkezés az adóhatósághoz

A jelzett értékhatár elérése esetén a külföldi adóalanyok kötelesek Magyarországon regisztráltatni magukat, azonban nekik is lehetőségük van arra, hogy adókötelezettségeiket Magyarországon teljesít­sék akkor is, ha értéke­sí­té­seinek ellenértéke 35 000 euró alatt marad. Ha a Közösség más tagállamában illetőséggel bíró adóalany akár érték­határ túllépés, akár választás alapján teljesíti ezen ügyletei után belföldön az adókötelezettséget, a ’T201-es nyomtat­vá­nyon köteles bejelentkezni a Nemzeti Adó- és Vám­hivatal Kiemelt Adó- és Vámigazgatóságához. Amennyiben választás alapján teljesíti belföldön adókötelezettségét, választását a tárgyévre a tárgyé­vet megelőző adóév utolsó napjáig kell bejelentenie. Az értékhatár túllépése esetén bejelentését azon termék­ér­tékesítését megelőzően kell teljesíteni, amelynek ellenértéke túllépi az értékhatárt.15
Az adókötelezettség teljesítéséhez elsődleges fontosságú a magyar adószám megléte, így bejelentő és változás­be­jelentő lap főlapján kötelezően kitöltendő az adószám igénylésre vonatkozó rovat is, hiszen a bejelentő és válto­zásbejelentő lap használatára elsősorban azért van szük­ség, hogy az adóalany Magyarországon regisztráltassa ma­gát. Érdekes kérdéseket vet fel azonban az az eset, ha egy olyan adóalany távolsági értékesítéseiről van szó, akinek (amelynek) székhelye Magyarországon van, azonban az Európai Közösség valamely más tagállamában is rendel­kezik áfa regisztrációval vagy telephellyel és termékeit távol­sági értékesítés keretében értékesíti e másik tag­államból magyarországi vevők számára. Tekintettel arra, hogy ebben az esetben a belföldön letelepedett adóalany nyilvánvalóan már rendelkezik magyar adószámmal és mivel az Art.16 a távolsági értékesítés után keletkező adófizetési kötelezettség belföldön történő teljesítésére vonatkozóan nem ír elő bejelentési (és nyilvánvalóan bejelentkezési) kötelezettséget egy magyar adószámmal már rendelkező, azonban a Közösség valamely másik tagál­lamában is áfa regisztrált adóalany számára, ezért az adatlapon bejelentést nem kell tennie. Az adóalany tehát külön erre irányuló magyarországi bejelentés nélkül teljesítheti adókötelezettségeit belföldön és a távolsági értékesítésre vonatkozó bevallási kötelezettségét az áfa bevallás fő soraiban (05-07) köteles teljesíteni.
Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a kérdéses adóalanynak a Héa Irányelv rendelkezéseire figyelemmel feltehetően a magyar szabályokhoz hasonlóan bejelentési kötele­zettsége keletkezik az Európai Közösség másik érintett tagállamában arról, hogy távolsági értékesítései utáni adókötelezettségeit Magyarországon fogja teljesíteni.
Az előzőekhez hasonló a helyzet akkor is, ha egy olyan adóalany értékesíti termékeit távolsági értékesítés kereté­ben az Európai Közösség valamely másik tagállamából magyar vásárlóknak, akinek (amelynek) székhelye az Európai Közösség e másik tagállamában van, azonban magyar adószámmal is rendelkezik. Ebben az esetben is arról van szó, hogy az adóalany mind Magyarországon, mind az Európai Közösség valamely másik tagállamában rendelkezik adószámmal, így ha az irányadó értékhatár elérése miatt, vagy döntése szerint Magyarországon teljesíti adókötelezettségeit távolsági értékesítései után, a ’T201-es bejelentő és változásbejelentő lapon bejelentkezésre nincsen szükség. Ekkor is figyelemmel kell lenni ugyan­akkor arra, hogy az adóalanynak a másik érintett tagál­lamban feltehetően bejelentési kötele­zett­sége keletkezik arról, hogy távolsági értékesítései után Magyarországon fogja adókötelezettségeit teljesíteni.

Adóbevallás

Amennyiben az Európai Közösség valamely másik tagál­lamában illetőséggel bíró adóalany kötele­zett­sége vagy választása alapján adókötelezettségeit Magyarországon teljesíti, értékesítéseinek ellenértékét az áfa-bevallás megfelelő belföldi adómértékre vo­nat­kozó sorában (05-07) kell figyelembe vennie.

Összegzés

Összegzésként elmondható, hogy a távolsági érté­kesítés szabályai nem egyszerűek, és fokozott figyelmet követel­nek meg az eladóktól, már csak azért is, mert érté­ke­sítéseiket tagállamonként kell nyilvántartaniuk. Tekintve, hogy a tagállamok a távolsági értékesítésekre vonatkozó értékhatárokat úgy határozzák meg, hogy azokat folyamatos tevékenység mellett az értékesítők előbb-utóbb elérik, érdemes már a tevékenység megkezdésekor tájékozódni a külföldi adókötelezettségekről. 

1) Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény
2) Áfa tv. 29. § (1) bekezdés ba), bb) pont
3) Áfa tv. 31. §
4) Áfa tv. 29-30. §
5) Áfa tv. 30. § (1) bekezdés a) pont
6) Az Európai Unió Tanácsának közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006. november 28-i 2006/112/EK Irányelve
7) Héa Irányelv 34. cikk
8) http://ec.europa.eu/taxation_customs/taxation/vat/traders/vat_community/index_en.htm
9) Art. 22. § (13) bekezdés
10) Áfa tv. 30. § (4) bekezdés
11) Áfa tv. 31. § (5) bekezdés
12) Art. 8. számú melléklet
13) Áfa tv. 30. § (2) bekezdés
14) Áfa tv. 256. § (1) bekezdés
15) Art. 22. § (12) bekezdés
16) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény

Letölthető az aktuális számból
Bemutató cikk: 
Tartalomjegyzék: