Kompkonzult Kft. Adótanácsadás, kreditpontos képzés, OKJ képzés, tanfolyamszervezés

Bejelentkezés

Üzemanyagárak

2017. november 01. - 2017. november 30.
ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin:
353Ft/l
Gázolaj:
363Ft/l
Keverék:
390Ft/l
LPG autógáz:
216Ft/l
2017. október 01. - 2017. október 31.
ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin:
347Ft/l
Gázolaj:
345Ft/l
Keverék:
384Ft/l
LPG autógáz:
214Ft/l
2017. szeptember 01. - 2017. szeptember 30.
ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin:
343Ft/l
Gázolaj:
343Ft/l
Keverék:
380Ft/l
LPG autógáz:
212Ft/l

Jelenlévő felhasználók

Jelenleg 0 felhasználó van a webhelyen

A 2017. évi adóváltozások fő irányai

Szerző: 
Izer Norbert
Évfolyam: 
2016
Szám: 
13-14

Az Országgyűlés által 2016. november 22-én elfogadott, az egyes adótörvények és más kapcsolódó tör­vények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvény (őszi adócsomag) keretében hatályba lépő szabály­változások továbbviszik és kiegészítik a korábbi adó­intézkedések által kijelölt szabályozási irányt, így a versenyképesség növelésen túl az adóbürokrácia csökkentését és a gazdaságfehérítést jelölhetjük meg a 2017-től hatályba lépő változások főbb elemeinek.
A vállalkozások versenyképességének növekedését elő­segítendő a társasági adó szabályai több területet érintően is módosultak, így a jövőben kedvezményben részesülhetnek azok a vállalkozások, amelyek energiafelhasználásuk hatékonyabbá tétele érdekében beruházást valósítanak meg, emellett társaságiadó-kedvez­mény­ben részesülhetnek az innovatív, korai fázisú vál­lalkozásokat támogató befektetők is. A vendéglátóipari szektor erősítését célozza, hogy kedvezményt érvénye­sít­hetnek azok a vendéglátóhelyek és azok a vállal­ko­zások, amelyek élőzenei szolgáltatást vesznek igénybe.
A gyors növekedésű középvállalkozások is jobban járnak, hiszen a kisvállalati adó tekintetében 1 milliárd forintra emelkedik az adóalanyiság megszűnésének be­vételi értékhatára. A legkisebb vállalkozások verseny­ké­pes­ségének ösz­tönzése érdekében a kisadózó vállal­kozások tételes adója (KATA) esetében 6 millió forintról 12 millió forintra emelkedik az a bevételi értékhatár, ameddig kizárólag tételesadó-fizetési kötelezettséggel teljesíthető az adókötelezettség. Az intézkedéstől a jelenleg 160 ezer KATA-t választó kisadózó lehetősé­geinek bővülése, illetve jelentős számú új belépő várható. Az adminisztrációs terhek csökkentése érde­ké­ben, illetve részben a KATA választására jogosító értékhatár emeléséhez is kapcsolódóan 6 millió forintról 8 millió forintra emelkedik az általános forgalmi adó alanyi adómentességének értékhatára. Ez a lépés a jelenlegi mintegy 580 ezer adóalany mellett további vállalkozások számára nyitja meg az alanyi adómentesség választásának lehetősségét.
Az adócsomag a személyi jövedelemadóban számos egyszerűsítő, illetve adminisztrációs kötelezettséget csökkentő intézkedést tartalmaz, melyek az adózók számára kedvező változást jelentenek. Ezen intézkedések közül megemlíthető, hogy a jövőben az első házasok kedvezménye – a családi kedvezmény megnyílta esetén is – 24 hónapon át érvényesíthető. A tartós befektetési számlák esetében lehe­tővé válik, hogy a számlatulajdonos az ötéves lekötési időszak végén ne csak az állomány egészére vonatkozóan köthesse újra a lekötési szerződést (a kedvező adózási feltételek fenntartása mellett), hanem a befektetés egy részét adómentesen felvehesse, a többit pedig továbbra is lekötésben tartsa. Emel­lett az érintettek által régóta kezdeményezett változás értel­mében a saját gépkocsijukat hivatalos célra használó magán­személyek számára lehetővé válik, hogy az üzemanyag­költ­ségen kívüli egyéb költségek vonatkozásában az eddigi ki­lométerenként 9 forint helyett 15 forintot számolhassanak el.
Az adminisztráció csökkentése érdekében jelentősen egyszerűsödik az egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötele­zett­ség rendszere. Az eddigi öt kulcs helyett 2017-től csak két kul­csot fog tartalmazni a szabályozás. Kiemelendő, hogy meg­szűnik a kamatjövedelmeket, valamint a tartós befektetésből származó jövedelem lekötési hozamát terhelő 6 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség. To­vábbá, a fizetővendéglátó tevékenységet végzők jövőre már egy csatornán fizethetik meg az őket terhelő közterheket, meg­szűnik ugyanis a tevékenységet terhelő egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség, viszont a szobánként fizetendő, tételes személyi jövedelemadó a megszűnő egészségügyi hozzájárulással azonos összegben összeggel nő.
A módosítás egyértelműsíti a reklámadó szabályait, misze­rint az interneten közzétett reklámok esetén a reklám köz­zétevőjének (vagyis a reklámadó alanyának) a reklámfe­lü­let­tel (így az azon történő tartalom-elhelyezés jogával) ren­del­kezni jogosult személy vagy szervezet minősül. Az adóadminisztráció a reklámadóban akként csökken, hogy nem lesz szükség a reklámközzétevő kapcsolt vállalkozások adóalapjának összeszámítására.
Az érintett gazdálkodók kérésének eleget téve, az új jövedéki törvény 2017. április 1-jei hatálybaléptetésével lehetővé válik, hogy elegendő idő álljon az adóraktár-engedélyesek és a vámhatóság rendelkezésére az elektronikus adatszolgáltatáshoz szükséges fejlesztések és tesztelések elvégzéséhez. Mind­azonáltal a hatályos jövedéki törvény módosításával, a dohánytermékek vonatkozásában a gazdálkodók számára előnyös intézkedések már a jövő év január 1-jétől megva­lósulnak. Így a rugalmas ármeghatározás érdekében január 1-jétől lekerül az ár a termékről, azzal, hogy az adójegy rend­szere megmarad és a zárjegyre történő átállás pedig az új jövedéki törvény április 1-jei hatálybalépésével valósul meg. A dohánytermékek esetében a tervezett háromlépcsős adómérték-emelés második üteme szintén a hatályos jövedéki törvény módosítása révén valósul meg.
Gazdaságfehérítő intézkedés keretében a személygép­ko­csik­kal, személygépkocsi-értékesítésekkel elkövetett általá­nos forgalmi adó csalások visszaszorítása érdekében az álta­lá­nos forgalmi adó-bevallás egy olyan adatszolgáltatási kötele­zettséggel bővül, melynek értelmében az általános forgalmi adó alanyok kötelesek adatot szolgáltatni azon személy­gép­kocsik alvázszámát illetően, amelyek után fizetendő adót vallottak be bevallásukban.
Az adminisztráció csökkentése érdekében 2017-től (már a 2016-os adóévre vonatkozóan) a magánszemélyek személyi jövedelemadó-bevallását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) készíti el, amennyiben a magánszemély munkáltatói adó­meg­állapítást nem kért, vagy azt a munkáltató nem vállalta.
Az adóbevallási tervezetet az állami adó- és vámhatóság köz­zéteszi az ügyfélkapu használatával, egy erre a célra lét­re­ho­zott elektronikus felületen. Az ügyfélkapuval nem ren­del­kező magánszemély pedig postai úton, sms-ben vagy elektronikus úton kérheti, hogy a NAV a bevallási tervezetet pa­pír­alapon, postán küldje el részére. A NAV szolgáltatói jellegét erő­síti, hogy értesíti mindazokat, akiknek visszajáró vissza­té­rítendő adója, vagy esetleg befizetendő adója keletkezett.
Az adóhivatal szemléletének változását is jelzi az a mó­do­sítás, miszerint az adóhivatal ún. támogató eljárás keretében – amennyiben az adózónál kockázatot észlel – önellenőrzést javasol, és ha szükséges, akkor – igény esetén – közvetlen szak­mai támogatást nyújt a hibák, hiányosságok kiküszöbölése érdekében az adózók számára.
Gazdaságfehérítő intézkedésként kerül előírásra a székhely­szolgáltatás igénybevételének bejelentése, így a jövőben koc­ká­zatos adózóvá minősülnek azok az adózók, akik szék­hely­szolgáltatóhoz vannak bejegyezve és az adóigazgatási eljárás akadályozása miatt az adóhatóság jogerősen, mulasztási bírságot szabott ki a terhükre. Az Elektronikus Közúti Áru­for­galom Ellenőrző Rendszerrel (EKAER) összefüggésben a jogszabály biztosítékadási kötelezettséget ír elő azon új kö­te­le­zettek részére, akik még nem tettek EKAER bejelentést, vagy az első bejelentésüktől számított 180 nap alatt a bejelentéseik száma nem érte el a tizet. A módosítással visszaszoríthatóvá válik az a csalárd adózói magatartás, amely az EKAER koc­kázati-biztosíték megfizetésének kötelezettségét úgy igyekszik kikerülni, hogy olyan alvó, létező, de gazdaságilag nem működő cégeket vásárolnak fel, amelyek megfelelnek a biztosítékfizetési kötelezettség alóli mentesség szabályainak.
Szintén a gazdaságfehérítést szolgálja a hatósági felügyelet intézményének bevezetése is, amely egy olyan intézkedés, melynek segítségével a vélelmezhetően jogsértéssel érintett áru címzettjének, az árubeszerzése körülményeinek, illetve a felette rendelkezési joggal bíró személynek a kiléte tisztáz­ható, emellett az áru elidegenítése, elszállítása megaka­dá­lyozható és így a szankciók, illetve költségek kielégítése biztosítható.
A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Sztenderdek, vagy más néven az IFRS-ek hazai alkalmazását lehetővé tevő szabá­lyokat és új számviteli beszámolási lehetőséget különösen a nemzetközi háttérrel rendelkező befektetők, vállalkozások fogadták rendkívül pozitívan, melynek eredményeként egyre több vállalkozás jelzi, hogy át kíván térni ennek a beszámolási módnak az alkalmazására. A számviteli törvény javasolt módosítása több olyan, az IFRS-ek egyedi beszámolási célú alkalmazásával összefüggő módosítást tartalmaz, amelyek ezt az áttérést segítik elő. Így többek között a nemzetközi szten­derdekre történő áttérés bejelentési határidejét a törvény­javaslat a jelenlegi – az áttérést megelőző – 90 napról 30 napra rövidíti. Ezáltal lehetővé válik, hogy az érintettek a mindenkori adóváltozások ismeretében dönthessenek az áttérésről. Azok esetében pedig, akik még a módosítás hatálybalépését megelőzően, a korábbi 90 napos szabály alapján már bejelentették áttérési szándékukat, de a törvényja­vas­latban szereplő adóváltozások ismeretében megváltoztatnák e döntésüket, lehetőség nyílik az áttérési szándékuk visszavonására. Emellett a módosítás alapján a jogelőd nélkül alapított vállalkozások is alkalmazhatják az új beszámolási lehetőséget, illetve azt a szabályt is, miszerint a tőzsdére év közben bevezetett vállalkozások csak a tőzsdei bevezetés évét követő üzleti évtől kötelesek az IFRS-eket alkalmazni.
Szintén a nemzetközi számviteli előírásokkal függnek össze a számviteli törvény származékos ügyletekre, illetve a fedezeti ügyletekre vonatkozó módosításai. E módosítások egyrészt figyelembe veszik a pénzpiaci folyamatok fejlődésének az igényeit, másrészt a módosításokkal tovább folytatódik a hazai előírások közelítése a nemzetközi előírásokhoz. A módosítások elsősorban a több üzleti évet is érintő származékos ügyletek eredményének egyes évek közötti egyenletesebbé tételét, másrészt a fedezeti ügyletek hatékonyabb elszámolását eredményezik.

Letölthető az aktuális számból
Bemutató cikk: 
Tartalomjegyzék: