Kompkonzult Kft. Adótanácsadás, kreditpontos képzés, OKJ képzés, tanfolyamszervezés

Bejelentkezés

Üzemanyagárak

2017. október 01. - 2017. október 31.
ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin:
347Ft/l
Gázolaj:
345Ft/l
Keverék:
384Ft/l
LPG autógáz:
214Ft/l
2017. szeptember 01. - 2017. szeptember 30.
ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin:
343Ft/l
Gázolaj:
343Ft/l
Keverék:
380Ft/l
LPG autógáz:
212Ft/l
2017. június 01. - 2017. június 30.
ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin:
360Ft/l
Gázolaj:
358Ft/l
Keverék:
397Ft/l
LPG autógáz:
218Ft/l

Jelenlévő felhasználók

Jelenleg 0 felhasználó van a webhelyen

EKAER helyszíni ellenőrzések tapasztalatai

Szerző: 
Varga László
Évfolyam: 
2016
Szám: 
7.

2015. január 1-vel új korszak kezdődött a magyar adórendszerben azzal, hogy nem új adók kivetését, hanem a meg­lévők hatékonyabb beszedését és az el­lenőrzési tevé­keny­ség eredményességének növelését célozta meg a kor­mányzat. Ennek az új megközelí­tésnek az egyik leghaté­konyabb eszköze az EKAER lett, melynek célja, hogy a tisztességes piaci sze­replők ne kerüljenek versenyhát­rány­ba az adócsalókkal szemben, továbbá preventív módon tisztítsa a kereskedelmet és megakadályozza a csalárd adózói magatartást. Az EKAER az áruk nyomon követését cél-zó, adókötelezettségek teljesítését biztosító rend­szer, amely lehetőséget nyújt a valós idejű ellenőrzések le­folytatására is. Az EKAER a közösségi ter­mék­értékesítéssel vagy termékbeszerzéssel, valamint az első belföldi adóköteles termékértékesítéssel össze­függő áruszállítások e-útdíj és egyéb kamerahálózat segítségével történő nyomon kö­ve­tését, valamint az elektronikusan rögzített egyes fuvarozási adatok alapján működő NAV kockázatelemzési rend­szer sze­rint szervezett ellenőrzést magában foglaló komp­lex árumozgás és árueredet ellenőrző rendszer. A bejelentési kötelezettséggel járó közúti áruszállítások kizárólag EKAER szám birtokában végezhetők. Az EKAER szám az előzetes bejelentés alapján képzett azonosító szám, amely egy adott termékegységet azonosít, amit egy címzett ré­szére akár több felrakodási helyről akár több lerakodási hely­re is, de egy adott gépjárművel szállítanak.

Az EKAER-hez kapcsolódó ellenőrzéseket az adóellenőrökből és pénzügyőrökből álló csoportok irányítják, me­lyek­hez társulva a bűnügyi szakterület és a NÉBIH mun­ka­társai is szoros együttműködésben dolgoznak. A közuta­kon a pénzügyőrök által megál­lított tehergépkocsik szállít­mányainak adatai (feladó, címzett, fuvarozó, áru meg­ne­ve­zése stb.) az EKAER csoportok hivatali diszpécseri szolgá­latához érkez­nek be, ahol a sofőrök által átadott bizonylatokból, az adóigazgatási rendszerekben rendelkezésre álló in­formációkból és az internetről begyűjthető nyilvá­nos adatokból kockázatelemzést végeznek, és döntenek a szállítmánnyal kapcsolatos további intézkedésekről. A közúton történő célzott megállítást segítő elő a KOCKA2 program diszpécseri modulja, mely előre paraméterezett kockázati tényezők megadásával, folyamatba épített kocká­zatelemezés révén jelzi előre a kockázatos szállítmányokat. A kockázatelemzés szerves részét képezi a bejelentett EKAER számhoz tartozó – kiemelt figyelemmel a rend­számra, az áruk mennyiségére, értékére, a címzettre és a feladóra vonatkozóan – adatok valódiságának a vissza­ellen­őrzése is. A diszpécseri szolgálatban dolgozók feladata rend­kívül komplex és a helyszínen dolgozókkal folytatott aktív kommunikáció mellett nagyfokú koncentrációt igényel. A kockázatelemzés két dimenzióban értelmezhető, be­szélhetünk egyszer a szállítmány, míg másodszor az érintett adózókhoz köthető és gazdasági folyamatokat összefüggésében vizsgáló kockázatelemzésről. Az első kiindulási pont, hogy a jármű milyen fuvarozási vi­szony­latban, vagyis Magyarország-Európai Unió, Európai Unió-Ma­gyarország, vagy belföld-belföld útvonalon köz­lekedik. A kockázatelemzés által begyűjtött információkat érté­kel­ve a döntési helyzeteket és a hozzájuk kapcsolható intézkedési lehetőségeket is ennek megfelelően kell meghatá­roz­ni, hogy a helyszínen szolgálatot teljesítő pénzügyőrök és adóellenőrök a lehető leghatékonyabban tudják ellátni a feladataikat. Számos olyan kritikus pont van azonban, amelyeket külön is kiemelnék annak érzé­keltetésére, hogy mi­lyen fontos a pontos helyzetértékelés, majd az abból indított helyszíni eljárási cselekmény.

Az adózói törzsadatok elemzésekor kiemelt kockázati paraméterként kell figyelembe venni az érintett adózók adószámát. Ha ugyanis törölt vagy felfüggesztett adószámmal rendelkező vállalkozás került a látókörbe, akkor a hatósági zár alkalmazásával és helyszíni ellenőrzési cselekmények hozzákapcsolásával kell megvizsgálni az adott tranz­akciót illetve kell begyűjteni minden a lerakodási helyen ren­del­kezésre adatot, bizonylatot, ami az érintett adózó vonat­ko­zásában az utólagos adóellenőrzést mega­la­poz­hatja.

A le- és felrakodási helynek az érintett adózókhoz való kötöttségét is érdemes megvizsgálni, tekintettel arra, hogy több esetben előfordul, hogy az árut szállítás közben to­vábbértékesítik, és a tényleges lerakási cím nem telephelye az EKAER bejelentésben címzettként megjelölt adózónak. Ezen gyanús körülmények tisztázásában illetve a láncolatos ügyletre való gyanú beigazolásában a befogadói nyilat­kozat, illetve a helyszíni ellenőrzés segíthet. Fontos eszköz lehet az interneten a google.maps alkalmazás is, mellyel könnyen visszaellenőrizhető, hogy például a le- vagy felrakodási helyként megjelölt cím valóban létezik –e, illetve alkalmas –e az adott áruk tárolására. Például magas kockázatot kell, hogy jelentsen, ha egy gabonaszállítmány lerakodási helyeként egy pa­nellakás címét adják meg vagy egy hússzállítmány lerakodási helye nem regisztrált a NÉBIH által nyil­vántartott FELIR rendszerben.
Az EKAER bejelentés elmulasztása, vagy annak hiányos (rendszám, címzett adatai hiányoznak), esetleg valótlan (fiktív adatok, jelentős súlyeltérés) teljesítése szintén olyan gyanús körülmény kell hogy legyen, amikor a kockázat­elem­ző külön intézkedést (hatósági zár, helyszíni ellenőrzés) társíthat a megállított szállítmány­hoz. A helyszínen begyűjtött bizonylatokon szereplő információk között is mutatkozhatnak olyan ellentmondások (eltér a lerakodási hely a CMR-en és az EKAER bejelentésben, ugyanarra a fuvarra különböző CMR-k), amelyek tisztázása csak a diszpécser által kez­deményezett helyszíni ellenőrzéssel lehet­séges.
Az intézkedésként alkalmazható hatósági zár azonban nem egy büntetés az adózók számára, hanem egy adóhatósági eszköz annak biztosítására, hogy az ellenőrzéssel érintett szállítmány változatlanságát garantálja. A hatósági zár mellett még egy informatikai eszköz, a EKAER Analyzer program is a rendel­kezésre áll, mivel az EKAER rendszer direkt össze­köt­tetésben áll az útdíjfizetőrendszer kameraháló­za­tával, így a programban egy rendszám meg­adásával megnyílt a lehetőség arra, hogy online módon nyo­monkövessünk illetve célzott kijelölés alapján ellenőrzés alá vonjunk a teherautókat, áruszállítmányokat.
A helyszíni ellenőrzés csak adózó képviselőjének, alkalmazottjának vagy hiányukban két hatósági tanúnak a jelenlétében kezdhető meg. A tapasztala­tok azt mutatják, hogy a közúti ellenőrzés során egyáltalán nem, míg a lerakodási helyeken is csak ritkán valósul meg az optimális helyzet, vagyis, hogy adózó képviselője vagy alkalmazottja jelen van. Ezekben az esetekben két hatósági tanú igénybevételével indítható el az ellenőrzés. A diszpécseri szolgálat által rendszerezett információkból kezdeményezett helyszíni ellenőrzés során kiemelt szerep hárul az operatív adóellenőrökre, akik leleményességükkel és az egyenruhás pénzügyőri támogatottsággal az utólagos adóellenőrzéseket előkészítve rendkívül hasznos adatgyűjtéseket végez­hetnek. Szoros együttműködésre van azonban szükség az operatív-, az utólagos szakterület és a diszpécseri szolgálat között. Az EKAER diszpécsernél összeg­ződ­nek a koc­ká­zatelemzésből származó információk, így ezekből kiin­dulva kell irányítania a helyszíni ellenőrzést végzők mun­káját. Az operatív revizornak ugyanakkor meg kell tanul­nia utólagos vizsgálatot végzőként gondolkodni, vagyis mi­lyen bizonylatok és nyilatkozatok begyűjtésével tud majd a későbbiekben megállapítást tenni egy revízió. Végül az utólagos szakterületnek pedig fel kell gyorsulnia és hagyományos ellenőrzési módszereken túllépve új szem­lélettel kell használnia azokat információkat, amikhez egy hagyományos módszerrel (egy megtervezett analitikából vagy irathiányos könyvelésből) lefolytatott utólagos adóellenőrzés sosem tudna hozzájutni. Így mire az ÁFA bevallások beérkeznek, már az előzetesen begyűjtött adatok alapján értékelhető azok adattartalma.

A rendszer bevezetése óta számos csalárd adózói maga­tartás figyelőztetése beépült már az EKAER ellenőrzésekbe. A diszpécseri szolgálat kockázatelemzésében például ÁFA bevallás elmulasztás miatt hiányzó kereskedőként minősíthető vállalkozás helyszíni ellenőrzése során a még elérhető ügyvezető nyilatkoztatható a vevői, szállítói kapcsolatokról és a forgalmazott áruk típusáról. Fontos információk mindezek mellett még az utólagos revízió bizonyítékaként azok az árueredet vizsgálatok során be­gyűjtött számlák, amelyek alapján a bevallás nélkül történt értékesítések mértéke pontosan megállapíthatóvá válik. Az ÁFA csalásra alapozott láncolatos ügyletek felderítése a hagyományos ellenőrzési módszerek alapján akár több évet is igénybe vehet és mindig a már lezajlott ügyleteket próbálja meg utólag, több-kevesebb sikerrel felderíteni. Ezzel szemben az EKAER rendszerhez kapcsolódó helyszíni ellenőrzések révén begyűjtött információkat felhasználva az ellenőrzési idő jelentősen csökkenthető és a revíziók egyre közelebb kerülhetnek a jelenhez.

Az EKAER helyszíni ellenőrzések gyors hasznosítását egy rövid esettanulmánnyal szemléltetem. 2015. április 1-én a járőrök által megállított, Budapest-Győr irányban közleke­dő tehergépkocsi csirkehúst szállított. A szállítmány nem volt EKAER bejelentésre kötelezett, mert az árut kísérő iratok alapján nem az első belföldi értékesítés volt. A termék feladójánál azonban a diszpécserek ma­gas kockázatot állapítottak meg, mivel a társaság 2015. januárban alakult, de az ellenőrzés napjáig ÁFA bevallást nem nyújtott be. Indokolttá vált a hatósági zár alkalmazása, és a lerakodási helyszín vizsgálata. Az operatív revizorok árueredet ellenőrzés keretében a címzettnél nem csak az ellenőrzés alá vont szállít­mány beszerzési számláját kérték el, hanem a feladótól korábbi időszakokban érkező beszerzések szám­láit is begyűjtötték. Ugyanezen feladó legrégebbi szál­lít­má­nyáról kapott, gépi számlázó programmal kiállított 2015. februári számla a 31. sorszámú volt, vagyis ezt megelőzően a programból már 30 db számlát kiállítottak, amelyek vonatkozásában adózónak ÁFA bevallási kötelezettsége keletkezett. A diszpécseri szolgálat közben telefonon kap­csolatba ke­rült a feladóval, aki a saját beszerzési számláját e-mail útján küldte meg. A feladó beszerzési forrása is egy ÁFA bevallását nem teljesítő, újonnan alakult társa­ság volt. Végül az értékesítési lánc operatív feltérképezésének köszönhetően rendelkezésre álló adatokra, számlákra illetve a párhuzamosan indított bűnügyi akció eredményeire alapozva az utólagos adóellenőrzés gyorsabban, valósidejű ellenőrzéssel tudta feltárni az elmulasztott adófizetési kötelezettségeket. A 150 millió Ft-os adóbírságot illetve 100 millió Ft-os mulasztási bírságot megállapító határozatokhoz pénzkövetelés biztosítás is kiadásra került.

Kiemelt cél a költségvetési bevételek biztosítása, mely­hez az EKAER helyszíni ellenőrzések közvetle­nül is hozzá tudnak járulni. Ha az ellenőrzéssel érintett adózóknál végrehajtható tartozás állapítható meg, az EKAER csoport feladata annak vizsgálata, hogy található –e a helyszínen olyan ingó vagyon­tárgy (például fuvarozónál a teherautó, a címzettnél vagy feladónál árukészlet), amely az adózói hátralék fedezeteként lefoglalható. Ha például az áru lerako­dási helye Magyarországon van, akkor a címzett adós esetében érdemes vizsgálódni ott is, mert a helyszínen akár további ingóságok is biztosíthatnak fedezetet a tartozásra.

Az EKAER rendszer célja az adóellenőrzések mel­lett, hogy Magyarországon ne kerülhessen forgalomba hozatalra olyan – elsősorban élelmiszer – áru, amely előzetesen nem volt bejelentve. A helyszíni ellenőrzések során ezért kiemelt figyelemmel kell kísérni azokat a szál­lítmányokat, amelyek élelmiszerbiztonsági szempontból kiemelt kockázatot képviselnek. Bármilyen gyanús körülmény (nem megfelelő tárolás, jelölési hiányosságok) felmerülése esetén soron kívül kell értesíteni a Nemzeti Élelmiszer­láncbiztonsági Hivatal területileg illetékes munkatársait, akik elvégzik a hatáskörükbe tartozó vizsgálatokat. A NÉBIH bevonásával végzett ellenőrzések lehetnek például az egyik megoldás a kritikusnak számító zöldség és gyümölcskereskedelem kifehérítésében.

Az EKAER rendszer bevezetése szemléletváltást követelt meg a Nemzeti Adó és Vámhivatal adóügyi, ellenőrzési és végrehajtási tevékenységében. A rendszer elsődleges célja ugyanis, hogy még azelőtt kiszűrje az adócsalókat, hogy kár érné a költségvetést illetve az ellenőrzések és a koc­kázati biztosíték révén a köztartozást felhalmozóknál hozzájáruljon a behajtási tevékenység javulásához. A rendszer hatékony működésének kulcsa a gyors reagálásban és az ellenőrzések valósidejűvé válásában rejlik. A helyszíni ellenőrzések célja egyrészt az EKAER kötelezettség tel­jesítése, a közölt adatok valódiságának kontrollja, másrészt a mögöttük meghúzódó gazdasági folyamatok kockázat­elemzése után a csalárd céllal alapított vállalkozások mielőbbi kiszűrése és ellehetetlenítése. A helyszíni ellenőrzések során kihasználható a meglepetés, a vállalkozások ugyanis nem számítanak arra, hogy a telephelyükön meg­jelenő operatív revizorok nyilatkoztatások, leltárellenőr­zések vagy IT adatmentések révén valós információkat tudnak begyűjteni a működésükről.

Letölthető az aktuális számból
Bemutató cikk: 
Tartalomjegyzék: