Kompkonzult Kft. Adótanácsadás, kreditpontos képzés, OKJ képzés, tanfolyamszervezés

Bejelentkezés

Üzemanyagárak

2019. november 01. - 2019. november 30.
ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin:
397Ft/l
Gázolaj:
422Ft/l
Keverék:
433Ft/l
LPG autógáz:
233Ft/l
2019. október 01. - 2019. október 31.
ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin:
385Ft/l
Gázolaj:
403Ft/l
Keverék:
422Ft/l
LPG autógáz:
231Ft/l
2019. július 01. - 2019. július 31.
ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin:
414Ft/l
Gázolaj:
415Ft/l
Keverék:
451Ft/l
LPG autógáz:
241Ft/l

Jelenlévő felhasználók

Jelenleg 0 felhasználó van a webhelyen

Gyakorlati Cégkapu Oktatás



Szakértői iroda

A kft. tagjának kötelezése a cég meg nem térült tartozására

Szerző: 
dr. Horváth Péter János
Évfolyam: 
2019
Szám: 
06
 
Már évekkel ezelőtt a „cégtemetőkkel” szembeni fellépés lehetséges eszközeit keresve felmerült, hogy lehetővé kellene tenni a „megbízók”, a kor­lá­tozott tagi felelősséggel rendelkező, részesedésüket „rosszhiszeműen” átruházó tagok, részvényesek hatósági eljárás keretében történő mögöttes kötele­zését. Ennek oka többek között az volt, hogy ugyan a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Csődtörvény) 63/A. §-a már több mint tíz éve tartalmazza a társa­sá­gi részesedését rosszhiszeműen átruházóval szem­be­ni perindítási lehetőséget, azonban csak a legalább többségi tulajdonos perelhető és a per akár évekig is elhúzódhat, ami meghiúsíthatja a volt taggal szem­beni végrehajtást. Mivel a vonatkozó szabályozás az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényben két és fél évvel ezelőtt megszületett, és amelyet a 2018. január 1-jétől hatályos az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) is tartalmaz, ezért indokoltnak tűnik a jogintézmény ismertetése, az eddigi tapasztalatok összefoglalása, annak meg­í­télése, hogy a részesedést átruházók mögöttes kö­telezése mennyire váltotta be a hozzá fűzött re­ményeket.
 

A részesedését átruházóval szembeni határozathozatal feltételei

Fontos hangsúlyozni, hogy a részesedését, vagy része­sedésének egy részét 2016. szeptember 1-jét követően átruházó a jogi személy (a továbbiakban: adózó) adótartozásaiért korlátozottan felelős taggal (pl.: a kft. tagjával), részvényessel (ide nem értve a nyilvánosan működő részvénytársaság részvényesét) szemben hozható az adózó adótartozásának megfi­zetésére kötelező határozat. Azonban ez nem azt jelenti, hogy például a betéti társaságnak, vagy a köz­kereseti társaságnak a társaságból kilépő – a társasági vagyon által nem fedezett tartozásért korlátlanul felelős – tagját ne lehetne mögöttesen kötelezni, de arra az Art. másik paragrafusa alapján kerülhet sor. 
A határozat meghozatalának előfeltétele, hogy az adózóval szemben, a részesedés átruházásakor – a késedelmi pót­lékot és az adóbírságot nem számítva – a jegyzett tőke 50%-át meghaladó olyan nettó (túlfizetés összegével csökkentett) adótartozás álljon fenn, amely a részesedés átruházását követően az adózótól nem hajtható be. Tehát a fennálló adótartozásba a késedelmi pótlékon és az adóbírságon felül a fizetési könnyítéssel érintett jövőben esedékes, nem fennálló összeg sem számít bele. Azonban bele számít a fennálló, esedékes, végrehajtható, de aktuálisan ideiglenesen behajthatatlanná nyilvánított adótartozás.
Ezen rendelkezés oka az, hogy a (volt) tag, részvényes kötelezésére a jogalkotó szándéka szerint csak akkor ke­rülhet sor, ha „rosszhiszemű” volt tehát, ha a részesedésétől annak tudatában vált meg, hogy az adózónak adótartozása áll fenn. Mivel a tagok, részvényesek pusztán ebbéli mi­nőségükben nem jogosultak az adótartozás összegének a megismerésére, ezért a jogalkotó rögzítette az Art. szabályai között1, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továb­bi­akban: NAV) megkeresésre tájékoztatja az adó meg­fizetésére kötelezhető személyt vagy szervezetet az adózó végrehajtható adótartozásának összegéről.
A határozat csak akkor hozható meg, ha az adótartozás az adózótól nem hajtható be. Ez nem feltétlenül je­lenti a teljes körű eredménytelen végrehajtás le­folytatását, mivel a mögöttes felelősség érvényesítése iránt abban az esetben is intézkedni lehet, ha az adózóval szembeni végrehajtásból várhatóan befolyó összeg – a végrehajtási eljárás során fellelhető vagyonra és bevételre figyelemmel – a teljes tartozásra nem nyújt fedezetet, annak csak az elenyésző része térülne meg. Azonban az adózóval és a kizárólag az adó megfizetésére kötelezettel szembeni egyidejű („párhuzamos”) végrehajtásnak nincs helye, ami miatt a mögöttes határozat megho­zatalát megelőzően az adózóval szembeni végrehajtási cselekményeket be kell fejezni akként, hogy abból további összeg már ne térüljön meg. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozandó, hogy teljes körű végrehajtásnak tekintendő a felszámolási eljárás lefolytatása is
Mivel a NAV a határozatot főszabályként a részesedés átruházását követően az adótartozás behajtása eredménytelenségének megállapításától, illetve a felszámolást befejező végzés jogerőre emelkedésétől számított 90 napos jogvesztő határidőn belül hozhatja meg2, ezért kiemel­kedő jelentősége van a határidő megtartásának. 
A határozathozatalra nyitva álló jogvesztő határidő nem az adótartozás ideiglenesen történő behajthatatlanná nyilvánításától kezdődik, tekintettel arra, hogy annak feltétele a teljes körű végrehajtás, mely akkor mi­nősül teljes körűnek, ha a mögöttes felelőssel szemben a NAV már érvényesítette a mögöttes felelősséget. 
Ha a részesedés átruházása a határozat meghoza­talára nyitva álló határidő letelte után jut a NAV tudomására (pl.: az átruházás ténye a cégjegyzékbe csak az átruházás utáni eredménytelen végrehajtás lefolytatását követő 90 nap eltelte után kerül bejegyzésre), a határozatot a tudomásszerzéstől számított 30 napon belül a NAV akkor is meghozhatja, ha a jogvesztő határidő már el­telt, vagy abból 30 napnál kevesebb van hátra.3
A részesedését átruházó (volt) tag (részvényes) kizárólag az átruházott részesedése arányában kötelezhető helytállásra. Az átruházott részesedés nagyságára az Igaz­ságügyi Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálata elektronikus nyilvántartásában (a továbbiakban: IM Online) az adós cég iratjegyzékéből szerezhető adat.
A határozathozatal feltétele, hogy a tag (részvényes) a ré­szesedésének átruházásakor a jogi személyben a szavazati jogok 25%-át elérő vagy azt meghaladó részesedéssel rendelkezzen.4 Azonban határozat akkor is hozható, ha az átruházott részesedés mértéke kevesebb, mint 25%, feltéve, hogy a tag (részvényes) a részesedésének átruhá­zásakor a jogi személyben a szavazati jogok 25%-át elérő vagy azt meghaladó részesedéssel rendelkezett. Ebből következik, hogy a helytállási kötelezettség megállapítása szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a tag a részesedésének egészét, vagy csak egy részét ruházza át.
A kötelezés „mögöttes” határozatban történik, ami azt jelenti, hogy a kizárólag az adó megfizetésére kötele­zettől behajtott összeg az adózó adótartozására kerül elszámolásra.
A mögöttes határozat meghozatalakor a NAV-nak nem kell vizsgálnia, hogy mentesülési okok fennállnak-e az adó megfizetésre kötelezett vonatkozásában, azonban tájékoztatnia kell, hogy meghatározott körül­mé­nyek fennállása és igazolása esetén helytállási kötelezettség nem terheli. 
 

A részesedését átruházó mentesülése az adó megfizetése alól

Az adózó (volt) tagja, részvényese mentesül a felelősség jogerős megállapítása alól, ha fellebbezésében igazolja, hogy a jogi személynek kintlévőségei vannak, mely­nek összege a részesedés átruházásakor az adótartozás összegét elérte vagy meghaladta és ez okból nem tudta megfizetni az adótartozást feltéve, hogy az adózó a kint­lévőségei behajtása érdekében minden szükséges és elvárható intézkedést megtett.5 Tehát nem elegendő egy fizetési felszólítás megküldése, hanem – az önkén­tes teljesítés elmaradása esetében – a követelést vagy fizetési meghagyásos, vagy peres, vagy felszámolási eljárásban kell érvényesítenie, illetve az utóbbi eljárás kivételével bírósági végrehajtást is kezdeményeznie kell.
Az adózó (volt) tagja, részvényese akkor is mentesül a felelősség jogerős megállapítása alól, ha fellebbezésében igazolja, hogy a részesedés átruházását megelőzően a felszámolást, vagy a kényszertörlési eljárást elrendelő végzés Cégközlönyben való közzététele időpontjában érte el vagy haladta meg a kintlévőségeinek összege a részesedés átru­házásakor fennálló adótartozásának összegét feltéve, hogy az adózó a kintlévőségei behajtása érdekében minden szük­séges és elvárható intézkedést megtett. 
Ezen felül akkor is mentesül a felelősség jogerős megállapítása alól, ha fellebbezésében igazolja, hogy a tag a tagsági jogaival élve a tőle elvárható minden intézkedést megtett annak érdekében, hogy a jogi személy az adótartozását megfizesse, illetve a vál­lal­kozás a tőkevesztés esetére előírt döntéseket meghozza.6 Itt a Polgári Törvénykönyv azon rendelkezéseire szüksé­ges gondolni – többek között – melyek szerint a gazdasági társaság azon tagja vagy tagjai, akik együttesen a szavazati jogok legalább öt százalékával ren­delkeznek, az ok és a cél megjelölésével bármikor kér­hetik a társaság legfőbb szerve ülésének összehívását vagy a legfőbb szerv ülés tartása nélküli döntéshozatalát. Továbbá, ha egymást követő két üzleti évben a társaság saját tőkéje nem éri el az adott társasági formára kötelezően előírt jegyzett tőkét, és a tagok a második év beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül a szükséges saját tőke biztosításáról nem gondoskodnak (pótbefizetéssel, tőkele­szállítással stb.), e határidő lejártát követő hatvan na­pon belül a gazdasági társaság köteles elhatározni áta­lakulását, illetve az átalakulás helyett a gazdasági társaság a jogutód nélküli megszűnést vagy az egyesülést is választhatja.
 

Számok és ami mögöttük van

2016. szeptember 1-jét követően mostanáig a cégbíróságoktól több százezer adat érkezett a ta­gok­kal, részvényesekkel kapcsolatos változásokról. Elő­ször ezt a hatalmas adatmennyiséget kellett „megtisz­títani” a mögöttes határozathozatal szempontjából irreleváns adatoktól (pl.: tag név és címváltozása). Az így kapott már jóval szűkebb adathalmaz tovább csök­kenthető azáltal, hogy kivételre kerülnek belőle azon adózók, amelyeknek a részesedés átruházásakor nem volt adótartozásuk. 
Ezen szűrés informatikailag támogatott, melynek eredményeként 2018. év végéig 3046 kft. mint esetleges „rosszhiszemű” tagi üzletrész átruházással érin­tett cég adatai kerültek kigyűjtésre. Ebből 826 cég esetében, illetve ennek 1078 (volt) tagjával kap­csolatban a NAV vagy mögöttes határozatot hozott, vagy a határozathozatal feltételeit még vizsgálja, ami tipikusan azt jelenti, hogy még hiányzik az adó­zóval szembeni eredménytelen végrehajtás meg­állapíthatósága, mert például a kft. felszámolás alatt áll. A 826 céggel szemben a részesedés átru­há­záskor fennálló adótartozás összege meghaladta a tíz milliárd fo­rintot.
Nehezíti a határozathozatalt, hogy a (volt) tag, részvényes csak a részesedés átruházásakor végrehajtható adótartozás megfizetésére kötelezhető, tehát nem ­ér­vé­nyesíthető vele szemben, ha a részesedés átruházását követően a tag­sá­gi jogviszonya időtartamára vonatkozóan utólagos adó-megállapítás keretében adóhiányt állapít meg a NAV és az az adótartozás sem, amellyel kap­csolatos bevallás benyújtási kötelezettség határideje az átruházást kö­vetően telik le.
Továbbá, amennyiben a legalább többségi tulajdonos a teljes részesedését átruházza 2016. szeptember  1. napja után úgy, hogy az  átruházáskor végrehajtható adótartozása nincs, majd az adózó felszámolás alá kerül a vele szem­ben – a volt tag tagsági jogviszonya időtartamára vonat­ko­zóan utólagosan megállapított adóhiányra – lefoly­tatott eredménytelen végrehajtást követően, akkor erre az adótartozásra ugyan mögöttes határozat nem hozható, de már a felszámolási eljárás alatt a Csődtörvény alapján per indítható, pernyertességet követően adóvégrehajtás foganatosítható.
Összefoglalásképpen kijelenthető, hogy a részesedést átruházók mögöttes kötelezése hatékony eszköze a cégtemetőket megbízó, a „rosszhiszemű” üzletrész átruhá­zókkal szembeni fellépésnek, azonban a megfelelő jogkövető magatartás eléréséhez az egyéb jogi eszközök (pl.: perelőkészítő ellenőrzés, perindítás, eltiltást megalapozó eljárás lefolytatása, a NAV mint nyomozó hatóság eljárása) együttes alkalmazása szükséges.
 
1) Art. 131. § (22) bekezdés
2) Art. 60. § (3) bekezdés
3) Art. 60. § (3) bekezdés
4) Art. 60. § (1) bekezdés a) pont
5) Art. 60. § (2) bekezdés a) pont
6) Art. 60. § (2) bekezdés b) pont
Letölthető az aktuális számból
Bemutató cikk: 
Tartalomjegyzék: